Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-22 / 78. szám

Szerda, 1991. május 22. • I. évfolyam • 78. szám • Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12 emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Gazdasági és érdekvédelmi napilap Tárgyal a Szövetségi Gyűlés x Tegnaptól van földtörvény Tegnap Prágában a földtörvény­­javaslat megvitatásával folytató­dott a Szövetségi Gyűlés két ka­marájának együttes ülése. Az eredeti - április elején a Szövet­ségi Gyűlésben jóvá nem hagyott - törvényjavaslat módosítva, a kamarák gazdasági bizottságai­nak állásfoglalását figyelembe véve került napirendre. Miroslav Tahy (KDM), a Nem­zetek Kamarája gazdasági bizottsá­gának elnöke hangsúlyozta, hogy-a törvényjavaslat nem számol az ún. transzformációs kérdések megvita­tásával, mivel azokat a közeljövőben külön kellene rendezni. Szólt arról is, hogy a törvényjavaslat figyelembe veszi a magyar nemzetiségű polgá­rok kárpótlási igényeit, ám ezen a té­ren a végső döntést a Szlovák Nem­zeti Tanácsnak kell meghoznia. Ki­emelte, hogy a törvényjavaslat elfo­gadása politikai .szükségszerűség, bár nem zárta ki annak a lehetősé­gét, hogy belátható időn belül mó­dosításra kerülhet sor. A két közös előadó, Josef Lux (Nemzetek Kamarája) és Világi Oszkár (Népek Kamarája) a kor­mány által előterjesztett földtörvény elfogadását javasolta. A vitában 34 képviselő szólalt fel és 34 módosító javaslat hangzott el. Az Együttélés Politikai Mozgalom képviselői klubja nevében Batta Ist­ván támogatta az előterjesztett tör­vényjavaslatot. Éva Sahlingerová (NYEE) képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a módosító ja­vaslatok meghiúsíthatják e fontos törvény elfogadását. Ezért a NYEE képviselői nem terjesztenek elő ilyen jellegű módosító javaslatokat és nem kapcsolódnak be a vitába. Nem volt meglepő, hogy Jozef Sedovic (SZNP) főleg a magyar nemzetiségű polgárok kárpótlási igényeinek esetleges kielégítését ne­hezményezte. A képviselő az ötödik cikkely törvényből való kiiktatását javasolta — ez a paragrafus tárgyal­ja a magyar nemzetiségű polgárok 1948 előtti földtulajdonának rende­zését. A német nemzetiségű polgárok kárpótlási kérelmére figyelmeztetett Erich Kriz képviselő, aki megje­gyezte, hogy az illetékes nemzeti ta­nácsokra való jogkör-átutalás nem jelenthet megoldást. Szintén ezt a nézetet vallotta Ján Mlynárik, a NYEE képviselője. Mintegy kétórás szünet után, a szövetségi parlament pontban 17.40-kor jóváhagyta a földtörvényt. Az SZNP-képviselők szerint A parlament galambdúc A Szlovák Nemzeti Tanács teg­nap délután megkezdődött 14. ülése előtt tanácskozást tartott a parla­ment elnöksége. Az ülés szünetében Frantisek Miklosko, az SZNT elnö­ke újságíróknak elmondta, hogy az elnökségi tanácskozáson a parla­menti ülés programjáról volt szó. A plénum elé kerül a lusztrálások kér­dése is, amellyel kapcsolatban az el­nökség állásfoglalást hagyott jóvá. Hozzátette, hogy a dokumentumot a honatyák elé terjesztik. Azzal összefüggésben, hogy hét­főn Ján Demikát az Állambiztonsági Testülettel való együttműködéssel vádolta meg Ivan Carnogurskyt, a parlament első elnökét MikloSko a következőket nyilatkozta: „Tisztsé­gemből kifolyólag nem látok okot ar­ra, hogy állást foglaljak annak kap­csán, hogy egy bizonyos Demikát úr kópiákat lebegtet. Számomra ezek névtelen iratok, és nem tartom célra­vezetőnek, hogy a parlament elnök­sége foglalkozzon az üggyel. A testü­let valóban meg szeretné találni a feddhetetlenségi vizsgálatok kulcsát, azonban nem kívánunk névtelen anyagokkal foglalkozni. Állásfoglalá­sunknak most és a jövőben is meg kell állni a helyét, hogy egy-két év múlva ne kelljen visszakoznunk. Az utolsó szót azonban a plénumnak kell kimondania.” A parlamenti tanácskozás — immár szokássá vált — nem hagyományos mó­don kezdődött meg. Hamerlik Rudolf javasolta, hogy módosítsák a tanácsko­zás programját. Az indítványt a honatyák elfogadták. Erre a Szlovák Nemzeti Párt képviselői félórás szünetet kértek, de ezt a plénum elutasította, mire az SZNP képviselői elhagyták az üléstermet, s csak akkor tértek vissza, hogy kisebb huzavona után napirendre tértek a törté­nések fölött. Csernobilt eltúlozták? A csernobili katasztrófa következményei nem olyan súlyosak, ahogyan azt eredetileg feltételezték és ahogyan azt a szovjet fél az utóbbi években állította. Erre a meglepő következtetésre a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (MA­­AE) jutott, amelynek tanulmányát a jövő Héten tárgyalják meg Bécsben. Mind­erről tegnap az amerikai Wall Street Journal napilap tájékoztatott. Amint azt a tanulmány megállapítja, a baleset nyomán bekövetkezett radíaktív sugárzás erősségét a szovjet fél „felértékelte” (a készítők szerint ebben bizonyára a kezdetleges mérőműszerek, illetve az arra irányuló törekvés játszott szerepet, hogy Moszkva jóval nagyobb külföldi segítséget szerezzen), s így a sugárfertő­zés esélye jóval kisebb, mint ahogy azt eddig mondogatták. Mai számunkban 8 oldalas MŰSORMELLÉKLET Ülésezett a szlovák kormány Előtérben: a gazdasági kérdések A szlovák kormány tegnapi ülésén Ladislav Pittner belügyminiszter is­mertette a rendőrségről szóló tör­vénytervezetet. Beszámolójában el­mondta, hogy az év elejétől fokoza­tosan növekedik a bűnözés Szlováki­ában, a legtöbb esetet eddig Po­zsonyban regisztrálták. Hivatalosan ma búcsúzott el a kormány tagjaitól Michal Kovác volt pénzügyminiszter. Bár a miniszterel­nök kérte az exminisztert, maradjon addig hivatalában, amíg utódja átta­nulmányozza a tervezeteket, erre azonban ő nem volt hajlandó. A kormányülés elé terjesztett pontok közül kihagyták a tudo­mánnyal és a fejlesztéssel foglalkozó beszámolók megvitatását. Az ülésen Viliam Oberhäuser er­dőgazdasági és vízgazdálkodási mi­niszter terjesztette elő javaslatát, melyben kifejtette, hogy mielőbb lét­re kell hozni a vízgazdálkodási pén­zalapot. Ezt azzal indokolta meg, hogy a már létező környezetvédelmi alap új víz-, illetve szennyvíztisztítók létrehozására nem lesz elegendő. „Ismeretes, hogy a víztisztítás terüle­tén jóval elmaradtunk Csehország mögött” — mondta Oberhäuser mi­niszter. Az indítványt a kormány el­fogadta. Az ülésén szóba került a bősi víz­mű építésének folytatása is. A C vál­tozat — amelyet már elfogadtak — tanulmányozása folyamatban van. Mivel a Büdapesten tartott tanács­kozások a magyar partnerekkel nem vezettek eredményre, a Szlovák Er­dőgazdasági és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium a közeljövőben megszer­vezi a tanácskozás második forduló­ját. A kormány tagjai értékelték a Szlovák Tudományos Akadémia ta­valyi tevékenységét. Itt hangzott el az az indítvány, hogy az SZTA-ban szervezési változtatásokra lesz szük­ség. A kormány tagjai felszólították Jozef Tirpákot, a környezetvédelmi bizottság elnökét, július végéig dol­gozza ki a veszélyes hulladékok táro­lására és szállítására vonatkozó programtervezetet. A tegnapi ülés legfontosabb pont­ja Szlovákia gazdasági helyzetének értékelése volt. Jozef Belcák gazda­sági miniszter beszámolójából két fontos dokumentumot ragadunk ki: a Brezovai Gépgyár külföldi tőkebe­fektetéssel —a kormány beleegyezé­sével — vegyes vállalatot hozott lét­re; a másik fontos vitapont volt a Garamszentkereszti Alumíniumko­hó sorsa. Az ülésen több alternatíva is szóba került, többek között, hogy a gyárat —a környezetvédelmi szem­pontok figyelembevételével — mi­előbb le kell állítani. Ha ezt a válto­zatot elfogadták volna, 4 ezer dolgo­zó vált volna egyik napról a másikra munkanélkülivé. A kormány tagjai végül a kettes számú javaslatot hagy­ták jóvá, mely szerint 5 milliárd ko­rona állami befektetéssel intenzív (Folytatás a 2. oldalon) Mint arról már hírt adtunk, Václav Havel köztársasági elnök Észak-Európába utazott. A skandináviai látogatás során felkeresi Norvégiát, Svédországot, Finnor­szágot és Dániát. Felvételünkön az oslói repülőtéren Gro Harlem Brundtland nor­vég kormányfő társaságában Telefolo: CSTK/AP Km Semleges nevet! em szeretnék nemzetiségi vi­tákba bonyolódni, de a hír, ame­lyet falumból hallottam, mégiscsak felbosszantott egy kicsit. Ismerőseim családi boldog­ságába jókora üröm vegyült: új­szülött kisfiúknak — a mai világ­ban — nem adhatták (!) azt a ne­vet, amelyet szerettek volna. A dunaszerdahelyi kórház­ban az édesanya tudtára hozták hogy a Gergely név nem írható be, mert „nincs azonos szlovák megfe­lelője”. Egy gyűlésen a nővérek ál­lítólag azt az utasítást kapták hogy próbálják meggyőzni az anyuká­kat, adjanak gyermekeiknek „ren­des” nevet. A Gergelyből így aztán Tibor lett... Legalább is ideiglene­sen, hiszen a boldog apuka majd­csak kiharcolja a dolgot az anya­könyvi hivatalban. Legalább lesz mit mesélni az unokáknak.. Az ilyesmi nem új, hiszen törté­netesen velem is ejt történt, majd­nem harminc évvel ezelőtt, amikor megszülettem. A vágsellyei kórház­ban akkor az Ildikó nevet tartották nemkívánatosnak. „Ilyen név, ké­rem, nincs”, világosítot­ták fel édes­anyámat, „ találjon ki valami mást”. Ő azonban nem tá­gított: „Akkor nem lesz neve, és kész!”, mondta. így lehettem végül „Ildikó”, s vagyok aki vagyok az­óta is. D e miért lett apám is Tibor?! — foglalkoztat újfent a kérdés. S vajon Attila fiam harminc év múl­va ismét harcol-e majd a gyereke nevéért? Az unokám netán Roger lesz, Carmen vagy Gregory? HARASZTI ILDIKÓ Az ÚJSÁG fotója „Készítsd elő az útleveleket, anyjuk...” Kép és szöveg: VASS GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents