Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-02 / 12. szám
2 Egy nap /--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------V Összefogás az egykori NDK megsegítésére Az Európai Közösségek összesen 5,5 milliárd ECU-t /európai pénzegységet/, azaz több mint 7 milliárd dollárt nyújt 1993 végéig az egykori NDK megsegítésére és fejlesztésére. Az EK albizottsága ezzel kapcsolatban közölte, hogy elvi egyetértés született közel 4 milliárd dolláros pénzügyi segély kiutalásával is. Németország keleti része az Európai Beruházási Banktól még kb. 2 milliárd dolláros kölcsönt is kap. Az Európai Szén- és Acélunió 1,3 milliárddolláros kölcsönt nyújt. Az Európai Közösségek kezdeményezése arra irányul, hogy Kelet-Németországban új munkalehetőségek jöjjenek létre, növekedjék a munkatermelékenység és meggyorsuljon a munkaerő átképzése. Németország keleti részében a munkanélküliség kezd fenyegető arányokat ölteni. Az egykori NDK területén 757 161 személy van munka nélkül. Ez a produktív életkorú emberek 8,6 százaléka. Egyetlen hónap alatt százezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Még drámaibb a helyzet - a Reuter hírügynökség szerint - a részleges munkanélküliség terén. A keleti országrészekben a csökkentett munkaidőben dolgozók száma eléri az 1,86 millió főt. Kisprivatizáció Bulgáriában A bolgár parlament kiegészítést hagyott jóvá ahhoz a kormányrendelethez, amely lehetővé teszi a kisebb vállalatok privatizálását árverés útján. Ez Bulgáriában a privatizálási folyamatban az első lépésnek számít. A privatizálásitől a kormány beleegyezésével a vállatok igazgatótanácsai vagy a helyi közigazgatási szervek döntenek. Magánkézbe kerülnek a boltok, vendéglők, kisiőpari műhelyek, áruházak, benzinkutak és irodák. Valentin Molov, a magánvállalkozók konföderációjának társelnöke bírálattal illette a kormányt a nagy adók és magas kamatlábak miatt, mert ezek a magán kisvállalkozókat sútják és segítik a monopolhelyzetben levő termelők túlélését. Az OPEC a kőolajtermelés csökkentését latolgatja A kőolajexportáló államok szervezete latolgatja, hogy a kőolajtermelést hozzávetőlegesen 1 millió hordóval, tehát 159 millió literrel csökkenti naponta, hogy az eddigi 17 dolláros hordónkénti árat “visszatornázza” a tervezett 21 dollárra. A 21 dolláros árról a tagállamok még Kuvait megszállása előtt állapodtak meg. Közvetlenül a megszállás után az ár 40 dollárra szökött hordónként, azután azonban fokozatosan 20 dollár alá süllyedt. Ez azért vált lehetővé, mert az OPEC-tagállamok a rendkívüli helyzetre való tekintettel nem korlátozták a kőolajfejtést és így a túlkínálat 16,6 dollárra nyomta le az árakat. Az OPEC-tagállamok naponta 23,6 millió hordó kőolajat termelnek, az elkövetkező negyedévben 21,5 millió hordós napi keresletre számítanak. Az Irakban és Kuvaitban kitermelt kőolajra még egy ideig nem lehet számítani, ámbár a szakértők úgy vélik, hogy az óriási károk miatt a háború által sújtott államoknak minden dollárra szükségük lesz, és gyorsan felfuttatják a termelést. Új szovjet törvény A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a fogyasztók jogainak védelméről szóló törvényt.A törvény magába foglalja a fogyasztók érdekeinek biztosítását mind jogi, mind gazdasági és szociális szempontból. Szovjet részről hangsúlyozzák, hogy ez a törvény lényegében megfelel a fogyasztók érdekvédelmének úgy, ahogy azt az ENSZ 39. közgyűlésének dokumentuma megköveteli. A parlament elfogadta a vállalkozás általános alapelveit is. A szovjet miniszterelnök-helyettes ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a vállalkozás megújhodása és fejlesztése nélkül hatékony piacgazdaságot nem lehet megteremteni. A törvény biztosítja a vállalkozók jogait, megteremti a feltételeket a versenyhez, valamint az egyenlő jogokat az anyagi, pénzügyi, munkaügyi és tájékoztatási adatok megszerzéséhez. Magyar-szovjet exportgondok Bőd Péter Ákos magyar ipari és kereskedelmi miniszter válságstáb létrehozását javasolja a kormányban. Erre szerinte a Szovjetunióba irányuló magyar export helyzete miatt van szükség. A felmérések szerint a 40 legnagyobb magyarországi szállító raktáraiban nem kevesebb mint 160 millió dollár értékű áru vár átvételre a szovjet felek részéről. Amennyiben a szovjet kormány nem tudja elérni az illetékeseknél, hogy megrendelt áruikért a KGST-n belül érvényes új szabályok szerint kemény valutában fizessenek, ennek az árumennyiségnek az értéke március végére elérheti a 360-400 millió dollárt is. A Szovjetunió még tavaly is Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere volt. A helyzet ilyetén alakulása azonban jelenleg már a gazdasági kapcsolatok teljes összeomlásával fenyeget, ami — egyéb következményein kívül — a munkanélküliség növekedéséhez is nagyban hozzájárulna. Romániai áremelések A tervezett június 1-je helyett április 1-jét jelölte meg a román pénzügyminiszter a második árliberalizáció kezdeteként. Erre főleg a mezőgazdasági termékek árainak rendezése miatt van szükség — hangoztatják a román gazdasági szakemberek. Elkerülhetetlen az állami támogatás mielőbbi megszüntetése, mert a költségvetési deficit enélkül is 37 milliárd lej körül mozog. Amennyiben az eredetileg tervezett időpontban kezdenék az árliberalizáció második szakaszát, ez újabb 10 milliárd lej költségvetési hiányt okozna. I_________________ |L_ ÚJSÁG j| 1991. március 2. Csökkent a nemzeti jövedelem Brünn Megnyílt a hármaskiállítás Jozef Bakíay, a szövetségi kormány külkereskedelmi minisztere, a kiállításon résztvevő csehszlovák kormányküldöttség vezetője, pénteken megnyitotta a 13. alkalommal megrendezésre kerülő Salima és Embax-print, valamint a 12. Intrama kiállításokat. Beszédében hangsúlyozta a gazdasági reformok elkerülhetetlenségét. Mint mondotta, az árliberalizáció, a vállalkozások és a kereskedelem új feltételei mellett tág teret nyernek az egyéni kezdeményezések. Megszűnik mindennemű utasításos tervezés, a külkereskedelem monopol helyzetének védelme és a termelés központi támogatása. Természetesen a változások jellegét nemcsak a belföldi állapotok, hanem a külföldi piaci viszonyok is befolyásolják. Külön kitért a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokban bekövetkezett változásokra. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt — folytatta —, hogy bár politikai függőségünk megszűnőben van, hazánk legjelentősebb kereskedelmi partnere. Nehezíti a helyzetet, hogy a többi KGST-tagországhoz hasonlóan már Csehszlovákia is devizaelszámolásban kereskedik a Szovjetunióval. Ráadásul megszűnőben van a kizárólag árucserén alapuló kereskedelmi forma. A lehetőségek széles skáláját nyújtjuk gazdasági partnereinknek, beleértve az árucserét, de a különböző vállalkozásformákat, a bankok közti együttműködést és a hazai kereskedelmünk külföldi beruházásainak lehetőségét is. A külkereskedelem liberalizálása, a behozatallal kapcsolatos előírások egyszerűsítése, a korona belső konvertibilitásával járó változások és a privatizációban való külföldi részvétel lehetőségei közrejátszottak abban, hogy a szakemberek idei érdeklődése messze meghaladta a rendezők térbeli és műszaki lehetőségeit. A közönség, a kiállítók és a kereskedelmi szakemberek meggyőződhetnek, hogy kedvezőek a feltételek nemzetközi kereskedelmünk fejlesztésére. SZG (Folytatás az 1. oldalról) Szlovákiában az állatállományt is csökkentették. Takarmány hiányában nagyon sok szövetkezetben csökkent a hízóállomány, mind sertésből, mind szarvasmarhából. Ami a mezőgazdasági termékek felvásárlását illeti: tavaly jóval nagyobb tételekben vásároltunk étolajat, illetve lisztet. Az utóbbi termék iránt megnövekedett kereslet a hús árának emelkedésével magyarázható. A vendéglátóiparban is megnövekedett az érdeklődés a tésztafélék iránt — nyilván az árkülönbözet miatt. A tavalyi év statisztikájához Mi legyen a (Folytatás az 1. oldalról) tunk. Az eddigi tapasztalataink szerint erre sem nagyon. Adott mégis egy lehetőség, amit nem szabad elszalasztanunk. A Csemadok! Nem új dolog, mert az alapszervezetek eddig sem a központ vagy a hatalom kegyeit keresték, megtanultak önállóan, saját erejükből élni, dolgozni, és nem szégyellték, hogy “csak” műkedvelők. Mi történik most? “Bor van, vita nincs” — írta egy fanyalgó cikk. Szepsiben mást tapasztaltunk. Zsúfolt nagyterem az évzáró ülésen. A főbeszámoló két csoport (az énekkar és a táncegyüttes) megszűnéséről tájékoztatott, de maradt még így is néhány kisközösség: éneklő csoport, gyermekegyüttesek, művelődési klub. Voltak rendezvények Szepsi Csombor Márton Napok, táncház, kiállítás, honismereti túrák, neves szakemberek előadása (Katona Tamás, Dinnyés József, Popély Gyula, Duray Miklós) és a csoportok rendszeres szereplése. A jövő az lenne, hogy a helyi kultúra az önszerveződő csoportokra épüljön, amihez az intézmény (művelődési, azaz tartozik, hogy — a többi iparághoz viszonyítva — a mezőgazdasági üzemekből és földműves-szövetkezetekből vándoroltak el a legtöbben. Ebben nagy szerepet játszott a bérek gyors ütemű csökkenése (egyes szövetkezetekben már fizetni sem tudtak). A Szlovák Statisztikai Hivatal “előrejelzése” szerint 1991-ben sem fog nőni a termelés értéke, viszont tovább emelkedhet a munkanélküliek száma — ezek a jóslatok a mezőgazdaságra is vonatkoztathatók. kultúrával? közösségi ház) teret és műszaki feltételeket kínál. A Csemadok pedig öszefogná ezek szakmai és módszertani irányítását, körzeti és magasabb szintű seregszemlékkel ösztönözve tevékenységüket. Kedvező adórendszer esetén anyagilag támogató, pártoló tagok is akadnának. Keleten az Együttélés, illetve helyenként az MKDM kapott döntő bizalmat a magyar nemzetiség lakta terüeten, így Szepsiben és környékén is. E mozgalmak feladata lesz a kellő politikai háttér, a létfeltételek és az érdekvédelem megszervezése, így a Csemadokra majd csak e tér tartalommal való megtöltése marad. Nem egymás ellenében, hanem mindkét szervezet alapelveiből adódóan nemzeti kultúránk javára, közösen. Nem vezet ez majd megosztottsághoz? A cél közös, és minél több oldalról közelítünk feléje, annál elérhetőbb: de közben attól, amit csinálunk, látnunk kell, hinnünk abban, hogy mindez nem hiábavaló. A lehetetlenre is vállalkozva a lehetségesért. MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ MOLNÁRJENÓ Segít a Gazda (Folytatás az 1. oldalról) melyiket, nem kizárt, hogy egy másikon is részt vegyen. Az előadások témájának kiválasztásakor figyelembe vesszük a résztvevők igényeit, kéréseit. A jövőben ágazatok és tevékenységek szerinti tanfolyamok szervezésével is számolunk. Dr. Nemes Ferenc, a magyar Országos Vezetőképző Intézet főigazgatója a menedzserképzés nemzetközi és magyarországi tapasztalatairól tartott előadást. — Igazgató úr, mit tekint ön a menedzser-, illetve vezetőképző tanfolyamok legfontosabb küldetésének? — Elsősorban egy bizonyos vezetői szemlélet, magatartás kialakítását kell eredményezniük. Fontos, hogy a résztvevők elméleti ismereteik bővítésén kívül konkrét, gyakorlati példákon keresztül vezetési módokat, technikát és mesterségbeli fogásokat is elsajátítsanak. Célszerű, ha a tanfolyam konkrét szervezési vagy gazdasági stratégiához kapcsolódik. John I. Keleti, a sikeres kaliforniai vállalkozó, aki meghívott előadóként nyújtott betekintést az amerikai vállalatszervezési és marketingtevékenységbe, így nyilatkozott a Gazda kezdeményezéséről: — Megtiszteltetésnek veszem, hogy csehszlovákiai magyarokkal is megismertethetem a sikeres vállalkozáshoz vezető utat. A hallgatók szakmai felkészültsége vitán felül áll, a piacgazdaság törvényszerűségei sem egészen ismeretlenek számukra. Mint ahogy az előadást követő beszélgetésből kitűnt, gondot okoz az ismeretek gyakorlati hasznosítása. Itt kell megemlítenünk, hogy Keleti úr nagyon hasznos, konkrét tanácsokkal szolgált az érdeklődőknek. Végezetül néhány résztvevő véleménye: — Ha az itt szerzett ismeretekkel csak egy kicsit is elősegítjük a változást, már megérte! — Fő célunk az információszerzés, és ennek érdekében minden lehetőséget kihasználunk. Úgy gondolom, az itt elhangzottakból sokkal többen tanulhatnának, mint ahányan most itt lehettek. — Sajnos, a privatizációval, a földtulajdonnal kapcsolatos törvények még nem kerültek megvitatásra a parlament-" ben, ezért pusztán elméleti síkon, félté-Kft. telezésekbe bocsátkozva vitathatjuk meg ezeket a kérdéseket. A menedzserképzés hazánkban még gyerekcipőben jár. Ahhoz, hogy valaki eredményes vezetővé váljék — mint minden szervezett tevékenységhez —, következetes stratégiára van szükség. Kellő szaktudással, szervezési, jogi, közgazdasági és lélektani ismeretekkel kell rendelkeznie a döntéshozatalhoz. A menedzser fő feladata hogy az általa kiválasztott emberekkel a vállalat, szövetkezet erőforrásait, tőkéjét, földjét eredményesen hasznosítsa. sz -Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991.március 4-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Pénznem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,69 53,75 53,22 51,39 54,53 52,96 Ausztrál dollár 21,75 22,19 21,97 20,80 22,50 21,65 Belga frank (100) 87,71 89,49 88,60 85,52 90,80 88,16 Dán korona 4,70 4,80 4,75 4,57 4,87 4,72 Finn márka 7,47 7,63 7,55 7,26 7,74 7,50 Francia frank 5,31 5,41 5,36 5,17 5,49 5,33 Görög dráchma( 100) 16,77 17,11 16,94 15,73 17,27 16,50 Holland forint 16,03 16,35 16,19 15,63 16,59 16,11 ír font 48,17 49,15 48,66 46,50 49,86 48,18 Japán jen (100) 20,64 21,06 20,85 20,05 21,37 20,71 Kanadai dollár 24,08 24,56 24,32 23,37 24,93 24,15 Luxemburgi frank (100) 87,71 89,49 88,60 84,66 90,78 87,72 Német márka 18,06 18,42 18,24 17,78 18,70 18,24 Norvég korona 4,62 4,72 4,67 4,49 4,79 4,64 Olasz líra (1000) 24,17 24,65 24,41 23,57 25,01 24,29 Osztrák schilling 2,56 2,62 2,59 2,53 2,65 2,59 Portugál escudo (100) 20,61 21,03 20,82 19,70 21,32 20,51 Spanyol peseta(100) 29,01 29,59 29,30 28,25 29,95 29,10 Svájci frank 20,82 21,24 21,03 20,50 21,56 21,03 Svéd korona 4,86 4,96 4,91 4,72 5,04 4,88 USA-dollái 27,71 28,27 27,99 27,29 28,69 27,99
