Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-06 / 41. szám
2 L ÚJSÁG )1 Vaddisznópörkölt helyett gumisajt Régen jártunk Komáromban. Esteledett, vonatunk indulásáig még volt másfél óránk. A JaroS kapitány utcában sétálgatva felüdülésképpen hatott az újonnan megnyílt — legalábbis számunkra új — Kertvendéglö látványa. Befordultunk a kapun, hogy megtudjuk, akad-e itt valami harapnivaló. Igazi vendéglői hangulat fogadott bennünket: békés sörözgetők az asztaloknál, a söntés előtt — lévén a kerthelyiségben önkiszolgálás — a sorukra várók. A falon lévő tábla, amelyről megtudhatnánk, milyen ételek kaphatók — üres. Félhangosan konstatáljuk a látottakat. — Tfessék ezen az ajtón bemenni, bent étellel is kiszolgálják Önöket — terel bennünket kedvesen befelé a söntésből kilépő férfi. Az “étterem” berendezése négy asztal és a hozzájuk tartozó székek. Vendég egy szál se. Helyet foglalunk az egyik olyan asztalnál, amelyen egy tányéron néhány villa és kés van. Azonnal ott terem a pincér: — Jó estét kívánok! Ez az asztal foglalt. — Nem jelezte semmi — mondom, miközben áttelepszünk a szomszéd asztalhoz. — Étlapot kérünk. — Csak szlovák nyelvű van. — Semmi gond. Fél pillanat múlva üres kézzel jön vissza: — Úgy néz ki, felesleges az étlap, mert már csak négyféle ételünk van. — Éspedig? — Hús- és káposztaleves, pacalés vaddisznópörkölt. Egyikre sem támadt gusztusunk. A pincér — kifejezve abbéli bizakodását, hogy azért még betérünk hozzájuk — illedelmes köszönéssel vált el tőlünk. Mi pedig — mivel étvágyunk nem csökkent — betértünk a közeli Európa Szálló éttermébe. A készételek közül “természetesen” nem ízlelhettük meg az elsőre kiválasztottat, no de hát sebaj, gondoltuk, megteszi a kirántott sajt és a pulykacomb is. A pulykacomb rágós, a knédli száraz, a sajt gumihoz hasonló állagú, a hasábburgonya nyers volt. Mintha a pincér is tudatában lett volna a felszolgált ételek minőségének. Ezirányú feltételezésemet arra alapozom, hogy miután a fizetéskor — társam közben már kiment, mivel elégedettlensége dacára is kínosnak érezte, hogy nem adunk borravalót — gondosan leszámolta a visszajáró harminc fillért, yálaszra sem méltatva a kifogásaimat, elvonult a következő asztalhoz inkaszszálni. Remélem, borravalót ott is csak a nyújtott szolgáltatás arányában kapott.-akb-Pozsonyban rendezik meg szeptember 1-je és 7-e között a nemzetközi régészeti világkongresszust, amelynek emblémájában a képen látható függő is megtalálható. A függő egy — i.e. 2000- 1500-ból származó — bronzkincslelet részeként a Méhiben végzett ásatások során került felszínre. A lelet a rimaszombati Gömöri Múzeum tulajdona. Kép és szöveg: FARKAS OTTÓ Venni vagy nem venni? Egyesek véleménye szerint az árak csökkentésére vásárlási bojkottal kellene kényszeríteni a kereskedelmet. A fenti grafikon azt mutatja, hogy mennyire bízik e módszerben a lakosság. D55E5E5 Külgazdasági veszteségek Csehszlovákiának összesen 5 milliárd dollárnyi veszteséget okozott az Öböl-háború, a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok megváltozása és a német egység. A legnagyobb tételt a szovjet piacokon elszenvedett veszteség jelenti, ez mintegy 2,5 milliárd dollárra rúg. öalfa kijelentése szerint az Öböl-háború további másfél milliárd dollárt vitt el, a német egység és a keletnémet piac ebből következő elvesztése pedig újabb 1 milliárd dollárt. Mivel január elsejétől a Szovjetunió konvertibilis devizában és világpiaci árakon bonyolítja külkereskedelmét, az “egyetlen megoldás számunkra, hogy más piacok után nézzünk, de ha ez nem sikerül, akkor egyszerűen nem termelhetünk olyan javakat, amelyeket nem tudunk eladni”. A Szovjetunió volt legnagyobb hagyományos vásárlója Csehszlovákia alacsony színvonalú gépipari és egyéb termékeinek, cserébe fedezte a csehszlovák szükségletet kőolajból és más nyersanyagokból. Megbízásszűkében. A Közműépítő Vállalat, az osztrák Suter + Suter Industriebeteiligungs és az ugyancsak osztrák Raiffeisen Zentralbank (RZB) múlt évben alapított vegyes vállalata újabb csehszlovák nagyberuházásokban készül részt venni. A cég tervei között szerepel a kereskedelmi bank rekonstrukciója és egy kórház építése Brünnben, de pályázik a prágai repülőtér átépítésére, az Inolstadt és Litvinov közötti olajvezeték, valamint a kassai atlétikai stadion építésében való részvételre is. Az ipari és infrastrukturális létesítmények építésére specializált vállalat alkalmazottainak száma tavaly 22 ezerről 6 ezerre csökkent. A jelentős kapacitás- és létszámleépítés mellett mindössze 70 millió koronás nyereséget ért el egy év alatt. A csehszlovák üzemek többségének fizetésképtelensége és az önkormányzatok pénzhiányának következtében a cég csupán 200 millió korona értékben, ami 20 százalékkal maradt el az eredeti tervektől. A megbízások 10 százaléka külföldről, mindenekelőtt az Arab Emirátusokból, Jordániából és Algériából származik. Csehszlovákiában jelenleg 580 bejegyzett építőipari vállalat található, míg három évvel ezelőtte szektorban csak kilenc állami vállalat tevékenykedett. Meinl-f ióküzletek Az osztrák Julius Meinl cég, amely a pozsonyi Tuzex devizabolttal közösen két év óta márkatermékeit árusító boltot üzemeltet, Csehszlovákiában a közelmúltban két részvénytársaságot is alapított: egyet Prágában és egyet Pozsonyban. Ezek révén kívánja megvalósítani a Meinl cég ottani térhódítását. Mindkét leányvállalat 100 százalékban a Meinl tulajdonában van. A cégek eslő lépésként Meinl-boltok kialakítására alkalmas kibérelhető helyiségeket igyekeznek szerezni. A boltokban az osztrák termékeken kívül belföldi árukat is fognak árusítani — nyilatkozta a Die Pressének a cég illetékese a szerződés aláírását követően Prágában. Célkitűzésük az, hogy Csehszlovákia minden nagyobb városában megnyitnak egy Meinl-üzletet. Ez az első szakaszban 20 üzlet létesítését jelenti. Az alkalmazottak egy része Ausztriában kap majd szakmai továbbképzést. Lehetséges, hogy bizonyos Meinl-termékeket Csehszlovákiában is előállítanak majd, ha eleget tudnak tenni a minőségi követelményeknek. A Julius Meinl cég számára Csehszlovákia korántsem ismeretlen terep, hiszen 1945-ig a nagy múltú osztrák cég 112 üzletet működtetett ott. Ezenkívül a Meinl céghez tartozott az országban egy kávépörkölő üzem, egy lekvár- és kekszgyár, valamint egy szeszfőzde. A Meinl Kelet-Európán belül Lengyelországban jelenleg négy, Magyarországon két márkaboltot üzemeltet, Jugoszláviában pedig együttvéve hat üzletet, illetve shopin-shop-ot (egy nagyobb üzleten belül bérelt külön elárusítórészleg, illetve pult) tart fenn. A Meinl-térhódítás következő célpontja Moszkva, ahol hasonló franchise-konstrukciót tervez. 1991. április 6. Rossz előjelek Szlovákia problémáival foglalkozik a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap “Ék, amely megoszthatja Európát” cím alatt. A szlovákokat a cikk szerint a csehek az utóbbi idők kellemetlen vitái után túl komplikáltaknak tartják. Európa többi államában a szlovákok a nacionalista tüntetések miatt kellemetleneknek tűnnek. A Csehszlovákia keleti részében zajló események hátterében a lap két tényezőt lát: egyrészt Szlovákia háttérbe szorítását a múltban, másrészt a Szovjetunió óhaját, hogy megőrizze befolyását Közép-Európában. A jelek szerint, írja a lap, a szeparatista tüntetések mögött a régi szovjet apparátus konzervatív erői állnak, akik a szlovák konzervatívokkal valamiféle furcsa szövetséget kötöttek. Ennek az lenne a célja, hogy éket verjenek a csehszlovák-magyarlengyel tengely tagjai közé. Az orosz orientációnak a lap szerint Szlovákiában mély gyökerei vannak. Ezeket a következtetéseket a lap abból vonja le, hogy a szeparatista tüntetések a sikeres visegrádi találkozó után szaporodtak el. A lap rámutat, hogy Ján Őarnogurskjf elképzelése a jövő Szlovákiájáról az, hogy az ország elfoglalja “saját helyét” az európai közösségben. Az ilyen és hasonló kijelentések mögött is rejtve ott van az önállóság gondolata. A felmérések szerint azonban a lakosság többsége nem áll e törekvések mögött. Rossz jel, írja a lap, hogy 1990 őszén, alig egy évvel a diákok gyengéd forradalma után éppen a diákok álltak a nacionalista tüntetések élén. Felhívás “BÖLCSŐNK” Helytörténeti és honismereti pályázat a szlovákiai és a kárpátaljai magyarság múltjáról A budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség (A Csehszlovákiai Magyar Kultúra Barátainak Köre) és A Csehszlovák Magyar Kultúráért Alapítvány másodízben hirdet helytörténeti pályázatot BÖLCSŐNK címmel a csehszlovákiai és a kárpátaljai magyar tanuló ifjúság részére. A pályázaton egyaránt részt vehetnek egyéni indulók és iskolai kisközösségek tagjai (2-5 fő), akik még nem töltötték be 18. életévüket. Kérünk benneteket, hogy írjátok meg szülővárosotok, falutok, településetek újkori történetét a tizennyolcadik századtól kezdődően, különös tekintettel az emlékhelyek, emléképületek, emlékművek, emléktáblák, temetők, sírok történetére. Pályázni lehet akkor is, ha a felsoroltaknak csak valamelyike ihlette meg a versenyzőt. Végül a dolgozat témája lehet egy kiemelkedő életút vagy életmű leírása is. A pályázat alapkövetelménye, hogy történeti forrásokra, muzeális értékű tárgyakra, fotókra, egyéb ábrázolásokra és visszaemlékezésekre támaszkodjék, azok lelőhelyének feltüntetésével. Maximum 30 gépelt oldalig terjedő munkákat várunk. A pályázatok jeligések. A beküldött pályamunkához mellékelni kell a pályázó, vagy a pályázó közösségek nevét és pontos lakcímét tartalmazó lezárt borítékot, amelyre kívül a jeligét és a pályázó, vagy a pályázó közösségek tagjainak életkorát kell felírni. A pályamunkákat a szerzői jogok tiszteletben tartásával kezeljük. A pályamunkák beadásának határideje: 1991. december 2, Azokat a következő címre kell beküldeni: A Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány titkársága Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem 1828. Budapest, Fővám tér 8. Magyarország Az 1990. évi pályázaton 1. díjat és 20 000 Ft-ot nyert Alt Mónika (Léva), 2. díjat és 15 000 Ft-ot nyert a Tárnok Mária—Nevidánsky Anikó szerzőpáros (Párkány, illetve Ebed), 3. díjat és 10.000 Ft-ot nyert Vörös Attila (Csallóközaranyos). IDÉN IS MINDEN PÁLYÁZAT NYER! Az első díj 25 000, a második díj 20 000, a harmadik díj 15 000 forint értékű, továbbá minden egyes részvevő 5 könyvet kap jutalmul. A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY Devizapiaci árfolyamok ______J í Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. április 8-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,19 53,25 52,72 50,89 54,03 52,46 Ausztrál dollár 22,91 23,37 23,14 21,97 23,67 22,82 Belga frank (100) 85,24 86,96 86,10 83,02 88,30 85,66 Dán korona 4,56 4,66 4,61 4,43 4,73 4,58 Finn márka 7,43 7,59 7,51 7,22 7,70 7,46 Francia frank 5,19 5,29 5,24 5,05 5,35 5,21 Görög drachma(IOO) 16,14 16,46 16,30 15,09 16,63 15,86 Holland forint 15,57 15,89 15,73 15,17 16,13 15,65 ír font 46,85 47,79 47,32 45,16 48,52 46,84 Japán jen (100) 21,47 21,91 21,69 20,89 22,21 21,55 Kanadai dollár 25,29 25,81 25,55 24,60 26,16 25,38 Luxemburgi frank (100) 85,24 86,96 86,10 82,16 88,28 85,22 Német márka 17,55 17,91 17,73 17,27 18,19 17,73 Norvég korona 4,50 4,60 4,55 4,37 4,67 4,52 Olasz líra (1000) 23,60 24,08 23,84 23,00 24,44 23,72 Osztrák schilling 2,48 2,54 2,51 2,45 2,57 2,51 Portugál escudo (100) 20,05 20,45 20,25. 19,13 20,75 19,94 Spanyol peseta(100) 28,37 28,95 28,66 27,61 29,31 28,46 Svájci frank 20,82 21,24 21,03 20,50 21,56 21,03 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár 29,22 29,82 29,52 28,82 30,22 29,52 V__________________________________________ J
