Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-11 / 45. szám
Tovább növekednek a minőségi követelmények 4 ÚJSÁG Almahelyzet Európában A gyümölcs- és zöldségkereskedelem az utolsó 20 évben az Európai Közösség országai között valódi szabadkereskedelemmé vált. A szabad verseny hatására bizonyos mértékű egyensúly alakult ki kereslet és kínálat között, amely természetesen ország- és ki imahatárokon keresztül érvényesül. Ez az egyensúly azonban nem statikus, évről évre keresleti oldalról is bizonyos eltolódás következik be a marketingstratégiák és fogyasztási szokások alakulásának következtében. A kínálati oldalon pedig a fajtafejlesztés, a termelési eljárások változása, az agrárpolitika változása szintén befolyásolják a piac helyzetét. A keleteurópai országok integrációja az Európai Közösség piacainak irányába egy újabb, nehezen kiszámítható elemet visz ebbe a kiegyensúlyozott állapotba. Az almatermesztést, mint általában az ültetvénykultúrákat az időjárás helyi hatásai befolyásolják. Egy olyan gazdasági térségben, mint a miénk, ahol általában agrártúltermelésről beszélünk, az almatermelés egyensúlya állandóan inkább a túlkínálat oldalára billen. Fagykárok egyre ritkábban fordulnak elő, jelentkezik viszont az almatermelés és a körtetermelés speciális biológiai tulajdonsága, az alternanciára, vagyis az éves termés' váltakozásra való hajlam. A második világháború utáni európai almatermelési dinamikát néhány rövid bekezdésben összefoglalva tulajdonképpen a fajták dinamikájával tudjuk összekötni. Golden-hullám Az 50-es évek viharos almatermelési fejlődése a Pó-síkságról, Észak- Itáliából indult. Az akkor termelésre kerülő fajták, mint az Abondanza és a Demokrat nem voltak igazán minőségi fajták, inkább nagy és biztos termést nyújtó almák. Mégis új piaci igényt elégítettek ki: nagy mennyiségű, egységes áruval látták el a fogyasztók tömegei}. Az 50-es évek végére Dél-Franciaországban felismerték, hogy a Golden Delicious nevű, valódi minőséget adó fajta hasonlóan alacsony költségekkel termelhető, mint az Abondanza, ugyanakkor sokkal inkább piacképes. Ezért aztán a délfrancia Goldenhullám leváltotta az olasz Abondanzacsúcsot. A Golden-hullám ezután meghódította egész Közép- és Dél- Európát, és ma is a Közös Piac országaiban két és fél millió tonnás termésével a Golden Delicious az első számú fajta. A 60-as évek végén megmutatkozott, hogy e piac befogadóképességének is van felső határa. Erre az időre valóban közös piaccá vált a gyümölcs és zöldség európai piaca. A túltermelés, amely elsősorban a Golden Delicious termelésében mutatkozott meg, egy krízist vezetett be az almatermelésben A 70-es évek többnyire ennek a túltermelési válságnak a kezelésével teltek el, legalábbis az almatermelók szempontjából nézve. Állami szubvenciókat lehetett kapni ültetvényselejtezési akciókhoz és megkezdődött a piaci intervenció rendszerének a kidolgozása, pl. minimumának bevezetésével. A 70-es években mindezen piaci reakciók ellenére még a Golden-túltermelés volt a jellemző. Mégis érdekes jelenségként mutatkozott, hogy a hagyományos almafajták is bizonyos piaci jelentőséget visszahódítottak, és ez a Goldennél áresésben mutatkozott meg. Ezek a hagyományos fajták, amelyek teret nyertek a 70-es években a Cox Orange és a Boskoop. Minthogy ezek a fajták Közép- és Észak-Európában érzik magukat otthon, elterjedésükkel egyidejűleg a legfőbb termelési terület is eltolódott Dél-Európából Közép-Európa felé. Almakrízis A 80-as években az almatermelő területek északra csúszása mellett az új fajták diadalát kell megemlítenünk. Jonagold és Elstar hódítottak Közép- és Észak-Európában. E két fajta különleges minőségi ismérveinek köszönhető, hogy az almatermelés minőségi oldalról újabb impulzusokat kapott. Az alma túltermelése az utóbbi években elsősorban a dél-európai termőterületeken következett be, de a túltermelési válság, együtt a fajtákkal szintén észak felé halad. A déli termőterületeken megmaradt az a dilemma, hogy az új almafajták, legalábbis az előbb említett kettő, ezeken a meleg termőhelyeken nem mutatnak olyan kiváló minőséget, és ugyanakkor hiányzik az igazi jó fajta, amely Dél-Európában is rendkívüli teljesítményekre lenne képes. Egy ilyen hézagot töltött ki bizonyos ideig a Grannay Smith. De nem biztos, hogy kiállja a próbát a déli félgömbről származó konkurenciával (Új-Zéland, Argentína, Chile), ahonnan a frissen szüretelt áru már márciustól kezdve nagy mennyiségben érkezik az európai piacokra. Szintén új lehetőséget jelent a két új-zélandi fajta, a Gala és a Braeburn, de az kérdéses, hogy ezek a Goldent helyettesíthetik-e. A fajtaváltással egyidejűleg az üzemi struktúrának is változnia kell. Feltűnő, hogy az optimális üzemi méret az almatermelöknél alulról és felülről is behatárolódott, és a ma optimálisnak tekinthető mintegy 10 és 30 hektár közé szorult be. A nagyobb gyümölcstermelő üzemek nincsenek abban a helyzetben, hogy kiváló minőséget, a megfelelő időpontban nagy szakszerűséggel, és kézi munkával elő tudjanak állítani. A10 hektárnál kisebb üzemek pedig nem képesek gépeik és munkaerejük racionális kihasználására. Rezisztencia-nemesítés Tehát fel kell tennünk a kérdést, milyen lesz Európa almatermelése a 2000. évben? A minőségi követelmények állandó növekedése_ biztosan tovább fog tartani. Ezenkívül szinte biztosra vehetjük, hogy a termelés súlypontja továbbra is a klímaszempontból jobb minőséget adó vidékek felé fog eltolódni. A 2000. év almaszortimentjében olyan új nemesitő fajták szerepelnek majd, amelyek gombabetegségek ellen, különösen az almafa-varasodás ellen rezisztensek, és a 90-es években már elfogadott standarddá vált minőségi követelményeknek megfelelnek. Számolhatunk ezenkívül az úgynevezett biológiai termelési eljárásoknak a terjedésével az állati kártevők megfékezésére. Valószínűleg jelentősen csökkenni fog a gyomirtószer-felhasználás, újabb talajápolási, talajmúvelési módok fognak elterjedni, és megteremtik a vegyszermentes minőségi almatermelés alapját is. A művelési módok változása leginkább hektáronkénti fák számával jellemezhető, amely véleményünk szerint 5000 ± 1000 fában fog megállapodni. Ez a hektáronkénti faszám lehetővé teszi a 2-3 éves termésfelfutást a teljes termés eléréséig, és ezzel új fajtákat viszonylag rendkívül gyorsan lehet piacra hozni. A fák kis mérete racionalizálja a kézi munkát, a koronaalakítást, a gyümölcsritkítást és minden emberi erővel végzett munkafolyamatot. Ennek ellenére meg kell jegyeznünk, hogy a minőségi követelmények növekedése miatt aligha számíthatunk jelentős élőmunka-felhasználás csökkenésre. A területegységre számított gyümölcstömeg, azaz a hozam, általában ugyan növekedni fog, de a már ma ismert csúcstermelő üzemeknek az eredményeit nem fogja meghaladni vagy elérni. Ennek oka a már többször említett minőségi prioritás, a mennyiséggel szemben. . Kié a főszerep? A mérsékelten kontinentális és amellett nem túlságosan forró klíma kitűnő előfeltételeket teremt a minőségi termelés szármára, a gyümölcsméret, a szín- és a cukor-sav arány tekintetében. A korszerű és gazdaságos gyümölcstermelésnek minden egyéb kérdése a kutatástól, a tanácsadástól és az eredményeknek a gyakorlatban való realizálásától függ. Nyilvánvaló, hogy tájainkon sok a javítandó pont a versenyképesség fokozásához: kezdve a fajtaválasztékkal, a szaporítóanyag minőségével, a termelési eljárások optimalizálásával, a munkatermelékenység fokozásával és természetesen leginkább a marketingtevékenységgel kapcsolatosan. A legfontosabb feladat, hogy a termelésnek minden elemét a versenyképesség fokozása céljából a gyümölcs minőségének kell alárendelni. A kedvező természeti viszonyok jó alapot adnak ennek megteremtéséhez. (Mm) A gépesített magángazdaságból a szövetkezetbe kényszerített generáció utódainak hagyta a burgonya és a kukorica termesztési módját, múvelőeszközképt pedig a jól bevált kapát. Míg a nagyüzemi mezőgazdasági termelést fokozatosan gépesítették, a háztájiban nem változott semmi - kivéve a földterület nagyságát, ami harminc év alatt fél hektárról öt árra zsugorodott. Mint minden korlátozásnak, ennek 1991. április 11. megtrágyázzuk, bevetjük földjeiket, betakarítjuk termésüket, de a vetésforgót a bérlőre bízzuk, ugyanis évekig- amíg igényét vissza nem vonja- ugyanazon a parcellán fog gazdálkodni. A földért bérleti díjat nem kérünk, a földadót mi fizetjük. Célunk, hogy dolgozóink megtanuljanak önállóan gazdálkodni, megszeressék és utódaikkal is megszerettessék a földet. Az elnök szavai egy régi bölcseletet Háztáji helyzetkép: Rimaszécsen és Egyházasbáston is megvan a maga ,.hátulütője“. A fiatalabb generációnak már alig van vonzalma a föld és a gazdasági állatok iránt. Az évtizedes lemaradást minden bizonnyal nehéz lesz behozni... Mezőgazdasági dolgozóink egy része már nem tudja gazda szemmel követni a termelést. Pedig erre most nagy szükség lenne. A rimaszécsi szövetkezetben már egy éve fontolgatják, hogyan lehetne érdekeltebbé tenni a dolgozókat a föld megművelésében. Decemberben már készen állt a vezetőség által elkészített terv, de akkor még elzárkóztak annak részletezésétől. „Majd a tagsági gyűlés után“ - mondták. A tagsági gyűlés lezajlott, a tervet ismertették.- Hogyan fogadta a tagság? - kérdeztem Csirke József mérnököt, a szövetkezet elnökét.- Kicsit kételkedve, kezdetben még nem is tudatosították, hogy milyen lehetőségek közül válogathatnak. Többen is megkérdezték, hogy vajon jól értelmezik-e a hallottakat.- Miért, mi állt a javaslatban?-A lényege az, hogy a dolgozók egyénileg - a munkabírásukhoz mérten - választhatják meg a földterület nagyságát, öt-, tizenöt- és ötven ár földet mérünk ki. Az ötven árat bérlő természetbeni juttatást nem kap, a kevesebb földterületet igénylőnek egy évre 10 mázsa szemesterményt mérünk. Mi sem szeretnénk, ha dolgozóink vállalkozása kudarcba fulladna, ezért egy szakemberünk csak őket fogja figyelni és segíteni. Ha igénylik, tanáccsal látjuk el őket, felszántjuk, juttattak eszembe.“ Amit nem ismerünk, nem is szerethetünk.“ Rimaszécsen van miből osztani, Egyházasbáston már kevésbé. A festői szépségű hegyeket nehéz és költséges megművelni. A szövetkezet földjének több mint fele rét és legelő, az 1100 hektáros szántóterületből kell kielégíteni a tagság igényeit. Az öt ár földre minden tag jogosult, akik földdel léptek be a szövetkezetbe, többet is igényelhetnek. Dél-Szlovákia zöldségtermesztő vidék, ez alól azonban Medvesalja kivételt képez. Márpedig itt is szükség lenne friss primőrárura. A szövetkezet azokat a vállalkozókat támogatja, akik uborkát, paprikát stb. termesztenek. Patak melletti parcellákat oszt szét, minimális áron fóliát, fóliavázat, öntözőberendezéseket kölcsönöz. A termelő piacát nem korlátozza, nem írja elő, hogy kinek adhatja el a termést, sőt szükség esetén ö keres piacot, és az árut el is szállítja. « Két szövetkezet, különböző körülmények, más-más lehetőségek. Honatyáink a nagyprivatizációs törvényről vitatkoztak, rólunk és megint nélkülünk. Talán egyszer az érdekelteket is meg kellene már kérdezni, hogy szerintük hogyan lenne a legjobb, vagy - mint a szövetkezeti elnökök kérdezték - nos mennyit akartok? Még valami. A szövetkezetek egyfajta hátteret biztosítanak a vállalkozóknak, a parlamentben erről egyelőre még nem volt szó. Pedig ezen is lehetne vitatkozni egy kicsit. FARKAS OTTÓ Védjük meg a vetest! Végre megjött a tavasz, itt a vetés -----------------------------------------------ideje. Az elsők között a borsót vetjük. Csakhogy a vetés még nem biztosíték arra, hogy betakarítani is mi fogjuk. Megeshet például, hogy a „termést“ a kertész helyett a madarak „takarítják be“ idő előtt. Tudvalevő, hogy a csírázó borsó a galambok kedvenc eledele, ezért szívesen látogatják a veteményeskertet. Ezért célszerű a vetést a madarakkal szemben védeni. Nem kell ehhez sem madárijesztő (ami amúgy sem mindig hatásos), sem sörétes puska. Elég hozzá egykét gally. Úgyis éppen itt az ideje a gyümölcsfák metszésének. A lemetszett ágak, nagyon jól hasznosíthatók a borsóvetemény védelmére, úgy hogy a gallyakat széjjel szórjuk a bevetett területen. A kibúvó növénykéknek nem ártanak, a galambok pedig nem férnek hozzá az „ínyencfalatokhoz“. Gaál László (A szerző felvétele) drogkeverekekbol készített teaval című részben pedig az emésztőrendszeri, vérkeringési, idegrendszeri, kiválasztási megbetegedések gyógyítására találunk 150 receptet. A könyv melléklete egész sor hasznos kiegészítést, pl. szedési naptárt, tárgymutatót stb. tartalmaz. A 305 oldalas könyv ára 60 korona. A kiadvány megrendelhető vagy megvásárolható a pozsonyi Príroda Kiadóban. (sz) Illusztrációs felvétel Természetes gyógyszertár A bolgár eredetiből szlovákra fordított könyv (D. Pamukov, Ch. Achtardziev: Prírodná lekáren) általánosan ismert és gyakran használt gyógynövények előfordulására, meghatározására, vegyi összetételére, farmakoterápiai hatásaira vonatkozó tudnivalókat tartalmaz. Az általános részben a gyógynövények vegyi összetételének, morfológiájának és szedésének legfontosabb tudnivalóit olvashatjuk. A speciális részben 89 gyógynövény leírását találjuk ax Gyógyítás
