Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-02 / 37. szám

MA ÚJRA MARKETING a 3. oldalon L_________________________________________:_______________________) Kedd, 1991. április 2._________•_____I. évfolyam_____• 37. szám ♦ Ára 2,30 korona Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- ésKönyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Fő­szerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztőség: 81911 Bratis­lava, Martanoviüova 25., 12 emelet Telefax: 210-39-92 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á.v., 851 80 Bratislava, Martanoviüova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Megmérgezzük Európa legnagyobb ivóvízkészletét ...a bősi vízerőműt további sorsával kapcsolatban az év elején 7 tervezet látott napvilágot. Közülük a szlovák kormány még januárban az úgynevezett C-változatot fogadta el... Vass Gyula írása a 4. oldalon II. János Pál pápa húsvéti üzenete (CSTK-felvétel) Az elnyomottak védelmében II. János Pál pápa húsvétvasár­­nap a Szent Péter Székesegyház er­kélyéről hagyományosan húsvéti üzenetet intézett a világ népeihez. Elítélte Kuvait iraki megszállását, az Öböl-háborút, a közönyt, amely a balti népek és más nemzetek törek­véseit kíséri. Miután az “Urbi et Orbi” (a vá­rosnak és a világnak) áldást kiosztot­ta a Szent Péter téren összegyűlt 150 ezer hívőnek és több tízmillió televíziós nézőnek, az elnyomottak védelmében szólt. Támogatta az el­nyomott palesztinok, libanoniak, kurdok és albánok törekvéseit, ame­lyek az emberi méltóság, az igazsá­gosság és a szabadság elnyerésének célját követik. II. János Pál pápa azután felhívta a figyelmet arra, hogy közöny fogad­ja a nemzetek hangját a Baltikumtól a Földközi-tengerig, de a világ más tájain is, ahol hiába igyekeznek arra, hogy ismerjék el identitásukat és történelmüket. Felhívta a kormányok képviselőit, hogy figyeljenek a szegények szavá­ra, akik arra törekednek, hogy olyan nemzetközi rend jöjjön létre, amely­ben a jog és a szabadság mindenkié és oszthatatlan. Ez segítene Afrika, Ázsia és Latin-Amerika nemzetei­nek, amelyek arra vágynak, hogy szabad és demokratikus társada­lomban élhessenek. ' , A katolikus egyház feje húsvéti áldását 54 nyelven mondta el. Dr. Anton Magula 1979-ben a pozsonyi Komensky Egyetem geográfiai és kartográfiai szakán végzem Ko­rábban a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban a ré­gió táj- és környezetvédelmével foglalkozott. Ma a M. A. R A. magánkiadó igazgatója. Kezdeti kísérletek A kiadó eleinte csakis térképkiadással akart foglal­kozni. A vállalat igazgatója: — A múlt esztendőben egy kis­­formátumú térképet készítettünk a Csehszlovákiai Tfest­­nevelési Szövetség megrendelésére. Ez ötezer példány­ban készült Pozsony és környéke címmel. Április 5-én kaptuk a megrendelést, és május 3-án a térkép már ki volt nyomtatva. E2zel már el is árultam, hogy a mi mun­kánkra a gyorsaság, a rugalmasság, és természetesen a megbízhatóság jellemző. Az ötlettől a kivitelezésig hat­nyolc hét alatt készítünk el egy-egy kiadványt. A múlt esztendőben a prágai JURISSERVIS kiadóval közösen a vállalkozói törvények és szabályzatok harmadik köte­tét jelentettük meg. De ezen kívül volt egy fölöttébb érdekes munkánk is. A szlovák főváros nemzeti bizott­sága pályázatot írt ki a Duna-part beépítésére az Ifjúság hídja és a Duklai Hősök hídja közti területen. Ehhez szükség volt bizonyos légi felvételekre. A kívánság az volt, hogy a képek színesek legyenek, és 1:2500 méret­ben nyomtassák ki őket, ugyanis nem volt elegendő egy kisméretű fotográfia. Csakhogy a munkára nem akadt jelentkező. Mi hat hét alatt tettünk bleget az igényes megrendelésnek. Külföldről hoztunk filmet, katonák ké­szítették a felvételeket, amelyeket úgyszintén külföldön hívattunk elő. Aztán poligráfiailag feldolgoztuk az anya­got, és elkészült a háromféle felvétel, immár 500-500 példányban... • Egy kiadóvállalat jelene — Április utolsó hetében jelenik meg a Hegyhátat, valamint Pozsonyt és környékét ábrázoló térképünk. A harmadik a csallóközi termálfürdőkre hívja fel a turisták figyelmét. A kiadónk egyik fő programja, hogy kerék­párosoknak, turistáknak készítsünk térképeket. Kiadvá­nyainkra jellemző, hogy rengeteg alapismeretet közöl­nek, felhívjuk a figyelmet a helyi jellegzetességekre. Kü­­lön-külön sávval jelöljük a rendkívül fontos, illetve az érdekesebb útvonalakat. E munkáink 20-20 ezer pél­dányszámban jelennek meg. Ezenkívül könyvek kiadá­sával is foglalkozunk, a tudományos-ismeretterjesztő művek népszerűsítését tűztük ki célul... Idén szlovák nyelven két munkánk jelenik meg. Az észak-amerikai indiánokról szóló ismeretterjesztő kiadványunk-a 12-16 éveseknek szól. A másik könyvünk címe “Kelti na Slo­­vensku” (Kelták Szlovákiában). Ma már ugyan én is Po­zsonyban élek, de igazából sohasem tudtam elszakadni a Csallóköztől, ahol a nyolcvanas években egy környezet­­védelemmel foglalkozó, kétnyelvű cikkgyűjteményt ad­tunk ki. Nos, akkortájt ezt a munkát nem lehetett to­vább folytatni. De most — úgy érzem — eljött az ideje, hogy ezt az elfelejtett sarkát a világnak egy teljes könyv­­sorozatban bemutassuk. Bár ez nyilván nem lesz nyere­séges, mégis vállalom, vállalnom kell. Az első kiadvány feltehetően már karácsonyra a boltjainkba kerül... És még meg kell említenem egy fölöttéb érdekes kiadvá­nyunkat, amely rövidesen két nyelven, németül és szlo­vákul is napvilágot lát: ez pedig a pozsonyi Szent And­­rás-temető tervrajza, amely a temetőkertbe látogatók­nak útikalauzként szolgálhat majd, hiszen itt több, mint 900 síremlék van... Csehszlovákiában vállalkozni — Létre hozni nálunk egy kft-t, idehaza vállalkozni nem könnyű — mondja dr. Ánton Magula. — Az ember lépten-nyomon elakad a bürokrácia útvesztőjében. A különféle engedélyek elintézése közben fokról-fokra változott az alaphelyzet. Korábban még a pénzügy­minisztérium engedélyezése is szükségeltetett. Ma már elegendő a Geográfiai és Kartográfiai Hivatal beleegye­zése. Tehát rengeteg utánajárás, sok-sok dokumentum, írás kell... És végtére is: ha már szót kapok, hadd mond­jam el, hogy ezekben a hivatalokban nincs semmiféle motiváció. Az ott dolgozók kapják a fizetésüket, és ezért nyugalmat-békét akarnak. Az ügyfél pedig csak zavarja az ott kávézgatókat, locsogókat-fecsegőket... Különben is: Szlovákiában elsőként kezdtem ilyen irányzatú tevé­(Folytatás a 2. oldalon) Oktatás Gimnázium kontra szakközépiskola Minden ember életében vannak mér­földkövek. Az egyik legnagyobb, kétség­kívül a pályaválasztás. Kevés az olyan ti­­zennégy-tizenöt éves kamasz, aki tisztá­ban lenne azzal, hogy életének elkövet­kező négy-öt évtizedében mit szeretne csinálni. Viszonylag könnyű helyzetben van­nak azok, akik kimondott vonzalmat éreznek egy bizonyos szakma iránt. Ők vagy a megfelelő inasiskolába jelentkez­nek (vagy ahogyan ma nevezik, középfo­kú szaktanintézetbe), vagy, ha tehetsé­gesebbek, a szakközépiskolába. Viszont azok, akiknek nincs ilyen határozott el­képzelésük a jövőről, de nagyobb ambí­cióik vannak és főiskolára kívánnak menni, már nehezebb helyzetben van­nak. Mert ha már a főiskola, egyetem a cél, akkor nem olyan egyértelmű, hogy ennek eléréséhez a gimnázium, vagy a szakközépiskola-e a megfelelőbb út. Mindkettőnek — mint általában a vilá­gon mindennek — vannak előnyei és hátrányai is. A gimnázium kimondottan a főiskolára, egyetemre előkészítő isko­la. Csakhogy nem ad "kenyeret" az em­ber kezébe, és mi van, ha történetesen nem jut be a diák a főiskolára? Hát ezt a saját bőrömön is megtapasztaltam. A gimnáziumi érettségimmel segéd­munkásként voltam kénytelen elhelyez­kedni, és fél évig ilyen minőségben “nyomtam az ipart”. Majd, miután be­kerültem a főiskolára, láthattam a kü­lönbséget az általános és a szakművelt­séggel rendelkezők között. Például mi, gimnáziumot végzettek könnyen vettük az első évfolyamok aka­dályait, az általános tantárgyak vizxgáit, csakhogy a felsőbb évfolyamok szaktan­­tárgyainál nagyon fel kellett kötnünk azt a bizonyos fehérneműt, hogy megálljuk a helyünket. A szakközépiskolások vi­szont éppen itt voltak előnyben, a szak­­tantárgyakban sokkal otthonosabban mozogtak, mint mi. Csakhogy nem mindegyikük jutott el idáig. Az első év­folyamok általános tantárgyai (főleg a matematika, de a fizika, kémia is) néhá­­nyunknak leküzdhetetlen akadályt jelen­tett. Kénytelenek voltak megválni az is­kolától, pedig meggyőződésem, hogy ki­tűnő szakember válhatott volna belőlük. Ebből látni, hogy nem dönthető el egyértelműen, a gimnázium, vagy a szak­középiskola-e a megfelelőbb megoldás. Volt ugyan nem egy olyan évfolyamtár­sam, akinek gimnáziumi érettségije volt, s emellett a kisujjában voltak a szakmai dolgok is, csakhogy ők ritka kivételek­nek számítottak. Iskolarendszerünk a változások ide­jét éli. Magánszakiskolákról, egyházi is­koláról, sőt nyolcéves gimnáziumról hal­lani az utóbbi időben. Reméljük, hogy a jövő kamaszainak ez a bővebb választék nem nehezíteni, hanem könnyíteni fogja a helyzetét a pályaválasztás során. ' (gaál) . Privatizálás Magyarországon Az Állami Vagyonügynökség a pri­vatizáció felgyorsítása érdekében lehe­tővé tette a dolgozók és a vezetők szá­mára, hogy az általuk kiválasztott álla­mi vállalatra vagy állami tulajdonban lévő társasági üzletrészekre, rész­vényekre vételi ajánlatot tegyenek. A privatizáció ezen módja kibővíti az eddig kialakított magyarországi eljá­rásokat. Az, hogy a befektetők által kezdeményezett privatizáció mennyire lesz sikeres, egyelőre nem lehet tudni, hiszen az úgynevezett harmadik utas programot igen rövid ideje hirdették meg. A vagyonügynökséghez egyelőre öt cég dolgozói nyújtották be a vásárlási szándékukat. Á megvásárlandó cégek listáján van a Röltex, az Ajkai Autója­vító Vállalat, a Budaflax Szombathelyi Gyára, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a Visoram cég. Természetesen ezen lista esetében korántsem a teljes válla­lat megvételéről van szó, hanem azok Röltexnél például az állami vállalat va­gyonának jó részét már korábban kft-kbe, részvénytársaságokba vitték, s az állami vállalat ma már tulajdonkép­pen egy kiürült vállalati központ. Az eddigi információk szerint a dol­gozói, befektetői kezdeményezésű ajánlatok közül a legtöbb nem komoly vételi szándékból, hanem félelemből született. A dolgozók ugyanis jó né­hány esetben attól tartanak, hogy cé­gük olyan hazai vagy külföldi vállalko­zók kezébe kerül, amelyik nem lesz te­kintettel a munkások érdekeire. A lét­számleépítéseket és a kényszerű vál­toztatásokat megelőzendő szeretnék saját maguk kézbe venni sorsuk alakí­tását. Az Állami Vagyonügynökségnek legalább egy hónapra van szüksége, hogy döntsön a kezdeményező befek­tető ajánlatának elfogadásáról, illetve a befogadás feltételeiről, annak esetle­ges elutasításáról. Térképek magánkiadótól ---------------------------------------------------------------------­Rendeletek örvényében

Next

/
Thumbnails
Contents