Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-14 / 22. szám
2 Az Együttélés Intéző Bizottságának nyilatkozata A belpolitikai helyzetről Az Együttélés Politikai Mozgalom kezdettől fogva a nevéből vezette le programját, tehát a törvényekkel támogatott együttműködés és érdekegyeztetés hívei vagyunk. Ezért nem érthetünk egyet azokkal, akik hangzatos szólamokba burkolva a nemzeti érzésekre hivatkozva és tömegtüntetéseket szervezve politizálnak ma Szlovákiában. A több mint egy évvel ezelőtt megkezdődött demokratikus átalakulás veszélybe került. A nacionalizmus Szlovákiában két ellenségképet alkotott saját erősítésére: a nemzeti kisebbségeket •— legfőképp a magyarokat — és a szlovák államiság “ellenségeit”, a cseheket. A tavalyi esztendő nyara és ősze folyamán a szlovák nyelv hivatalos használatának törvényesítése körül keletkezett szenvedélyes vita. Az akkor kialakult lázas hangulat úgy látszik csak időlegesen csillapodott le. Most a Tiso-féle Szlovákia megalakulásának 52. évfordulóját és az alkotmányok körüli vitát használják fel tömeghisztéria keltésére a polgári egyenjogúságot elvető, nemzetállam hívei. Destabilizáló tényező a szociálpolitikai demagógusok fellépése, akik az árak liberalizációját követő elszegényedést és a fokozódó munkanélküliséget használják ki, valamint az a politikai válság, mely Szlovákia legnagyobb politikai mozgalmának, a NYEE-nek kettészakadásával keletkezett. Az Együttélés és Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága aggodalommal szemléli az elszabadult indulatokat s óva inti a mozgalom minden támogatóját a nacionalista csatározásokban való részvételtől. Az EPM IB a mozgalom programjával összhangban az emberi jogokat és az állampolgári egyenlőséget és egyenjogúságot biztosító demokratikus jogállam megvalósításáért száll síkra. Elutasít minden kizárólagosságra, szociális demagógiára, a demokrácia és az alkotmányosság kijátszására tett kísérletet. Természetesnek tartjuk a nemzetek önrendelkezési jogát, amennyiben ez demokratikus úton, jogszerűen a törvényes keretek között történik. Kérjük Szlovákia polgárait, őrizzék meg józan ítélőképességüket. A sorsukat elsődlegesen meghatározó perspektívát a térségben kialakuló demokrácia, jogegyenlőség, gazdasági felemelkedés, valamint a politikai és a társadalmi kultúra minősége jelenti. Az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága 1991. március 13. Magánerős építkezés Állami támogatás—ismét Március 15-ét<51 ismét állami támogatásban részesülhetnek a magánépítkezők, valamint azok, akik felújítani, korszerűsíteni szeretnék személyi tulajdonukban levő családi házukat. Az előző évekhez viszonyítva azonban most már kisebb a támogatás. Most nézzük a leglényegesebb információkat. Az alaptámogatás összege továbbra is 50 000 korona. Ehhez 10 000 korona igényelhető abban az esetben, ha az építkezést olyan parcellán kezdik meg, amelyen igényesebb az alapozás. A közelmúltban az ilyen esetekben még 15 000 koronát kérhetett a magánépítkező. A már említett összegeken kívül további 10 000 korona állami támogatásban részesülhet, amelyet vízvezeték, kút, szennyvízcsatorna építésére használhat fel. További 8 000 koronát kaphat az államtól az a magánszemély, aki szennyvíztisztítót is épít, vagy napkollektort létesít vízmelegítés és fűtés céljából. E feltételekkel tehát a magánlakás-építő legfeljebb 78 000 korona állami támogatásban részesülhet. Azonban mindez csupán azokra vonatkozik, akik 1991. március 1-je után kiadott építkezési engedéllyel láttak (látnak) hozzá a lakásépítéshez. A családi házak felújítása, korszerűsítése esetében az állami támogatás továbbra is 20 000 korona. Ezt azok igényelhetik, akik számára 1986. január elseje után adták az építkezési engedélyt. (susla) Egy (utolsó) (Folytatás az 1. oldalról) csobogást sejtő és hallató emlékezést zsolozsmátok. Hiszen a jelen semmitmondó üres fecsegése mögött, a hallgatag mélységekben ott rejtőzködik, várakozón a ráérős Örök Idő. Lám a falusi népiélek is ilyen mélységesen hallgatag természetű. Kivárja igazi “testesülését”. Most ennek jött el az ideje, miután egy ránkszakadt forradalommal ez az évszázad is összedőlt, és máris kitörőben van a harmadik évezred. Kiskovácsvágás is felszabadult, de béklyóitól megszabadulván, mihez tud önmagával kezdeni? Ifjú, szabadon megválasztott polgármestere szerint méltányolandó ugyan a kantártalan szabadság, de a népboldogításhoz itt és most többre van szükség. Elsősorban a sokat emlegetett közösségi szellem “megidézésére”, s ha a újkeletű fórumok szeánszai sikerrel járnak, jöhet az anyagi támogatás. Mert nekünk is szükségünk van a százszor és ezerszer elátkozott pénzre. A helyi adókból befolyó összeg még a villanyszámla kifizetéséhez sem elegendő. Az önkormányzat mindhiába indít függetlenségi harcot a köz(ös)ség valóságos önállóságát kivívandó, amíg anyagilag nem lett önálló. Ez a köz(ös)ség nem képes önerejéből megteremteni önállóságát. Ezért támogatást kér és remél. Kitől? Hát az államtól, a hazától! Egyenesen a felelős kormány illetékes miniszterétől. S ha nem adnak, ha nem adhatnak? Működésbe lép(hetne) az érdekvédelem!? De melyik? “Miért, olyan sok van?” — kérdezhetnénk. szalmaszál... A falusi vagy a nemzetiségi?! A polgármesterasszony szerint nincs igazi érdekképviseletük. A választásokig sokat bókoló és szépeket mondó pártok ugyanis nem tudják megállapítani, hogy melyikük Mohamed és melyikük az a bizonyos hegy. Egyedül a területi hivataltól remélnek segítséget. Ez minden... Ennél a pontnál akár be is zárulhatna a íz ördögi) kör, de nem, Kiskovácsvagás nem hagyja ennyiben. Mert még talált egy (utolsó) szalmaszálat, amelyben próbál megkapaszkodni. Hivatalos papíron kérvényt küldenek a pénzügyminiszternek: segítse őket a “tárca”, küldjön némi pénzt, “mert dolgai(n)k romolnak”, s népüket meg szeretnék lepni egy századvégi kis ajándékkal. Két háború és egy fényes diktatúra után több fényt szeretnének: éjszakáikat, sötét utcáikat, (jelképesen is) megvilágítandó. Évekkel ezelőtt megkezdték ugyan a közvilágítás felújítását, de pénzhiányra hivatkozva félbehagyták a munkát. Később egy új üzlet is jól jönne. A polgármesteri hivatal irodahelyiségében egyelőre megteszi az összedrótozott kályha, de a könyvtár és a művelődési ház fűtéséhez nincsen tüzelőjük. Nemzetiségi) önbecsülésünket is visszaadó, példaértékű öröm volna, ha egy kimondottan hátrányos helyzetben lévő település (mint amilyen esetünkben ez a gömöri falucska) megsegítése összefogásra serkentené ama hazányi közösséget. Az a bizonyos búvópatak törne általa felszínre, hogy üdítse-üdvözítse a betemetett források után kutató-szomjúhozó Embert. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Autógyártás Pozsonyban Az első decemberben A Szlovák Köztársaság kormánya elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében a Pozsonyi Autógyár vegyes vállalat formájában csatlakozik egy külföldi részvénytársasághoz. Az autógyár vezetői — mint ismeretes — először a Volkswagen cég képviselőivel tárgyaltak, majd a General Motors is jelezte, hajlandó lenne közös gyártási program kidolgozására a pozsonyi vállalattal. Végül a Pozsonyi Autógyár — hosszú mérlegelés és megfontolás után — a német Volkswagennel “kötött házasságot”. Kedden délután a Volkswagen AG 18 tagú vezetőgárdája és néhány munkatársa látogatást tett a Pozsonyi Autógyárban, s megtekintette az egyes szerelőcsarnokokat, valamint tájékozódtak a gyártási eljárásokról. A gyárlátogatás után a szlovák kormányhivatalban Franti- Sek Mikloákónak, az SZNT elnökének és a kormány több tagjának jelenlétében Vladimír Ondruá szlovák miniszterelnök-helyettes és Carl Hahn, a Volkswagen elnöke ünnepélyesen aláírta a vegyes vállalat megalapításáról szóló szerződést. A szerződésben rögzítették, hogy Pozsonyban évente 250 ezer sebességváltót gyártanak, és 30 ezer autót szerelnek össze. Nincs kizárva, hogy néhány év múlva 200 ezer darab gépkocsi hagyja majd el a Pozsonyi Autógyárat. Az első személyautó előreláthatólag ez év decemberében gördül le a BAZ—Volkswagen szerelőszalagjáról. (-nő) I ( ÚJSÁG ) Rendbe rakják a szénát is... ...nem még egy olyan nemzeti parkot, ahova Európa járhatna üdülni. Tegnap Pozsonyban Viliam Oberhäuser, az SZK vízgazdálkodási és erdőgazdasági minisztere tájékoztatta a jelenlévőket a Tátrai Nemzeti Park további sorsáról. Az általános információkat Ivan Voloáéúk mérnök, a nemzeti park igazgatójának részletes beszámolója követte. A sokunkat érintő problémáról már március 5-én tárgyalt a kormány, a Tátrai Nemzeti Parkkal foglalkozó, 1990-ben elfogadott 300-as számú határozata teljesítéséről szóló jelentés kapcsán. Bonyolítja a helyzetet a privatizáció. A tátrai erdők 14 százaléka községi, 5 százaléka pedig magántulajdonban van. A globális rendezés lehet csak elfogadható megoldás. Kidolgozták a terület fejlesztési tervét 2005-ig, de megvalósításához új törvényekre van szükség. A terület fejlesztése a törvényalkotáson kívül az emissziós kömyezetszenynyezés megszüntetését, a meglévő építményrendszer átalakítását és a közlekedés szabályozását feltételezi. Gondot okoz a környezetszennyezéssel kapcsolatban az is, hogy a park nagy része határterület. A Tátrából azonban — annak ellenére, hogy nemzetközi bioszférikus rezerváció — nem zárható ki az évente odalátogató 5 millió turista. Már csak emiatt is mihamarabb meg kell oldani a 110 ezer hektár területű park rendezését. SZG Mi lesz a gyapjúval? A liptói Agrokombinát tavaly június óta szünetelteti a gyapjúfelvásárlást, így sok helyen a raktárakban áll az eladatlan gyapjú. Pedig ismét időszerűvé vált a juhok nyírása. Mi legyen tehát a gyapjúval? Jobb megoldás híján a csehországi felvásárlókkal kell felvenni a kapcsolatot. A két legnagyobb felvásárló a kmovi és a strakonicei gyapjúfeldolgozó vállalat. Azok a kisállattenyésztők, akik a gyapjúból fonalat szeretnének készíttetni, a következő címen érdeklődjenek: Zpracovna vlny, 741 01 Novy Jifín. Ez az üzem azonban csak merinogyapjút dolgoz fel. Megrendelésre 30 féle színárnyalatban festi a fonalat. (fo) 1991. március 14. Márciusi levél Kisebbségi dolgainkról Vitathatatlan, hogy már magának a szónak is —kisebbség— van valami részvétet keltő szomorú, ám mégis szimpatikus kicsengése. Nagyot, gigantikust, szupert teremtő századunk értékrendszerében ez a fogalom: kisebbség matematikailag is kimutatható kevesebbet jelent. Az emberiség eddigi történelmét ismerve nem csoda, ha egy nemzeti kisebbség tagja jogos kisebbségi komplexusokkal küszködik Amíg tájainkon a nemzetállam lidérces álma kísért, addig a nemzeti kisebbségek veszélyeztetettsége állandósult valóság marad. Az ilyen idült állapot ismertetőjelei: a bizalmatlanság és a kizárólagosság! Pedig a kisebbségek irányában táplált bizalmatlanságnak nincs racionális létalapja Mert — realitását felmérve — óhatatlanul alkalmazkodóbb és tanulékonyabb népcsoport. Hiszen már számarányból kiindulva sem veszélyeztethet senkit, inkább megértésre, türelemre és elismerésre vágyik Rossz átokként maradt rajtunk a mindenkori többségi nemzet érzéketlensége a kisebbségi gondok iránt. Még ennél is visszataszítóbb a mitizált sérelmek sugalmazása, ami a többségi nemzet (és a világ) számára a visszavágás alantas politikáját hivatott igazolni. Remélhetjük majd egyszer, hogy ez a közép-európai kocsmai szintű adok-kapok szemlélet valamikor nyomtalanul eltűnik a történelem süllyesztőjében? Az mindnyájunk számára elvitathatatlan, hogy az uralkodó, többségi nemzet mindig vonzerőt jelent a kisebbség számára. Mert mindig is akadtak (akadnak) olyanok akik meggyőződésből (lelkűk rajta!), vagy önző érdekből (csak megvetést érdemelnek!) engednek a többségi szirénhangok csábításának A többségi nemzet nacionalista körei azonban időről időre törvényeket, intézkedéseket kezdeményeznek az erőszakos beolvasztásra. (Példák az utóbbi időből: nyelvtörvény, oktatási törvény stb.) A többség és kisebbség dilemmája látszólagosan feloldhatatlan ellentétből indul ki. Éspedig: a kisebbség nem akar örökre kisebbség maradni: a többség pedig csak kisebbség nélkül érezheti magát biztonságban. Ennek a szemléletnek a szigorúan beásott frontvonalak \______________________________ környékén van a forrásvidéke, amely az új európai távlatok miatt (reménykedünk) anakronizmussá válik. Utóvédharcaival még napjainkban is találkozhatunk, de kútmérgező hatása egyre csökken. A kisebbségi lét természetes klímájának záloga: a jogi, társadalmi és nemzetközi garancia. A többség és kisebbség partneri viszonyának elengedhetetlen feltétele a türelem, a tolerancia és a kölcsönösség ami Sütő András értelmezésében az egymás helyzetébe való beleélés képességét jelenti Ilyen értelmezésben a kisebbség léte nem valami idegen testként jelentkezik, hanem mint az egész természetes része, amely egyben többletet is jelent: többségnek, kisebbségnek egyaránt. Példákkal illusztrálható a kisebbség jótékony hatása a többségi társadalomra. Mert: a kis közösségek egymást tudókká, egymást vigyázókká teszik az embereket. Maga a kisebbségi lét (éppen veszélyeztetettsége folytán) olyan erényeket, többleteket teremthet, amely a többségszámára is példaértékű lehet! Ebben az Összeßgg0sben nem kerülhető meg a kisebbségi politizálás gyakorlata. A direkt ellenzéki, vagy direkt kormánypárti politizálás már a múlté. A valamikori "nálunk minden megoldott” ködösítést napjainkra a “minden megosztott” állapota váltotta fel. Csak reménykedhetünk abban, hogy az alkotmánytörvények előkészítése kezdetét jelenti a kisebbségi politikai mozgalmak egymásra találásának, ami tagságuk és választóik igénye is egyben. Új többségi—kisebbségi kapcsolat van kialakulóban Európa-szerte. Ennek alapja nem a sündisznóállás, hanem a megmérettetés. A megmérettetés késztet bennünket egy kisebbségi magatartás megfogalmazására, egy kisebbségi etikai kódexre, melynek tartópillére az önazonosság és önbecsülés. Az önazonossághoz magatartásként a megmaradás és a kitartás párosul. Kisebbségi küldetésünk újrafogalmazásánál nem feledkezhetünk meg ezekről a kritériumokról. Jó eligazító lehet számunkra Fábry Zoltán üzenete: “A csehszlovákiai magyar kisebbség csak mint európai hang és szín jelenthet pluszt az emberi haladás síkján MÁTÉ LÁSZLÓ __________________________________/ Nem készül baloldali puccs (Folytatás az 1. oldalról) Szövetségi Gyűlésben nyilvánosságra hozzák az StB egykori munkatársainak névsorát.. Amint az elején utaltunk — a miniszter kijelentésében — a két neuralgikus pontnak nevezett belpolitikai helyzetjellemzésre, a NYEE belső ügyei valóban áttekinthetetlenek lehetnek a laikus számára, hiszen Kassán olyan plakátokkal találkozhattak a járókelők, amelyek azt hirdetik, hogy “puccs és nemzeti szocializmus fenyeget”, amelynek vezetőiként Mefiart és Knaftdt jelölték meg a szerzők. Az “össznemzeti” nagygyűlésre délután négykor kerül sor... Igaz, ellentüntetés is lesz a Vajanskt) rakparton fél órával később. Szegény belügyminiszter... —méj— Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ' 1991.március 14-én véteil Eladási Közép- Vételi Eladási Közép Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,37 53,43 52,90 51,07 54,21 52,64 Ausztrál dollár 21,53 21,97 21,75 20,58 22,28 21,43 Belga frank (100) 86,98 88,74 87,86 84,78 90,06 87,42 Dán korona 4,66 4,76 4.71 4,53 4,83 4,68 Finn márka 7,46 7,62 7,54 7,25 7,73 7,49 Francia frank 5,27 5,37 5,32 5,13 5,45 5,29 Görög drachma( 100) 16,63 16,97 16,80 15,59 17,13 16,36 Holland forint 15,91 16,23 16,07 15,51 16,47 15,99 ír font 47,73 48,69 48,21 46,05 49,41 47,73 Japán jen (100) 20,64 21,06 20,85 20,05 21,37 20,71 Kanadai dollár 24,41 24,91 24,66 23,71 25,27 24,49 Luxemburgi frank (100) 86,98 88,74 87,86 83,95 90,04 86,98 Német márka 17,92 18,28 18,10 17,64 18,56 18,10 Norvég korona 4,58 4,68 4,63 4,45 4,75 4,60 Olasz líra (1000) 24,02 24,50 24,26 23,42 24,86 24,14 Osztrák schilling 2,54 2,60 2,57 2,51 2,63 2,57 Portugál escudo (100) 20,66 21,08 20,87 19,75 21,37 20,56 Spanyol peseta(100) 28,83 29,41 29,12 28,07 29,77 28,92 Svájci frank 20,65 21,07 20,86 20,33 21,39 20,86 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4,71 5,03 4,87 USA-dollár 28,17 28,73 28,45 27,75 29,15 28,45 V______________________________________________________________________Á
