Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-25 / 57. szám

4 IC ÚJSÁG J 1991. április 25. Veszélyben a Domicai-cseppkőbarlang A védelem szót kór A közelmúltban a Szlovák Te­levízió és néhány szlovák nyelvű lap is foglalkozott a Domicai­­cseppköbarlanggal annak kap­csán, hogy az elolvadt hólével nagy mennyiségű trágyalé került a barlangon keresztül folyó Sztyx­­patakba. A hírközlő szervek ten­denciózusan „természeti kataszt­rófaként“ emlegették az esetet, nem kevesebbet állítva, minthogy a Szlovák Karsztvidék eme táján gazdálkodó Hosszúszói Mező­­gazdasági Szövetkezet „évek óta szennyezi a környezetet, szak­szerűtlen talajműveléssel gyorsít­ja a talajeróziót, önző érdekből nem engedélyezi a Sztyx-patak forrásvidékének befüvesítését, mindeddig jóváhagyatlan trágyá­­zási terv szerint végzi a tápanyag­utánpótlást. Következésképpen ezzel magyarázható, hogy az utóbbi időben a barlangban egyre kevesebb a víz, és hogy lelassult vagy teljesen leállt a cseppkőkép­ződés“. Mindezért (vagyis az in­tenzív gazdálkodásért) keményen meg kell büntetni a szövetkezetét: példát kell statuálni! - mondják a vádlók. A felsorolt vádak alapján a hosszúszóiakat akár félmillió korona környezetszennyezési díj befizetésére is kötelezhetik. A vádlott is megszólal Mivel az éremnek két oldala van - a „vádbeszéd" kivonatos közreadása után ismerkedjünk meg a másik fél véleményével is. Ferdinand Zoltántól, a „bűnös“ szövetkezet elnökétől az alábbi információkat kaptuk:-Mivel február közepe táján beszakadt a kecsői sertésistálló trágyalégyüjtö medencéjének fe­dele, a benne levő hígtrágyát ha­ladék nélkül ki kellett hordani. A mintegy nyolcvan centiméter vastag hótakaró miatt azonban a szállító járművek nem jutottak túl a vízvédelmi övezeten. így az olvadó hólével elvileg beszivárog­hatott a barlangba a szennyező­dés, de szerintünk nem ez okozta a bajt, mivel a szennyeződés megjelenésének időpontjában a lelocsolt helyeken még nem in­dult olvadásnak a hó. Ellenben van egy - a vízgyűjtő területen kívülre eső - Lúska nevű parcel­lánk Hosszúszó határában, ame­lyet ősszel alaposan megtrágyáz­tunk. Amikor ezen a dűlőn olva­dásnak indult a hó, akkor kezdett a barlangban folyó patak vize is habozni. Már régen gyanítottuk, de most bizonyossá vált, hogy a Sztyx-pataknak az eredetileg feltételezett kecsői határrésszel szemben ez a terület is forrásvi­déke. Állításunkat egy szakértők­ből álló bizottságnak kellene meg­vizsgálnia. Hiszen - amennyiben nekünk van igazunk - ehhez kell igazítani a környék vízvédelmi rendszerének programját. Ami a trágyázási tervünket ille­ti, azt 70 ezer koronáért a kassai Agrokons vállalat dolgozta ki. Jó­váhagyás végett elküldtük a besz­tercebányai Rét- és Legelőkutató Intézetbe, ahonnan a mai napig sem kaptunk választ. Évek óta minden lehetséges fórumon szor­galmazzuk, hogy - a karsztvidék Magyarországon folytatódó ré­széhez hasonlóan - a mi területe­inket is nyilvánítsák nemzeti park­ká, vagy legalább engedélyezzék, mintegy 120 hektáros szántóterü­let befüvesítését. Az illetékes mi­nisztérium mindkét javaslatunkat indoklás nélkül elvetette. Valószí­nűleg azért, mert ebben az eset­ben - az extenzív termeléssel járó jövedelemkiesést ellensúlyozan­dó - gazdaságunk nagyobb állami támogatásban részesülne. A 800 hektárból mintegy 500 hektár szántóterületet kellene befüvesí­teni. Hiányzik az átfogó koncepció- Sajnos a szlovákiai szervek és intézmények nem rendelkez­nek átfogó környezetvédelmi kon­cepcióval, amelynek részét ké­pezné a Domicai-cseppkőbarlang hatékony védelme is. A szankci­ók, ha nem társulnak jó szándékú támogatással, csak az itt élő em­bereket sújtják, de nem szüntetik meg a kiváltó okokat. Egyébként a barlangnak Kecsö község tulaj­donát kellene képeznie. A turiz­musból származó bevételnek egy részét pedig a védelmi rendszer kiépítésére kellene fordítani. Ha hivatalos szerveink nem képesek garantálni az „európai örökség­ként“ emlegetett „földalatti szen­tély“ védelmét - adják át kezelés­be a magyarországiaknak... (A földvisszaigényléseket követő magángazdálkodás beindulásá­val a helyzet a mainál is riasztób­bá válhat!) Az eset ilyen módon történő - azaz részigazságok közlésén alapuló - ismertetését rágalma­zásnak tekintjük, és a közvéle­mény félretájékoztatásaként értel­mezzük. Egyes újságírók már odáig mentek a „felelősségrevo­­násban“, hogy a cseppkövek „növekedésbeni visszamaradott­ságáért“ is a szövetkezetét okol­ják. Bezzeg egyikük sem vette a fáradságot, hogy saját szemé­­vel-fülével-eszével győződjön meg a valóságról. Mint csepp(kő)ben az állóvíz Nincs szándékunkban döntőbí­róként fellépni. A vitás ügyben mégcsak kisebbíteni sem akarjuk a termelők felelősségét. Csupán néhány tényre és ellentmondásra szeretnénk felhívni a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy ese­tünkben egy mesterségesen kia­lakított, kiszolgáltatott helyzettel állunk szemben. Mert a gazda­ság, fennállása óta eme nagy di­lemma előtt áll: termelni és fenn­maradni vagy környezetvédelem­ből jelesre vizsgázni és közben csődbe jutni. Vajon milyen (anyagi) támoga­tást nyújtott a hosszúszóiaknak a mindenkori kormányzat környe­zetvédő létesítmények építésé­hez? Ki ellenőrizte a törvényerejű rendeletek betartását? Eddig a terméshozamok maxi­mális növelésére ösztökélték a szövetkezetét. Most, az állami támogatás megvonásával, illetve csökkentésével váltanak ki ugyan­ilyen kényszerhatást. És megol­dásként a „környezetvédő urak“ felkínálják, feltálalják büntetés­ként a pénzbírságot. De vajon mire költik majd...? Meddig kell még várni arra, hogy a cseppkóoszlopról lecsöp­penő vízcseppek felborzolják a környezetvédelem állóvizeit? KORCSMÁROS LÁSZLÓ Új gépek a hazai mezőgazdaságban John Deere 1188 SÍI Teljes felszerelésével jelenleg ez a leguniverzálisabb és a legnagyobb teljesítményű gabonakombájn a vilá­gon. Erőforrása egy 154,5 kW (210 LE) teljesítményű turbófeltöltős dízel­motor, hidromotorral kiegészítve. Négyféle méretű vágóasztalt gyárta­nak hozzá: 4,25, 4,85, 5,50 és 6,10 m szélességben. Repce, borsó, szója, napraforgó és kukorica betakarítására is alkalmassá tehető. Hatezer literes magtartálya a motor és a vezetőfülke között helyezkedik el, tehát hatékony zajszűrőként is funk­cionál. Teljes tartalma 120 másodperc alatt üríthető ki, egy bármilyen hely­zetbe állítható csigacsatornán keresz­tül. A motolla 110 centiméter átmérőjű, a kaszakések egy igen ötletes megol­dás eredményeképpen felváltva mo­zognak, élettartamuk tehát gyakorlati­lag a kétszerese a hagyományosaké­nak, ráadásul kiváló az öntisztulásuk. A terménysodró csiga tengelyének át­mérője 410 milliméter, tehát bármilyen szélességű vágóasztal esetében „győzi“ a termény továbbítását. A cséplószerkezetben több módo­sítást is végeztek a kombájn tervezői, ami jelentősen megnövelte annak ha­tékonyságát. Mindenekelőtt: 610 mm átmérőjű cséplödobot alkalmaztak, 8 verlöléccel. Ez, összehasonlítva pl. Jellemezhetjük így a Magyar Visco­­sagyár termékét, a MAVICELL márka­nevű, tartós hatású, talajerö-vissza­­pótló kompozitumot, melynek két faj­táját gyártják: virágos növények és füfélék tápanyagellátására. A termék szemcsés szerkezetű, cellulóz alapanyaga (85-90 százalék) kötött tápanyagot tartalmaz. Ez a kö­tés biztosítja, hogy a tápanyagok nem mosódnak ki a talajból, fokozatosan szabadulnak fel és válnak hasznosít­­hatóvá a növény számára. A vegetá­ciós időszak végéig maga a cellulóz is elbomlik, javítva a talaj szerkezetét. A kijuttatástól a teljes elbomlásig terje­dő időszak mintegy 90 nap. Felhasználható alap- és fejtrágyá­zásra, valamint termesztöközegbe ke­verésre. A virágos növények (üvegházi kul­túrák, balkonnövények faiskola) ter­mesztésekor felhasználható Mavicell kémhatása: pH 4,9, százalékos összetétele: szárazanyag 66.8. összes nitrogén 6,1, P2Os 4,22 K20 4,91, CaO 2,03, Mg 0,76, Zn 0,66, nyomelemeket nem tartalmaz. A fűfélékre (rétek, legelők, pázsi­tok) használható Mavicell kémhatása pH 5,0, százalékos összetétele: szá­razanyag 64,7, összes nitrogén 6,0, P2Os 3,71, K20 4,98, CaO 2,14, Mg 0,84, Zn 0,066, nyomelemeket nem tartalmaz. Kedvező hatásai: megnő a növé­nyek leveleinek száma, erőteljesebb a Claas 108 típusú kombájn 450 mm­­es, 6 verőléces dobjával, 12 ezer cséplési impulzus többletet jelent per­cenként. A födob 90 százaléknál jobb hatékonysággal csépeli ki a terményt, a maradék mintegy 8 százalékát az utánverő; a többit az ún. határzáró fogja fel. Feltétlenül említést érdemel még egy, a cséplőrendszerben alkal­mazott rendkívül egyszerű, ám annál szellemesebb újítás, az ún. Slope Master; ennek lényege az, hogy a lej­tős terepen kiegyenlíti a rosták síkjá­nak dőlését, ezért itt is teljes munka­sebességet tesz lehetővé a tisztítás minőségének romlása nélkül. A kombájn lánc- és szijhatása gya­korlatilag nem igényelnek semminemű karbantartást. A 4755-ös vontató ese­tében már ismertetett SG 2-es vezető­fülkéből kitűnő kilátás nyílik a munka­terepre és az egész vágóasztalra. Az ellenőrző elektronikus rendszer min­denre kiterjed, bármilyen jellegű hiba esetén azonnal fény- vagy hangjelzést ad le. Gombnyomásra egy hamutartó­hoz hasonlatos kis rekeszből közvet­lenül a fülkében vehető magminta. A 9500 kg önsúlyú gép elektromos hálózatát két darab 12 voltos, össze­sen 88 amperórás és 395 amper csúcsteljesítményű akkumulátor táp­lálja. VASS GYULA a gyökérképződés, nagyobbak és dú­­sabbak a virágok, növekszik a gyep sűrűsége, intenzívebb a növények színe, nagyobb a szénahozam. A fejlettebb, erősebb növények el­lenállóbbak a betegségekkel szem­ben, jobban tűrik a szárazságot is. Kijuttatásának módja megegyezik a szemcsés műtrágyákéval. 1000, 3000 és 5000 g-os csomagolásban kapható, szakszerű tárolással korlát­lan ideig eltartható. SZAMÁK ESZTER Kommentár J------------------------------------------------, Mi lesz a rászorulókkal? Manapság egyre gyakrab­ban hallunk sokak által szinte megoldhatatlannak tűnő dol­gokról: * munkanélküliség, anyagi gondok életszínvonal­csökkenés - amelyek vitat­hatatlanul arra utalnak, hogy a gazdasági szerkezetváltás hatásai rányomják bélyegü­ket mindennapjainkra, s je­lentősen befolyásolják a tár­sadalmi folyamatokat, vala­mennyiünk életét. A legutóbbi közvélemény­kutatás szerint a lakosság zöme pozitívan viszonyul a reformhoz, mert ettől reméli gazdasági és szociális ne­hézségeinek megoldását, de- e szerint - az életszínvonal alakulására való pozitív hatá­sa még kevéssé tükröződik a gyakorlatban. Következés­képpen a jövedelemkiegé­szítő források közül az ún. második gazdaságnak, a vál­lalkozásnak, a maszekolás­nak nőtt meg a presztízse. A falvakban a háztáji és a ki­segítő gazdaságok kínálnak különböző lehetőségeket, a városokban ipari, leginkább szolgáltató és kereskedelmi jellegű munkát vállalnak egy­re többen. De mit tegyenek azok, akiknek nem adatik semmilyen alkalom a plusz­munkával való pénzszerzés­hez, szükségleteik kielégíté­sére, s ezáltal reális lehető­ségeik minimálisak? S ezzel máris fontos, a társadalom nem kis számú rétegét foglalkoztató témánál vagyunk: mi lesz az eddig is gyér szociális juttatásokból tengődőkkel, az ún. rászoru­lókkal? Mert bár szociális té­ren ez ideig nem voltunk el­kényeztetve, mégis kérdé­sessé válik, vajon jelenlegi helyzetünkben képesek le­szünk-e megbirkózni az ál­landó áremelkedéssel. Ha a kereső lakosság zöme * a létminimum határán él, ugyan hova sorolható? Ezért- millió gondunk mellett- minden módon támogatni kell a rászorulókat is, segíte­ni nekik átvészelni a rende­­ződési időszak szűkös nap­jait. Ahol lehet olcsóbb, a vé­­konypénztárcájú nyugdíja­sok, munkanélküliek, az egyedül élő idős emberek, rokkantak, gyermeküket egyedül nevelő szülők stb. zsebéhez mért árukkal, árak­kal vagy esetleg úgy is, hogy az önkormányzat - ha van rá lehetősége - a leginkább rá­szorultakon rendkívüli (vagy rendszeres) segélyekkel segít. tény, hogy egy demokra­tikus társadalom humánumát elsősorban nemcsak a parla­ment által megszavazott szo­ciális háló juttatja kifejezésre, hanem az öntevékeny akciók is. Olyanok, amelyek során spontán közösségek fejtenek ki valamilyen közhasznú te­vékenységet. A jelek szerint- sajnos - ez már nem csu­pán valamiféle gesztus. KATÓCS GYULA v________________________> Mesterséges, de környezetbarát

Next

/
Thumbnails
Contents