Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-15 / 48. szám
p r / / 1 \ C. UISAG 1991. április 15. A világ figyel (Folytatás az 1. oldalról) van gond elég. Jó lenne, ha az NEJT alapítana egy szekciót Pozsonyban, ahol összegyűjthetnék a csehszlovákiai kisebbségek helyzetével foglalkozó adatokat, észrevételeket, amit aztán továbbíthatnánk a többi szekciónak. Ezek a szekciók a kapott híreket elhelyezik az adott ország sajtójában, tévében, rádióban. Amíg nem létezik Pozsonyban ilyen szekció, addig mi innen, Bécsből látjuk el ezt a feladatkört. • Hogy viszonyul Nyugat-Európa közvéleménye a kisebbségi kérdéshez? — Ez egyrészt az adott helyzet súlyosságától függ, másrészt attól, miként tálalják a problémát az egyes sajtótermékek. Meg kell mondjam, a legtöbb esetben a nyugati sajtó, tévé, rádió eléggé baloldali beállítottságú és nagyon manipulált. A leg✓ (Folytatás az 1. oldalról) lom javát szolgálná. Bugár Béla, az MKDM elnöke a lapunk tudósítójának elmondta: — Dr. Püspöki Nagy Péter az egyház és a mozgalmunk közti kapcsolat kiteljesedésén fáradozik. Javaslatát az elnökség legközelebbi ülésén megvitatjuk, és elfogadható kompromisszumot kell kötnünk. Arra a kérdésre, hogy a négy parlamenti képviselő kiválásának milyen hatása lehet, Bugár Béla a következőket válaszolta: több nyugati ember számára a gazdasági helyzet a fontos. Nagyon érdekeltek abban, hogy fennmaradjon egy erős, stabil Csehszlovákia vagy Jugoszlávia, így kevéssé foglalkoztatja őket a kisebbség sorsa. Most a kurdok helyzete talán kissé megváltoztatja a közvéleményt. Mi is szervezünk különböző akciókat itt, Bécsben a kurdok mellett, mint ahogy megtettük ezt annak idején a chileiek érdekében is. Az erősségünk egyébként épp ebben rejlik: tőlünk távol eső területek népeiért is szót emelünk, ugyanakkor ha mi kérjük meg az egyes szekciókat, Londontól New Yorkig, hogy mozgósítsák az ottani közvéleményt egy általunk fontosnak ítélt kérdéskör — mondjuk az európai államokban kisebbségi helyzetbe került magyarság — érdekében, ők is megteszik ezt. — Mozgalmunk elhatárolja magát a négy parlamenti képviselőtől, aki a korábbi közgyűlésen is megpróbált az országos elnökségre és a közgyűlésre nem kívánt hatást gyakorolni. A prágai parlamenti képviselői klubban viszont a mi nevünkben nem léphetnek fel, mert a közgyűlés határozata alapján már nem tagjai a mozgalmunknak. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a szlovákiai magyarságot érintő ügyekben nem léphetnének fel közösen... VAJKAI MIKLÓS • Ön a bécsi Magyar Emberi Jogi Szövetség vezetői közé tartozik. A nemzetközi szövetség mellett miért van szükség erre az egyesületre is? — A bécsi kizárólag magyar egyesület. Megalakulásának idején a legfontosabb feladata az volt, hogy támogassa az 1956-os forradalom szabad, független elveit valló magyarországi ellenzékieket. Napjainkban azon az állásponton vagyunk, hogy Magyarországon még. közel sem zajlottak le a kellő mértékű változások — s ez Csehszlovákiára is vonatkozik —, hiszen 45 évnyi bolsevik diktatúrát nem lehet egy év alatt eltörölni. A mi feladatunk is, hogy segítsünk újra erkölcsi alapot adni az embereknek — ezt mi elsősorban a valláson keresztül szeretnénk elérni —, hogy olyan fiatalság nevelődjön fel, aki ezt a régóta üldözött és nagy megpróbáltatásokon keresztülment magyar népet egy szebb jövő felé tudja vezetni. CSANAKY ELEONÓRA Közlemény ^-------------------------------------& REMPO-kiállítás A pozsonyi Tfechnika Házában április 23—25-én anyageladással és divatbemutatóval egybekötött műszaki kiállítást rendeznek. Az érdeklődők IPARI VARRÓGÉPEKET, BŐR- és SZŰCSIPARI, valamint CIPÓJAVÍTÓ GÉPEKET tekinthetnek meg. Nyitva naponta 10-től 17 óráig. Cím: DOM TECHNIKY, Skultétyho 3, Bratislava. V______________________J (( Gazdasági körkép -(V Ujabb négyesfogat? Magán-tévécsatornák Három érdekcsoport versenyez Portugália első két magánüzemeltetésű tévécsatornájáért, amelyek elnyerésére e hét elejéig lehet nyilvános pályázatot benyújtani. A lisszaboni jobb-közép szociáldemokrata kormány tavaly decemberben határozta el magán-tévécsatornák indítását, a távközlési eszközök állami ellenőrzésének mérséklését célzó programja keretében. Az előreláthatólag 1992 közepén kezdődő liberalizált műsorszórással 26 éves állami tévémonopólum szűnik meg az ibériai országban. A két magáncsatorna a már régóta üzemelő két hivatalos állomás mellett fog műsort sugározni. A pályázatokat elbíráló kormánybizottság a nyáron hirdeti ki a győzteseket, amelyek között a várakozások szerint minden bizonnyal szerepelni fog az egyházi körökhöz közel álló Tfelevisao Independence (TVI). Vele a korábbi szociáldemokrata miniszterelnök, Pinot Balsemao által irányított Sociede Independente de Comunicacao (SIC), valamint az Edipress médiacsoport kezében lévő TVI van versenyben. A SIC maga mögött tudhatja a hatalmas brazil REde Globo tévétársaságot is. Az egyházi hatóságok azután döntöttek egy magáncsatorna megszerzésére, hogy a kormány visszautasította a fő műsoridőben kért, hivatalos csatornákon sugározandó 4 órás programra irányuló tervezetüket. A TVI támogatói közé tartozik Portugália egyetlen magán-rádióállomása, a sikeresnek számító katolikus Renascenta. Az egyházi tévéprogramban — a pályázat szerint — kerülni kívánják a “szenzációhajhászást, a magánéletbe való beavatkozást, a szexualitást, az erőszakot és mindenfajta manipulációt”. A csatornáról ezenkívül száműzni kívánják azokat a véget nem érő brazil sorozatokat, amelyek a hivatalos program legnézettebb műsorai közé tartoznak. A kormány elképzelései szerint 15 százalékban maximálták a külföldi befektetők részesedését minden egyes magántévécsatorna alaptőkéjében. Egyetlen portugál cég sem szerezhet 25 százalékos részesedést magának. A kormány ezenkívül bele akar szólni a hírekre, oktatási programokra és a saját produkciókra szánt műsoridő arányainak kialakításába is. Ausztrália húsexportja A hústermelés erőteljes növekedésével párhuzamosan Ausztrália húsexportja is ugrásszerűen emelkedett a múlt naptári évben. Különösen a juh- és kecskehús kivitele nőtt jelentősen, de több marha- és borjúhúst is exportálnak, amely egyébként a legnagyobb exporttételt képezi. Kétszámjegyű volt a belsőségek és a sertéshús kivitelének bővülése, amely azonban összességét tekintve kisebb jelentőségű. Ausztrália 1990-ben összesen 933 600 tonna hűtött, illetve fagyasztott húst szállított külföldre, (baromfihús nélkül), 26.4 százalékkal többet, mint az előző évben, megközelítve így a 70-es évek végi 1 millió tonnás exportcsúcsot. A 732 ezer tonnás marha-, borjú- és bivalyhúsexport a teljes hűtött, illetve fagyasztott húsexport 74 százalékát képezte. Az előző évhez képest e húsok kivitele 23,3 százalékkal nőtt. A legfontosabb vásárló továbbra is az USA volt, amely 32 százalékkal több, összesen 365 ezer tonna marha- és borjúhúst vett át. A Japánba irányuló marhahússzállítások 13.4 százalékkal 200 ezer tonnára növekedtek, ez közel kétszerese az ország 1987. évi vásárlásainak. Kanada importja megközelítette a 33 200 tonnát, ez majdnem másfélészerese az 1989. évinek. Hűtött vagy fagyasztott birka- és kecskehúsból Ausztrália a múlt évben 200 400 tonnát exportált, 43,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Bárányhúsból jó 40 ezer tonnát adtak el külföldi országoknak. Ötszörösére, csaknem 30 600 ton nőttek a Szovjetunió birkahúsvásárlásai, érezhetően 39,5 százalékkal emelkedett a Közel- és Közép- Kelet országaiba szállított mennyiség. Kis légitársaságok védelme A jövőben az EK brüsszeli bízott- intézkedés foganatosítása előtt 48 amelynek keretében nyíltabbá kísága intenzívebben léphet fel a nagy légitársaságok tisztességtelen versenyével szemben. Az EK közlekedési minisztereinek döntése értelmében a bizottság felfüggesztheti azokat a járatokat, illetve tarifákat, amelyeket a nagy légitársaságok csak kisebb versenytársaik kiszorítása céljából vezettek be. A bizottságnak az órával értesítenie kell az EK-országok kormányait. A rendkívül rövid határidőre azért van szükség, mert a kis társaságok a tisztességtelen eszközökkel teremtett “versenyhelyzetben” igen gyorsan életképtelenné válhatnak. A döntés annak az intézkedéssorozatnak lényeges kiegészítő eleme, vánják tenni a versenyt az EK légi közlekedésében. Meghozatalában szerepet játszottak az USA-beli tapasztalatok, ahol a “nagyok” a közlekedés deregulációja után csökkentették tarifáikat, illetve új járatokat indítottak annyi időre, amíg kisebb versenytársaikat kiszoríthatták a piacról. Áprilisi levél Az amazoni őserdők pusztulása, illetve pusztítása kapcsán olvastam ezt a bölcs megállapítást: A civilizáció az erdők irtásával kezdődött, de a civilizáció fennmaradása csak az erdők megóvásával lehetséges! Korábbi manipulált életünk elviselt kellékei voltak — többek között — a ránk erőszakolt ünnepek, a megtervezett kampányok és a mások által szervezett “aktivitásaink ”. Az utóbbinál úgy esett, hogy áprilisnak az erdő jutott, illetve az erdőnek április. így lett április “az erdő hónapja”. Tévedés ne essék, nem az ellen ágálok, hogy áprilisban több figyelmet szentelünk erdeinknek (legalább szóban), hanem éppen fordítva: Miért ilyen keveset? Mert erdeink lepusztult állapota állandó odafigyelést és törődést igényel Hiszen — öreg erdőjáró barátom szavával élve — ez az állapot “siralmas”. Ki kell mondani az igazságot: a pusztulás és a pusztítás végveszélybe sodorta az erdőt! És itt nemcsak a levegőszennyezettség okozta károkra, az elgyengülő faállományon könnyen diadalmaskodó betegségekre, károkozókra, rovarokra és Csernobil kiszámíthatatlan rombolására gondolok, hanem az ember okozta ártalmakra és károkra. A rablógazdálkodással felérő fakitermelésre, az ember brutalitására a motorfűrészek és fanyűvőgépek időszakában. Tanúsítom, hogy nemcsak az emberek közötti viszony került mélypontra, hanem az embernek az erdőhöz fűződő kapcsolata is megváltozott. Mégpedig rossz irányban. Erdőjáró emberként ennek igazságát tanúsíthatom. Élettapasztalataim alapján nyugodt szívvel elmondhatom, hogy ez korábban nem volt így. Enynyire semmiképp nem! Mintha korábban, az ember és az erdő kapcsolata bennsöségesebb, meghittebb lett volna... “Az ember legyőzi a természetet” szörnyszülött ideológia óta lett csak az erdő az ember kiszolgáltatottja. Hiszen népdalainkban az erdő a leggyakrabban előforduló motívum. Elődeink olyan féltő szeretettel és csodálattal énekeltek róla, mint a legközelebbi kedvesről Gyermekkorom végtelen és sejtelmes erdőivel én még elődeim szellemében kötöttem ismeretséget. Édesapám úgy tanított, hogy a fa is olyan, mint az ember: él, érez Bántani nem szabad, inkább oltalmazni kell Egyforma véteknek számított egy bogár és egy fa értelmetlen elpusztítása. Kívánatos — egyben természetes — volt az erdő fáinak, állatainak ismerete, magával az erdő világának a megismerése. Édesapám egy-egy sudár faóriást ugyanúgy megcsodált, mint egy szép lovat. Tuzelőfának csak száraz, vézna, beteg fát vágtunk ki. Erre kényszerűéit maga az erdész is, mert az is megesett, hogy ellenőrizte a kivágott fák tönkjét, s mi rettegve vártuk: nem talál-e olyat, amiért megdorgál, mivel 6 további nevelésre szánta, vagy ahogy mondta, “exportra”. (Most már tudjuk, hogy a sokszor fillérekért exportált tömbfát bútorként ezresekért vásároltuk vissza — valutában!) Épületfának, kopjafának azonban mindig a legszebbfa került. Abban teljes volt az egyetértés, hogy a legsudárabb fát csak erre lehetett kivágni. Mostanság — a motorfűrészek korában — szabad préda lett az erdő. Az erdészek szigora is lanyhult, sokszor olyannyira, hogy ők maguk segítenek az erdő pusztításában! Erdei munkásokkal, favágókkal, fuvarosokkal még gyermekkoromban megismerkedtem. Később Tamási Áron és Nyíró József regényeiben köszöntek vissza hasonló sorsú férfiak, akik sokszor az emberi csalafintasággal sem álltak hadilábon. Számukra az erdő templom volt. Nehéz munkájuk során még arra is ügyeltek, hogy fölöslegesen fel ne verjék az erdő áhítatos csendjét. A fanyűvő gépek kezelőiből mintha hiányozna ez a tisztelet. A több száz paripányi erővel dübörgő gépmonstrum, akár egy mesebeli szörny tarol mindent maga körül, s fülsiketítő robajjal töri meg az erdő csendjét és nyugalmát. S még egy dolog. Kérdezhetnénk magunktól és másoktól egyaránt: Miért hoztak ilyen kevés sikert eddigi erdőtelepítéseink? Mert — a sík vidékekre telepített mezővédő erdősávokon kívül — alig lehet erdőpótlásról beszélni. Őshonos erdeink eredményes pótlását még nem találtuk meg. Jómagam iskolásként és vadászként egyaránt több ezer facsemetét ültettem el, de azokból sem erdő, sem növendékerdő nem lett. (A mások által ültetettekből sem!) Talán “csak” az volt a baj, hogy az ilyen faültetési akciók eredményességének az egyedüli meghatározója a lehető legfőbb facsemete földbe tevése volt? Akkor az “Ültess facsemetét!”, “Ültess fát!” mozgalmak helyett “Nevelj erdőt!” mozgalmat kellett volna meghirdetni. Most, a fűtőanyagok árának a drasztikus felemelése után, az eddiginél is nagyobb veszély fenyegeti az erdőt. Azt nem vitatom, hogy egyre több tűzifára lesz szükség. Csak... Csak, aki az erdőbe lép, arra is gondoljon, hogy az erdő nemcsak a miénk, hanem azoké is, akik utánunk jönnek. Nekik is jár belőle valami, ha már annyit nem is tudunk továbbadni, amennyit mi kaptunk. „ ___________________________________MÁTÉ LÁSZLÓ ( Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ^ 1991. április 15-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,39 53,45 52,92 51,09 54,23 52,66 Ausztrál dollár 22,91 23,37 23,14 21,97 23,67 22,82 Belga frank (100) 85,22 86,94 86,08 83,00 88,28 85,64 Dán korona 4,57 4,67 4,44 4,55 4,74 4,59 Finn márka 7,44 7,60 7,52 7,23 7,71 7,47 Francia frank 5,19 5,29 5,24 5,05 5,37 5,21 Görög drachma(IOO) 16,16 16,48 16,32 15,11 16,65 15,88 Holland forint 15,55 15,87 15,71 15,15 16,11 15,63 ír font 46,81 47,75 47,28 45,12 48,48 46,80 Japán jen (100) 21,58 22,02 21,80 21,00 22,32 21,66 Kanadai dollár 25,47 25,99 25,73 24,78 26,34 25,56 Luxemburgi frank (100) 85,22 86,94 86,08 82,14 88,26 85,20 Német márka 17,51 17,87 17,69 17,23 18,15 17,69 Norvég korona 4,50 4,60 4,55 4,37 4,67 4,52 Olasz líra (1000) 23,63 24,11 23,87 23,03 24,47 23,75 Osztrák schilling 2,49 2,55 2,52 2,46 2,58 2,52 Portugál escudo (100) 20,16 20,56 20,36 19,24 20,86 20,05 Spanyol peseta(100) 28,41 28,99 28,70 27,65 29,35 28,50 Svájci frank 20,72 21,14 20,93 20,40 21,46 20,93 Svéd korona 4,86 4,96 4,91 4,72 5,04 4,88 USA-dollár 29,30 29,90 29,60 28,90 30,30 29,60 V___________________________________________________________________J
