Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-18 / 51. szám
4 1991. április 18. A Bősi Állami Gazdaságban Egyelőre vernele ez átszervezéssel | ( ÚJSÁG ) •>.. v, 1 # Az almának nagy keletje volt (A szerző felvétele) Ipolynyék főterén, pár méterre egymástól, két zöldség- és gyümölcsbolt található. Az egyik állami üzlet, a másik maszek. S - ha igaz - jól megférnek egymás mellett.-Egyikünk sem törekszik a szomszéd lejáratására - mondja Gömöri Piroska, az állami bolt vezetője. Minden vevő maga dönti el, hogy hol óhajt vásárolni. Az elárusítóhely a közeljövőben feltehetőleg ismét kalapács alá kerül. Az első árverési kísérlet dugába dőlt, mivel a kikiáltási áron - állítólag fél millió koronáért - senki sem volt hajlandó bérbe venni az épületet. A boltvezető a napi forgalom nagyságát nem árulja el, hiszen ö is meg szeretné vásárolni az épületet. Nem is halmoz fel nagy árukészletet, ugyanis a majdani kikiáltási árba a helyiségeken kívül az árukészlet is. beleszámítódik.- A zöldség- és a gyümölcsféléken kívül - mutat a félig telt polcokra - különféle élelmiszer-ipari terméket is árusítok, bár a déligyümölcs iránt az év eleji drasztikus áremelések óta igencsak megcsappant az érdeklődés. Körbepillantok. A ládákban a gyökérzöldségen kívül dughagymát is látok. Az alma nem a legkívánatosabb... Molnár Sándor vállalkozó tavaly szeptemberben váltott zöldségfélék, virágok, valamint gyümölcs árusítására feljogosító engedélyt.-Az épület a szüléimé - magyarázza, így nem kell a helyiségek használatáért bérleti díjat fizetnem. Ez nagy előny! Már hozzá láttam a helyiségek átalakításához, de még rengeteg a tennivalóm. Ez ideig leginkább saját terményeimet meg egyes kistermelőktől és nagyüzemektől beszerzett termékeket árultam. Legnagyobb keletje - a bolttulajdonos bevallása szerint - a korai burgonyának és a hagymának volt.-Távolabbi állami vállalatoktól és földműves-szövetkezetektől is rendeltem - nagyobb tételben - több fajta keresett terményt, összefogtunk néhányan, környékbeli maszekok, vállalkozók, s közösen bérelt tehergépkocsival szállítjuk boltjainkba a portékát. A kiváló holland OSTARA P ültetőburgonya iránt érdeklődőknek listára kellett feliratkozniuk. Végül is mindegyikük kívánságát sikerült teljesítenem. A jó kereskedő nem játszhatja el a vevők bizalmát. Molnár Sándor boltjában március utolsó péntekének reggelén az ültetőkrumpli kilója 22, a vöröshagymáé 10, a citromé 20 koronába került, 1 darab gyermekökölnyi kiwit pedig 6 koronáért kínált. Az alma kilóját a minőségtől és a fajtától függően 8-13 koronáért adta. Láttam a polcokon Csehországból hozatott földimogyorót is.- Egyre nagyobb a kereslet a primőráru iránt - mondta a fiatal férfi -, ma kora reggel az állami vállalat boltjait lekörözve már árultam hónapos retket és zölduborkát is. Az uborka kilóját 35 koronáért adtam, egy csomó retek pedig 4,50-be került. Szívesen átveszek, felvásárolok messzebbről érkező termelőktől is bármilyen primőrárut, zöldségfélét. Vetőmagokat is árulok. Egészséges konkurenciára szükség van, a kínálatbövülésnek mi, vásárlók vesszük hasznát. ZOLCZER LÁSZLÓ Törvény készül a másodlagos nyersanyagok hasznosításáról A hulladék - nem szemét A Hulladékgyűjtő Vállalat üzemei jelenleg a különféle hulladékok mintegy 25 százalékát vásárolják fel újrafeldolgozás céljából. Ez a mennyiség különben nyomtalanul eltűnne a szeméttelepeken, vagy ami még rosszabb; tartósan szennyezné a sok helyütt már amúgy is kritikus állapotban lévő környezetet. A negyedrész természetesen még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető soknak; jóval több is lehetne azonban, ha a felvásárláshoz, és főleg a feldolgozáshoz meglennének a megfelelő feltételek. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az állami gazdaságok az évek hosszú során gyengébb eredményeket értek el, mint a szövetkezetek. Közöttük is akad azonban jó néhány, amely felveheti a versenyt a szövetkezetekkel. így például a Bősi ÁG, amely a Dunaszerdahelyi járás legjobb mezőgazdasági üzemeinek egyike. Mint ismeretes, az állami tulajdonban lévő vállalatokat, gazdaságokat hamarosan felszámolják. Az ezzel járó problémák általában az emberek munkakedvén, munkához való hozzáállásában is megmutatkoznak. Márpedig a mezőgazdaság ebben az időszakban 110 százalékos teljesítményt követel mindenkitől, hiszen a tavaszi munkálatok minősége a termés szempontjából meghatározó. Kíváncsiak voltunk tehát, miként befolyásolják ezek a körülmények a bösiek munkáját, esetleg mennyiben módosítják eddigi tevékenységüket. HIÁNYOZNAK A TÖRVÉNYEK Mint megtudtuk, a gazdaság irányítói nem változtatnak sem a termelési szerkezeten, sem a gazdálkodási formán. Igaz, nehéz is lenne bármerre lépni, amíg hiányoznak az idevágó törvények, jogszabályok. ELképzelésük szerint részvénytársaság formájában működnek majd tovább, de konkrét intézkedések még nem történtek. Figyelmüket inkább a tavaszi munkákra irányítják, hiszen bárhogy is alakul a helyzet, azokat semmiképpen sem hanyagolhatják el. Az előző évekhez hasonlóan az idén is az őszi búza, a tavaszi árpa, a kukorica, valamint a cukorrépa tartozik fő terményeik közé. Takarmányszükségletüket a többéves és az egyéves takarmányokon kívül köztesnövények termesztésével biztosítják. így takarmány szempontjából önellátóak, ami - ismerve a takarmányok árát, - igen nagy előny. Ezenkívül gyümölcsfaima, szilva, kajszi, szóló) és zöldségtermesztéssel is foglalkoznak. Az idén már 50 hektáron termesztenek paradicsomot, felét helyrevetéssel, felét palántázással. Bekapcsolódtak az Udvardi Paradicsomtermelési Rendszerbe, a technológiát tehát velük közösen dolgozták ki. A paradicsomot elsősorban ipari feldolgozásra szánják, a dunaszerdahelyi Agrofrigor vállalattal kötöttek szerződést. így értékesítési gondjaik remélhetőleg nem lesznek. NEM CSÖKKENTIK A SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNYT Az állattenyésztés terén a szarvasmarha- és sertéstenyésztésre szakosodtak, de 700 birkájuk is van. Továbbá évente 13 vagon brojlercsirkét adnak el a húsüzemeknek. A gyapjú eladása körüli nehézségek miatt valószínűleg felszámolják juhállományukat. A szarvasmarha-állományt viszont semmiképpen sem szeretnék csökkenteni, meg akarják tartani a 100 hektárra jutó 103 számosállat-sűrűséget. Éneikül nem tudnának elegendő istállótrágyát biztosítani, ami náluk - ahol a 3623 hektár szántóból 2600 hektár öntözés alatt van - igen kedvezőtlen következményekkel járna. Az öntözött parcellákat 4 évenként trágyázzák istállótrágyával, a többi területen a zöldtárgyázást is alkalmazzák. Egy hektárra 50-60 tonna istállótrágyát szórnak ki. Véleményük szerint az öntözött területeken cukorrépa vagy kukorica alá nem érdemes kevesebbet kijuttatni, mert nem érik el a kívánt hatást. A műtrágyázást a talajtani vizsgálatok alapA gyapjúfelvásárlás és -feldolgozás nemzetgazdaságunk jövedelmező részét képezi, ami elsősorban az ezzel foglalkozó földműves-szövetkezetek, állami gazdaságok és magángazdák érdeme. A szövetkezetek reális tervekkel, törzskönyvezett állományokkal rendelkeznek - legalábbis a legtöbb esetben -, ugyanez azonban a magángazdákról nem mondható el, s ezért a gyapjúbeadás és -átvétel során gyakran súlyos problémák adódnak. Ennek elkerülése érdekében szeretném néhány tanáccsal ellátni a magángazdákat. NE KERESZTEZZÜK! Téves az a nézet - bár a juhászok körében is elég gyakori -, hogy egy bizonyos idő elteltével a juhállományt felfrissítés céljából keresztezni kell. A felfrissítés ugyan szükséges, de ez nem keresztezéssel történik, hanem a saját osztályból való kossal (juhhal). Sajnos a tapasztalat az, hogy - főleg magánjellegű juhtenyésztés esetén ján végzik, figyelembe véve az elöveteményt, a talaj tápanyagellátottságát és a termesztett növény igényeit is. így tulajdonképpen minden táblán más és más a kiszórt mennyiség. Átlagosan 330-360 kg tiszta tápanyag jut egy hektárra. ÖNTÖZÉS NÉLKÜL NEM MEGY Bősön, mint a Csallóköz más mezőgazdasági üzemeiben általában, a termés szempontjából meghatározó tényező a csapadék. Az utóbbi években uralkodó szárazság és a vízerőmű építése következtében csökkent talajvízszint káros hatása csak öntözéssel küszöbölhető ki. Az öntözésnek fontos szerepe van abban, hogy ilyen magas hektárhozamokat tudnak elérni. És természetesen ennek köszönhető az is, hogy őszi és nyári köztesnövényeket tudnak termeszteni, amelyek nagy mértékben javítják takarmánymérlegüket. Az egyes munkafolyamatokat is úgy választják meg, hogy minél jobban takarékoskodjanak a vízzel. Már ősszel, a mélyszántás után lezárják a talajt, bár tavaly az őszi esőzések miatt a cukorrépa alá nem tudták elvégezni a kétszeri simítózást. Ennek ellenére azonban tavasszal sikerült időben előkészíteni a talajt. A tavaszi árpa március folyamán a földbe került, és kezdődhet a cukorrépa vetése is. Mivel az utóbbi években a vetésforgó gondos betartása és az összes megelőző intézkedés ellenére ittott felütötte fejét a répa rizomania, fokozatosan áttérnek a rizomania-tolerán/ fajták termesztésére. Idén - kísérletképpen - 30 hektáron holland és német fajtákat termesztenek, amelyek ellenállóak a betegségekkel szemben. Ha beválnak a mi viszonyaink között is, jövőre bővítik vetésterületüket. A kukoricát április 18-a körül vetik majd. A vetést minden esetben hengerezés követi, amit szintén a vízzel való takarékoskodás céljából iktatnak be. ELÓRELÁTÓAK VOLTAK Az idén sok mezőgazdasági üzemnek gondot okoz a vegyszerek beszerzése. Az előző évektől eltérően most nem a választék hiányával van gond, hanem a duplájára, sőt háromszorosára emelkedett árakkal. A bösiek elörelátóak voltak, s még tavaly megvásárolták a szükséges készítményeket, így a megszokott méretekben tudják elvégezni a gyomirtózást, a növényvédelmet. Az ÁG jövedelmének túlnyomó része a mezőgazdasági termelésből származik, melléküzemáguk mindössze 9 embert foglalkoztat. Siló- és trágyatelepek építéséhez szükséges T-panelelemeket gyártanak, évente mintegy 3 ezer darabot. Áz utóbbi időben azonban gondok vannak értékesítésükkel, mert a jelenlegi bizonytalan helyzetben csökkentek a beruházások. A gazdaság vezetői szerint a jövőben csak akkor tudnak nyereséget elérni és akkor maradhatnak versenyképesek - ez érvényes a többi mezőgazdasági üzemre is -, ha meg tudják tartani, esetleg növelik a 40-50 tonnás cukorrépa-, a 7-8 tonnás kukorica- és a 7 fonna körüli búzahozamot, valamint az évi 5 ezer liter fölötti fejésátlagot. A természeti és éghajlati feltételek adottak, csak attól félnek, hogy átgondolatlan törvényekkel tönkreteszik az eddig jól működő és virágzó gazdaságokat. KRASZNICA MELITTA- a gyakorlatban ennek éppen az ellenkezője történik. Ez az alapvető hiba több évre is visszavetheti az egészséges és jó juhtenyésztést s természetesen a gyapjútermelést is. Mivel a gyapjú bizonyos minőségi osztályba sorolása nagyrészt a fajtától függ; felvásárlási ára is ennek függvényében változik. Nézzünk egy példát. A legjobb minőségű gyapjúja - amelynek a legnagyobb a felvásárlási ára - a lassan kiveszőfélben lévő tisztavérü merinónak van. Ezt a fajtát néhány éve a sztavropoli, a kaukázusi, a francia és az új-zélandi serizon, az II de France, sőt még a coriedale fajtáikkal is keresztezik. Az említett fajták a merinók csoportjába tartoznak ugyan, gyapjúk azonban durvább. így osztályozáskor gyapjúk már nem a tisztvérű merinóé között kap helyet, hanem a második Egy készülő új törvény értelmében a Hulladékgyűjtő Vállalat korlátozás nélkül vásárolná fel az összes hasznosítható hulladékot, tekintet nélkül annak mennyiségére, miközben a feldolgozását illetően továbbra is a hazai üzemeket illetné meg az elsőség. Külföldre csak a felesleget szállítanánk, illetve az olyan másodlagos nyersanyagokat, amelyeket nem tudunk itthon feldolgozni. Ilyenekből jelenleg, sajnos, még elég sok van: a legtöbb műanyag, a gumi, a gumiabroncsok, hogy csak néhányat említsünk. Nagy elfekvő készleteink vannak például nyúlprémből, textilből és üvegtörmelékből viszont kevesebbet gyűjtünk, mint amennyit fel tudnánk dolgozni. Ami a hulladékpapírt illeti, a múltban az NSZK-ból, sőt, az Amerikai Egyesült Államokból is kaptak papírgyáraink, mégpedig gyakorlatilag ingyen. A készülő új törvény értelmében a jövőben bármilyen hulladék behozatalához a kormány vagy az illetékes minisztérium engedélyére lesz szükség. A közelmúltbeli problémák után már itthon is újra folyik a hulladékpapír és a harmadik osztályba sorolják. Az 1. a osztály finomsága kifejezve 42 nanométer, a második osztályé már 48 nm. Ez a minőségi különbség a felvásárlási árban is megmutatkozik. A LEGSÚLYOSABB HIBA Helytelen az is, ha a merinót a még csak nem is ugyanabban a családba tartozó valaska fajtával keresztezik. Eme fajta durva vagy középdurva gyapjúja a negyedik osztályba tartozik, finomsága már 78 nm. A keresztezés által a merinó teljesen elveszti jellegét. Előfordul az is, hogy a tisztavérű merinót a cigája fajtával keresztezték, s nemcsak magángazdák, hanem szövetkezetek is. Talán ez a legsúlyosabb hiba, amit egy juhtenyésztő elkövethet. A cigája juhok húsa, teje és a tejükből készült sajtok ugyan a legízfelvásárlása, de egyelőre inkább csak az osztályozott, illetve a jobb minőségű - farostmentes, szulfitos, szulfátos - papír iránt van érdeklődés. A felvásárlás sok helyütt történő leállítását egyébként a legtöbb esetben nem a papírfelesleg okozta, hanem a vállalat másodlagos fizetésképtelensége; üzemeinek ugyanis egész sor átvevő és feldolgozó nem fizetett, miáltal egyszerűen nem tudtak fizetni a hulladékpapírért. A jövőben ezért - a legtöbb környező ország mintájára - ingyenes papírgyűjtéssel is számolunk. A törvény hatályba lépését követően maguknak az egyes településeknek is fokozottabban érdekükké válik a hulladékgyűjtés hatékony megszervezése. Gazdaságosabb és sok esetben közvetlenül is olcsóbb lesz ez a számunkra, mint például a szeméttelepek fenntartása, ugyanis az azokkal kapcsolatos minden felelősséget és kockázatot (környezetszennyezés és egyéb ökológiai károk) nekik kell vállalniuk. Már első fokon fontossá válik a hulladék megfelelő osztályozása, illetve kiválogatása, annál is inletesebbek közé tartoznak, ezek már színes - többnyire fekete - gyapjasok, s így csupán a hatodik osztályba sorolható. A keresztezett állatok szőrében fekete szálak találhatók, s ezáltal felvásárlási áruk jelentősen csökken. Az északi vidékeken tenyésztett valaska fajtának két minőségi osztályát különböztetjük meg. Ezek már vastagszőrű durva vagy féldurva gyapjasok. A negyedik osztály alapvető követelménye, hogy a gyapjú 4 cm-nél hoszszabb legyen. Ennek iskolapéldája a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola által kitenyésztett nemesített klenóci fajta. (Zoárachtená pravá Klenovská valaska). GYAPJÚBEADÁS A nyírást követően a gyapjút legalább 10-14 napig száradni hagyjuk. kább, mert a törvény tervezetében ún. hulladékegyletek létrehozásáról is szó van; ezek büntetést róhatnak ki azokra a polgárokra, akik válogatás nélkül mindent kivisznek a szeméttelepre. Bár a hulladékgyűjtés hatékonyabb megszervezésére az állami költségvetésből is várható anyagi fedezet, az már ma biztosra vehető, hogy nem lesz elegendő ahhoz, hogy ezen a téren is utolérjük a fejlett országokat. Hiszen például már maga a konténerekkel történő megfelelő ellátás is igen költséges dolog: egyetlen darab hulladékgyűjtő konténer 9-10 ezer koronába kerül. A manipulációs berendezések még ennél is sokkal drágábbak: egy hidraulikus emelőkarral ellátott tehergépkocsi ára kb 1 millió korona. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy a hulladékgyűjtést és -feldolgozást alapjaiban át kell szerveznünk. Értékes másodlagos nyersanyagot takaríthatunk meg ezáltal, és természetesen fontos szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok is. Néhány ígéretes próbálkozás máris történt ezen a téren, főleg a kisprivatizációs törvényt követően, de nyilvánvaló, hogy hosszabb távon nem ez a járható út. A nagyprivatizációtól már jelentősebb eredmények várhatók, és tovább javíthat a helyzeten a már említett, speciálisan a hulladékokról szóló törvény életbe lépése. És természetesen: némi szemléletmód-változás sem ártana, kicsiben és nagyban egyaránt. (hn) Szellős, napos helyen, lehetőleg fapallón, és 50 cm-re a föld felett szárítjuk. Csak ezután rakhatjuk zsákokba. A zsákolásra ne használjunk fóliazsákot, mert a gyapjú higroszkopikus tulajdonsága révén - a nyírás után még 8-14 napig „dolgozik“. Ha nyírás után rögtön zsákokba rakjuk, akkor befűl és elértéktelenedik, téves az a nézet, hogy 10 napi száradás után annyira kiszárad, hogy veszít a súlyából. A beadásra szánt gyapjú egyébként sem tartalmazhat 17-25 százaléknál nagyobb nedvességet. * * * Nyírás után azonnal osztályozzuk. Külön kell rakni a haslábat, a hosszú és a rövid, majd a megsárgult és a beteg gyapjút. A felvásárló a gyapjút - főleg a merinó fajtáét - nem veheti át hasláb nélkül. Amennyiben a beadó nem osztályoz, a felvásárlónak jogában áll az eredetileg megállapított minőségi osztálynál eggyel rosszabbá sorolni. KOVÁCS GYULA Hasznos tudnivalók — avaniúüavben Nem lesz gond a minőséggel
