Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-15 / 48. szám

Hétfő, 1991. április 15._______• I. évfolyam • 48 szám • Ára 2,30 korona Gazdasági és érdekvédelmi napilap V______________________________) Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98,210-39-94. Főszer­kesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GABOR-Szerkesztőség: 81911 Bratislava, Martanovicova 25., 12 emelet Telefax: 210-39-92,210-36-00.Telex:92516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Emberi jogok A világ figyel Beszélgetés JOHANN BLUMGRUND úrral, a Nemzetközi Emberi Jogi Társaság magyar szekciójának elnökével Az emberi jogok kérdésköre a Helsinki Alapokmány elfogadása óta központi helyet foglal el a világ demokratikusan gondolkodó, az egyének és népcsoportok jogainak megnyomorítása ellen fellépő köz­vélemények körében. Bécsi látoga­tásom alkalmával lehetőségem nyílt elbeszélgetni Johann Blumgrund úrral, a Nemzetközi Emberi Jogi Társaság (Internationale Gessels­­chaft für Menschenrechte) magyar szekciójának elnökével, aki egyben a bécsi Magyar Emberi Jogi Szövetség vezetője is. • Mi, csehszlovákiai magyarok keveset tudunk mind e nemzetközi, mind pedig a bécsi társaság eddigi tevékenységéről, célkitűzéseiről. Kérem, ismertessen meg bennün­ket a Nemzetközi Emberi Jogi Tár­saság munkájával! — A Nemzetközi Emberi Jogi Társaság (a továbbiakban NEJT — a szerk. megjegyzése) szervezet köz­pontja Németországban, Frankfurt am Mainban van. Eddig a világ kb. húsz országában alakultak szekciói, az Egyesült Államoktól kezdve Dél- Amerikán keresztül egészen Auszt­ráliáig. Ez azért fontos, mert így ér­tesülünk arról, ha a világ bármely tá­ján emberi jogokat sértenek meg, s hatékonyan fel tudunk lépni ellene. A társaság dfszelnökei közé tartozik dr. Habsburg Ottó is, akinek kö­szönhetően jók a kapcsolataink az Európa Tanáccsal, s ez a munkánk­nak fokozott értelmet ad. • Változott-e tevékenységük lé­nyege a Kelet-Európábán végbe­ment politikai változások óta? — A vasfüggöny megléte idején sok munkát adott a széjjelszakadt családok egyesítése. A Bécsben tar­tott Helsinki Utókonferencia idején pl. többszáz oldalas névjegyzékkel “bombáztuk” a küldöttségeket, hogy segíteni tudjunk ezeken a csa­ládokon. A Ceausescu-rezsim idején az NEJT tiltakozott a falvak lerom­bolása ellen, terjedelmes brossúrák­­ban tüntetve fel a megmentendő ér­tékeket. Támogattuk a Szovjet­unióban levő különböző vallási cso­portokat, de mivel hatósugarunk az egész világra kiterjed, támogattuk Dél-Amerikában, Chilében, Viet­namban az emberi jogaikért küzdő csoportokat is. Napjainkban az NEJT európai szekciónak munkája részben meg­változott, de továbbra is külön kér­déskört jelent számunkra az európai kisebbségek helyzete. A legnagyobb európai kisebbség, az erdélyi ma­gyarság sorsát eddig is figyelemmel kísértük, személyes kapcsolataink voltak ottani kisebbségeikkel és de­mokratikusan gondolkodó romá­nokkal; s most is éberen várjuk a tő­lük, róluk érkező híreket. Ugyanak­kor a csehszlovákiai magyarság sor­sa sem közömbös számunkra. Ott is (Folytatás a 2. oldalon) Irodalmi zenés délután A Stefánia kávéházban Alexander Dubceh ‘Toleráns szakadást!” Alexander Dubéek, a Szövetségi Gyűlés elnöke a Csehszlovák Sajtó­iroda munkatársának adott inter­jújában elmondta, hogy a hét végén találkozott a Nyilvánosság az Erő­szak Ellen mozgalom mindkét szárnyának vezetőivel. “Viszonylag széleskörű tárgyalást folytattam Fedor Gállal, Frantisek Mikloskóval és Vladimír Ondrus­­sal. Elő szeretném mozdítani, hogy a mozgalom kassai közgyűléséig hátra levő időszakban és — főleg — a ta­nácskozás után ne éleződjenek ki a személyes kapcsolatok, illetve a NYEE két platformja közötti vi­szony. A mozgalom hivatalos ketté­szakadásának véleményem szerint kulturált módon, megértéssel és to­leranciával kellene megtörténnie. Szükséges, hogy mindkét platform továbbra is az ’’Esély Szlovákiának" közös programra támaszkodjon" — mondta a parlament elnöke. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy mindkét csoportosulásnak mi­előbb tárgyalóasztalhoz kellene ül­nie, pozitívan befolyásolva ezzel a közelgő kassai tanácskozás előké­születeit és magának a közgyűlésnek a lefolyását. A jövő szempontjából Dubőek szerint nagyon hasznos volna mind­két áramlat számára, ha legalább közeli patnerekké, a legjobb esetben szövetségesekké válnak a közös fel­adatok teljesítésében. “Ez mindkét platform, de főleg az ország javát szolgálná” — emelte ki a legfelsőbb törvényhozó testület vezetője. Szombat délután, hacsak néhány órára is, a pozsonyi Stefánia kávé­házban a század első felének a han­gulata elevenedett fel. A Csehszlo­vákiai Magyar Irodalom- és Könyv­barátok Társasága rendezte nagysi­kerű irodalmi délutánon ugyanis a meghívott vendégek között jelen volt HACKENBERGER Béla, a ká­véház egykori tulajdonosa. Köszön­tő beszédére annál is inkább a meg­hatottság volt jellemző, mivel 1945 óta nem járt a kávéházban, melyet nagyapja után az apjától 1932-ben vett át. — A kávéházban mindig is jelen­tős volt az irodalmi élet. A százötven stamm-vendég (törzsvendég) közé olyan személyiségek tartoztak, mint Nyizsnyánszky, E. Boleslav Luká? írók, Ján Smrek költő, dr. Dohnyáni László orvos. A Balogh Edgár vezet­te Sarló is itt tartotta összejöveteleit. Erről Kovács Endre Kossuth-dijas író is említést tesz egyik művében. Heltai Jenő pedig így nyilatkozott a Stefánia kávéházról: a kávéház min­dig is modorságra kényszerítette a vendégeket, újságot adott kezükbe, művelte, felvilágosította őket — em­lékezett a volt tulajdonos. Ezt követően Mács József író mutatta be a másik két vendéget: Kósa Csaba Andersen-dijas írót és Kiss Dénes József Attila-dijas írót, akik saját műveikből olvastak fel. A kötetlen beszélgetés végén a jelenle­vők reményüknek adtak hangot: szeretnék, ha ilyen jellegű irodalmi délutánok rendszeressé válnának. (b.á.) A Közgazdasági figyelő című rovatunkban ez alkalommal a csehszlovák bankrendszer jelenéről olvashatnak a 4. oldalon V _____________ A dohányról bővebben Sorozatunk 1. részében a palántanevelésről kaphatnak értékes Információkat. A cikk ugyancsak a 4. oldalon V_______________________J Meglepetések az MKDM közgyűlésén ------^---------------------------------------­Újabb négyesfogat? Akik azt hitték, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom két hónappal ezelőtti országos Közgyűlése után csakis a megoldásra váró feladatok kerülnek előtérbe, tévedtek. Mielőtt a Galántán szombaton megtartott 4. országos közgyűlés részleteibe bocsátkoznánk, megem­lítjük, hogy kik vettek részt a táná­­csokozáson: Taba Lajos a pozsonyi magyar konzulátus képviseletében, dr.Gogolák Gábor a prágai magyar nagykövetségről, valamint Kelemen Gertrud a Határontúli Magyarok Titkárságáról. Tóth Károly a. Füg­getlen Magyar Kezdeményezés, dr. Hamerlík Rudolf a szlovákiai Ke­reszténydemokrata Mozgalom, Du­ka Zólyomi Árpád pedig az Együtt­élés Politikai Mozgalom képviseleté­ben volt jelen. Ugyancsak a meghí­vott vendékek között volt Rigó László, a cseh Máltai Szere­tetszolgálat tagja. A tanácskozás elején Farkas Pál, az MKDM alelnöke az országos el­nökség tevékenységéről tájékoz­tatott, hangsúlyozva, hogy a testület tagjai több politikai párt és mozga­lom vezetőségével folytattak ered­ményes tárgyalásokat. Ezt követően az új alapszabály­tervezetek ismertetése következett. A két tervezet közül a közgyűlés az országos elnökség által kidolgozot­tat javasolta megvitatásra, dr. No­­vitzky Béla tervezetét elvetette. Az új alapszabályt a különböző módosítójavaslatokkal a közgyűlés elfogadta. Utána a résztvevők orszá­gos választmányt választottak meg. Az MKDM Országos Ellenőrző Bi­zottságának jelentését Hóka László terjesztette elő, kiemelve, hogy a múlt esztendei elszámolásokban könyvelésekben történtek ugyan je-Schwechat—ivánkai kapcsolat A bécsi nemzetközi repülőtér — egyike azoknak, amelyek érdek­lődnek a pozsonyivánkai légikikö­tővel való együttműködés iránt — egy vegyes vállalat létrehozása esetén kész az első szakaszban 180 millió schillinget befektetni, mégpedig mindenekelőtt az uta­sok számára létesített termek kor­szerűsítésére. Miután kialakulná­nak a feltételek és létrejönne a ki­sebb nemzetközi repülőterek szín­vonalával azonos szolgáltatási há­lózat, Pozsonyban néhány olyan járat is leszállhatna, amelynek je­lenleg a Bécs melletti Schwechat az úticélja. A pozsonyi repülőtér korszerűsítése nyomán lehetőség nyílhat arra, hogy a Bécs—Buda­pest világkiállítás idején bekap­csolódjék megnövekvő utasforga­lom lebonyolításába. (A képek az osztrák légikikötőben készültek.) lentéktelen műhibák, de visszaélést nem fedeztek fel. Ezután az 1991-es esztendőre szóló költségvetési tervezet vitája következett, majd a jelenlevők átte­kintettek az MKDM által Komá­romban szervezendő ökumenikus istentisztelet előkészületeit. A május 12-én sorra kerülő istentiszteleten sok neves vendéget és mintegy 50 ezer hívőt várnak. A hazai sajtó olvasói jól tudják, hogy az országos elnökség és a par­lamenti képviselők bizonyos cso­portja közt ellentétek alakultak ki. Miután a közgyűlés elvetette dr. No­­vitzky Béla alapszabály-tervezezé­­nek megvitatását, valamint dr. Szőcs Ferencnek azt a kérését, hogy a ter­vezet megvitatására — tekintettel annak minőségi fontosságára — egy későbbi időpontban kerüljön sor, négy parlamenti képviselői, név sze­rint dr. Magyar Ferenc, dr. Szőcs Ferenc, Varga Olivér és dr. Novitzky Béla kivált a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalomból, és bejelentette, hogy “demokratikus el­veken alapuló új politikai mozgal­mat” hoz létre. A közgyűlés az or­szágos elnökség javaslatára az emlí­tett képviselőket kizárta a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom­ból. A közgyűlés még késő este is tar­tott. Dr. Püspöki Nagy Péter ekkor vetette fel annak lehetőségét, hogy esetleg megválna az MKDM Elnök­ségében betöltött független főtaná­csadói funkciójától, ha ez a mozga­­(Folytatás a 2. oldalon) Földtörvény Havei reménykedik Václav Havel köztársasági elnök a Lányi beszélgetések című rádióműsor­ban egyebek között a Szövetségi Gyűlés képviselőivel tartott szerdai találkozójá­ról is beszélt. Mint elmondta, mindene­kelőtt arról kívánt meggyőződni, hogy milyen álláspontra helyezkednek az egyes törvénytervezetekkel kapcsolat­ban. Az államfő tájékoztatta a képvise­lőket a végrehajtó hatalom veszélyezte­tése kapcsán kialakítandó alkotmányos garanciákkal összefüggésben kifejtett törvényhozói tevékenységéről. A föld­törvénnyel kapcsolatban Havel elnök ki­fejezte reményét, hogy a parlament megtalálja a kompromisszumos megol­dást. “Ezt a szövetkezetekről szóló tör­vény módosítására vonatkozó javaslat is elősegíthetné, amelyet a kormány hama­rosan a parlament elé terjeszt. így vilá­gossá válik a szövetkezetek jövőjének kérdése, amely a vita legfontosabb ösz­­szetevője” — mondta az államfő. Hradílek Tibor felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents