Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-09 / 43. szám

( Hol? Mi? Mennyiért? ) Zöldségkínálat 1991.4.8-án 2 Rózsahegy Uherské HradiSté saláta 4.­saláta 4,50 karalábé 3,50 karalábé nem kapható retek 5.­retek nem kapható salátauborka nem kapható salátauborka (hazai) 48.­paradicsom 55.­(behozatal) 45.­paprika nem kapható paradicsom 51.­paprika nem kapható Igló Rimaszombat saláta nem kapható saláta 4,50 karalábé nem kapható karalábé nem kapható retek nem kapható retek nem kapható salátauborka 40.­salátauborka 55.­paradicsom 52.­paradicsom 57.­paprika nem kapható paprika nem kapható A rimaszombati Zelenina boltjaiban április 10-től leszáiított áron kapl tök: narancs 19,50 citrom 16.-A banán kilónkénti ára viszont 29 korona lesz ÚJSÁG Először Kelet-Európábán (Folytatás az 1. oldalról) központ tulajdonosa az etológiái kuta­tásokhoz nélkülözhetetlen számítás­­technikát és a legújabb programokat mutatta be. A neves előadókat meghívó holland Kruk úr szavai szerint a konferencia szervezőit — a Cseh Tudományos Aka­démia prágai Gyógyszerkutató Intézeté­nek és a briinni Masaryk Orvostudomá­nyi Egyetem kutatóit — dicséri a tökéle­tesre sikerült kelet-európai premier. DR. SZTRUHAR GYŐZŐ Közlemény ) Az Érsekújvári járás lakosai 1991. április 12-étől újra olvashatják a magyar nyelvű Heti Hírlap című járási újságot. Kapható a Csemart lapterjesztőinél, május elsejétől pedig az újságárusoknál. Gyorsul a privatizálás, de... (Folytatás az 1. oldalról) tériumi intézkedések késlekedését, és rámutatott a mezőgazdasági ter­mékek értékesítésének nehézségei­re. Elmondta, hogy nemcsak a hú­sok és a tejjel van gond, hanem egy­re szaporodnak azok a mezőgazda­­sági termékek, amelyeket rövidesen lehetetlen lesz eladni. A héten kez­dik meg a juhnyírást, pedig még a tavalyi gyapjú sem kelt el. Mint mondta, tudomása van arról, hogy külföldről is hozunk be vetőmagot, amely a magtermesztő gazdaságok leépüléséhez vezet. Még arra sincs garancia, hogy a búza, árpa és kuko­rica felvásárlása nem ütközik-e majd akadályba. Az állattenyésztés korlá­tozása nyomán elbocsátásokra kerül sor. Vagyis várható, hogy a gondo­zók egy része (több, mint 50 százalé­ka roma) munka nélkül marad. “Va­jon számol-e a minisztérium azzal, hogy ezáltal fokozódni fog a bűnö­zés is?” — tette fel a kérdést. Hacsi Ervin, a Határkelecsényi Baromfitenyésztő Rt. igazgatója fel­hívta a mezőgazdasági miniszter fi­gyelmét, hogy a tojás és a csirke pia­ca visszaesőben van. Ha a helyzet nem változik, a jelenleg még szilárd alapokon álló részvénytársaság há­rom éven belül katasztrofális szituá­cióba kerül. Varga Zoltán, a Mezőgazdasági Párt képviselője a magyarok és a né­metek földjének visszaadásáról kér­te ki a miniszter személyes vélemé­nyét. A kérdés azonban megválaszo­latlan maradt. Balog János, a Bátkai Állami Gazdaság igazgatója az iránt érdek­lődött, hogy az állami gazdaságok hozzáláthatnak-e nagyobb beruhá­zásokhoz. íme a miniszter válasza: “Állami gazdaságok addig fognak működni, amíg a magánvállalkozó részéről nem merül fel érdeklődés azok pri­vatizálásuk iránt, vagy pedig: amíg az egyes falvak nem nyújtják be a kiválásra és a szövetkezet megalakí­tására vonatkozó kérelmüket.” A RIMÁVÁ Agrokombinát igaz­gatójától érdekes számadatokat hal­lottunk. A rimaszombati tejgyár az első negyedévben a bekínált tejet felvásárolta, amelynek mennyisége a tavalyi első negyedévinek csak a 81,65 százaléka, vagyis a járás tejter­melése egy év alatt 18,35 százalékkal csökkent. Az idei első negyedévben 41 százalékkal kevesebb tejet vásá­rolt a lakosság, mint tavaly. Marhahúsból 327 tonnával keve­sebbet vásároltak fel, mint tavaly. Ez átlagosan véve 10 darab szarvasmar­hát jelent üzemenként. A húsfeldol­gozás készlete is jóval nagyobb, mint az előző év áprilisában volt. A vita befejeztével a miniszter és kísérete megtekintette a Bátkai Ál­lami Gazdaság fügéi részlegét. Itt egy olyan külföldi technológia fel­szerelését tervezik, amellyel a sertés­trágyából biogáz és magasabb tápér­tékű szerves trágya nyerhető. FARKAS OTTÓ (A szerző felvétele) ([ Gazdasági körkép -Q-- 1 Beruházási hibák A francia gazdaság biztató telje­sítményt mutatott 1990-ben, az eredményekkel nem lehet azonban elkendőzni az elsősorban a feldolgo­zóiparban mutatkozó hiányosságo­kat és gyengeségeket — jelentette ki Jacques de Larosiére, a francia köz­ponti bank kormányzója. A bank éves jelentése előszavá­ban a kormányzó úgy fogalmazott, a múltban végrehajtott beruházások elégtelenségével magyarázható, hogy a francia ipar sem a belföldi, sem a külföldi keresletet nem tudja teljes egészében kielégíteni. Az ak­kori beruházáspolitika hibái — a dollár gyengeségével és a magasabb energiaárakkal párosulva — ma ke­reskedelmi deficit formájában ölte­nek testet, emellett lassítják a gazda­sági növekedést, és hátráltatják a foglalkoztatási gondok megoldását is. A kereskedelmi deficit 1990-ben 50,3 milliárd frankra duzzadt az 1989. évi 43,9 milliárd frankról. Franciaország világpiaci részesedése volumenét tekintve tavaly csökkent. A bruttó hazai termék (GDP) növe­kedése 1990-ben 2,8 százalék volt, a belföldi kereslet ezzel szemben 3,1 százalékkal nőtt. Idén februárban az aktív lakosok 9,2 százaléka volt munkanélküli. Ezek az irányzatok arról tanús­kodnak — mondta de Larosiére —, hogy még mindig túlságosan erős az importfüggőségünk, már amennyi­ben eleget akarunk tenni a külföldi igényeknek. Ezenkívül a számok ar­ról is árulkodnak, hogy exportkapa­citásunk nem tudja teljesen kihasz­nálni a külpiacokon adódó lehetősé­geket. Túlságosan sok francia válla­lat szenved alaptőkéje szerény érté­ke miatt, illetve roskadozik a nagy adósságok alatt. Ez különösen feltű­nő a német vállalatokkal való össze­hasonlításban — tette hozzá. De Larosiére összevetette a beru­házások folytatásához szükséges tő­ke nagyságát a rendelkezésre álló megtakarításokkal: az itt mutatkozó hiány az 1989. évi^7 milliárd frank­ról 1990-ben 42 milliárd frankra duzzadt. A háztartási megtakarítá­sok aránya némi javulást mutatott: a két évvel ezelőtti 12,3 százalékról 12,6 százalékra emelkedett, ám még így is jelentősen elmarad az 1980. évi 18,1 százaléktól. így a legfonto­sabb cél — mondta a kormányzó —, hogy a kormány továbbra is tegyen meg mindent a költségvetési deficit csökkentésére a beruházási források növelése érdekében. Washington vádol Az amerikai termékek importja elé akadályt gördítő országok között “kiemelt” helyet foglal el Japán és Kína — állapítja meg a külkereske­delem korlátáiról évente megjelenő washingtoni jelentés, amelyben arra keresik a választ, hogy mely ténye­zők okolhatók a tavalyi 110 milliár­dos amerikai kereskedelmi defici­tért. A protekcionizmus vádja Japán esetében eddig szinte minden évben megismétlődött: ezúttal is bírálat ér­te a japán üzleti gyakorlatot, amely “hathatósan” védelmezi a belföldi piacot a külföldi — köztük az ameri­kai — cégek térhódítása ellenében. A jelentés szerint az amerikai cégek elsősorban a számítógépek és a pa­pírtermékek eladásakor ütköznek falakba. A tokiói nemzetközi keres­kedelemi és ipari minisztérium elis­merte, hogy az amerikai bírálatban van némi igazság, de úgy véli, a vá­dak részben “félreértéseken alapul­nak”. A jelentésben a legélesebb kriti­kát ló'na kapta: tavaly az ázsiai or­szág 17 százalékkal kevesebb ameri­kai terméket importált, mint koráb­ban, miközben az USA Kínából származó importja 27 százalékkal bővült. Ennek következtében az Egyesült Államok 6,2 milliárd dollá­ros hiánnyal zárta a kínaiakkal foly­tatott kereskedelmét. (Mint ismere­tes, Washington Japánnal szemben 41 milliárd dollárnyi kereskedelmi deficitet könyvelt el tavaly, Tajvan­nal szemben pedig 11,2 milliárd dol­lárnyit.) A piacvédő intézkedések mellett Washington különösen sérelmezi, hogy Kínában hiányzik a szellemi termékek tulajdonának védelméről gondoskodó törvényes háttér, így az amerikai cégek évente több millió dollárt veszítenek a szabadalmak és a védjegyek bitorlói miatt. 1991. április 9. Itt a piros, hol a piros? (Folytatás az 1. oldalról) terpeszállásba helyezkedve lecövekel. Úgy áll ott, szétvetett lábbal, mocca­natlanul, mint az hatalom baljós szobra. Nézem a testén feszülő mé­regdrága, fekete bőrdzsekit, a hibát­lan élű, elegáns nadrágot — minden vadonatúj rajta. Csak a póz és a gu­mibotot kéjjel suhogtató kéz reflexe a régi. Barátságos arcú társa udvarias szavakkal igyekszik oszlásra bírni az üvegajtó előtt bámészkodókat. Néhá­nyon beszédbe elegyednek vele. “Nem kell őt sajnálni —, int a fiú felé — tegnap is hatezer koronát csalt ki ez­zel a játékkal egy asszonytól. ” Fene tudja, valahogy nem tudom sajnálni az ismeretlen nőt, aki a mai drága világban megengedheti magá­nak azt a luxust, hogy az utcán itt a piros, hol a pirost játszva ezreket ve­szítsen. A többiek is alighanem így gondolkodnak, mert védelmükbe ve­szik a fiút. “Értsék meg nem hagy­hatjuk, hogy az ilyenek kicsalják a pénzt az emberek zsebéből” — mondja meggyőződéssel a ren­dőr." Édes uram, már ne tréfáljon — szól közbe egy középkorú nő. Az ilye­nek csak annak a zsebéből csalhat­ják ki a pénzt, akinek van. És nem­csak kenyérre meg tejre, hanem ilyen őrültségre is. Az égvilágon senki sem kényszeríti őket arra, hogy játssza­nak, ezért ha veszítenek, magukra vessenek. Engem, ha agyonütnének, sem tudnának rákényszeríteni, hogy itt a piros, hol a pirost játsszak, mégis folyton kilopják a pénzt a zsebemből. De nem ez a fiú, dehogyis. Valaki más. Ugye, tudja, kire gondolok? - hajol a rendőr arcába. Ilyen alapon a Klausot is hajkurászhatná. De azt nem csípné el olyan könnyen, az an­nál ügyesebb.1" A barátságos arcú rendőr zavar­tan hallgat. A nő utolsó szavaira ön­kéntelenül felkacagok. A rendőr rám néz, ő is elmosolyodik, ha kissé sava­nyúan is, aztán megkönnyebbülten felsóhajt. Megjött a rendőrautó. VOJTEK KATALIN Korai lett volna... (Folytatás az 1. oldalról) amely ajánlotta Václav Havelnak, hogy erre a tisztségre Cestmír Císaft jelölje. Tény viszont, hogy a kor­mány ilyen határozatot nem hozott. A szóban forgó képviselőknek azon követelésével kapcsolatban, hogy a külképviseletek vezetőinek kineve­zését a Szövetségi Gyűlés hagyja jó­vá, Ivan Gabal kijelentette, hogy ez a demokratikus országokban a kor­mány hatáskörébe tartozik, s az ál­lamfő szentesíti azt. Ami Václav Havel köztársasági elnök legközelebbi programját illeti: holnap a Szövetségi Gyűlés politikai klubjainak képviselőivel találkozik, csütörtökön fogadja Hans-Dietrich Genscher német külügyminisztert, pénteken pedig Charles James Hau­­ghey ír miniszterelnököt. Vasárnap Londonba utazik a köztársasági el­nök, ahol részt vesz az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank megnyi­tóján. Ivan Gabal megerősítette azt az értesülést, hogy Václav Havelnak a szlovák politikai élet képviselőivel tervezett találkozója az utóbbiak többségének elfoglaltsága miatt nem jöhetett létre. Fedor Gál sze­rint pedig a találkozó korai lett vol­na... A megbeszélésre a közeljövő­ben mindenképpen sor kerül. Ma még tart az Agrosalón 91 (Folytatás az 1. oldalról) sárfalu” udvarában földmegmunká­ló kisgépek, különféle növényápoló permetezőgépek Terra és Vari ker­titraktorok, terményfeldolgozó gé­pek, valamint egyéb speciális beren­dezések és munkaeszközök sorakoz­nak egymás mellett. Több kiállított munkaeszköz már az első napon új gazdára talált. A kisgépek vásárán néhány hatal­mas szállítójármű, kamion is megte­kinthető. Nap mint nap sokan ér­deklődtek a szlovákiai juh és kecske­tenyésztők társulásának portékái iránt is. Elsősorban a juhtejpasztő­­röző és a gyapjúnyíró szerkezet, no meg az önműködő mérőeszköz ara­tott nagy sikert.-lcz-Sok gépet a helyszínen vásároltak meg az érdeklődők (A szerző felvétele) Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ^ 1991. április 9-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Devlza-(Pénz-)nem________árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,01 53,07 52,54 50,71 53,85 52,28 Ausztrál dollár 23,18 23,64 23,41 22,24 23,94 23,09 Belga frank (100) 84,90 86,62 85,76 82,68 87,96 85,32 Dán korona 4,55 4,65 4,60 4,42 4,72 4,57 Finn márka 7,42 7,58 7,50 7,21 7,69 7,45 Francia frank 5,16 5,26 5,21 5,02 5,34 5,18 Görög drachma(100) 16,28 16,60 16,44 15,23 16,77 16,00 Holland forint 15,49 15,81 15,65 15,09 16,05 15,57 ír font 46,63 47,57 47,10 44,94 48,30 46,62 Japán jen (100) 21,58 22.02 21,80 21,00 22,32 21,66 Kanadai dollár 25,57 26,09 25,83 24,88 26,44 25,66 Luxemburgi frank (100) 84,90 86,62 85,76 81,82 87,94 84,88 Német márka 17,45 17,81 17,63 17,17 18,09 17,63 Norvég korona 4,48 4,58 4,53 4,35 4,65 4,50 Olasz líra (1000) 23,82 24,30 24,06 23,22 24,66 23,94 Osztrák schilling 2,48 2,54 2,51 2,45 2,57 2,51 Portugál escudo (100) 20,23 20,63 20,43 19,31 20,93 20,12 Spanyol peseta(100) 28,27 28,85 28,66 27,51 29,21 28,36 Svájci frank 20,66 21,08 20,87 20,34 21,40 20,87 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár 29,51 30,11 29,81 29,11 30,51 29,81 v______________________________________— J

Next

/
Thumbnails
Contents