Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-30 / 61. szám
€ Parkoló Új illetékek és díjszabások A Szövetségi Pénzügyminisztérium az év elején egész sor olyan illetéket és díjszabást módosított, amelyek a gépkocsitulajdonosokat vagy a gépkocsit vásárolni kívánókat valamilyen formában érinthetik. Ezeket a változtatásokat ismertetjük az alábbiakban. Gépjárművezetői jogosítvány vagy autósiskolái oktatásra feljogosító igazolás kiadása.................................20 korona. Külföldről egyénileg behozott vagy alkatrészekből összeszerelt gépjármű forgalmi alkalmasságának jóváhagyása:- motorkerékpárok, mopedek 50 cm3-ig.......................................... 500 korona- motorkerékpárok 50 cm3 felett.........................................................1000 korona- utánfutók, lakókocsik..........................................................................1000 korona- személygépkocsik...............................................................................2000 korona (Itt lényegében az ún. beiratásról van szó, amely a lakóhely szerint illetékes közlekedésrendészeten történik, és előfeltétele a műszaki állomásokon (STK) abszolvált sikeres vizsga, amelyért külön kell fizetni, az ottani díjszabásnak megfelelően. Ami a 6 évnél idősebb ilyen gépkocsikat illeti, azok külön elbírálás alá esnek, lásd múlt heti számunkat. Ha a behozott járművet mozgáskárosult személy fogja használni, a fizetendő illeték minden kategóriában 50 korona, ha pedig átalakítás utáni jóváhagyásról van szó, az illetékek az eredeti összegek 25 százalékára csökkennek. Vontatásra való átalakítás jóváhagyása........................ 50 korona Új rendszámtábla kiadása (kizárólag annak elveszítése vagy károsodása esetén).............................................................................. 20 korona Különleges rendszámtábla kiadása................................. 50 korona A gépjármű ideiglenes kivonása a nyilvántartásból... 200 korona Új gépjármű bejelentése (az első .tulajdonos beiratása):- személykocsi, traktor......................................................... 250 korona- motorkerékpár, utánfutó, pótkocsi..................................... 100 korona Átiratás másik tulajdonosra:- motorkerékpárok 50 cm3-ig................................................ 50 korona- motorkerékpárok 50 cm3 felett......................................... 100 korona- személygépkocsik, traktorok.............................................. 250 korona Egyéni gépjárművezetői oktatás engedélyezése:- motorkerékpárok 50 cm3-ig................................................ 200 korona- motorkerékpárok 50 cm3 felett......................................... 500 korona- egyéb gépjármüvek 3500 kg összsúlyig.......................... 800 korona- gépjármüvek 3500 kg összsúlyig + motorkerékpárok vezetésének együttes oktatása...............................................................1000 korona FAVORIT-SZERVIZ Szelepbeállítás házilag (2) Most már hozzáláthatunk a munka gyakorlati részéhez. Az első kerekeket a jobb szélső állásba fordítjuk (ezt csakis mozgó járműnél tanácsos elvégezni!), hogy jobban hozzáférhessünk a főtengelyre erősített szíjtárcsán található anyához. Ráillesztjük a 30-as kulcsot - legjobb a gyűrűskulcs vagy az ún. Gola-kulcs és lassan forgatni kezdjük a főtengelyt, a motor járásának megfelelő irányban. Közben figyeljük a szelepvezérlő mérlegkarok mozgását: ha az egyik henger szelepei „váltanak", az ismertetett séma szerint megkezdhetjük a megfelelő henger szelepeinek beállítását. A mérlegkar és a szelep szára közé beillesztjük a 0,20 mm vastagságú hézagmérő lapot. Ha pontosan illeszkedik - nehezen lehet becsúsztatni, illetve mozgatni -, a holtjáték az előírásnak megfelelő, tehát nincs szükség beállításra. Ha viszont érezhetően „lötyög“, vagy be sem lehet tolni, a rést utána kell állítani. Kb. egy-másfél fordulatnyit kicsavarozzuk a mérlegkar másik végén található biztosító anyát (11-es kulcs), és csavarhúzóval lassan forgatni kezdjük a szelepszabályozó csavart. Közben folyamatosan ellenőrizzük a résbe illesztett hézagmérő lap szorosságát. Ha már nehezen mozgatható, a holtjáték az előírt 0,20 milliméter. A lapot még mindig a résben hagyva lassan ráhúzzuk a biztosító anyát, miközben a szelepszabályozó csavart végig a megfelelő helyzetben rögzítjük a csavarhúzóval. (Ha a „biztosítás“ közben elmozdul - kezdhetjük elölről az egészet!) Ugyanígy állítjuk be ugyanezen henger másik szelepét is, majd az egész műveletet a főtengely fokozatos elforgatásával a hátralévő három hengernél is megismételjük. Nagyon ügyeljünk az előző részben ismertetett sémára, tehát hogy szelepváltáskor mindig a MEGFELELŐ henger szelepeivel manipuláljunk! Magától értetődő dolog, hogy a munkát kikapcsolt gyújtásnál végezzük. Helyesen beállított ^szelepeknél előfordulhat, hogy hideg indítás után egy ideig kopogást hallunk a motorházból. Ez nem üzemzavar vagy a pontatlan munka jele, hanem természetes jelenség: a motorblokk és a szelepvezérlés anyagának már említett eltérő hőtágulási tényezőjéből következik. Ha a motor eléri az üzemi hőmérsékletet, a kopogás megszűnik. Szerkeszti: Vass Gyula I í ÚJSÁG ) 1991. április 30. Piaci helyzetkép Modem gazda - korszerűtlen eke? A világbajnok eke műanyag kormánylemezzel is készül (Archív felvétel) A föld tulajdonlásáról, a tulajdon méretéről hosszú vita folyik változó hangerővel. Kevesebbet hallani viszont a megújuló gazdálkodás műszaki-technikai hátteréről, enélkül viszont csak évszázados elmaradással lehet termelni, amint azt a harmadik világ mezőgazdasága is szemlélteti. Senki nem várhatja el azoktól, akik az önálló gazdálkodást most kezdik, hogy kézi munkával, vagy kezdetleges technikával vegyék fel a versenyt a legmodernebb feltételek között gazdálkodó nyugat-európai farmerekkel. Pedig ha áttekintjük a hazai mezőgéppiac ajánlatait - elsősorban az ekék, de a többi alapeszköz vonatkozásában is -, akkor sajnos ezt a felemásságot tapasztaljuk. Igaz ugyan, hogy a gombamód szaporodó mezőgép-kereskedők ajánlataiban esetenként előfordulnak a modern 2-3 testű ágy- váltvaforgató ekék is, de olyan áron, amely nemhogy a nulláról induló gazdálkodók, de a szövetkezeti gazdaságok számára is elfogadhatatlan. Az ugyanott megtalálható ekék árfekvésének és műszaki tartalmának aránya sem kielégítő, „természetesen" a műszaki paraméterek szempontjából. Ne bántsuk azonban a most szerveződő agrár kiskereskedelmet, hiszen a szándék nemes, a behatárolt lehetőségekről viszont nem ők, vagy nem csak ők tehetnek. A megoldás sokkal inkább várható a korábbi hazai gyártóktól és forgalmazóktól. Az ő felelősségük, vagy felelőtlenségük is közrejátszik abban, ha olyan ekék kerülnek forgalomba, amelyeknek műszaki színvonala alapján a naptár 50-100 éves tévedésére gondolhatunk. Mert mit is kezdhetünk azokkal az ekékkel, amelyek esetleg elfogadható, de - a legegyszerűbb beállítási lehetőségek hiányában - elfogadható minőségű szántás nem végezhető velük. Nem örülhetünk annak sem, ha egyes gyártók az árverseny oltárán áldozva, 20-30 éves konstrukciókat ajánlanak, szinte változatlan kivitelben. ‘A beruházási költségeken így nyert látszólagos előny, sajnos a termelés során elillan, sót a minőségromlás miatt hátránnyá változik. Mi hát a teendő? A külföldi fejlett országok árait nyilvánvalóan nem tudjuk befolyásolni, így az onnan származó, a termelést könnyítő, a minőségi munkát biztosító eszkö-Háztáji termelőknek A friss sárga- és görögdinnye idényét hajtatással, tárolással növelhetjük. Időjárásunkat alapul véve a fényviszonyok a virágzó dinnye számára már március közepétől megfelelőek. A levegő hőmérsékletét fűtéssel szabályozhatjuk. Fűtött fóliasátorba gazdaságosan március végén, áprilisban, fútetlenbe április közepétől ültethetjük a dinnyét. Úgy időzítsünk, hogy a hajtott dinnye termésének zöldjét leszedhessük a szabadföldi dinnye érése előtt. Hajtatásra jól fejlett, egészséges, zömök, növekedésben lévő palántákat ültessünk ki. A sárgadinnye hajtatásakor két számra ügyeljünk. A támrendszer melletti termesztés során az állománysűrűség 2 db/m2, a hagyományos elrendezéskor pedig 1,6. Ez utóbbi a mi viszonyaink között is megfelelő, a támrendszeres termesztést azonban célszerű felülvizsgálni. Négyzetméterenként két növényt ültetnek, ha a növény egyedi teljesítőképességének maximumát erős metszéssel, hosszú termesztési idővel igyekeznek elérni, és nem zavarja a hajtatást a szabadföldi áru megjelenése. Hazai kísérletekben a mi viszonyainknak jobban megfelel a nagyobb állománysűrűség. Különleges metszéssel, négyzetméterenként 4-5 növényt ajánlunk. A növény egyedi teljesítőképessége csökken ugyan, de több növényről nagyobb terméstömeget szedhetünk. Görögdinnyéből egy növényt ültessünk négyzetméterenként. Kiültetés zök beszerzése a jelenlegi pénz- és árviszonyok mellett továbbra is csak néhány kiváltságos helyzetben lévő gazdálkodó lehetősége marad. A nagy többség nem tehet mást, mint hogy fokozott figyelemmel kíséri a hazai gyártók törekvéseit, fejlesztési elképzelését. A mezö-gép-kereskedelem elmúlt két-három évi drasztikus visszaesésének következtében viszont kérdéses, hogy marad-e olyan cég, amely figyelemmel lehet ezekre az elvárásokra. Az eke működésére vonatkozó funkcionális eredmények hiányában ugyanis igen nehéz olyan gyártmányt előállítani, amelyet a hazai tőkeszegény gazdálkodók képesek megvásárolni. Járható útként említhető az olcsóbb alapanyagok (ol. műanyag) alkalmazása, vagy helyettesítése. Ilyen lehet például a hidraulikus szabályozó berendezés mechanikus megoldással történő cseréje, vagy az éltartósított - ezért drágább - szántóvasak hagyományossal történő helyettesítése. Ez utóbbi esetben természetesen gondoskodni kell az élfelújitás régi technológiájának - kovácsolás - megújításáról. Egy induló beruházásnál a gyártmánykiválasztás folyamatát viszont ne csak a minimális ár befolyásolja. Gondolni kell arra is, hogy a vásárolandó eke ára csak egyszer, míg a szántás után igyekezzünk a környezeti tényezőket a lehető legjobban összehangolni és szabályozni. A termesztés sikere attól függ, hogy időben megtermékenyülnek-e az első termés virágok. Ha egy-két ilyen virághullámot elszalasztunk, előfordulhat, hogy később szüretelünk, mint a szabadföldről. Tavaszi hajtatáskor fényhiány esetén a levelek aprók maradnak. Ha a hajtásvégek összehúzódnak, a leveleken levő serteszörök merevek, fázik a dinnye. Akkor kedvező a hőmérséklet, ha a hajtásvéget „elejti“, szinte a talajba túrja magát. A beporzást végző méh 16 C-fok alatt, illetve 38 C-fok fölötti hőmérsékleten nem végez hasznos munkát. Ehhez alkalmazkodik a pollen is: 38 C-foknál melegebb hőmérsékleten a virágpor elveszti termékenyítő képességét. A rosszul termékenyült termós virág kocsánya kiegyenesedik, a növény elrúgja a termést. Ugyanez történik a kedvezőtlen külső tényezők hatására is. Rossz termékenyülést jelez a deformált termés is, az ilyet távolítsuk el, ne terhelje a növényt, hiszen úgysem lesz belőle értékes gyümölcs. A dinnye igényes az egyenletes vízellátásra, a túl sok víz rontja a minőségét. A fajtára jellemző méretű termés a legjobb minőségű. A túltáplált, felfújt, nagyméretű dinnyék csak érdekesek, áruként nem értékelhetők. A túl sok víz és tápanyag hatására a levelek is aránytalanul nagyok lesznek, színük kivilágosodik. A kékeszöld színű és a fajtára jellemző méretű minősége évente befolyásolja a költségeket. Ezért a gyártók és felhasználók figyelmét egyaránt felhívjuk a váltvaforgó ekék technológiai előnyére. Az osztóbarázda és bakhátmentés szántás előnye, az egyenletes minőségű vetőágy. Ennek eredményeként az egyenletes növényfejlödés a művelés alá volt terület méretével fordítottan arányos. Vagyis a kisebb parcellákon, táblákon - főleg ha azok nem sík területen helyezkednek el - a beszerzési árban lévő különbség előbb megtérül. Az ekapiac jelen helyzete tehát nem éppen bíztató, a most induló, szerveződő kisgazdaságok helyzete pedig igencsak felemás. Súlyos ellentmondás húzódik a világszínvonalú követelményrendszer és a „középkori állapotú“ műszaki-technikai lehetőségek között. Az általános tőkehiány mellett itt-ott fellelhető vásárlóerőt kedvezően feltüntetett ekebeszerzésekre próbálják rábeszélni, amelyek olcsók ugyan, de nem hasznosak. Ezekkel szemben megkíséreltük a figyelemfelkeltést, és egyúttal bátorítani az olyan megoldásokat, amelyek ugyan nem a legolcsóbbak, de szelídebb áraik ellenében hosszú távon is használható, megbízható gyártmányokat ígérnek. M.G. a dinnyét leveleket nevelő tövek adják a legjobb terméseredményt. Hajtatásban a tápanyaghiányról ritkán beszélhetünk. Az alaptrágyaként adott szerves trágya, és a talajban maradt tápanyag általában kielégíti az igényeit. A hagyományos termesztésmód esetén nincs szükség a sárgadinnye metszésére, támrendszer mellett termesztve azonban elengedhetetlen ez a művelet. A főhajtásról 60 cm magasságig eltávolítjuk az oldalhajtásokat és a terméseket, 60 és 160 cm közötti magasságban alakítjuk ki a termőterületet. Ez azt jelenti, hogy meghagyjuk az oldalhajtásokat, csak a növekedési erély és a termés elhelyezkedése szerint vágjuk vissza. Túl erős metszéskor kevés asszimiláló felület marad, ezért apró termések fejlődhetnek. A termőfelület és a termések számának összhangját metszéssel szabályozzuk. Elegendő, ha növényenként 2-3 termést hagyunk meg, amelyeket a szabadföldi termés érése előtt leszedhetjük. A görögdinnyét nem szoktuk metszeni. Hajtatásban, támrendszer mellett 4-5 hajtását legyezószerűen kiterítve futtatjuk a támrendszerre. Terméseit viszont hálóba helyezve felkötjük a támrendszer tartó berendezéséhez, mert a szár nem bírja el. A hajtatott dinnye június elején kezd érni. A sárgadinnyét 80-90 százalékos érettségben is leszedhetjük, mert utóérő, a görögdinnye azonban nem, azt teljesen éretten szedjük. K. Sz. Hogyan hajtassuk
