Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-14 / 22. szám
r Csütörtök, 1991. március 14. # I. évfolyam # 22. szám # Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdaság Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98,210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBORSzerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet Telefax: 210-39-92, 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Gazdasági és érdekvédelmi napilap Falusi hangulatkép Egy (utolsó) szalmaszál... Kiskovácsvágás. Népmesébe illő pöttömnyi falucska a Csermosnya völgyében. Az óriássá nőtt sziklahegy lábánál térdeplő település egykoron a Bebekek tulajdonában lévő krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. Ma 129 — többségében nyugdíjas — lélek lakja. Múzeumi hangulatot árasztó idillikus világ. Az erre vetődő idegent lenyűgözik a múlt élő rekvizítumai, de nem érzékeli a közélet sivárságát. Pedig az itt élő emberek is részét képezik az ország népes közösségének. Az istenadta kiskovácsvágási népet az utóbbi évtizedekben elkerülte a társadalom megbecsülő figyelme. Helyzete iskolapéldája a kisemmizésnek. Elvették a termőföldjét. Társközséggé alázták. Megfosztották óvodájától, és elvitték iskoláját. Moziját és kocsmáját bezárták. Meg kellett elégedniük egy sötét, nyirkos üzlethelyiséggel, amelyhez hasonlót aligha láthatnánk széles e hazában. A “felszabadulásunkat” követő dicső szocialista korszakban mindössze egy művelődési ház építését engedélyezte számukra a néphatalom. A “szocialista falusi kultúra” kirakatotthonának az állaga meglehetősen rozoga. Színpad is van benne, meg..., hadd ne mondjam el, hogy milyen siralmas állapotban találtam. Pedig működött ebben a helységben országos hírnevű énekkar. A falu néhai öregei méltán vetekedhettek volna akár Platón vagy Szókratész bölcsességével. A szerző felvétele De vajon mivé lettek az ősi intelmek? Hová tűntek a közösségi szellem folytonosságára ügyelő népi hagyományok? Elszakadt volna a népiéleknek nevezett szellemi köldökzsinór? Nem hiszek az önfeladás, a sanyarú sorsba való beletörődés modern elmélettanában. Inkább hiszek a búvópatakok létezésében. Mert a szellem nem ad(hat)ja meg magát, csak visszavonul, hiszen Adyval szólva “/Az élet él és élni akar/nem azért adott annyi szépet/ Hogy átvádoljanak most rajta/ Véres s ostoba feneségek./”. A vers igazát látom bizonyítva, hogy Kiskovácsvágáson jártamkor csillagos-tekintetű emberekkel találkoztam. A vízhordó nénikék (mert az évszázadok óta szomjat oltó forrás vizét a higiénikusok nem engedték vezetékbe csörgedeztetni, ezért a helyi vízhálózat kiépítésének ügye is kútba esett) szívesen szóba elegyednek az általuk vándornak nevezett, tiszteletre méltatott idegennel. Olyan történetek ismerőjévé avattak, amelyekből még novellákat is érlelhetnek a majdani (szabad) idők. Adyval példálóztam, és most József Attilá-s tűnődéssel folytatom. Mert nem faluriportot írok, hanem éledőt, ébresztőt jelző, búvópatak(Folytatás a 2. oldalon) A privatizáció sajátosságai Közelebb a fejlődő országokhoz? 4. oldal HOLNAP: Hasznos ötletekkel,tanácsokkal és információkkal ismét GAZDA szerviz . Minden olvasó —egy előfizetőt! Látta már? Olvasta már? Február 18-án jelent meg a Szabad Földműves ÚJSÁG első száma. Mégis — sok faluba, sok régi Szabad Földműves olvasóhoz nem jutott el. Hogy miért? A postai lapterjesztés mai körülményei, módszerei — ahol nem volt meg a személyes készség és jószándék — egyáltalán nem járulnak hozzá ahhoz, hogy megkapják, megismerjék az olvasók. És —valljuk be —, a Szabad Földműves ÚJSÁG mind ez ideig kényelmesen, a szövetkezetek jóvoltából ingyen került minden szövetkezeti tag asztalára. A napilappá vált Szabad Földműves ÚJSÁG sem drága a többi napilaphoz viszonyítva, de már nem mindenütt tudja vállalni a szövetkezet, hogy előfizeti tagjainak. Ezért, mint minden újságot, ha úgy véli az érdeklődő, hogy érdemes olvasnia, meg kell, hogy vegye. Mivel Dél-Szlovákiában az ország többi területéhez viszonyítva rendkívül kevés a hírlapárusító pavilon, a helyi postahivatalban lehet hozzájutni az Újsághoz (már ahol megrendelik, s veszik a fáradságot, hogy kínálják is). Az elmúlt hetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ha mi magunk nem terjesztjük lapunkat, másokra nem számíthatunk, a posta legfeljebb a megrendelt, előfizetett példányokat juttatja el az olvasókhoz. (Van, ahol még ezt is késve.) Ezért kedves Olvasóinkhoz, a nemzetiségi sajtó régi és új terjesztőihez, a postásokhoz, a Szabad Földműves levelezőihez, diákokhoz, nyugdíjas szövetkezeti tagokhoz, háziasszonyokhoz, a kereskedelmi dolgozókhoz fordulunk: Segítsenek a Szabad Földműves ÚJSÁG terjesztésében! Minden egyes előfizető szerzését jutalmazzuk. A negyedévre szóló előfizetésért 10 korona, a félévre szóló előfizetésért 25 korona, az egész évre szóló előfizetésért 50 korona jutalmat adunk. Aki húsznál több — legalább félévre szóló — előfizetést szerez, bekerül az alábbi különdijak sorsolásába: három videokazetta, egynapos bécsi kirándulás a Gazdatourral, ____________________és a fődíj____________________ a brünni TEL-SAT cég ajándéka, egy PACE STEREO típusú műholdvevő, amely 60 tévécsatorna vételét biztosítja százszázalékos minőségben, számítógéppel irányított 9 kísérőhanggal, 29 300 korona értékben. Szállítását és felszerelését a TEL-SAT cég intézi. (Címe: TEL-SAT, Havelkova 2A, 625 00 Brno) Kérjük, pontosan töltsék ki az 5. oldalon levő megrendelőlapot, s tüntessék fel azt is (pontos címmel), ki szerezte az előfizetőt. Versenyünk rövid lejáratú, március 25-én zárul. Köszönjük együttműködését! v_______________A Szabad Földműves ÚJSÁG szerkesztősége > A belügyminiszter szerint: A szövetkezeti földművesek állásfoglalása Nem készül baloldali puccs (Munkatársunktól) — Rendkívüli sajtóértekezletet tartott tegnap Pozsonyban Ladislav Pittner, a Szlovák Köztársaság belügyminisztere. Az ok: az Echo főszerkesztőjének kedd esti tévényilatkozata. A nagy visszhangot kiváltott állítások a tévé egyes csatornáján hangzottak el Milan Éitnynek, az említett diáklap főszerkesztőjének szájából. Az újságíró nem kevesebbet állított, mint azt, hogy rendőrpuccs van készülőben... Ladislav Pittner szerint ilyen kijelentéseket nem szabadna felelőtlenül adásba engedni a tévéber, sőt, Zitny állításai számos esetben kiderítették szerinte a rágalmazás fogalmát. Mivel az Echo legutóbbi számában azt állította, hogy a rendőrségen még a sztálinista struktúra “él és uralkodik”, a belügyminiszter jónak látta ismertetni a minisztériumban és a rendőrség szerkezetében végrehajtott változásokat is. A belügyi tárca vezetője elismerte, hogy ezekben a napokban a belpolitikai élet két neuralgikus pontja foglalkoztatja a tárcát. Az egyik a NYEE-ben előállt helyzet, a másik a mára meghirdetett “össznemzeti” nagygyűlés. A miniszter szerint a belügyi szerveknek mindkét esetben a “pártokfölöttiség” elvéhez kell igazodniuk. Ez azt jelenti, hogy nem szabad közbeavatkozni, amíg nem fenyegeti veszély az állampolgárok biztonságát, akiknek szolgálata a rendőrség legfőbb feladata. A feljebb említett másban a szerző ecseteli, hogy miként foglalják el a belügyminisztérium jelentős funkcióit az egykori kommunisták. Ladislav Pittner ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az egész rendőrséget nem lehetett leváltani, hiszen köztudott volt a múltban, hogy a “belügyi hadsereg” tagjainak túlnyomó többsége párttag volt. Elsődleges szempont azonban a belbiztonság megőrzése volt, s amikor a tárcán belüli tisztogatásra sor került, azt az elvet alkalmazták, hogy különbség, ki szolgálta a rendet, és ki szolgálta ki a rendszert, ki volt túl buzgó, vagy felettesei talpnyalója. Visszatérve a sajtótájékoztató létrejöttét előidéző tévéműsorhoz: bizonyára nem kapott volna szót a tévében Milan £itny, ha előzőleg nem jelenik meg az Echo ominózus száma. Annak címoldalán található rajz ugyanis Meíiar államfőt ábrázolja ökölvívópózban, jobb kesztyűjén “obroda”, bal kesztyűjén pedig “StB” felirattal. Itt jegyzi meg a lap, hogy a kormányfő jobb keze Igor Cibula, a Národná obroda című napilap neves közírója, aki egykori belügyi tiszt és Josef Smrkovsky “udvari újságírója” volt. Megítja a lap, hogy március 11-én az egykori “belügyes” Jozef Markuä, a Matica slovenská elnöke szervez össznemzeti nagygyűlést, míg a mait Stanislav Pánis, a Szövetségi Gyűlés képviselője igyekszik tető alá hozni, akiről ugyancsak tudni véli, hogy Markukhoz hasonló cipőben járt. Megjegyzi, hogy azért sürgeti őket ennyire az idő, mert március 19-én a (Folytatás a 2. oldalon) Cél: a mezőgazdaság helyzetének javítása A prágai sportcsarnokban 1991. március 12-én több mint 14 ezer szövetkezeti földműves találkozott, akik — támogatták a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum radikális reformját, hogy a megvalósítás során előforduló hibákat mielőbb kiküszöböljék, — támogatták a szövetségi kormányt, a földtulajdonjogról szóló eredeti programtervezet megvitatása, valamint a 162/1990-es számú törvénymódosítás kidolgozása és megvitatása kapcsán, — a földműves-szövetkezeteknek és a tagságnak a közös gazdaságok belső átalakításába és privatizációjába való bekapcsolódásukat ajánlották, — köszönetüket fejezték ki Václav Havel köztársasági elnöknek, hogy március 5-én fogadta a földművesek és a Földműves-szövetkezeti Szövetség képveselőinek küldöttségét, és reményüket fejezték ki, hogy további erőfeszítéseket tesz a mezőgazdaságban uralkodó hely-_ zet javítása érdekében. A nagygyűlés résztvevői biztosították a nyilvánosságot, hogy minden földműves-szövetkezet, valamint lelkiismeretes földműves célja, hogy elegendő jóminőségú és olcsó élelmiszert állítson elő. Ezt a szándékot bizonyítja az a tény is, hogy a földművesek a jelentős áremelések ellenére sem adtak okot az élelmiszerek árának módosítására, holott a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára a tavalyihoz viszonyítva csak 0,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripari áruféleségek viszont 1990. decemberéhez mérten 31 százalékkal, 1990. januárjához viszonyítva pedig 63 százalékkal drágultak. Az élelmiszerek árának emelésében minden bizonnyal a monopolhelyzetben levő feldolgozó üzemeknek és főleg a kereskedelmi szervezeteknek van szerepük. Az árliberalizáció mellett a mezőgazdaságra egyéb tényezők is kedvezőtlenül hatnak, különösen a csehszlovák korona dollárhoz viszonyított — 24 koronáról 28 koronára módosított — devalvációja, a pótlólagosan csökkentett állami támogatás, a forgókészletekre adott hitelek kamatának emelése, a felvásárló szervezetek fizetésképtelensége és nem utolsósorban a mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségének hiánya. Mindez az idén több mint 57 milliárd korona kiesést eredményezett. Ebből adódóan a mezőgazdaság ökonómiai összeomlás előtt áll, amelyet az állami szervek és a földművesek közös összefogása révén legalább mérsékelni lehetne. A vészes gazdasági helyzet földműveseink körében még egyfajta jogos elégedetlenséggel társul, amely az elmúlt hónapok során zajló földtörvényviták körül alakult ki. Ezek a privatizáció és az átalakítás fékező erői közé tartoznak. A tanácskozás résztvevői támogatták a Szövetségi Gyűlés képviselőit, és meggyőződésük, hogy a képviselők a földtulajdon rendezésekor igazságos törvényt hoznak, amely teljes mértékben figyelembe veszi a tulajdonviszonyokat, korrigálja a múltban elkövetett hibákat, megteremti a szabad gazdálkodás feltételeit úgy, hogy az emberekben elmélyíti a föld, az állatok és a természet iránti szeretetet. Az ezzel kapcsolatos jogi előírások esetében figyelembe kell venni a köztársaságok sajátosságait is. Egyúttal javasolták a kormány mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990-es számú módosított (Folytatás a 3. oldalon)
