Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-25 / 57. szám

1991. április 25. I ( ÚJSÁG ) I A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban 1991-re nyújtandó dotációkra vonatkozó irányelvei (Gazdasági Törvénykönyv 336/1991, a kibocsátás napja: 1991. 3. 21.) A TÁMOGATÁS NYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI 1. A termelés strukturális változásainak támogatására nyúj­tott dotációk 1.1. A szarvasmarha- és a juhtenyésztés stabilizálását elősegítő rendszerjellegű támogatások: a) az évi átlagos tehén- és anyajuhállomány egy egyedére a legelöterület mezőgazdasági területhez viszonyított arányától függően: A legelőterület Az egy tehénre eső Az évi átla­mezőgazdasági dotáció* (koronában) gos anyajuh­területhez viszo­állományra nyított aránya eső dotáció* (százalékban) (koronában) 20-ig 500 300 20-26 1000 400 26-32 1500 500 32-40 2000 600 40-46 2500 700 46-52 3000 800 52-58 3500 900 58-65 4000 1000 65-70 4500 1100 70 fölött 5000 1200 ' (A támogatásra az egyénileg gazdálkodó földművesek is jogo­sultak.) A tehén- és anyajuhtartás stabilizálódásának támogatása cél­jából nyújtott dotáció kifizetése előlegezve a mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok számára havonta történik, az egyénileg gazdálkodók részére pedig negyedévenként az előző havi átlagos állomány alapján. Összege maximálisan a megállapított összeg 1/12-dét teheti ki egy hónapra (negyed­évre) számítva, a havi (negyedévi) elszámolás növekvő módszer­rel történik. Az átlagos évi tehén- és anyajuhállomány megállapításának és kimutatásának, valamint a legelőterület kimutatásának módja:- Az átlagos tehén- és anyajuhállomány megállapításához a Zem V 1-12 statisztikai kimutatás szolgál alapul- Egy adott időpontban az átlagos tehénállományt a takarmányo­zási napok számának (lásd a Zem V 1-12 kimutatás II. táblázatá­nak 36. sorát) és íz adott időszakban levő naptári napok számának hányadosa adja.- Egy adott időpontban az átlagos anyajuhállományt az adott időszak minden hónapjának utolsó napján nyilvántartott egyed­­szám összegének és az adott időszakban levő hónapok számá­nak hányadosa adja.- Azon vállalkozói szubjektumok esetében, akikre (amelyekre) nem vonatkozik a Zem V 1-12 statisztikai kimutatás készítésének kötelezettsége, a szubvenció megállapításához a helyi közigaz­gatási szervnek a tehenek és anyajuhok számáról adott, az egyes hónapok utolsó napján fennálló állapotot tükröző igazolása szol­gál alapul. Az összeget a fentiek szerint el kell osztani az adott időszakban levő hónapok számával.- A legelőterületek aránya mutatószámának meg kell felelnie a Szlovák Geodéziai és Kartográfiai Hivatal nyilvántartásában szereplő adatnak. A támogatásra való jogosultságot kérvény útján kell érvényesí­teni, amelyet a kérvényezők az állami mezőgazdasági igazgató­ság illetékes területi szervének nyújtanak be. A kérelmező a kér­vényben feltünteti a legelőterület mezőgazdasági területhez viszonyított arányát és a tehén- és anyajuhállomány nagyságát az 1991. január elsejei állapot szerint, illetve arra a napra vonatko­zóan, amikor elkezdte a tenyésztést. Az egyénileg gazdálkodók adatait a helyi közigazgatási szerv, a szervezetekéit az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szerve ellenőrzi és igazolja. Az igazolt kérvényt és a megfelelő, csatolt okiratokat az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szerve az illetékes adóhiva­talhoz továbbítja, amely a pénzintézet helyileg illetékes fiókját utasítja a támogatás összegének kifizetésére, b) Egy eladott vemhes üszőre, amelyet az eladó előzőleg leg­alább 120 napig tartott, 2000 korona. Az üsző vemhességét fajtanemesító vagy állatorvosi szervezetnek kell igazolnia. A vem­hes üszők eladásáért járó támogatást az eladást tanúsító okmá­nyok felmutatása után nyújtják. 1.2. A kései étkezési burgonya (46 2211-es számú szabvány), cukorrépa, gyümölcs, zöldség és szőlő termesztési területe fenn­maradásának támogatására szolgáló rendszerjellegű dotációk- a feltétel legalább 0,5 hektár termesztési terület - a következő­képpen alakulnak: a) egy hektár területre- kései étkezési burgonya 3500 korona- cukorrépa 2500 korona- gyökérzöldség ' 3500 korona A dotáció betakarítás után nyújtandó. b) ültetőanyagra fordított kiadásokra az igazolt költség 50 száza­lékát- gyümölcsösök és gyümölcsültetvények- tokaji borvidéki szőlőültetvények telepítése vagy bővítése esetén. (Folytatás tegnapi számunkból) A támogatás az ültetés befejeződése és az ültetóanyag megvá­sárlásának igazolása után nyújtandó. c) egy hektár újonnan telepített, lejtőn levő, 1991 -es telepítésű szőlőre a következőképpen: Lejtőszög fokokban Támogatás egy hektárra koronában 10-12 12-14 14-16 16-18 18-20 20-22 22-24 24-26 26 fölött 3 000 6 000 1 000 14 000 18 000 22 000 26 000 28 000 30 000 A lejtószögről a Szlovák Geodéziai és Kartográfiai Hivatal ad igazolást. A támogatás a telepítés befejeztével nyújtandó. A dotációra való jogosultság érvényesítése kérvény útján történik, amelyet a termelők az állami mezőgazdasági igazgató­ság területileg illetékes szervének nyújtanak be. A termelő a kér­vényben feltünteti az étkezési burgonya, cukorrépa, és gyökér­zöldség vetésterületét, valamint az újonnan telepített szőlő, gyü­mölcs, illetve gyümölcsültetvény területét. Az egyéni termelők kérvényében szereplő adatokat a helyi közigazgatási szerv, a szervezetekéit pedig az állami mezőgaz­dasági igazgatóság területileg illetékes szerve ellenőrzi. A gyümölcsösök, a gyümölcsültetvények és a tokaji borvidéki szőlőültetvények létesítéséhez nyújtandó támogatásért folya­modó kérvényhez mellékelni kell az ültetőanyag vételét igazoló, a fajtanemesítő-magtermesztő vállalat által kiállított számlát. A jóváhagyott kérvényt és a hozzácsatolt okmányokat az állami mezőgazdasági igazgatóság területi szerve a területileg illetékes adóhivatalhoz továbbítja, amely a pénzintézet helyileg illetékes fiókját utasítja a támogatás összegének kifizetésére. 1.3. A szerkezeti változások támogatására szolgáló fakultatív dotációkat a következőkre nyújtják: a) kiemelt termelő- és raktározási létesítmények befejezésére, felújítására, korszerűsítésére és építésére befejezetlen mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari létesítményekre, amelyekre dotáció­ígérvényt adtak ki, s amelyek a célszerűség és nyereségesség szempontjából történő átértékelés után összhangban vannak az új közélelmezési politika céljaival, b) kiemelt közélelmezési innovációs célokra, mégpedig:- csecsemők számára megfelelő ivóvíz előállítására- tejsavgyártásra- cukorbetegeknek szánt és kalóriaszegény készítményekre- a tej kartondobozokban vagy palackokban történő forgalmazá­sára való átállásra- mélyhűtő- és hűtőkapacitásokra- étkezési burgonya, gyümölcs, zöldség, gabonafélék és hüvelye­sek feldolgozására, beleértve a magasabb rosttartalmú termé­keket. A fenti célokra a támogatást a következő formákban nyújtják:- a bankhitelek kamatjainak részleges megtérítésével, legfeljebb az összeg 50 százalékáig- a költségvetési összeg 50 százalékáig terjedően, de az olyan befejezetlen beruházások esetében, amelyekre dotációígérvényt adtak ki, nem léphető túl az ebben szereplő összeg. Az 1.3. b) pont szerinti támogatás összegéről a reszortbizott­ság dönt a vállalkozói szubjektum által beadott kérvény alapján. A pályázati kérvényhez mellékelni kell a terveket és a hitelszerző­dést. A kamatok jóváírásának feltétele a pénzintézettel kötött hitel­­szerződés. 2. A hegyvidéki és hegyaljai területeken folyó termelés szer­kezeti átalakítására szolgáló, a mostohább természeti körül­mények miatt nyújtott rendszerjellegű dotációt. 2.1. Egy hektár mezőgazdasági területre a következő feltételek­kel nyújtandó: a) a termelés szerkezetében eszközlendő változtatások program­jának kidolgozása és megvalósítása esetén amely a- regionális élelmiszerpiac ellátására,- a legelők hasznosítására és az agrotechnika tökéletesítésére,- ökológiai intézkedésekre,- a táj és a települések alakítására,- az agroturisztikára irányul. Ilyen programot az egyénileg gazdálkodóknak nem kell kidol­gozniuk. b) egy minimális átlagos számosállat-állomány elérése esetén a szarvasmarha - főleg tehén- és juhtenyésztésben. A támogatás a következő táblázat szerint történik: Terme­lési-gaz­dasági feltételek 22 23 100 ha mező­­gazdasági te­rületre minimá­lisan számított számosállat-ál­lomány (szarvas­­marha és juh együtt) 51 48 100 ha mező­gazdasági terü­letre minimá­lisan számított tehénszám 24 23 1 hektár mezőgazda­sági terü­letre eső támogatás (koronában) 300 600 24 48 23 900 25 48 23 1200 26 46 22 * . 1500 27 46 22 1800 28 46 22 2100 29 44 21 2400 30 44 21 2700 31 44 21 3000 32 42 20 3200 33 42 20 3400 34 42 20 3600 35 42 20 3800 36 40 19 3900 37 40 19 4000 38 40 19 4100 39 37 18 4200 40 35 18 4300 41 33 18 v 4400 42 30 18 4500 2. 2. Az átlagos számosállat-állomány kiszámításának módja: a) A számítás alapja a vállalati nyilvántartás és a ZEM V 1-12 kimutatás a c) pont kivételével. b) Az átlagos számosállat-állomány a következők összege:- a tehenek és az előrehaladottan vemhes üszők adott időszakon belüli átlagos számosállat-állományának, amelyet úgy számítunk ki, hogy a tehenek (lásd a Zem V 1-12 kimutatás II. táblázatának 36 sorát) és üszők takarmányozási napjainak számát elosztjuk az említett időszakban levő naptári napok számával. Egy tehén vagy üsző egy számosállatnak számít.- a szarvasmarhák többi kategóriájában az adott időszakra vonat­kozóan megállapított számosállat-állománynak, amelyet úgy szá­mítunk ki, hogy az 1990. 12. 31-i állapot szerinti, kilogrammban vezetett összsúlyt elosztjuk az adott időszakban bekövetkezett, kilogrammban vezetett súlygyarapodással (lásd a Zem V 1-12 kimutatást III. táblázatának 62. sorát), miután leszámítottuk a súlyveszteségeket és az állatonkénti normatív súlyt, amely 500 kilogramm.- A juhok adott időszakon belüli átlagos számosállat-állományá­nak, amelyet úgy számítunk ki, hogy az illető hónap utolsó napján nyilvántartott egyedszámot (lásd a Zem V 1 -12 kimutatás I. táblá­zatának 35. sorát) osztjuk az illető időszakban levő hónapok számával. A kimutatásban egy egyed 0,17 számosállatnak számít. c) Azok a vállalkozói szubjektumok, akik nem kötelesek elkészí­teni a Zem V 1-12 statisztikai kimutatást, az átlagos számosállat­állomány statisztikáját a következőképpen állítják össze:- Kiszámítják az egyes szarvasmarha-kategóriák és a juhok átlagos állományát az adott időszakra (az illető időszak minden hónapjának utolsó napján fennálló állapot és az adott időszakban levő hónapok számának hányadosa).- Az egyes kategóriák szerinti átlagos állományt (darabszám), amelyet az előző bekezdésben megadott módon számítottak ki, megszorozzák a számosállatra való átszámításhoz meghatáro­zott alábbi szorzószámok megfelelőjével: tehenek és előrehaladottan vemhes üszők növendék tenyészmarha egyéves korig egyéves koron túl hízómarha egyéves korig egy éves koron túl juhok ' bárányok egy éves korig anyajuhok és jerkék egyéves korig kosok 1,0 0,35 0,70 0,35 1,0 0,11 0,21 0,24 2. 3. A területi támogatásokat megelőlegezve a földművesszövet­kezetek és állami gazdaságok számára havonként, az egyénileg gazdálkodó földművesek részére pedig negyedévenként fizetik az előírt feltételek teljesítésének igazolása után, mégpedig a megál­lapított összeg 1 /12 része 70 százalékának megfelelő összegben. A területi dotációért beadott kérvényben a kérvényező feltünteti az 1991. január 1-jei valódi kiinduló és - a termelési tevékenysé­gek szerkezetében eszközlő változtatások programjából kiindulva - az 1991. december 31 -éré tervezett állapotot az említett módon számosállatra átszámítva, továbbá a tehenek számát. A támogatás fennmaradó részének elszámolása 1992. január 10-éig történik a fenntebb ismertetett módon számosállatra átszá­mított valódi állapot és a tehenek száma, valamint a szerkezeti változtatások megvalósításának elbírálása szerint. A számosál­latszámnak és a tehenek számának ellenőrzését az egyénileg gazdálkodó földművesek esetében a helyi önigazgatási szerv, a mezőgazdasági vállalatok esetében pedig az állami mezőgaz­dasági igazgatóság területi szerve végzi el. A feltételek nem teljesítése esetén a területi szerv dönt a támogatás csökkentéséről vagy visszatéríttetéséról. (Folytatás a holnapi számban)

Next

/
Thumbnails
Contents