Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-22 / 78. szám

ÚJSÁG Dl ( $ Agrometeorológia © A 20. naptári hétre, május 13—19-én hűvös, esős idő volt jellemző. A heti középhőmérséklet csupán a 8—11 fokot érte el, ami 3—5 fokkal elmarad az átlagostól. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—6 fok volt, kedden és csütörtökön helyenként enyhe talajmenti fagyokat is mértek. A hét elején a legmagasabb nappali hőmérséklet elérte a 18— 21 fokot, a hét végére viszont egyes helyeken 8 fokra süllyedt. A heti csapadékösszeg a Hegyhát déli részein 70—110 mm, a Duna­­menti síkság délnyugati részein 40—70 mm, Szlovákia egyéb területein 10—40 mm, helyenként — zivatarok esetén — 80 mm körül volt Az esőzések javították a talaj nedvességtartalmát, amely jelenleg megfelel a növények fejlődésének és növekedésének. A levegő hőmérsékletének csökkenésével egyidejűleg csökkent a talaj hőmérséklete is, amely az utóbbi napokban 8—12 fok körül alakult, ami 4—6 fokkal alacsonyabb a sokéves átlagnál. A növények fejlődése és növekedése a hűvös időjárás következtében lelassult. Kel a szemeskukorica, helyenként 4—6 nappal később, mint a sokéves átlag. Az őszi gabonafélék fejlődése megfelel az átlagosnak. A rozs és az őszi árpa a legmelegebb területeken kalászol, az őszi búza a legfelső levélhüvely teljes kialakulása fázisában van, és e hét folyamán várhatóan kalászolni fog. A tavaszi árpán — 2—4 nappal megkésve — megjelent az első, helyenként a második csomó. A déli fekvésű területe­ken először kaszálják a lucernát. Előrejelzés május 28-áig Szerdán derült, enyhén felhős, meleg idő várható. Csütörtökön meg­növekszik a felhőzet, futó eső is előfordulhat Péntektől hétfőig változé­kony időre számíthatunk, napközben helyenként felhős lesz az ég, dél­utánonként zápor, sőt zivatar is lehet. Kedden napos, száraz időre számíthatunk. Az éjszakai hőmérséklet szerdán és csütörtökön 7—10, pénteken csupán 3—6 fok körül lesz. A legmagasabb nappali hőmér­­.séklet szerdán 21—24, csütörtöktől hétfőig 13—16, kedden 18 fok kö­rül várható. Méhészek figyelmébe Az elmúlt héten Dél-Szlovákiában butonizálni kezdett a lucerna. Az időjárás feltételezett alakulása alapján a lucerna virágzása Szlovákia déli részein május 27-től június 2-áig, a síkságok peremterületein és Dél-Szlovákia katlanaiban június 3—9-e között várható. Agrometeorológiai Szolgálat ( Hírét vettük ) ELHALASZTOTTÁK a Columbia űrrepülőgép mai útját. Amint azt a NA­SA szóvivője közölte, legalább egynapos késést okoz az űrrepülőgép komputeré­nek és az üzemanyag-továbbító rend­szer hőérzékelőjének a műszaki hibája. JOZEF GLEMP bíboros vezet a len­gyel politikusok népszerűségi listáján. A második helyen Skubiszewski külügymi­niszter, a harmadikon Mazowiecki volt kormányfő, a negyedik helyen pedig a je­lenlegi miniszterelnök áll. Lech Walesa államfő a márciusban elért harmadik helyről leszorult az ötödikre. ŐRIZETBE VETTÉK a tegnapra vir­radó éjszaka Willi Stoph egykori kelet­német kormányfőt és Heinz Kessler haj­dani védelmi minisztert. Nevezetteket azzal vádolják, hogy Erich Honeckerrel felelősek az arra vonatkozó parancsok kiadásában, hogy lőjenek a berlini fal „átugrására” elszánt polgárokra. ELMENEKÜLT Etiópiából Mengisz­­tu Haile Mariam államfő, közölte tegnap a Reuter Hírügynökség. A jelentések szerint a felkelők már 60 kilométerre megközelítették Addisz Abebát. Egyéb­ként a jövő héten kezdődnek meg Lon­donban az etióp felkelők és a kormány közötti tárgyalások, amelyek védnöke az Egyesült Államok. AMERIKAI FILM (Barton Fink) „vitte el a pálmát” az idei, sorrendben 44. cannes-i filmfesztiválon. A legjobb férfi alakítás díját John Turturro nyerte, a nők kategóriájában a francia Iren Ja­cob a Veronika kettős élete című lengyel filmben nyújtott alakításáért kapta a fő­díjat. Változtatható-e egyáltalán az Eu­rópai Közösség intézményrendszere, és a körülötte kialakult gazdasági tér? A kérdést egyre gyakrabban te­szik fel Brüsszelben, a közösségen belüli politikai unió, az EFTA-orszá­­gokkal kialakítandó európai gazda­sági térség és a három közép-euró­pai országgal kötendő társulás el­őkészítésének nehézségei kapcsán. A közösség intézményeit hat ál­lamra — Franciaországra, az NSZK-ra, Olaszországra és a Bene­­lux-országokra — teremtették meg. Némi módosítással most 12 országot szolgál. Az alapszerződéseket azóta módosította ugyan az 1987-ben élet­be léptetett európai egységes ok­mány, de nem sokban. A nemzetek felettiséget a közös­ség a tervezésre és a végrehajtásra korlátozta: ez a kettő az európai kö­zösségek bizottságának feladata. Ide a tagállamok delegálják megbízottai­kat (négyéves periódusokra), akik a bizottság tájaiként a közös, vagyis a nemzetek feletti érdek képviselői. A bizottság elnökének — jelenleg a francia Jacques Delors — megbízá­sát kétévenként hosszabbítják meg. A döntéshozatal azonban a nem­zeti kormányok kezében maradt. A miniszteri tanácsban a mindenkori kormányok külügy- illetve eseten­ként szakminiszterei üléseznek. A választott Európa Parlament hatás­köre csekély, csak módosításra köte­lezheti a miniszteri tanácsot. A javasolt politikai unió, amelyről a miniszterek december óta tanács­koznak, ezt az egyensúlyt megbonta­ná. Ám amikor árpilis elején a mi­niszteri tanács e félévben soros lu­xemburgi elnöke beterjesztette'a maga „összegező” javaslatát, amely egyfelől a miniszteri tanács, másfelől a parlament hatáskörét növelné, ki­tört a vihar. Jacques Delors felhá­­bordva tiltakozott, hogy így a bizott­ság egyfajta titkársággá zsugorod­nék, holott ma a közösség motorja­ként működik. Másfelől: hogy az Európa Parlament nem kap igazi hatáskört. A politikai unió logikája a nemze­tek felettiség erősítése lenne, de ép­pen az ellenkezője történt. Az EFTA-országokkal folytatott tárgyalás hasonló jellegű akadályba ütközik: az EFTA-országok nem­csak tanácskozásai, hanem a dönté­sekbe való beleszólásra is jogot kö­vetelnek. Miután a közösség nem akarja feladni ebbéli szuverenitását, az európai nagytér megteremtése egyre bizonytalanabb — ami felerő­síti az egyes EFTA-országok csatla­kozási indíttatásait. Ausztria után, amely már beadta kérelmét Svédor­szág, Norvégia, sőt Svájc is „tagje­lölt-jelöltnek” tekinthető. A magyar, lengyel és csehszlovák társulási tárgyalások elvi problémája ugyancsak a csatlakozás lehetősége: a közösség új álláspontja is azt tar­talmazza, hogy ez nem következhet be a társulás után „automatikusan”. Az EFTA-országokkal és a kö­zép-kelet—európai államokkal a kö­zösség elérné a jelenlegi létszám kétszeresét. Ez méginkább megkö­vetelné a központ hatáskörének nö­velését, a nemzetek felettiséget — miközben a jelenlegi belső rendszer sokkal szerényebb átalakítása is a már említett vihart váltotta ki. Frans Andriessen, a bizottság al­­elnöke ezért állt elő a „speciálisan társult” (affiliate) tágságra vonatko­zó javaslattal: eszerint az új tagok csak bizonyos területeken csatlakoz­nának, másokon nem. A javaslat egyelőre csak a szerzőé: nem a bi­zottság, s még kevésbé a kormányok álláspontja. „Vélemény” A magyar gazdaságról jó vélemé­nye van az osztrák gazdasági minisz­ternek, Wolfgang Schüsselnek. Né­zete szerint 1991-ben a volt keleti tömb országai közül csak Magyaror­szág gazdasága növekszik, mind­egyik másik egykori szocialista or­szág súlyos gondokkal küszködik. 2000-ig egyébként a keleti államok tőkeigénye egybillió, azaz ezer milli­árd dollár — mondja az osztrák mi­niszter. Csehszlovákiában is 30 százalékos inflációt jósol idén, s a gazdaság tel­jesítménye 5-10 százalékkal csökken 1990-hez képest. Jugoszláviában 70 százalékos infláció várható, Lengyel­­országban 100 százalék, Romániá­ban és Bulgáriában pedig nincs ki­zárva az 500-1000 százalékos pénz­romlás. Az IBM részéről az elmúlt na­pokban történt bejelentés, hogy szé­les fronton radikális árcsökkentést hajt végre, amely egyes berendezé­seknél a 60 százalékot is eléri, arra mutat: a végsőkig kezd kiéleződni a konkurenciaharc a nemzetközi szá­mítógép piacon. Ennek ma még be sem láthatóan súlyos hatásai főleg az európai komputergyártókat fog­ják érinteni, aminek előjelei már megmutatkoznak a Siemens által át­vett Nixdorfnál, a Philipsnél és az Olivettinél. Különösen súlyos a helyzet a 93 százalékban állami tulajdonban lévő francia Compagnie des Machines Buli-bajok Bull-nál, amely a világ kilencedik legnagyobb számítógépgyártója. A közelmúltban az ipari minisztérium nem kevesebb, mint 6,8 milliárd frankot volt kénytelen átutalni a tár­saságnak — többet, mint Franciaor­szág egyész hozzájárulása az Öböl­válság megoldásához. A csoport ta­valyi vesztesége ugyanis az előzetes adatok szerint mintegy 6,4 milliárd frank, a párizsi Libération szerint „a francia ipartörténet egyik legna­gyobb kudarca”. Az 1982. évi álla­mosítás óta a Bull — a mostani jut­tatást nem számítva — mintegy 13,5 milliárd frank állami támogatásban részesült. Ez arra indította a brit ICL-t, amely tavaly július óta a ja­pán Fujitsu-csoport ellenőrzése alá került, hogy a versenyszabályok megsértése miatt panaszt tegyen Brüsszelben. Míg az eljárás folyik, a francia társaság külföldi tőkés part­nert keres: tárgyalásokat folytat a finn Nokia-val és a japán NEC-cso­­porttal. Egyidejűleg elhatározták, hogy a világon működő 13 üzemük­ből az év végéig hetet bezárnak és a 44 500 munkahelyből 8500-at meg­szüntetnek. 1991. május 22. Fogyasztói árindex a 20. héten Árucikk Mennyiség BA Kerületek NY K KE SZK CSK Marhacomb kg 71,13 72,92 70,68 70,85 71,39 99,40 Sertéscomb kg 113,33 111,05 112,38 119,08 113,97 112,00 Sertéslapocka kg 118,60 117,65 118,40 118,28 118,23 116,00 Csirke kg 132,26 129,13 124,42 127,06 128,23 122,50 Virsli kg 97,00 94,52 105,80 101,92 99,82 — Pöstyéni szalámi kg 106,66 103,54 107,43 108,68 106,58 —■ Tojás db 117,65 115,03 111,11 116,34 115,03 118,40 Tej 1 129,17 130,83 130,00 129,58 129,79 131,10 Sunar (500 g) db 113,74 115,26 117,20 123,65 117,44 133,70 Vaj kg 103,08 105,58 104,49 107,22 105,09 94,60 Eidam sajt kg 135,12 133,44 131,16 134,98 133,67 — Grízes liszt kg 128,00 127,20 127,60 128,00 127,60 127,80 Félgrízes liszt kg 118,18 118,18 118,18 118,00 118,18 118,00 Sima liszt kg 122,29 121,67 121,25 120,00 121,25 122,70 Kristálycukor kg 142,00 138,90 142,00 141,90 141,20 141,80 Kockacukor kg 180,00 184,45 219,73 210,18 198,64 — Kakaó (100 g) db 138,27 120,67 114,93 127,47 125,33 — Rizs kg 200,70 194,00 183,30 173,20 187,80 205,90 Olaj (600 g) P1 138,94 146,06 149,00 151,56 146,38 147,20 Burgonya kg 156,67 195,33 203,00 174,67 182,33 177,10 (1990 decembere = Közép-Szlovákia, KE 100) BA = Pozsony, NY = Kelet-Szlovákia = Nyugat-Szlovákia, K = Az amik maradnak „Eltérő” segély? Helmut Kohl német kancellár hétfőn találkozott a Fehér Házban George Bush amerikai elnökkel Az európai helyzetről folytatott eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a Németországban állomásozó katonai egységnek a helyükön kell maradniuk, s hogy Nyugat-Európának a hidegháborús időszak letűnése után is meg kell őriznie a NATO keretén belül az Egyesült Államok­hoz fűződő erős katonai kapcsolatait. A több mint egy órás megbeszélé­sen szóba került a Szovjetuniónak nyújtandó gazdasági segítség is. Egyetértettek abban, hogy akarnak segíteni, azonban a konkrét formák­ról nem ejtettek szót. A német kan­cellár — aki Németország újraegye­sítése óta elsőfzben látogatott az USA-ba — síkraszállt a németorszá­gi amerikai katonai jelenlét és a NATO további fenntartása mellett, amelyet az amerikai elnök nagyra ér­tékelt. A találkozón arról sem született döntés, vajon a világ hét legfejlet­tebb országa vezetőinek júliusi lon­doni csúcsértekezletére meghívják-e Mihail Gorbacsov szovjet államfőt. Ami a Szovjetuniónak nyújtandó se­gítséget illeti, az AFP Hírügynökség szerint Bush azt mondta: a Szovjet­unió tudomására kell hozni, hogy je­lenlegi reformprogramja nem haté­kony. A segély ügyében eltérő az Egyesült Államok és Németország véleménye. Míg Bonn a közvetlen pénzügyi segély szorgalmazza, addig a Fehér Ház úgy véli, hogy megfele­lőbb volna műszaki segítséget nyúj­tani az élelmiszer-ellátás javításához. * * » Az amerikai elnök ugyancsak hét­főn azt nyilatkozta, hogy csak kis ha­ladást értek el az európai hagyomá­nyos fegyverzetek csökkentéséről ta­valy novemberben Párizsban aláírt megállapodás körüli vitás kérdések­ről folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sokon. Mint mondta, a több mint négy órás megbeszélésen nem sike­rült megszűntetni az azzal kapcsola­tos nézeteltéréseket, hogy vajon a tavalyi szerződés vonatkozik-e a szovjet tengerészgyalogsághoz és haditengerészethez átcsoportosított szárazföldierő-fegyverzetekre is. Előtérben: a gazdasági kérdések (Folytatás az 1. oldalról) korszerűsítést kell végrehajtani az egyes üzemegységekben. Olyan gép­sorok megvásárlását tervezik, me­lyek paraméterei megfelelnek a nyu­gat-európai normáknak. A gyár kor­szerűsítésében külföldi cégek is részt vennének, eddig norvég, svéd, svájci és amerikai vállalatok érdeklődtek. Az alumíniumkohó korszerűsítése kb. 10 évet venne igénybe. Jelenleg a garamszentkereszti gyár a csehszlo­vák piaci igények 50 százalékát ké­pes csak kielégíteni. Ha a tervezett fejlesztés létrejönne, az igények nagy részét — kb. 70 százalékát — „ta­karnák”. A gazdasági kérdéseket taglaló vi­tában a szlovák kormány tagjai fog­lalkoztak a mohi atomerőmű, a pös­­tyéni, illetve a nyizsnai Tesla jövőjé­vel, ugyanis az említett vállalatok sorsa egyelőre kérdéses. (-nő) r Devizapiaci árfolyamok r~ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ) 1991. május 22 -én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,59 52,63 52,11 50,28 53,42 51,85 Ausztrál dollár 23,09 23,55 23,32 22,15 23,85 23,00 Belga frank (100) 84,48 86,18 85,33 82,25 87,53 84,89 Dán korona 4,51 4,61 4,56 4,38 4,68 4,53 Finn márka 7,38 7,52 7,45 7,16 7,64 7,40 Francia frank 5,12 5,22 5,17 4,98 5,30 5,14 Görög drachma (100) 15,88 16,20 16,04 14,83 16,37 15,60 Holland forint 15,41 15,73 15,57 15,01 15,97 15,49 ír font 46,19 47,13 46,66 44,50 47,86 46,18 Japán jen (100) 21,65 22,09 21,87 21,07 22,39 21,73 Kanadai dollár 25,96 26,48 26,22 25,27 26,83 26,05 Luxemburgi frank (100) 84,48 86,18 85,33 81,39 87,51 84,45 Német márka 17,37 17,73 17,55 17,09 18,01 17,55 Norvég korona 4,45 4,55 4,50 4,32 4,62 4,47? Olasz líra (1000) 23,40 23,88 23,64 22,80 24,24 23,52 Osztrák schilling 2,47 2,51 2,49 2,43 •455 2,49 Portugál escudo (100) 19,92 20,32 20,12 19,00 20,62 19,81 Spanyol peseta (100) 28,07 28,63 28,35 27,30 29,00 28,15 Svájci frank 20,53 20,95 20,74 20,21 21,27 20,74 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár 29,82 30,42 30,12 29,42 30,82 30,12 V_____________________________________J Változhat-e a közösség?

Next

/
Thumbnails
Contents