Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-18 / 51. szám

—-—----------J 2 IC ÚJSÁG )l 1991. április 18. ( Hol? Mi? Mennyiért? ) Tennék Vágbeszterce Prága (2. kér.) Galánta burgonya 5,60 5,40 (német) 5,80 (lengyel) sárgarépa 8.-9.-7,50 petrezselyem 9.-9.-8.­vöröshagyma 8.­­­fokhagyma 8.­­­kelkáposzta-8.­­fejeskáposzta-8.-6.­karalábé-2.- (Gigant)­sav. káposzta 5,50 7.-10.­alma 12.- 10.­­Primőrök 14.­saláta/db 4.-3,50 3,80 retek/cs 4,50 4,50 2,50 paprika/kg-80.-(spanyol) 38.- (hazai) paradicsom/kg-60.-44.- (hazai) karalábé/db 4.-4,50 3,50 zöldhagyma­-4.­sál. uborka 35.-36.-38.- (hazai) Szabad munkahelyek Érsekújvári járás Vállalat Beosztás Szabad hely VUNAR fémmegmunkáló 6 Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár szerelő 1 gépkezelő 3 vágómunkás 1 gépkocsivezető 3 gépész 3 szakmunkás mozdonyvezető 6 csomagoló gépkezelő művezető 9 Renokov esztergályos 5 Novostav köszörűs szakmunkás Párkányi Állami Gazdaság sertésgondozó 6 Érdeklődni a következő telefonszámon lehet: [0817/22511 (226-os mellék). J Az oroszvári Duna Mezőgazdasági Szövetkezet tagjainak a földtörvény kö­rüli hosszadalmas parlamenti vita sem vette el a kedvét. A tavasz beálltával azonnal megkezdték a munkákat. Már több mint 900 hektáron vetették el az árpát, a zabot, a tavaszi keverékeket, a cukorrépát és a hüvelyeseket. A közeli napokban kerül a földbe a napraforgó, valamint a szemes- és a silóku­korica. éSTK-fílvélel Nő a vízhiány Az elmúlt héten tovább nőtt a csapa­dékhiány. A heti csapadékösszeg csapa­déknyom és 3 mm között mozgott. A hű­vös időjárás ellenére a napi evapotransz­­piráció 3 mm-re emelkedett. Ennek kö­vetkeztében a szántóréteg nedvességtar­talma, elsősorban a lösztalajokon, ha­marosan eléri azt a szintet, amelynél már öntözésre van szükség. Ezért üzem­kész állapotba kell helyezni az öntöző­­berendezéseket. Az őszi gabonaféléken kívül a tavaszi árpa, a takarmányok és a borsó öntözésével is számolni kell. A cu­korrépa és a napraforgó esetében a kis öntözési adagok a növényzet teljességét segftik elő. (~ Közlemény ) Az MTA VEAB Magyarságkutatási Munkabizottsága, a Csehszlovákiai Ma­gyarok Anyanyelvi Társasága és a Fiata­lok Népművészeti Stúdiója 1991. április 20-án, szombaton, 10.00 órai kezdettel a Dunántúl-kutatásról szervez közös ta­nácskozást a Csemadok OV pozsonyi székházának tanácstermében. A rendez­vényre minden érdeklődőt tisztelettel meghívnak a szervezők. [ Gazdasági körkép Rosszkor jött Québec... A francia nyelvterületű Québec kanadai szövetségi állam valószínű­leg függetlenné válik — jelentette ki Jaques Parizeau, a québeci ellenzéki szeparatista {járt vezetője azt köve­tően, hogy a Québec jövőjéről fel­mérést készítő bizottság jelentése nyilvánosságra került. A Michel Be­langer és Jean Campeau québeci üzletemberek vezette kormánybi­zottság véleménye szerint a szövet­ségi állam francia anyanyelvű lakos­sága számára a jelenlegi helyzet tart­hatatlan, mert másodrendű állam­polgárnak érzik magukat az angolul beszélők tengerében. A bizottság azt javasolja, hogy Québecben 1992. október végéig bocsássák népszavazásra a kérdést: továbbra is Kanadához kívánnak-e tartozni, vagy el akarnak szakadni. Amennyiben az elszakadás mellett döntenek, arra 1993. október végéig kerülhetne sor. A bizottság azonban annyi engedményt tesz, hogy a kér­désről ki kell térni Kanada többi ál­lamának véleményét is. (A Québec­ben kormányzó liberálisok március eleji javaslatát hasonló népszavazás­ra az angol ajkú államok meglehető­sen hidegen fogadták.) A bizottság véleménye szerint Québec szuverenitásának elnyerése esetén továbbra is — legalábbis az első időben — a kanadai dollárt fog­ja valutaként használni, és központi bankja a kanadai jegybank lesz. Pa­rizeau hangsúlyozta viszont, hogy Québecnek önálló külpolitikát kell majd folytatnia, elsősorban az Egye­sült Államokkal és Franciaországgal való kapcsolatok ápolására koncent­rálva. A Belanger-Campeau-bizottság számszerű becslést is tesz az elsza­kadás gazdasági következményeiről. Véleményük szerint Québec elsza­kadásával a francia nyelvű terület adósságállománya bruttó hazai ter­mékének (GDP) 63 százalékára rúgna, azt feltételezve, hogy a szö­vetségi állam Kanada aktíváiban va­ló részesedése arányában 18,5 szá­zalékot vállalna át az összes adós­ságból. A jelentés úgy véli, hogy az adósságállományhoz nasonló arány­ban gyarapodnának viszont az önál­ló Québec bevételei és kiadásai is. A bizottság nem lát sok akadályt az előtt, hogy a,szuverén Québecet föl­vegyék az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezménybe (GATT) vagy az Egyesült Államok es Kanada közti szabadkereskedel­mi egyezménybe. Sokan kétlik azonban, hogy Qué­bec függetlenségéről a fentiek sze­rint könnyen meg lehetne állapodni. A Reuter példaként megemlíti, hogy Kanada többi állama ragaszkodhat ahhoz, hogy az elszakadó országrész lakossága arányában részesüljön Kanada adósságából, ami azt jelen­tené, hogy a tartozások 25 százaléka szállna rá. A Québec státusa körüli válság kanadai aggodalmak szerint megingathatja a külföldi befektetők bizalmát és ezen keresztül a kana­dai pénzügyi piacokat is. Áz ottawai szövetségi kormány­nak igazán nem hiányzott az újabb feszültségforrás, hiszen a kanadai gazdaság enélkül is éppen elég gonddal küzd. A legfrissebb gazda­sági mutatók azt jelzik, hogy 1991 első negyedéve rosszabb lesz, mint 1990 utolsó három hónapja, és a gazdasági növekedés könnyen az 1981—82-es recesszióhoz hasonló mélypontra süllyedhet. A nagy kana­dai kereskedelmi bankok a héten 0,25 százalékkal csökkentették ugyan a legmegbízhatóbb ügyfeleik­nek nyújtott hitelek után felszámí­tott kamatot (a prime rate-et), a jegybank azonban egyelőre tartóz­kodik a kamatenyhítéstől, a vártnál gyorsabb infláció miatt. Közgazdá­szok azonban úgy vélik, hogy a gaz­daság állapotáról érkező újabb kiáb­rándító adatok arra késztethetik a központi bankot, hogy félretegye inflációellenes monetáris politikáját, és a gazdaság élénkítése érdekében mégis a kamatcsökkentéshez folya­modjék. Tovább nyílik az olló... A munkanélküliek száma Német­ország keleti részében először lépte át a 800 ezres, a rövidített munkai­dőben vagy csak részlegesen foglal­koztattak száma pedig a 2 milliós határt — közölte csütörtökön Hein­rich Franke, a szövetségi munkaügyi hivatal elnöke. Márciusban az egy­kori NDK-ban 21 ezerrel többen voltak munka nélkül, mint az előző hónapban. A munkanélküliségi ráta jelenleg 9,2 százalék. A részlegesen vagy csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak ál­talában a korábbi munkaidőnek ke­vesebb mint felét töltik munkahe­lyükön, de sokszor előfordul, hogy a “rövidített” munkaidő egyenlő a nullával. A statisztika nem tünteti fel a kényszernyugdíjazottak számát. A keleti országrészben még min­dig az tapasztalható, hogy a meg­szüntetett munkahelyek száma na­gyobb ütemben növekszik, mint az új munkahelyeké — közölte Franke. Németország nyugati területein ez­zel szemben a munkaerőpiac élén­külése tapasztalható: márciusban 137 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi arány­szám 5,8 százalék, ami 1 millió 731 ezer munkanélkülit jelent. A két országrész közötti “foglal­koztatási olló” tehát még tágabbra nyílt, s ennek egyik következménye, hogy az újraegyesülés ellenére is folytatódik az elvándorlás keletről nyugatra. Növekvő munkanélküliség Diplomával Március végén Szlovákiában 104 400 munkanélkülit tartottak nyilván. Legtöbbet — közel 36 500 személyt — Kelet-Szlovákiában, ahol főleg januártól növekszik a munkanélküliek száma. A Kassa-vidéki járásban január­ban még nem volt olyan nagyarányú a munkanélküliség, mint a kerület többi részén. A járási munkahivatal mindössze 504 munkát kereső sze­mélyt jegyzett. Ezzel szemben sok­kal több volt a szabad munkahelyek száma. Ezért is meglepő az év első három hónapjának statisztikája: a munkanélküliek száma januártól április elejéig szinte megháromszo­rozódott. A járási munkahivatalban jelenleg már közel 1800 munkát ke­reső személyt tartanak nyilván, ami — a januári 1,7 százalékkal szemben — a munkaképes lakosság 3,4 szá­zalékát teszi ki. A szabad munkahe­lyek száma viszont már egyre keve­sebb. A járásban jelenleg mintegy félezer a szabad munkahely — főleg képesítés nélküliek számára. A ma­radék helyekre építőipari szakmun­kásokat — kőműveseket, lakatoso­kat, bádogosokat és hasonló foglal­kozásúakat — keresnek. A munkanélküliség legnagyobb mértékben a felsőfokú iskolai vég­nincs esély zettségű fiatalokat sújtja, akik szá­mára a munkavállalási lehetőség szinte minimális. A közgazdasági szakembereknek ugyan van némi esélyük, de más végzettségűek csak a munkanélküli-segélyre kény­szerülők táborát gyarapítják, akik közül legtöbb — 50 százalék — ro­ma. Közülük kerül ki a képesítés nélküli munkát keresők 70 százalé­ka. Sajnos, sokuk nem a munkavál­lalást, hanem a munkanélküli-se­gélyt helyezi előnybe. Az előrejelzés szerint a privatizá­lás, a mezőgazdasági szövetkezetek szerkezeti változása és a nagyvállala­tokban várható létszámcsökkenté­sek következtében a munkanélküli­ek száma tovább növekszik. Sajnos, a munkáltatók kevés felelősséget éreznek ennek megelőzéséért. A szerkezetváltás következtében a na­gyobb létszámcsökkentésre készülő vállalatok, szervezetek még dolgo­zóik munkaviszonyának megszünte­tése előtt adhatnának lehetőséget az érintettek átképzésére, akiknek jó­val nagyobb lenne az esélyük az új­rakezdésre. Ellenkező esetben a munkanélküliek száma túllépheti az év végére feltételezett 6 százalékot. (katócs) c Echó — Echó 3 Tisztelt Pék László! A rendszerváltással végbemenő folyamatok előreláthatóan még hosszú ideig nem hozzák meg iskolarendszerünkben a kívánt változást. Az eddigi intézkedések mit sem változtatnak a meglévő kedvezőtlen állapoton — az oktatás minőségét fékezi a múlt szellem, az igénytelenség, a rossz tan­könyvek. A régi beidegződéseket még inkább súlyosbítja a mai bizonytalan állapot. A kisebbség számára az iskolaügy létkérdés. Ennek változtatása érdekében — élve a privatizáció lehetőségével — Galántán nyolcéves ma­gángimnáziumot szeretnénk létrehozni. Annak érdekében, hogy gyermeke­inket kitűnő oktatásban és nevelésben részesítsük, függetleníteni kívánjuk oktatási intézményünket az állami tanmenettől. Ennek azonban ára — anyagi hátránya — van, az állam részéről csupán minimális támogatásra van remény. Az iskola megnyitásához az engedélyt részben megkaptuk, a további, ezzel kapcsolatos intézkedések folyamatban vannak. A nyolcéves gimnázium első osztálya a hatodikos gyerekek számára nyílik meg, kb. harminc tanulóval. Nagy a lelkesedés és az érdeklődés, a jelentke­zők száma a vártnál jóval magasabb. Májusban döntünk arról, hogy a jelent­kezők közül ki nyer felvételt a gimnáziumba. Az iskola vezetésére igazgató­tanácsot hoztunk létre, s ennek tagjai önként vállalják a létesítmény irányítá­sát. Iskolánk szellemiségét vidékünk nagy és jelentős személyiségei határoz­zák meg. Létesítményünk Pázmány Péter, Kodály Zoltán és gróf Esterházy János gondolatainak folytatóivá kíván válni. Erkölcsi támogatást ígért Ester­házy Alice grófnő, aki védnökséget vállalt iskolánk felett. Pedagógusaink Apáczai Csere János és Comenius tanítását követik majd azért, hogy tanuló­ink megfelelő oktatásban részesüljenek. A felvidéki tanulókat pedagógiai létesítményünkben széles látáskörű is­meretekkel szeretnénk felvértezni. Célunk, hogy az iskola gyermekeinknek lehetővé tegye felvételüket bármelyik csehszlovákiai, magyarországi, illetve európai egyetemre. A tanulók havi ötszáz korona tandíjat fizetnének. A hátrányosabb anyagi helyzetű, támogatásra érdemes tanulóknál ettől eltekintünk, sőt a legjobba­katjutalmazni is szeretnénk. Mindennek elérésére nem elegendő pedagógusaink szakképzettsége, ta­nulóink igyekezete és az iskola szelleme. Az iskola Csehszlovákia első önálló magyar magángimnáziuma lesz. Köszönetét mondunk mindazon támogatá­sért, amellyel hozzájárulnak ifjú magyar nemzedékünk európai szintű neve­léséhez. TÓTH LAJOS c 1 Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. április 18-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,25 53,31 52,78 50,95 54,09 52,52 Ausztrál dollár 22,83 23,29 23,06 21,89 23,59 22,70 Belga frank (100) 85,29 87,01 86,15 83,07 88,35 85,71 Dán korona 4,58 4,68 4,63 4,45 4,75 4,60 Finn márka 7,46 7,62 7,54 7,25 7,73 7,49 Francia frank 5,19 5,29 5,24 5,05 5,37 5,21 Görög drachma( 100) 16,19 16,51 16,35 15,14 16,68 15,19 Holland forint 15,57 15,89 15,73 15,17 16,13 15,65 lr (ont 46,87 47,81 47,34 45,18 48,54 46,86 Japán jen (100) 21,58 22,02 21,80 21,00 22,32 21,66 Kanadai dollár 25,48 26,00 25,74 24,79 26,35 25,57 Luxemburgi frank (100) 85,29 87,01 86,15 82,21 88,33 85,27 Német márka 17,53 17,89 17,71 17,25 18,17 17,71 Norvég korona 4,50 4,60 4,55 4,37 4,67 4,52 Olasz líra (1000) 23,64 24,12 23,88 23,04 24,48 23,76 Osztrák schilling 2,49 2,55 2,52 2,46 2,58 2,52 Portugál escudo (100) 20,14 20,54 20,34 19,22 20,84 20,03 Spanyol peseta(100) 28,41 28,99 28,70 27,65 29,35 28,50 Svájci frank 20,59 21,01 20,80 20,27 21,33 20,80 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 29,28 29,88 29,58 28,88 30,28 29,58

Next

/
Thumbnails
Contents