Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-14 / 22. szám

2 Az Együttélés Intéző Bizottságának nyilatkozata A belpolitikai helyzetről Az Együttélés Politikai Mozgalom kezdettől fogva a nevéből vezette le programját, tehát a törvényekkel támo­gatott együttműködés és érdekegyezte­tés hívei vagyunk. Ezért nem érthetünk egyet azokkal, akik hangzatos szólamok­ba burkolva a nemzeti érzésekre hivat­kozva és tömegtüntetéseket szervezve politizálnak ma Szlovákiában. A több mint egy évvel ezelőtt meg­kezdődött demokratikus átalakulás ve­szélybe került. A nacionalizmus Szlovákiában két el­lenségképet alkotott saját erősítésére: a nemzeti kisebbségeket •— legfőképp a magyarokat — és a szlovák államiság “ellenségeit”, a cseheket. A tavalyi esztendő nyara és ősze fo­lyamán a szlovák nyelv hivatalos haszná­latának törvényesítése körül keletkezett szenvedélyes vita. Az akkor kialakult lá­zas hangulat úgy látszik csak időlegesen csillapodott le. Most a Tiso-féle Szlová­kia megalakulásának 52. évfordulóját és az alkotmányok körüli vitát használják fel tömeghisztéria keltésére a polgári egyenjogúságot elvető, nemzetállam hí­vei. Destabilizáló tényező a szociálpoli­tikai demagógusok fellépése, akik az árak liberalizációját követő elszegénye­dést és a fokozódó munkanélküliséget használják ki, valamint az a politikai vál­ság, mely Szlovákia legnagyobb politikai mozgalmának, a NYEE-nek kettészaka­dásával keletkezett. Az Együttélés és Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága aggodalommal szem­léli az elszabadult indulatokat s óva inti a mozgalom minden támogatóját a naci­onalista csatározásokban való részvétel­től. Az EPM IB a mozgalom programjá­val összhangban az emberi jogokat és az állampolgári egyenlőséget és egyenjogú­ságot biztosító demokratikus jogállam megvalósításáért száll síkra. Elutasít minden kizárólagosságra, szociális de­magógiára, a demokrácia és az alkotmá­nyosság kijátszására tett kísérletet. Természetesnek tartjuk a nemzetek önrendelkezési jogát, amennyiben ez demokratikus úton, jogszerűen a tör­vényes keretek között történik. Kérjük Szlovákia polgárait, őrizzék meg józan ítélőképességüket. A sorsu­kat elsődlegesen meghatározó perspek­tívát a térségben kialakuló demokrácia, jogegyenlőség, gazdasági felemelkedés, valamint a politikai és a társadalmi kul­túra minősége jelenti. Az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága 1991. március 13. Magánerős építkezés Állami támogatás—ismét Március 15-ét<51 ismét állami tá­mogatásban részesülhetnek a ma­gánépítkezők, valamint azok, akik felújítani, korszerűsíteni szeretnék személyi tulajdonukban levő családi házukat. Az előző évekhez viszonyít­va azonban most már kisebb a tá­mogatás. Most nézzük a leglényegesebb in­formációkat. Az alaptámogatás összege továbbra is 50 000 korona. Ehhez 10 000 korona igényelhető abban az esetben, ha az építkezést olyan parcellán kezdik meg, ame­lyen igényesebb az alapozás. A kö­zelmúltban az ilyen esetekben még 15 000 koronát kérhetett a magán­építkező. A már említett összegeken kívül további 10 000 korona állami támogatásban részesülhet, amelyet vízvezeték, kút, szennyvízcsatorna építésére használhat fel. További 8 000 koronát kaphat az államtól az a magánszemély, aki szennyvíztisztítót is épít, vagy nap­­kollektort létesít vízmelegítés és fű­tés céljából. E feltételekkel tehát a magánla­kás-építő legfeljebb 78 000 korona állami támogatásban részesülhet. Azonban mindez csupán azokra vo­natkozik, akik 1991. március 1-je után kiadott építkezési engedéllyel láttak (látnak) hozzá a lakás­építéshez. A családi házak felújítása, korsze­rűsítése esetében az állami támoga­tás továbbra is 20 000 korona. Ezt azok igényelhetik, akik számára 1986. január elseje után adták az építkezési engedélyt. (susla) Egy (utolsó) (Folytatás az 1. oldalról) csobogást sejtő és hallató emléke­zést zsolozsmátok. Hiszen a jelen semmitmondó üres fecsegése mö­gött, a hallgatag mélységekben ott rejtőzködik, várakozón a ráérős Örök Idő. Lám a falusi népiélek is ilyen mélységesen hallgatag termé­szetű. Kivárja igazi “testesülését”. Most ennek jött el az ideje, miután egy ránkszakadt forradalommal ez az évszázad is összedőlt, és máris ki­törőben van a harmadik évezred. Kiskovácsvágás is felszabadult, de béklyóitól megszabadulván, mihez tud önmagával kezdeni? Ifjú, szabadon megválasztott pol­gármestere szerint méltányolandó ugyan a kantártalan szabadság, de a népboldogításhoz itt és most többre van szükség. Elsősorban a sokat em­legetett közösségi szellem “megidé­­zésére”, s ha a újkeletű fórumok szeánszai sikerrel járnak, jöhet az anyagi támogatás. Mert nekünk is szükségünk van a százszor és ezer­szer elátkozott pénzre. A helyi adók­ból befolyó összeg még a villany­­számla kifizetéséhez sem elegendő. Az önkormányzat mindhiába indít függetlenségi harcot a köz(ös)ség valóságos önállóságát kivívandó, amíg anyagilag nem lett önálló. Ez a köz(ös)ség nem képes önerejéből megteremteni önállóságát. Ezért tá­mogatást kér és remél. Kitől? Hát az államtól, a hazától! Egyenesen a fe­lelős kormány illetékes miniszteré­től. S ha nem adnak, ha nem adhat­nak? Működésbe lép(hetne) az ér­dekvédelem!? De melyik? “Miért, olyan sok van?” — kérdezhetnénk. szalmaszál... A falusi vagy a nemzetiségi?! A pol­gármesterasszony szerint nincs igazi érdekképviseletük. A választásokig sokat bókoló és szépeket mondó pártok ugyanis nem tudják megálla­pítani, hogy melyikük Mohamed és melyikük az a bizonyos hegy. Egye­dül a területi hivataltól remélnek se­gítséget. Ez minden... Ennél a pontnál akár be is zárul­hatna a íz ördögi) kör, de nem, Kis­­kovácsvagás nem hagyja ennyiben. Mert még talált egy (utolsó) szalma­szálat, amelyben próbál megkapasz­kodni. Hivatalos papíron kérvényt küldenek a pénzügyminiszternek: segítse őket a “tárca”, küldjön némi pénzt, “mert dolgai(n)k romolnak”, s népüket meg szeretnék lepni egy századvégi kis ajándékkal. Két hábo­rú és egy fényes diktatúra után több fényt szeretnének: éjszakáikat, sötét utcáikat, (jelképesen is) megvilágí­tandó. Évekkel ezelőtt megkezdték ugyan a közvilágítás felújítását, de pénzhiányra hivatkozva félbehagy­ták a munkát. Később egy új üzlet is jól jönne. A polgármesteri hivatal irodahelyiségében egyelőre megteszi az összedrótozott kályha, de a könyvtár és a művelődési ház fűté­séhez nincsen tüzelőjük. Nemze­tiségi) önbecsülésünket is vissza­adó, példaértékű öröm volna, ha egy kimondottan hátrányos helyzetben lévő település (mint amilyen ese­tünkben ez a gömöri falucska) meg­segítése összefogásra serkentené ama hazányi közösséget. Az a bizo­nyos búvópatak törne általa felszín­re, hogy üdítse-üdvözítse a beteme­tett források után kutató-szomjúho­­zó Embert. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Autógyártás Pozsonyban Az első decemberben A Szlovák Köztársaság kormánya elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében a Pozsonyi Autógyár ve­gyes vállalat formájában csatlakozik egy külföldi részvénytársasághoz. Az autógyár vezetői — mint ismeretes — először a Volkswagen cég képvi­selőivel tárgyaltak, majd a General Motors is jelezte, hajlandó lenne kö­zös gyártási program kidolgozására a pozsonyi vállalattal. Végül a Po­zsonyi Autógyár — hosszú mérlege­lés és megfontolás után — a német Volkswagennel “kötött házasságot”. Kedden délután a Volkswagen AG 18 tagú vezetőgárdája és né­hány munkatársa látogatást tett a Pozsonyi Autógyárban, s megtekin­tette az egyes szerelőcsarnokokat, valamint tájékozódtak a gyártási el­járásokról. A gyárlátogatás után a szlovák kormányhivatalban Franti- Sek Mikloákónak, az SZNT elnöké­nek és a kormány több tagjának je­lenlétében Vladimír Ondruá szlovák miniszterelnök-helyettes és Carl Hahn, a Volkswagen elnöke ünne­pélyesen aláírta a vegyes vállalat megalapításáról szóló szerződést. A szerződésben rögzítették, hogy Pozsonyban évente 250 ezer sebes­ségváltót gyártanak, és 30 ezer autót szerelnek össze. Nincs kizárva, hogy néhány év múlva 200 ezer darab gépkocsi hagyja majd el a Pozsonyi Autógyárat. Az első személyautó előrelátható­lag ez év decemberében gördül le a BAZ—Volkswagen szerelőszalagjá­ról. (-nő) I ( ÚJSÁG ) Rendbe rakják a szénát is... ...nem még egy olyan nemzeti parkot, ahova Európa járhatna üdülni. Tegnap Pozsonyban Viliam Oberhäu­ser, az SZK vízgazdálkodási és erdőgaz­dasági minisztere tájékoztatta a jelenlé­vőket a Tátrai Nemzeti Park további sorsáról. Az általános információkat Ivan Vo­­loáéúk mérnök, a nemzeti park igazgató­jának részletes beszámolója követte. A sokunkat érintő problémáról már már­cius 5-én tárgyalt a kormány, a Tátrai Nemzeti Parkkal foglalkozó, 1990-ben elfogadott 300-as számú határozata tel­jesítéséről szóló jelentés kapcsán. Bo­nyolítja a helyzetet a privatizáció. A tát­rai erdők 14 százaléka községi, 5 száza­léka pedig magántulajdonban van. A globális rendezés lehet csak elfo­gadható megoldás. Kidolgozták a terület fejlesztési tervét 2005-ig, de megvalósí­tásához új törvényekre van szükség. A terület fejlesztése a törvényalkotá­son kívül az emissziós kömyezetszeny­­nyezés megszüntetését, a meglévő épít­ményrendszer átalakítását és a közleke­dés szabályozását feltételezi. Gondot okoz a környezetszennyezéssel kapcso­latban az is, hogy a park nagy része ha­tárterület. A Tátrából azonban — annak ellené­re, hogy nemzetközi bioszférikus rezer­váció — nem zárható ki az évente oda­látogató 5 millió turista. Már csak emi­att is mihamarabb meg kell oldani a 110 ezer hektár területű park rendezését. SZG Mi lesz a gyapjúval? A liptói Agrokombinát tavaly június óta szünetelteti a gyapjúfelvásárlást, így sok helyen a raktárakban áll az eladatlan gyapjú. Pedig ismét időszerűvé vált a ju­hok nyírása. Mi legyen tehát a gyapjú­val? Jobb megoldás híján a csehországi felvásárlókkal kell felvenni a kapcsola­tot. A két legnagyobb felvásárló a kmovi és a strakonicei gyapjúfeldolgozó válla­lat. Azok a kisállattenyésztők, akik a gyapjúból fonalat szeretnének készíttet­ni, a következő címen érdeklődjenek: Zpracovna vlny, 741 01 Novy Jifín. Ez az üzem azonban csak merinogyapjút dolgoz fel. Megrendelésre 30 féle szín­­árnyalatban festi a fonalat. (fo) 1991. március 14. Márciusi levél Kisebbségi dolgainkról Vitathatatlan, hogy már magá­nak a szónak is —kisebbség— van valami részvétet keltő szomorú, ám mégis szimpatikus kicsengése. Nagyot, gigantikust, szupert teremtő századunk értékrendszerében ez a fogalom: kisebbség matematikai­lag is kimutatható kevesebbet je­lent. Az emberiség eddigi történel­mét ismerve nem csoda, ha egy nemzeti kisebbség tagja jogos ki­sebbségi komplexusokkal küszkö­dik Amíg tájainkon a nemzetállam lidérces álma kísért, addig a nemze­ti kisebbségek veszélyeztetettsége ál­landósult valóság marad. Az ilyen idült állapot ismertetőjelei: a bizal­matlanság és a kizárólagosság! Pedig a kisebbségek irányában táplált bizalmatlanságnak nincs ra­cionális létalapja Mert — realitá­sát felmérve — óhatatlanul alkal­­mazkodóbb és tanulékonyabb nép­csoport. Hiszen már számarányból kiindulva sem veszélyeztethet sen­kit, inkább megértésre, türelemre és elismerésre vágyik Rossz átokként maradt rajtunk a mindenkori többségi nemzet érzé­ketlensége a kisebbségi gondok iránt. Még ennél is visszataszítóbb a mitizált sérelmek sugalmazása, ami a többségi nemzet (és a világ) szá­mára a visszavágás alantas politi­káját hivatott igazolni. Remélhetjük majd egyszer, hogy ez a közép-euró­pai kocsmai szintű adok-kapok szemlélet valamikor nyomtalanul eltűnik a történelem süllyesztőjé­ben? Az mindnyájunk számára elvi­tathatatlan, hogy az uralkodó, többségi nemzet mindig vonzerőt je­lent a kisebbség számára. Mert mindig is akadtak (akadnak) olya­nok akik meggyőződésből (lelkűk rajta!), vagy önző érdekből (csak megvetést érdemelnek!) engednek a többségi szirénhangok csábításá­nak A többségi nemzet nacionalis­ta körei azonban időről időre tör­vényeket, intézkedéseket kezdemé­nyeznek az erőszakos beolvasztás­ra. (Példák az utóbbi időből: nyelv­törvény, oktatási törvény stb.) A többség és kisebbség dilemmá­ja látszólagosan feloldhatatlan el­lentétből indul ki. Éspedig: a ki­sebbség nem akar örökre kisebbség maradni: a többség pedig csak ki­sebbség nélkül érezheti magát biz­tonságban. Ennek a szemléletnek a szigorúan beásott frontvonalak \______________________________ környékén van a forrásvidéke, amely az új európai távlatok miatt (reménykedünk) anakronizmussá válik. Utóvédharcaival még napja­inkban is találkozhatunk, de kút­mérgező hatása egyre csökken. A kisebbségi lét természetes klí­májának záloga: a jogi, társadalmi és nemzetközi garancia. A többség és kisebbség partneri viszonyának elengedhetetlen feltétele a türelem, a tolerancia és a kölcsönösség ami Sütő András értelmezésében az egy­más helyzetébe való beleélés képes­ségét jelenti Ilyen értelmezésben a kisebbség léte nem valami idegen testként je­lentkezik, hanem mint az egész ter­mészetes része, amely egyben több­letet is jelent: többségnek, kisebb­ségnek egyaránt. Példákkal illusztrálható a ki­sebbség jótékony hatása a többségi társadalomra. Mert: a kis közössé­gek egymást tudókká, egymást vi­­gyázókká teszik az embereket. Ma­ga a kisebbségi lét (éppen veszélyez­tetettsége folytán) olyan erényeket, többleteket teremthet, amely a több­ségszámára is példaértékű lehet! Ebben az Összeßgg0sben nem kerülhető meg a kisebbségi politizá­lás gyakorlata. A direkt ellenzéki, vagy direkt kormánypárti politizá­lás már a múlté. A valamikori "ná­lunk minden megoldott” ködösítést napjainkra a “minden megosztott” állapota váltotta fel. Csak remény­kedhetünk abban, hogy az alkot­mánytörvények előkészítése kezde­tét jelenti a kisebbségi politikai mozgalmak egymásra találásának, ami tagságuk és választóik igénye is egyben. Új többségi—kisebbségi kapcso­lat van kialakulóban Európa-szer­­te. Ennek alapja nem a sündisznó­­állás, hanem a megmérettetés. A megmérettetés késztet bennünket egy kisebbségi magatartás megfo­galmazására, egy kisebbségi etikai kódexre, melynek tartópillére az önazonosság és önbecsülés. Az önazonossághoz magatartásként a megmaradás és a kitartás párosul. Kisebbségi küldetésünk újrafo­galmazásánál nem feledkezhetünk meg ezekről a kritériumokról. Jó el­igazító lehet számunkra Fábry Zol­tán üzenete: “A csehszlovákiai ma­gyar kisebbség csak mint európai hang és szín jelenthet pluszt az em­beri haladás síkján MÁTÉ LÁSZLÓ __________________________________/ Nem készül baloldali puccs (Folytatás az 1. oldalról) Szövetségi Gyűlésben nyilvánosságra hozzák az StB egykori munkatársainak névsorát.. Amint az elején utaltunk — a miniszter kijelentésében — a két neuralgikus pontnak nevezett belpolitikai helyzetjellemzésre, a NYEE belső ügyei valóban áttekinthetetlenek lehetnek a laikus számára, hiszen Kassán olyan plakátokkal találkozhattak a járókelők, amelyek azt hirdetik, hogy “puccs és nemzeti szocializmus fenyeget”, amelynek vezetőiként Mefiart és Knaftdt jelölték meg a szerzők. Az “össznemzeti” nagygyűlésre délután négykor kerül sor... Igaz, ellentüntetés is lesz a Vajanskt) rakparton fél órával később. Szegény belügyminiszter... —méj— Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ' 1991.március 14-én véteil Eladási Közép- Vételi Eladási Közép Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,37 53,43 52,90 51,07 54,21 52,64 Ausztrál dollár 21,53 21,97 21,75 20,58 22,28 21,43 Belga frank (100) 86,98 88,74 87,86 84,78 90,06 87,42 Dán korona 4,66 4,76 4.71 4,53 4,83 4,68 Finn márka 7,46 7,62 7,54 7,25 7,73 7,49 Francia frank 5,27 5,37 5,32 5,13 5,45 5,29 Görög drachma( 100) 16,63 16,97 16,80 15,59 17,13 16,36 Holland forint 15,91 16,23 16,07 15,51 16,47 15,99 ír font 47,73 48,69 48,21 46,05 49,41 47,73 Japán jen (100) 20,64 21,06 20,85 20,05 21,37 20,71 Kanadai dollár 24,41 24,91 24,66 23,71 25,27 24,49 Luxemburgi frank (100) 86,98 88,74 87,86 83,95 90,04 86,98 Német márka 17,92 18,28 18,10 17,64 18,56 18,10 Norvég korona 4,58 4,68 4,63 4,45 4,75 4,60 Olasz líra (1000) 24,02 24,50 24,26 23,42 24,86 24,14 Osztrák schilling 2,54 2,60 2,57 2,51 2,63 2,57 Portugál escudo (100) 20,66 21,08 20,87 19,75 21,37 20,56 Spanyol peseta(100) 28,83 29,41 29,12 28,07 29,77 28,92 Svájci frank 20,65 21,07 20,86 20,33 21,39 20,86 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 28,17 28,73 28,45 27,75 29,15 28,45 V______________________________________________________________________Á

Next

/
Thumbnails
Contents