Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-22 / 54. szám
4 ^Közgazdasági figyelő 0 ügyi hí ) A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénz radója Az állam pénzügyi és költségvetési politikája 1991-ben Idén az állam pénzügyi politikájának elsődleges célja a belső egyensúly megszilárdítása. A belső egyensúly elérése, illetve a kereslet és a kínálat folyamatos szabályozásához szükséges alapfeltételek megteremtése (nem csak a mezőgazdasági szférában) a gazdasági reform sikeres megvalósításának lényeges előfeltétele. A cél eléréséhez szükségszerű az egyensúly helyreállítását segítő eszközök ideiglenes előnyben részesítése a gazdasági növekedést ösztönző eszközökkel szemben. Ide tartozik a pénz értékét méltányoló kamatpolitika, az állam beruházási aktivitásának hozzáigazítása a gazdaság felvevőképességéhez, a többlettel záró állami költségvetés stb. Az infláció elszabadulásának megakadályozása és az áremelkedések korlátok között tartása - hogy a vállalatok és a lakosság bizalma a korona iránt ne csökkenjen jelentősebben- érdekében az állam úgy fogja megállapítani a devizaárfolyamokat, hogy a csehszlovák gazdaság reális viszonyait tükrözzék, szabályozni fogja a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, és a béralapokat olyan szinten tartani, hogy ne legyen inflációs hatásuk. A külgazdasági kapcsolatokban az állam aktív vámpolitikával, a kivitel támogatásával, behozatali pótlékokkal és kiegyensúlyozott devizaárfolyamokkal ki fogja alakítani az elviselhető külföldi eladósodottság feltételeit. Az így elgondolt pénzügyi politika súlyt fektet a fiskális és monetáris eszközök inflációellenes hatására. Meg kell azonban nyíltan mondani, hogy Csehszlovákia gazdasági fejlődését illetően nagyfokú bizonytalanság közepette készült, a külső és belső eredetű tényezők lehetséges alakulásáról, valamint a nemzetgazdaság és a gazdasági szubjektumok alkalmazkodóképességéről szóló információk hiányában. A vázolt pénzügyi politikából nyilvánvalóak a következő feladatok a költségvetési politika számára:- a piac közvetlenül a gyártókra gyakorolt hatásának teret adni az adóterhek - dotációk korlátozásával kísért- csökkentésével,- költségvetési többlet elérésével hozzáigazítani az összkínálatot a kereslethez,- leszűkíteni az állami költségvetés és a vállalatok, valamint a köztársaságok és a városok, falvak költségvetései közötti újraelosztási folyamatot,- adókedvezményekkel és más formákban támogatni a magánvállalkozások fejlődését és megerősödését,- a forgalmiadó-tételek egységesítésével megteremteni a kis- és nagykereskedelmi, valamint egyéb árak izoláltságának megszüntetését elősegítő feltételeket. A pénzügyi és költségvetési politika az egész szövetségi köztársaság területén azonos, de lehetnek és bizonyára lesznek is különböző köztársasági, ágazati és területi kihatásai. Ami az élelmiszergyártó ágazatokat illeti, az állam pénzügyi és költségvetési politikájának legkomolyabb intézkedése a dotációk feltűnő csökkentése. Miként vethetnek számot az állam pénzügyi és költségvetési politikájával a mezőgazdasági vállalatok? Elsősorban gyorsan meg kell változtatni eddigi filozófiájukat: a „gyártani“ helyett a „gyártani és értékesíteni“ filozófiának kell érvényesülnie. Ez a gyártásszerkezetnek a piac követelményeihez való hozzáigazítását jelenti, amihez információk szükségesek a belső és külföldi élelmiszerpiac fejlődéséről. Mára már megdőlt az a felfogás, hogy a mezőgazdászok felelősek a lakosság élelmiszerellátásáért. Ezért a kormány a felelős, a gyártó csupán magáért felel, azért, hogy úgy vállalkozzon, hogy megállja helyét a konkurenciában. Az új pénzügyi és költségvetési politika rákényszeríti a mezőgazdászokat az olcsóbb termelésre. Ez azt jelenti, hogy aki fel akarja venni a piaci versenyt, annak alacsonyabb költségekkel kell gyártania, mint konkurensei. A tartalékok elfedésének nincs értelme. Az alkalmazkodás harmadik iránya a gyártás diverzifikációjának aktív megvalósítása, a finalizáció és a nyersanyagok hasznosabb felhasználása felé való irányulás. A kereskedelmi bankok az ilyen, csakis az ilyen vállalkozói filozófiát fogják támogatni. Pénzt csak azoknak a vállalkozóknak fognak kölcsönözni, akik szavatolják visszafizetését. Azoknak a vállalkozóknak, akik az üzleti sikeresség szempontjából nem készítenek számításokat vállalkozói szándékukról, nem lesz lehetőségük kölcsön- vagy hitelfelvételre. Fiskális politika Az államok a többi szubjektummal szembeni tulajdonjogi viszonyait fejezi ki. A szó szorosabb értelmében azoknak az adóknak, dotációknak és intervencióknak az összességét értjük alatta, amelyek fiskális jelentősége a gazdaságnak az állam által történő állandó befolyásolásában rejlik, annak érdekében, hogy szerkezetük lehetővé tegye az adók, dotációk és intervenciók kihasználását s gyártásfejlesztés, felhasználás, kínálat, kereslet, valamint inflációellenes intézkedések befolyásolására. Monetarizmus Közgazdaságtani irányzat, létrehozója Milton Friedman. A monetarizmus Reagan elnök kormányzásának kezdetén az USA gazdaságpolitikájának vezető irányzata volt. A korábbi keynesi típusú gazdaságpolitika kritikáját jelentette, amely az állami kiadásokat még inflációs pénzek kibocsátása árán is növelte, és így az inflációs spirál zsákutcájába került. (PV) I ( ÚJSÁG ) 1991. április 22. A BKR igazgatójának nyílt levele a szlovákiai partnervállalatokhoz Kedves Munkatársaink! A mezőgazdasági termelési rendszerek immár klasszikusnak mondható két évtizedes tevékenysége eredményeként a magas szellemi koncentráció mellett jelentős termelésfejlesztés, technikai, technológiai fejlődés valósult meg a mező- és élelmiszeripari gazdaságban. Egyes ágazatokban a főbb növényeknél, pl. a gabonaféléknél, létrejött az ún. iparszerű termelés, az üzemek koordinációja, a specializáció és egyre szélesedett a kooperáció, valamint az integrációs tevékenység mind a termelő, mind a gyártó-feldolgozó, forgalmazó vállalatok, intézetek és intézmények együtt- és közreműködésével. Ennek eredményeként a mező- és élelmiszergazdaságban a termelési eredmények növekedése, stabilizálódása volt tapasztalható, s növekedés és fejlődés következett be az ágazatoknál. A több mint 60 magyarországi termelési rendszer eredménye láttán a közeli é^ távoli országok is kezdtek aktívan érdeklődni e módszerek iránt. így adódott, hogy a hazai feladatok mellett a termelési rendszerek exportjára is sor került, úgynevezett komplex és szellemi export formájában. A 70-es évek végén bekövetkezett romló kül- és belgazdasági viszonyok, a kedvezőtlen ökológiai körülmények miatt a gazdaságok termelése, hatékonysága egyre romlott. Szükségszerűvé vált a rendszerek tevékenységi körének bővítése és mélyítése. Ugyancsak szükségessé vált a szervezeti korszerűsítés is, így közös vállalattá alakult a termelési rendszerek zöme. A társulási és átalakulási törvény megalkotásával e folyamat meggyorsult, s létrejöttek a különböző társulási formák, vállalkozások (Kft, Rt, KKT, stb ). A rendszerváltozás - ezen belül a gazdasági rendszerváltás - a nemzeti megújhodás programjának megvalósítása a termelési rendszerek megújulását, az új irányba forduló agrárpolitika feltételeinek megteremtését, az agrárgazdaság működőképesebbé tételét segíti. Ennek a nagy feladatnak a megvalósításán dolgozik a BKR Fejlesztő Közös Vállalat is. Nevezetesen:- A hagyományos rendszertevékenységet folytatja a meglévő üzemekben.- A kistermelők, vállalkozók, farmerek részére termesztéstechnológiát, szaktanácsot, gépeket, alkatrészt, vetőmagot, vegyszert, műtrágyát, szervizszolgáltatást biztosít.- Folyamatosan gyakorlati bemutatókat tart a kísérleti telepén, valamint regionális kísérleteket is beállít.- Az egész országra kiterjedő mozgó szervízhálózattal (11 alközpont, 49 szervízgépkocsi, 5 műszaki bázis) szolgáltatást végzünk a különböző erő- és munkagépek szervízelésével.- A központi műszaki bázison műhelyben végezzük a különböző erő- és munkagépek javítását.- Vállaljuk az IFA tehergépkocsi-motorok és VD-8-as motorok nagyjavítását, forgalmazását, a Rába motorok főjavítását és a különböző önjárógépek, erőgépek átalánydíjas javítását, karbantartását.- Alapítványokkal, közadakozásokkal, szponzori tevékenységekkel nyújtunk segítséget a különböző intézményeknek, iskoláknak, az Agrocenter Alapítványnak, szak- és napilapoknak.- Mind a hazai, mind a külföldi agrárszakemberek részére menedzserképző tanfolyamokat szervezünk az INTAGRO Kft.-vel együttműködve (pl. cseh, szlovák, szovjet, bolgár és magyar szakemberek részére).- Kereskedelmi tevékenységgel segítünk partnereinknek termékeik, terményeik értékesítésében.- Export-import ügyletek lebonyolítását is vállaljuk (tagok és partnerek részére egyaránt).- Diagnosztikai üzemünkben a személy- és tehergépkocsik, valamint erőgépek műszaki paramétereit vizsgáljuk, különös tekintettel a környezetvédelemre.- Mérsékelten módosult formában végezzük tovább munkánkat a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban a mintegy 10 évvel ezelőtt elkezdett kukoricatermelés fejlesztése és egyéb kereskedelmi ügyletek terén, immár az Ekecsi Mezőgazdasági Szövetkezet nélkül, más, korrekt partnerekkel. Szlovákiában a dunaszerdahelyi műszaki vevőszolgálati irodánk közvetítésével export-import és bartell ügyleteket bonyolítunk le. Tisztelt szlovákiai partnereink! Ezúton is köszönetét mondok a közel egy évtizedes együttműködésért. Meggyőződésem, hogy eredményesnek mondhatjuk közös tevékenységünket a kukorica, a napraforgó, a cirok és silókukorica termelésének fejlesztésében. Ugyancsak eredményesek voltak a különböző tanfolyamok, szaktalálkozók, valamint kiállításokon és vásárokon való közös részvétel, mind Nyitrán, mind Őeské Budéjovicén. Remélem, az új helyzetben is jó eredményeink lesznek. Továbbra is készséggel állunk rendelkezésükre a vetőmag, vegyszer, gép, alkatrész, valamint bármilyen más áru adás-vételében, illetve szerviz- és szaktanácsadás szolgáltatásában. Az ismert gép- és épületlízing, valamint a vísszlízing tevékenységgel is segítjük partnereinket nehéz pénzügyi helyzetükben. Aktívan bekapcsolódtunk különböző vállalkozási formák létrehozásába (Rt, Kft, stb.), érdekeltségek megteremtésébe - váltakozó sikerrel. Forgalmazó és lebonyolítóként a Philimex és a Globál Trade osztrák partnereinkkel együttműködve a többi öntözéses rendszer forgalmazása, a lízingelése mellett felvállaltuk a müanyagcsöves öntözés fejlesztését, forgalmazását is. Folyamatban van a német, a szovjet és bolgár kapcsolatok ismételt kiépítése, export-import kereskedelmi közös, illetve vegyes vállalat létrehozása és a piac bővítése érdekében. Ezen főbb szempontok figyelembevételével - megújítva az eddigi hagyományos rendszertevékenységet -, a kereskedelmi tevékenység tovább fejlesztésével, és különböző ösztönző módszerek, illetve gazdálkodási szervezetek kialakításával kívánjuk szolgálni a rendszerváltozás - ezen belül a gazdasági rendszerváltás - ügyét. Termelési rendszerünk a mintegy 20 éves fennállása alatt eredményesen és korrekt módon tevékenykedett. Az 1991-es év feladatai igényesek, de teljesíthetők, tehát optimizmussal tekintünk céljaink megvalósítása elé. Várjuk jelzésüket, és továbbra is szívesen látjuk Önöket Baján. Dr. Matos Lőrinc igazgató « BKR FKV, Baja Milyen a holland földtörvény? A föld magántulajdona annyira természetes dolog Hollandiában, hogy a földtörvény nem a tulajdonjogot „szentesíti“, hanem a bérleti viszonyokat szabályozza. Erre azért van szükség, mert a termelőföldeknek csak 57 százaléka van a gazdálkodók saját tulajdonában, a többit bérlemény ként hasznosítják. Első alkalommal 1937-ben hoztak földtörvényt. Már ez rögzítette a bérlő jogait, (hiszen ebben a konstrukcióban ő a mezőgazdasági termelő, nem a tulajdonos). A cél az volt, hogy a bérleti jogviszony fennmaradását segítse, és ennek keretei között is állandó maradjon a föld megművelése. A jogalkotásuk értékállóságát jelzi, hogy e témában új törvényt csak 1958-ban hoztak - maximálták a bérlet árát a jövedelmezőség és a tulajdonosi érdekeltség alapján amely az 1962-es és 1984-es módosítással ma is hatályos. A bérleti viszonyban kétféle alaptípust ismernek: a 6 éves időtartamú parcellabérletet és a 12 éves táblabérletet. (Parcellának mindig a szétszórt, egymással össze nem függő mezőgazdasági ingatlanokat tartják, függetlenül azok méreteitől. A szabad rendelkezésű házat is tartalmazó majort mindig egybefüggő táblának tekintik.) Lehet rövidebb időtartamú szerződést is kötni, de ez külön jóváhagyást igényel, illetve ismerik az úgynevezett hosszú szerződést (25 éves időtartamú), de ezt nem tekintik önálló jogi kategóriának. A hatéves bérleti időtartam egy alkalomra automatikusan meghosszabbodik újabb 6 évvel, ha ezt a szerződő felek külön ki nem zárják. Jogszabály nem engedi a szerződés meghosszabbítását, ha- a bérlő időközben eléri a 65 éves kort,- a művelés színvonala kifogásolható,- kisajátításra kerül sor,- a tulajdonos halála esetén az örökösök maguk is farmerek (vagy azok lesznek). A bérleti szerződést a bérlő átruházhatja családtagjának, rokonának. A lóérlő halálakor annak családtagja, vagy rokona a hatóságoktól kérheti a szerződés meghosszabbítását. A bérleti díjakat az állam maximálja, a termelők érdekét is szem előtt tartva. Az érték megállapításánál a föld minősége (három kategóriába sorolhatóan) és típusa, valamint a hasznosítás módja a meghatározó. A tarifát egyéb szempontok, kiegészítő tényezők (megközelítés, vízelvezetés stb.) némileg befolyásolhatják. Sajátosság, hogy a legelőbérlet drágább, mint a szántó. Ezt a szabályozást a közös piaci fejkvóta tarthatósága miatt alkalmazzák. Az állam fenntartja a jogot a maximált bérleti díj három év utáni egyszeri változtatására. Ezt az érvényes bérleti szerződésben is át lehet vezetni, de soha, semmilyen címen nem lehet érvényes állami maximumot meghaladni. A tulajdonjog beruházása esetén a bérlőnek általában elővételi joga van. Ez nem érvényesíthető, ha- a tulajdonos egyenesági leszármazottja a tulajdonlásra igényt tart,- a tulajdonos rokona bérlőtárssá válik- kisajátítás következik be. A vételárban a felek szabadon egyeznek meg. Az elővételi bejegyzés (az érvényesítési szándék bejelentése) mintegy felére csökkenti a vételárat. A szántó tulajdonjog-átruházás csökkenti a vételárat. A szántó tulajdonjog-átruházás esetén is olcsóbb, mint a legelő. A törvény alapján földellenőrző testületek működnek, amelyek feladata a jogszabály maradéktalan érvényesítése. Ezért ellenőrzésre, jóváhagyásra minden szerződést be kell mutatni. (MG)
