Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-26 / 58. szám
1991. április 26. 4 Aszfalt és beton helyett Kert a tetőn A jövő szerdán kezdődő pozsonyi virágkiállítás kísérő rendezvényei közül talán a tetőkertek létesítésének lehetőségeivel foglalkozó előadás ígérkezik legérdekesebbnek. Már csak azért is, mert az épített környezet szükségszerűen a természetes tájból foglal el egyre nagyobb területet, miközben városaink mindinkább érzik a zöld felületek hiányát. Szinte érthetetlen, hogy miközben a városokban minden talpalatnyi területet beépítenek, hatalmas tetőfelületek maradnak parlagon, pedig több nyugati példa igazolja, napjainkban már nem utópia a zöld tető. Csupán Németországban több százezer négyzetméternyi tetőkert zöldell. A létesítésüket népszerűsítő, tervezett előadás meghallgatásához az alábbiakban a stuttgarti ZinCo vállalat magyar származású építészének, Hidy Istvánnak a Kertbarát Magazin idei első számában megjelent cikkéből „kölcsönzött" sorokkal próbálunk kedvet csinálni a kiállításra látogatók körében. A városi házakat növényhordozóknak kellene tekintenünk, hisz a tetőkertek segítségével visszaszerezhetjük az építéssel elvesztett zöldterület egy részét. Ilyen feltételek között a lakónegyedek felértéklődnek, megváltoznak az ott lakók életkörülményei. Az elszaporodott lapostetők mindenütt helyet adhatnának a növényzetnek, még a legigényesebb tetőkertnek is. Ennek haszna, hogy a növény a városban segít visszaszerezni valamit a természetes klímából. A beültetett tető szivacsként működik: a csapadék jelentős részét visszatartja, hasznosítja és elpárologtatja, s csak egy kis részét engedi a csatornahálózatba, azt is késleltetve. Nem elhanyagolható szempont, hogy a flóratető védi a tetőszerkezetet a kedvezőtlen külső hatásoktól (jég, fagy, öregítő napsütés), miközben javítja a tető ho- és hangszigetelő tulajdonságait. Tartós betelepítés persze elképzelhetetlen úgy, hogy csupán földet terítünk a tetőre. Az ilyen talaj átázását, majd kiszáradását egyetlen növény sem képes huzamos ideig elviselni. A tetőnövényzetnek az eredeti földtől való elszakadását különböző rétegekkel kell ellensúlyozni. Ezeknek a rétegeknek lépéstűrőeknek kell lenniük, s egyúttal könnyűeknek is, hisz nem terhelhetjük túl a födémet. A vízszigetelt födémszerkezet megépítése ma már műszakilag megoldott, a védőréteg kialakítása szintén nem okozhat gondot. A mechanikai védőréteg általában polietilén fólia. A fölösleges víz elvezetésére drénréteg (egy szemcsés töltőanyag, vízcsapdás tálcák stb.) szolgál, a szűrőréteg pedig szintén nem rothadó, műanyag textília. A tetőföld összetételét, vastagságát a tető teherbírása és a telepítésre kiválasztott növények igénye határozza meg. Természetes és javított földek is használhatók, de Nyugaton speciális földkeverékeket is forgalmaznak, ipari csírátlanítás után. Például az intenzív tetőkertekhez a ZinCo vállalat 23 százalék őrölt fakérget, 23 százalék rizshéjat, 15 százalék vulkáni anyagot és 39 százalék duzzasztott palát tartalmazó, speciális keveréket árusít, 6,2-6,7 pH értékkel. A természethű, extenzív növényzet a természetes életfolyamatnak megfelelően tenyészik. Ilyet telepítenek az erősen lejtő tetőkre, ipari épületekre, garázsokra és emberi tartózkodásra alkalmatlan helyekre. Mennyivel szebb látványt nyújtanának a lakótelepek, ha a toronyházak között sorakozó, sivár garázsok tetejére ilyen egyszerű, gondozást nem igénylő növényeket telepítenének. A kertszerűen beültetett tető növényzete már gondozást, főleg öntözést kíván. A növények megválasztásánál figyelembe kell venni a tető teherbírását, lejtését, alaprajzát, fekvését, a helyi klímát, az uralkodó szélirányt és a szél erősségét, valamint az épület tűzvédelmét, és persze az esztétikai követelményeket is. Számos, még részben ismeretlen tényező befolyásolhatja a tetőkertek (zöldtetők) megjelenési formáját. Az azonban bizonyos, hogy a tetőn élő fű, fa, virág egyféle jelzés, önmagán túlmutató szimbólum, amely az ember megváltozott igényeiről tanúskodik. Fűszernövények a kertben Körömvi rác) A körömvirág (Calendula officinalis - nehtík lekársky) ismert és sokak által kedvelt kerti dísznövény. Egyéves, a napos fekvést szereti, a talajban nem válogatós. Áprilisban állandó helyére vetjük, 30-40 cm-es sortávolságra. Vetőmagszükséglete 100-150 g/100 m2. Ápolása gyomlálásból és kapálásból áll. Virágzatait vagy csupán a szirmait gyűjtjük, árnyékos helyen, esetleg maximum 40 C-fok hőmérsékleten szárítjuk. Száradási aránya 9:1, hozama 10 kg száraz áru 100 négyzetméterről. Magból ugyanekkora területen 3-6 kg-ra számíthatunk. Szárított szirmait fűszerként rizsbe, hal- és húslevesbe, krémI ( ÚJSÁG ) • HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK • Pozsonyban a jövő hét derekán, május elsején nyitja meg kapuit a Flóra ’91 virágkiállítá. A Művelődési és Pihenőpark pavilonjaiban megrendezésre kerülő seregszemlén szaktanácsadással egybekötött bemutatók, valamint szakelőadások is lesznek. • Ezek egyike a tetőkertek kialakításának lehetőségeiről, illetve a tetőkertek karbantartásának módjairól nyújt majd hasznos információkat az érdeklődőknek. (Kádek Gábor felvétele) Minden évben tetemes kárt okoznak kertünkben a burgonyabogarak. Milyen vegyszerekkel vehetném elejét a kártételnek? H. A., Taksony A burgonyabogarak elleni védekezésre a kistermelők leginkább a közismert Élőerőn készítményeket (porozó vagy permetanyag) használják. Ezeken kívül ajánlani tudjuk még a Decis 2,5 EC, a Karate 5 EC, az Ambush (25 DP vagy 25 EC) és a Cymbush (10 DP vagy 10 EC) készítményeket. Itt mondanánk el, hogy a biológiai kertművelés hívei közül többen úgy védekeznek a burgonyabogarak elszaporodása ellen, hogy tojásrakás idején gipsz- vagy cementporral szórják meg a növényzetet (korán reggel, amikor még harmatos a burgonya, vagy nedvesítő öntözés után). Régóta szeretnék a kertben fekete áfonyát termelni, de nem tudok számára megfelelő feltételeket teremteni. Mivel csak savanyú talajon él meg, hozzávetőlegesen 4 pH-értékű földben, nagyobb edényekben, kerti virágtartókban és fából készített ládákban próbáltam nevelni, de csak sínylődtek a tövek. Lehet, hogy le kell tennem régi vágyamról? Z. CS., Ógyalla A fekete áfonya valóban csak savanyú kémhatású talajban érzi jól magát, de ez nem zárja ki, hogy megtelepítsük a kertünkben. Elég, ha veszünk egy vasbeton kútgyűrűt, és a kiszemelt helyen besüllyesztjük a talajba. Alája vízelvezetőnek terítsünk kavicsréteget és homokot, Erre kerüljön legalább 60-70 cm-es rétegben a speciális földkeverék, amely fenyvesekben vagy savanyú talajú lomberdőkben gyűjtött lombföldből, kevés kerti földből és tökéletesen érett istállótrágyából készülhet. Ültetés után a talajt célszerű lombfölddel takarni. Műtrágyázni nem tanácsos, helyette inkább hígított trágyalével (10 liter vízhez egy liter), illetve fakadás előtt áztatott marhatrágyával pótoljuk a hiányzó tápanyagokat. Ahol vezetékes vizet használnak öntözésre, az áfonya számára célszerű esővizet gyűjteni. (dek) Figyelem! A jövő héten lapunk GAZDA szerviz rovatát teljes egészében a vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatos, legfontosabb tudnivalók ismertetésének szenteljük. Segítséget nyújtunk a vegyszerválasztékban való eligazodáshoz, a szerek adagolásához és a permetlé szakszerű elkészítéséhez, szó lesz a kötelező munkavédelmi és élelmezés-egészségügyi várakozási határidők megtartásának szükségességéről, a maradék vegyszer, permetlé és az üres vegyszeres tlakopok megsemmisítésének módjáról, a kombinált permetlé elkészítésével, illetve a permetanyagok és a lombtrágyák keverhetöségéről stb. sajtba, joghurtba, vajba, tejes ételekbe és édes süteményekbe használhatjuk. Levele salátába vagy pörkölt mellé adható. Gyógynövényeket gyomor- és bélfekély ellen, külsőleg a nehezen gyógyuló sebek, fekélyek gyógyítására, fogíny ápolására használják. Baktériumölő hatású. •Textil és tojások festésére is használatos, szép sárga színt ad. A biokertben a sarkantyúkával (Tropaeolum) együtt rózsatövek, liliom, nőszirom, káposzta, uborka, paradicsom, szamóca, málna, gyümölcsfák közelébe vetik, mert riasztja a levél- és vértetveket, hernyókat, csigákat, hangyákat, egereket és a fonálférgeket. Szarnák Eszter mérnök Barkácsolóknak • Mivel a futórózsáknak nincs kapaszkodószervük, valamilyen támrendszerhez kell őket erősítenünk. Egy tetszetős, térelválasztónak és dísznek egyaránt megfelelő mintát a mellékelt ábrán mutatunk be. A teteje szögletes is maradhat, s akkor fából, lécekből is könnyen összeállítható. • Sokszor elmondtuk: a kertekben nincs szükség erődszerű kerítésekre, a kiskerteket elég jelképesen körülhatárolni. Mondjuk a képen látható, maradék lécekből készült egyszerű, ámde mutatós kerítéssel. Az oszlopok földbe kerülő részét feltétlenül taitósítsuk, a léceket pedig mázoljuk be az időjárás viszontagságait jól tűrő festékkel, vagy alaposan itassuk át valamilyen impregnáló szerrel. • Aki szeret barkácsolni és sokat dolgozik szegekkel, csavarokkal vagy apró alkatrészekkel, annak javasoljuk, hogy készítse el magának az ábrán látható, trapéz alakú tálcát, alkatrésztartót. Munka végeztével a tálca legszűkebb, szabadon hagyott szárán át bajlódás nélkül visszatölthetők a tárolóedénybe az apró alkatrészek, csavarok stb. Kérdezett - válaszolunk
