Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-30 / 61. szám

1991. április 30. |( újság lí A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban 1991 -re nyújtandó dotációkra vonatkozó irányelvei (Gazdasági Törvénykönyv 336/1991, a kibocsátás napja: 1991. 3. 21.) (Folytatás tegnapi számunkból) 1. sz. melléklet MINTA Az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dotáció céljából benyújtandó kérvényhez 1) A kérvényező a) a szervezet, illetve fizikai személy neve b) pontos címe (város, járás, azonosítási szám, lakcím) c) bankszámlaszám, a bank neve d) telefon, telefax száma 2) Milyen címen kéri a dotációt (a dotáció elnevezése, jellem­zése, költségvetés-előirányzat) 3) A kérvény indoklása a) a dotáció célja - mire irányul a dotálandó tevékenység b) a dotálandó tevékenység vagy építés gazdasági haszna c) alapvető gazdálkodási mutatók 4) A dotáció kívánt nagysága és formája Mellékletek: az illetékes szervek ajánlásai, az illetékes szövet­ség, járás, község, A kérvényező aláírása és bélyegzője 2. sz. melléklet Az egyénileg gazdálkodó földművesről a dotáció odaítélé­sével kapcsolatban készítendő gazdasági jellemzés. Piaci termelő, aki évente legalább 50 ezer koronás bevételt ér el mezőgazdasági termeléssel (a virágtermesztés kivételével), vagy legalább két hektár saját vagy bérelt földet művel, két tehenet vagy hat anyajuhot tart, és mezőgazdasági tevékenysé­gének adóztatása a 389/1990-es számú, a lakosság jövedelmi adóját megállapító törvény szerint történik. Az egyénileg gazdál­kodó földműves a fenti tevékenységet a saját nevében, saját számlájára és saját felelősségére végzi. Állandó lakhelyén szerepel az illetékes földügyi szerv nyilván­tartásában. Tevékenységének elkezdését, illetve olyan változáso­kat vagy tények megszűnését, amelyek szerepelnek a róla vezetett nyilvántartásban, jelenti az illetékes szervnek. Köteles nyilvántartást vezetni kiadásairól és jövedelmeiről, kimutatni tevé­kenységének eredményeit, birtokának értékét és a tevékenységé­ből eredő kötelezettségeket. 3. sz. melléklet A vállalkozói szubjektum jellemzése Vállalkozói szubjektumon-olyan fizikai vagy jogi személyt értünk, aki, illetve amely szerepel a vállalati névjegyzékben (Gazdasági Törvénykönyv, 107-es számú törvénycikk),- a vállalkozói szubjektum a vállalkozói tevékenységet a 105/1990-es szánjú, a magánvállalkozásra vonatkozó törvény szerint végzi. 4. sz. melléklet Díjszabások a génalap fenntartásának, valamint új növény- és állatfajták nemesítésének támogatására A. A növények új fajtáinak újnemesítése Pajta Egy hektárra eső díjszabás koronában görögdinnye sárgadinnye metélőhagyma borsó petrezselyem gyógynövények cukkini csillagtök állomásközi kísérletek bogyósgyümölcsűek almagyümölcsúek csonthéjas termésúek oltóalanyok vírusmentes elszigetelt területek egynyári növények Tagetes Zinnia futók vágott és száritott üvegházi növények Pelargonium vágott (alacsony energiaigényűek) hagymák és gumók Anemone coranaria kétéves és évelő növények Chryzantéma Campanula, viola gabonafélék hüvelyesek kukorica cukorrépa burgonya fúfélék többéves takarmánynövények új szőlőfajták (az állomásközi kísérletek termése és magasiskola) 500 000,- 500 000,- 222 000,- 302 000,- 650 000,- 817 000,- 700 000,- 500 000,- 96 000,- 150 000,- 100 000,- 90 000,- 90 000,- 330 000,-1 603 000,- 196 000,- 249 000,-5 460 000,- 2 010 000,-1 000 000,-82 000,- 910 000,- 85 000,- 114 000,- 147 000,- 270 000,- 210 000,- 350 000,- 220 000,-90 000,­B. A kiválasztott növények alapfajtáinak fenntartó nemesí­tése Fajta Egy kg-ra eső díjszabás koronában karalábé vöröshagyma fokhagyma sárgahüvelyú bokorbab görögdinnye korai sárgarépa középkori sárgarépa üvegházi uborka paprika metélöhagyma gyökérpetrezselyem póréhagyma bokros paradicsom retek gyümölcsfák 2 900,- 1 000,- 55,- 110,- 2 300,- 900,- 900,- 18 000,- 5 500,-1 300,- 500,-2 000,- 5 100,- 1 000,-120 000/1 ha paprika paradicsom fokhagyma retek sárgarépa karfiol vöröshagyma póréhagyma salátauborka csemegeuborka tojásgyümölcs fejeskáposzta 575 000,-360 000,- 621 000,-1 326 000,- 643 000,- 426 000,- 105 000,-361 000,- 1 705 000,-306 000,- 984 000,- 395 000,­Fajta gabonafélék vetőmagja vetőmag-kukorica hüvelyesek vetőmagja ültetőburgonya ipari növények vetőmagja herefélék vetőmagja fűfélék vetőmagja klónültetvények Egy tonnára eső díjszabás koronában 20 800,- 95 400,- 41 500,- 3 800,- 13 000,- 110 000,- 250 000,- 2 600/1 ha C. A genetikai adottság javítása intenzív nemesítéssel és biotechnológiákkal, leginkább a szarvasmarha és a juh tenyésztésében, beleértve a gazdasági állatok termelőképes­ségének és az öröklődésének ellenőrzését 1. A gazdasági állatok első fokozatú termelőképességének és öröklődésének ellenőrzése tehén 15 korona/db sertés 25 korona/db juh 14 korona/1 db kecske 20 korona/1 db baromfi- a tyúkok tojáshozam tesztelése 11 000 koronáig- a tyúkok hústeszelése 2 000 koronáig- a tyúkok szülőpárjainak felhízási tesztelése 24 000 koronáig- a pulykák hústesztelése 3 800 koronáig- a pulykák szülőpárjainak felhizási tesztelése 16 800 koronáig- a ludak hústeszteiése 2 000 koronáig- a ludak szülőpárjainak felhízási tesztelése 16 800 koronáig- a kacsák hústesztelése 2 000 koronáig- a kacsák szülőpárjainak felhízási tesztelése 16 800 koronáig 2. Jelölésre szolgáló fülmárkák fém 5,70 koronáig/db műanyag 7,50 koronáig/1 db 3. A sertések termelőképességének vizsgálata (ultrahanggal) 20 koronáig/1 db 4. A juhok gyapjútermeló képességének vizsgálata mintánként 20 koronáig 5. A hízóképesség örökítése és a vágóérték ellenőrzése az ellenőrzött egyed befejezett vizsgálata után 250 korona/1 db 6. A szarvasmarha hústermelő képessége örökítésének ellenőr­zése a tenyészbika befejezett vizsgálatáért 25 000 koronáig 7. A gazdasági állatok vércsoportvizsgálata szarvasmarha 440 koronáig/1 db sertés 740 koronáig/1 db D. A szlovák tarka és a szlovák pinzgaui szarvasmarha fajtatiszta tenyésztéssel a génalap megőrzése a kiválasztott üzemekben (Védett tenyészetek) díjazással 2 440 korona/1 db E. A juhtenyésztés fellendítésének programja keretén belüli természetes megtermékenyítés Tenyészkosok 6 000 koronáig/1 db F. A vidéki tenyészetekben a lovak nemesítése és a tenyész­tés felvirágoztatása, valamint igavonás céljaira A vidéki tenyészetben lévő tenyészcsődör 23 000 koronáig/1 db A nemesítótenyészetben lévő tenyészkancák (az angol telivé­ren kívül) 50 000 koronáig/1 db A vidéki tenyésztésből származó lovak nevelésére szolgáló központi méntelep üzemeltetésére- vételkor 15 000 koronáig/1 db- a felnevelés és a betanítás során, valamint a vidéki tenyész­tésbe történő besorolás után 15 000 koronáig/1 db- angol telivér és ügető ló tenyésztése versenyszubvenció alakjában maximális évi összege 9 millió koronáig G. A baromfi és a halak genetikai képességének javítása, beleértve a külföldön történő vásárlás útjait is saját hústípusú csibék behozatalból származó hústipusú csibék pulykák ludak behozatalból származó kacsa tenyészanyag pontyivadék pisztrángivadék kiegészítő halfajták ivadéka 35 korona/1 db 9 koronáig/1 db 90 koronáig/1 db 60 koronáig/1 db 40 koronáig/1 db 1,30 koronáig/1 db 1,40 koronáig/1 db 2,00 koronáig/1 db Létminimumon Az előrejelzések szerint ma ke­rül sor arra a háromoldalú tanács­kozásra, amelyen a kormány a szakszervezetek és a munkálta­tók a minimálbér és a megélhetési költségek módosítására vonatko­zó - a létminimumról szóló - tör­vényjavaslatot értékelik. Reméljük eredményes lesz majd a milliók majdani életszínvo­nalát meghatározó „népjóléti“ ta­nácskozás. Mert immár a minden­napi megélhetés gondja uralja gondolatainkat. A munkahelyeken napirenden vannak az elbocsátá­sok. Rossz nézni a riadt, elkese­redett arcokat, hallani a gúnyos felháborodott közbeszólásokat. Követni az egymást vizsgáló te­kinteteket: te kerülsz sorra vagy te, vagy én? Nemrég még azt mondtam: idegesek az emberek, ma már inkább úgy fogalmaznék; hogy bi­zonytalanok. Az adórendelet, az évek óta nem teljesített tervek, az életszínvonal drasztikus csökke­nése rontja a közhangulatot. A forró őszt felváltotta a hideg tél... és most türelmetlenül várjuk a tavaszt. Fázunk és félünk. Újab­ban pedig már egyre többen éhe­zünk is. A sovány tej árát a félde­cihez igazították. Húsra már-már csak az új-gazdagoknak futja. Mindenért sorba állunk... Talán mértéktelenek vagyunk? Igénye­ink nem igazodnak vagyoni hely­zetünkhöz? Nálunk minden vágykielégítés­nek lemondás az ára. Ezt persze általános törvényként is felfog­hatnánk. De vajon milyen áldoza­tot hoz vágyainak kielégítéséért, aki korszerű vágóhidat, három­­emeletes áruházat vásárol„priva­tizál“, vagy az árverésen a 40 ezres kikiáltási árat, 4 milliira veri fel? Mások pedig a villanyszámla kiegyenlítésének javára egy új ka­bátról mondanak le. Nem min­degy, hogy milyen konkrét meny­­nyiségekkel operál az algebrai formula. Mert, ha egy lakásnak tízévi zsíroskenyérevés az ára, akkor az leminősíti a zsíros ke­nyeret és felértékeli a lakást. Ha egy fagyasztóláda közel egyévi fizetésünkbe kerül, azaz közönsé­ges használati cikk helyett jóléti szimbólum, akkor nagyobb helyet foglal el az életünkben, mint amennyit érdemel. Az érték piaci torzulásai létre­hozzák az igénytorzulásokat. Va­gyis: nem a polgárok kezdték az anyagi javak túlértékelését, ha­nem egy olyan ipar- és árpolitika, mely használati tárgyakat minősít át-a hiány manipulációjával - lu­xuscikkeké. így értékelődtek fel a közhasznú, modern technoló­giát képviselő áruk. Nemcsak az írógép, a telefon, hanem csaknem minden az elektronikai termék. Úgy, érzem valamit nagyon el­­rontot(tak)tunk, mert az emelke­déseken kívül egyelőre csekély változásnak lehetünk tanúi. Bár, ki tudja. Némely politikusunk szerint ugyanis már áttérőben vagyunk a... Mire is?... Na jó, mondjuk, hogy hiszek nekik. Ám a változás­nak, amely - remélhetőleg - meg­indult, csak akkor van értelme, ha megmozgatja a gazdaságot s a közszellemet egyaránt. Ha új struktúra, új szemlélet születik be­lőle. Ha a keserves létszámcsök­kentésben valóban a hasznosság elve érvényesül. Ha az emberek megmérettethetnek, mert módot kapnak a cselekvésre. Ha a hu­mánum nem a szabad elbocsájtá­­sokban érvényesül. A munkahe­lyeken meg kellene termelni azt, amiből a szociális igények (a lét­minimum szintjének megfelelően kiegészített jövedelmet!) kiegé­­szíthetők. Az ország számára a legna­gyobb létbizonytalanság, ha nem tudunk megújulni. Ha ebben a zi­­mankós világban már a tavasz eljövetelében sem leljük örömün­ket. KORCSMÁROS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents