Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-23 / 79. szám

. Olvasóink figyelmébe! Mint arról lapunk szerdai számában hírt adtunk, a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 15. együttes ülésén május 21-én jóváhagyták a földhöz és egyéb mezőgazdasági vagyonhoz fűződő tulajdonviszonyról szóló törvényt (földtörvény). A nagy érdeklődésre való tekintettel, a törvényt teljes terjedelmében közöljük lapunk pénteki és szombati számában. V________________________________________________ Göncz Árpád Václav Have írói Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet. Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKI KADE Co.Ltd. és a NETCOMSzámítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felhős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzűnk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Otthon van rá szükség 0/ i -------- I---J A merényletet még egyetlen szer­vezet sem vállalta magára, a rendőr­ség azonban úgy véli, hogy ez a tamil szélsőségesek műve volt. A tamilok szóvivője ezt az állítást cáfolta. A vá­lasztási időszakot általában a vallási összetűzések jellemezték a hinduk és a mohamedánok között. Az ide­ges hangulatot fokozták a kasztok közti ellentétek és a hatalmas gazda­sági problémák. Gandhi holtestét különrepülőgé­­pen Delhibe szállították. A kormány rendkívüli ülést tartott, amelyen éle­sen elítélte a barbár merényletet. A központi választási bizottság úgy döntött, hogy a parlamenti'választá­sokat nem folytatják csütörtökön és vasárnap, ahogy eredetileg tervez­ték, hanem június 12 és 15 napokra helyezték át a választások idejét. Az országban hétnapos állami gyászt rendeltek el. A merénylet után országszerte zavargások robbantak ki. Figyelem­re méltó, hogy Gandhi édesanyjá­nak, Indira Gandhinak a meggyilko­lása után a zavargásokban közel 3 ezer ember vesztette életét. Tegnap a merénylet színhelyén gépkocsikat és üzleteket gyújtottak fel, egy tün­tetés során a rendőrök a tömegbe lőttek és két gyermeket megöltek. Delhiben elnéptelenedtek az utcák, bezártak az üzletek és az iskolák, a városi közlekedés leállt. A bonctani intézet előtt nagy tömeg gyüleke­zett, amelyet a rendőrség könnyfa­kasztó gázzal volt kénytelen felosz­latni. A holttestet áthelyezték Neh­­(Folytatás a 3. oldalon) „Ha Václav Havel jelöltetné magát az ENSZ főtitkári tisztjére, Magyaror­szág támogatná, de úgy vélem, hogy e pillanatban sokkal nagyobb szükség van rá Csehszlovákiában, országa vezetésé­ben az átmeneti időszak súlyos viszonyai közepette” — jelentette ki Göncz Árpád magyar köztársasági elnök az ENSZ székházában tartott sajtóértekezletén. A csehszlovák elnök neve többször előfor­dult azokban a találgatásokban, amelyek az ENSZ-főtitkár őszi megválasztását előzik meg. Göncz Árpád nyilatkozott Bős- Nagymaros-kérdéséről is, és megerősí­tette, hogy a magyar fél leállította a munkákat és nem számít újrakezdésük­re. Elismerte, hogy Csehszlovákia sokat ruházott be ebbe az építkezésbe, de úgy vélte, hogy a magyar lépés megértéséhez hosszabb időre és türelemre van szük­ség. Csehszlovákiával foglalkozott tegna­pi számában a Magyar Hírlap is. A cseh­szlovák nemzetgyűlés erkölcsi köteles­sége, hogy visszaadja a magyaroknak a tőlük elvett földeket, s ez lenne az első lépés az 1945—1948 években elkövetett igazságtalanságok rendezése felé. A szlovák kormány keddi üléséről is tudósít a lap. Tolmácsolja a szlovák mi­niszterelnök szavait, aki szerint Szlová­kia továbbépíti a bősi gátat, de előbb még tárgyal erről Magyarországgal. A Magyar Hírlap ezt a véleményt ul­timátumnak minősítette. Interjú a Svájcban élő Simek Péterrel Reklámok szerint élni A merénylet színhelye (Telefoto: CSTK/AP) A piacszabályozási alap tanácsának üléséről A jobb értékesítés érdekében Az 1967-től Svájcban élő Simek Péter főleg a tavaly megjelent két­kötetes magyar-cseh szótár egyik szerzőjeként ismert. Jelenleg a zü­richi Egyetemi Könyvtár munka­társa. Az itthon szerzett magyar­történelem szakos tanári diplomá­ját külföldön nem ismerték el, ezért aztán még angolból állam­vizsgát tett. Jól ismeri Csehszlová­kia történelmét és belpolitikai helyzetét. Ehhez hozzásegíti az is, hogy gyakran hazalátogat, ápolja a baráti kapcsolatokat, és rend­szeresen olvas magyar nyelvű na­pisajtót. Megkérdeztük tehát, ho­gyan látja jelenünket és jövőnket — nyugat-európai szemmel • Az alkotmány elfogadása előtti időszakban sok vita folyik az ál­lamformáról. Ön hogyan vélekedik az önálló Szlovákia megteremtésé­re való törekvésről? — Nyugaton — így Svájcban is — odafigyelnek az itteni eseményekre. A most felmerülő problémákról, va­gyis a kommunizmus alól felszaba­dult nemzetek összeférhetetlenségé­ről azonban mindeddig nem tudtak. Meglepő, hogy mosí, amikor a kö­zös Európa építésén dolgozunk, mi­kor a nyugat-európai országok ké­szek valamit feladni önállóságukból, csakhogy partnerre találjanak — Közép- és Kelet-Európábán a sze­paratista törekvések komoly gondo­kat okoznak. Véleményem szerint a Szlovákiára ható gyors változások még nem forrtak ki eléggé, s a nehéz gazdasági helyzet miatt méginkább fokozódnak a problémák. Ügy tű­nik, az emberek az „utolsó csönge­tés”-tő! azt remélték, hogy azonnal a nyugati reklámok és prospektusok szerint fognak élni. Ezért a mostani türelmetlenség... Egy olyan ország­ban is, mint Svájc, ahol Európában a legmagasabb az életszínvonal, dol­gozni és ügyeskedni kell. Heti 42 órás a munkaidőnk, persze, ebéd­szünet nélkül. Szinte kötelező na­ponta még egy órát a munkahelyen tartózkodni, mert az egyszerűen el­képzelhetetlen, hogy valaki össze­dobja a munkát, vagy egyhuzamban végig dolgozza a nyolc és fél órát. • • Egyértelmű, nagyobb önfegye­lemre lenne szükség. Túlságosan siettetni pedig semmit sem lehet, mert fennáll az elhamarkodás ve­szélye, még ha a csehek és a szlová­kok házassága nem is mondható konfliktusmentesnek. — Nemrég hallottam, hogy a szlovákiai ifjúság történelmi ismere­tei milyen gyatrák. Jóformán csak JánoSíkról és a politikailag kétes szlovák nemzeti felkelésről tudnak valamit. Az önállósulást szorgalma­zó idősebb nemzedék is eléggé tájé­kozatlan és félreinformált a törté­nelmet illetően. De ha önálló Szlo­vákiát akarnak, kérem, legyen. A történelem sosem kedvez ennek a nemzetnek. Egyértelmű azonban, hogy nehezebb sors fog várni rájuk. • A magyar kisebbségre ezek szerint duplán... — Nem hinném. A szlovákoknak be kell látniuk, hogy egy ilyen nagy népcsoportnak meg kell adni a jogo­kat, ha normalizálni akarják az em­berek közötti kapcsolatokat. Erre az (Folytatás a 2. oldalon) Hétfőn az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumában ülést tartott a piacszabályozási alap tanácsa, amelyen elsősorban a tejfel­vásárlás javításáról döntöttek a résztvevők. Májusban és júniusban az I. mi­nőségi osztályú, 3,6 százalékos zsír­­tartalmú tej garantált felvásárlási ára literenként 5,40 korona (a piac­gazdálkodási alap literenként 1,20 koronával járul hozzá az árhoz). Ezen az áron a tavaly ugyanezen időszak alatt leadott I., II. és III. mi­nőségi osztályú tej mennyiségének maximum 75 százaléka értékesíthe­tő. A meghatározott szinten felül és az alacsonyabb minőségi osztályok­ban leadott tej felvásárlási ára a fel­vásárló és az eladó közti megegyezés szerint alakul. A magángazdálkodóktól az I. mi­nőségi osztályú, saját állománytól nyert tejet — az egész szerződött mennyiséget — 5,40 koronáért vásá­rolják fel. A térítés összegét a tej­üzem és a termelő közti szerződés szavatolja. A gazdálkodó jogosultsá­gát e térítési díjra az illetékes körzeti földügyi és tájékoztató szolgálat a szerződésen hitelesíti. A vágómarha felvásárlása a piac­szabályozási alap számára május 31- ével megszűnik azzal, hogy az A osz­tályú vágóbika és -üsző kivitelére kötött szerződések már júniustól ér­vényesek. (ms) Azé a fold, aki megműveli, hall­hattuk az elmúlt negyven vala­hány esztendő alatt az unalomig szajkózott maszlagot épp elégszer. Azzal azonban, hogy miként kerül­tek a magánbirtokok közös tulaj­donba, nem igen büszkéldedtek pártvezéreink. Sok becsületes, földművelésből élő parasztember rok­kant bele lelkileg — és nem ritkán testileg is! — az erőszakos szövetkezetesítésbe. Napokig, hetekig, éjszakákba nyú­ló estéken át győzködték a „haj­csárok” a gazdákat. Javakorabeli, a háborúk poklát megjárt férfiak gyakran szénakazalban éjszakáz­tak, hogy ne kelljen a nehezen összekuporgatott pénzen vásárolt földjeikről, munkaeszközeikről, jószágaikról, évek keserves mun­kájának, gürcölésének az eredmé­nyéről egyetlen kierőszakolt toll­vonással lemondaniuk. A legmakacsabb, legkonokabb emberek jártak a legrosszabbul. Azoknak, akik „nem értették meg az új idők szavát”, akik nem hall­gattak „a jó” szóra, mondvacsi­nált ürügyekkel nemes egyszerű­séggel elkobozták, elkonfískálták Végre megszületett a vagyonát. Ok pedig mindig akadt bőven. — Mindössze tíz tyúkunk volt — mesélte egyszer sírva egy palóc­földi nénike — mégis naponta 20 tojást kellett beszolgáltatnunk. S jaj volt annak, aki nem tudta telje­síteni a szinte teljesíthetetlen be­adási kötelezettségét! Sok család könnyes szemmel, tehetetlenül nézte végig, amint le­­söprik padlásukat, elviszik a por­táról az utolsó szem gabonát is, el­hajtják az istállóból az állatokat, elszállítják az ekét, a boronát.. Az egyik Ipoly menti falucská­ban a kuláklistára került adót to­vább fizetni képtelen családfőt börtönbe vitték, feleségét pedig szellemi fogyatékos gyermekükkel együtt kirakták az udvarra. Ah­hoz, hogy vissza­költözhessenek a házba, meg kel­lett venniük az épületet A kocs­matöltelék párttitkár a bajbaju­tottak segítségére sietett: megelő­legezte nekik a pénzt. Aztán, ami­kor a család, a rokonok segítségé­vel, támogatásával letörlesztette a tartozást ismét a szabad ég alá kerültek. És másodszor is meg kellett vásárolniuk a maguk épí­tette családi fészket Apám szigorú, kemény ember. Csak kétszer láttam sírni életé­ben... Amikor a hetekig tartó ideg­tépő, kimerítő hercehurcába bele­­(Folytatás a 2. oldalon) ul világ megdöbbenéssel fogadta Radzsiv Gandhi halálhírét Elhalasztották a választásokat Erőszakhullám Indiában • Havel megrendültén fogadta a hírt Gandhi utolsó interjúja • Megerősítették a pakisztáni határt Temetés pénteken • A sajtó vérfürdőtől tart Radzsiv Gandhi volt indiai miniszterelnök választási kőrútján bombamerénylet áldozata lett. Már a választási kampány is vészterhes volt, hiszen az eddigi adatok szerint az összetűzésekben 180 ember vesztette életét. Kedden este 22.20 órakor Gandhi, mint az Indiai Nemzeti Kongresszuspárt elnöke választási nagygyűlésre érkezett, ahol 10 ezres tömeg várta. Többen virágcsokrokat nyújtottak feléje, amikor a robbanásra sor került. A robbanás következtében Gandhin kívül még 16 ember vesztette életét, és huszonegyen megsérültek. A robbanás annyira szétszaggatta Gandhi testét, hogy csupán öltözete és cipője szerint tudták azonosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents