Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-02 / 12. szám

1991. március 2.

í ( ÚJSÁG ) I

3

(Folytatás az előző számból)

2/ Abban az esetben, ha a polgár egész vagyonát, amelynek nem volt része az ingatlan, az állam bírósági ítélet alapján vette tulajdonába, amely ítéletet az 1990/119-es számú, a bírósági rehabilitációról szóló törvény helyez hatályon kívül, az 1991/47-es számú törvény értelmében, vagy esetleg egy újabb ítélet, a jogosult személynek 60 ezer korona kártérítés jár, melyet az 5. bekezdésben leírtak szerint folyósítanak neki.

3/ A pénzbeli térítésre a kérelmet írásban az illetékes köztársasági központi államigazgatási szervhez kell benyújtani, legkésőbb egy évvel ennek a törvénynek a hatályba lépését követően, vagy egy évvel azután, hogy hatályba lépett az az ítélet, amellyel elutasították a követelés tárgyát képező dolog kiadására benyújtott kérvényt.

4/ A 3. bekezdésben említett kérvényre a köztársaság illetékes központi államigazgatási szerve a jogosult személynek a pénzbeli térítés összegét legkésőbb a kérvény átvételétől számított 6. hónap végén fizeti ki.

5/ A pénzbeli térítés maximális összege 30 ezer korona, az ezen felüli részt értékpapírok képezik, melyek nem állami kötvény jellegűek. A készpénzben fizetendő térítést a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormánya külön rendelettel szabályozza. Az első bekezdés szerinti pénzbeli térítés összegének megállapítása a törvény életbe lépésének napján érvényes ingatlanérték-megállapítási előírások szerint történik.

6/ Ha a jogosult személy nincs a 3. paragrafus 1. bekezdésében felsoroltak közt, a pénzbeli térítés a 3. paragrafus 2. bekezdése alapján történik, mégpedig kizárólag értékpapírok formájában, amelyek nem állami kötvény jellegűek.

Második fejezet Államigazgatás

14. paragrafus Jogosult személyek

1/ Jogosult személyeknek azok a törvény 3. paragrafusában felsorolt személyek tekintendők, akik tulajdona a törvény 16. paragrafusában leírt módon szállt át az államra.

2/ Jogosult személyeknek tekintendők azok a valódi személyek is, akiket egyéb sérelem ért az államigazgatási szervek részéről olyan rendelkezések által, amelyek a 16., 17. és 18. paragrafus szerint hatályukat vesztették.

15. paragrafus Kötelezett személyek

Kötelezett személyek az állam vagy a 4. paragrafus első bekezdésében említett jogi személyek, valamint a 4.

Srafus 2. bekezdésében felsorolt személyek, akik az államtól a 16. paragrafus 1. bekezdésében leírt körülmények közt szereztek használati jogot a követelés tárgyát képező dologra, továbbá a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervei (lásd a törvény 16. paragrafusát és 17. paragrafusának 2. bekezdését).

16. paragrafus .

1/ Hatályukat vesztik azok az ítéletek, amelyek az 1950/88-as számú törvény értelmében vagyonelkobzásra szóltak.

2/ Ha a követelés tárgyát képező ingatlan a vagyon része volt, a törvényben előzőleg leírtak szerint kell eljárni, ha pedig az ingatlan nem volt a vagyon része, a 13. paragrafus 2. bekezdése szerint.

3/ A fogvatartásért és szabadságvesztés-büntetés letöltéséért három hónapon túl terjedő idő esetén az 1990/119-es számú törvény 23. paragrafusa által megszabott terjedelemben és feltételekkel s az 1991/47-es számú törvény értelmében a köztársaság illetékes központi államigazgatási szerve köteles kártérítést fizetni.

17. paragrafus

1/ Semmisnek tekintendők azok az ítéletek, amelyekkel

kényszermunkatáborba zárták az elítéltet az 1948/247-es számú, a munkatáborokról szóló törvény értelmében, valamint munkaszolgálatra sorolták be a Szlovák Nemzeti Tanács 194877-es számú rendelete értelmében.

2/ A két köztársaság illetékes központi államigazgatási szerve köteles hasonló mértékű pénzbeli kártérítést fizetni a munkatáborban vagy egyéb munkaszolgálatban töltött időért, mint azt az 1990/119-es számú törvény előírja, az 1991/47-es számú törvény értelmében.

18. paragrafus

1/ Semmisnek tekintendők azok az 1950 és 1954 között kibocsátott behívók, amelyekkel a katonákat kötelező szolgálatuk idejére műszaki kisegítő zászlóaljakba sorolták be, továbbá a rendkívüli hadgyakorlatokra

Kárpótlási törvény (II)

^______________I_____________________________)

szóló, műszaki kisegítő zászlóaljakhoz irányító, az 1949/92-es számú védelmi törvény 39. paragrafusának értelmében kibocsátott behívók.

2/ Semmisnek tekintendők azok a határozatok, amelyekkel középiskolai tanulókat, valamint főiskolásokat és egyetemistákat zártak ki, ha ez politikai üldözés vagy az általánosan elismert emberi jogokat és szabadságjogokat sértő eljárás következtében történt. A diákok rehabilitációja az illetékes szakminiszter rendelkezéseinek megfelelően történik.

Harmadik rész

Büntetőjog

19. paragrafus Jogosult személyek

1/ Jogosult személyeknek az 1990/119-es számú törvény alapján rehabilitált személyek számítanak, ha eleget tesznek a törvény 3. paragrafusának első bekezdésében felsorolt feltételeknek, haláluk vagy holttá nyilvánításuk esetén pedig a 3. paragrafus 2. bekezdésében feltüntetett személyek.

2/ Az első bekezdésben felsorolt jogigények megilletik azokat is, akiknek az 1968/82-es számú, a bírósági rehabilitációról szóló törvény 27. paragrafusa első bekezdésének f) pontja értelmében keletkezett kártalanítási jogigényük, ha van olyan ingatlanuk, amelyet nem kaptak vissza.

20. paragrafus

1/ Kötelezett személyek azok a törvény 4. paragrafusának első bekezdésében szereplő jogi személyek és a 4. paragrafus második bekezdésében feltüntetett azon valódi személyek, akik a követelés tárgyát képező dolgot az államtól kapták, amely viszont bírósági ítélet révén szerzett rá jogosultságot, továbbá a köztársaság illetékes központi államigazgatási szerve.

2/ A kötelezett személyek kötelesek a követelés tárgyát képező dolgot visszaszolgáltatni a törvény 5., 7. és 12. paragrafusa értelmében, s ha ez nem lehetséges, a jogosult személyeknek joguk van a törvény 13. paragrafusának értelmében kártérítést kérni.

3/ Azokban az esetekben, amikor az illető dolog visszakapására a jogigény vagyon- vagy vagyontárgyelkobzásra, illetve állami használatba vételre szóló ítélet érvénytelenítésével keletkezett, s az érvénytelenítés ennek a törvénynek a hatályba lépése után válik hatályossá, az igényérvényesítési határidő attól a naptól számítódik, amikor az utóbbi határozat jogerőre emelkedik.

Negyedik rész

Munkajog, szociális biztosítás

21. paragrafus

1/ Ennek a törvénynek a célját illetően érvénytelennek minősül az olyan jogi eljárás, amellyel a döntő időszakban munkaviszonyt, szolgálati viszonyt vagy szövetkezeti tagságot szüntettek meg (a továbbiakban csak “munkaviszony”) politikai üldözés miatt vagy olyan eljárással, amely sérti az általánosan elismert emberi jogokat és szabadságjogokat (2. paragrafus 2. és 3. bekezdés), főként:

a) ha oka büntetendő cselekmény /bűncselekmény, vétség vagy kihágás), s a bírósági ítélet érvénytelenítette a bírósági rehabilitációról szóló 1990/119-es törvény 2. és 3. szakasza az 1991/47-es törvény értelmében, a büntetőeljárást megszüntették, vagy a vádlottat az ellene felhozott vádban teljes mmértékben ártatlannak ismerték el,

b) ha a Szövetségi Gyűlés Elnökségének 1969/99-es számú egyes átmeneti, a közrend megszilárdításához és védelméhez elengedhetetlen intézkedésekről szóló törvényerejű rendelete értelmében kerül rá sor,

c) ha a felmondásra a Munka Törvénykönyv 1965/65-ös számú törvénye 46. paragrafusának első bekezdése alapján került sor, az 1969/153-as számú törvény értelmében, azzal az indoklással, hogy a dolgozó tevékenységével megsértette a szocialista társadalmi rendet, s így nem kapott elegendő bizalmat addigi tisztségének ellátására vagy munkahelyének betöltésére,

d) ha a munkaviszonyt azonnal megszüntették a Munkatörvénykönyv 1969/153-as számú törvénye 53. paragrafusa első bekezdésének c) pontja szerint az 1969/153-as számú törvény értelmében,

e) ha a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodás politikai üldöztetéssel gyakorolt nyomás hatására született vagy olyan eljárással, amely sérti az általánosan elfogadott emberi jogokat és szabadságjogokat.

2/ Semmisnek tekintendők azok az ítéletek, amelyekkel elvetették az első bekezdésben említett esetekre vonatkozó munkaviszony-felszámolási döntések érvénytelenítésére irányuló kérelmeket, illetve az ilyen ügyekben jóváhagyott enyhítéseket.

22. paragrafus

1/ Annak a kérésére, akinek a munkaviszonyát a 21. paragrafusban felsorolt okok miatt szüntették meg, a volt munkaadó vagy jogutódja tanúsítványt ad erről, s ha jogutód nincs, az a központi szerv, amelynek a hatáskörébe tartozik az illető szervezet (a továbbiakban csak “szervezet”) vagy tevékenység a kérvény benyújtása idején. Ha az, akinek így végződött a munkaviszonya, már nem él, a kérvényt félje vagy gyermekei is benyújthatják.

2/ Az első bekezdésben említett kérvényt ennek a törvénynek a hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül lehet beadni.

3/ Ha a szervezet nem ad tanúsítványt attól a naptól számított 3 hónapon belül, amikor megkapta a kérvényt, az első bekezdésben említett személy ennek a törvénynek a hatályba lépésétől számított 2 éven belül bírósághoz fordulhat, hogy az állapítsa meg, hogy a munkaviszony megszüntetésének okai a 21. paragrafusban leírt körülmények voltak:

4/ Az első bekezdésben említett tanúsítványnak tartandó minden olyan tanúsítvány vagy egyéb hasonló dokumentum, amelyet a szervezet ennek a törvénynek a hatályba lépése előtt adott ki, továbbá az olyan bírósági ítélet is, melyből kitűnik, hogy a munkaviszony a 21. paragrafusban feltüntetett okok miatt szakadt meg.

5/ Arról, hogy a munkaviszonynak a 21. paragrafusban említett okok miatt lett vége, tanúsítványt (első és második bekezdés) kérvényre

a) hivatásos katonák esetében a szövetségi védelmi minisztérium,

• b) fegyveres testületek tagjainak a szövetségi belügyminisztérium vagy a köztársaságok illetékes központi államigazgatási szervei,

c) bíráknak a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke vagy a köztársaságok illetékes központi államigazgatási szervei,

d) ügyészeknek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság legfőbb ügyésze vagy a tagköztársaságok legfőbb ügyészei.

e) ügyvédeknek az illetékes ügyvédi kamara ad ki.

A harmadik bekezdés rendelkezése itt is érvényes.

6/ A jogi eljárás érvénytelensége (1. 21. paragrafus) nem jelenti a munkaviszony visszaállítását, és nem teremt jogalapot a ki nem fizetett munkabér s egyéb károk megtérítésére vagy más juttatásokra, amelyek a munkaviszony fennmaradása esetén járnának.

7/ Ha az, akinek munkaviszonyát a

21. paragrafusban feltüntetett okott miatt szüntették meg, e törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül kéri, hogy volt munkaadója újra alkalmazza, a szervezet köteles őt azon a helyen foglalkoztatni, amelyet a munkaviszony felbontása idején érényben levő munkaszerződés rögzített, ha megfelel azoknak a feltételeknek és követelményeknek, amelyek az ilyen munka végzéséhez szükségesek, s a szervezet tudja őt alkalmazni.

23. paragrafus

1/ Érvénytelen az a határozat, amelyet a művészek szociális biztosítása ügyében illetékes szerv a törvény 2. paragrafusának 2. és 3. bekezdésében feltüntetett okokból hozott

a) a művész szociális biztosításának felmondásáról vagy

b) arról, hogy a művésznek nem keletkezik jogigénye a szociális biztosításra.

2/ Az első bekezdésben említett határozat érvénytelenségét kérelemre a köztársaság illetékes központi államigazgatási szerve állapítja meg, annak elbírálása, kik számítanak ezekben az esetekben művésznek, a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervének hatáskörébe tartozik.

24. paragrafus

1/ Ha a munkaviszony felbontása érvénytelen ennek a törvénynek a 21. paragrafusa szerint, vagy ha a törvény

22. paragrafusában megszabott eljárás folyamán érvénytelennek mondják ki azt a jogi eljárást, amely véget vetett a munkaviszonynak, a nyugdíjbiztosítás szempontjából munkaviszonyban töltött időnek kell számítani az említett munkaviszony megszűnése óta a rendes, rokkantsági vagy részleges rokkantsági nyugdíjra való jogosultságig, de

legfeljebb ennek a törvénynek a hatályba lépéséig terjedő időt.

2/ Ha a 23. paragrafus szerint illetékes szerv döntése érvénytelen, nyugdíjbiztosítási szempontból az ezen határozat érvénybe lépésétől a rendes, rokkantsági vagy részleges rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keletkezéséig, de legkésőbb az 1990 április 30-ig terjedő időt munkaviszonyban töltöttnek kell tekinteni.

3/ Ha olyan foglalkozásban, amely a nyugdíjbiztosítás szempontjából az I. (II.) munkakategóriába tartozik, vetettek véget a törvény 21. paragrafusában felsorolt okokból a munkaviszonynak, vagy pedig a törvény 22. paragrafusa szerint érvénytelennek minősülő jogi eljárással, az első bekezdésben említett munkaviszonyban töltött idő I. (II.) kategóriába tartozó munkával töltöttnek minősül, de csak legfeljebb az I. (II.) munkakategóriákban megszabott nyugdíjkorhatár eléréséig. A tisztségek kategóriájának értékelése viszont az első bekezdés szerint történik. • .

4/ A 18. paragrafus első bekezdésében említett személyeknek okozott sérelmek enyhítésének céljából a katonai szolgálat idejét, beleértve a műszaki kisegítő zászlóaljaknál hadgyakorlaton töltött időt is, a nyugdíjbiztosítás szempontjából munkaviszonyban töltött időként kétszeresen kell beszámítani, abban a kategóriában, amelybe a polgári foglalkozás tartozik.

5/ A főiskolákról-egyetemekről kizárt diákok sérelmeinek enyhítése céljából felsőfokú tanulmányaik idejéből minden év, beleértve azokat is, amelyek hátravoltak még a tanulmányok befejezéséig, duplán számít a nyugdíjbiztosítás szempontjából mint munkaviszonyban töltött idő.

6/ A nyugdíj kiszámításához alapul szolgáló átlagos havi keresetnek a megállapítása azoknak az esetében, akik munkaviszonyban töltött idejét az első vagy második bekezdés szerint kell kiszámítani, a munkaviszony megszakítása előtti utolsó naptári évben valóban elért kereset alapján történik, s ehhez hozzá kell számítani a nemzetgazdaságban a nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakban elért bérnövekményt. A valódi kereset további növelésének módját a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya rendelettel állapítja meg.

25. paragrafus

1/ A nyugdíj Kiszámítása vagy összegének módosítása csak akkor történik a törvény 24. paragrafusa szerint, ha ez a polgár számára előnyösebb, mintha az általános nyugdíjbiztosítási előírások vagy az 1990/119-es számú törvény 25. paragrafusa szerint történne, az 1991/47-es számú törvény értelmében.

26. paragrafus

Az ennek a törvénynek a hatályba lépése előtt megállapított nyugdíjakat a törvény 24. paragrafusa alapján kérvényre módosítják, s közben átszámolják azok szerint az előírások szerint is, amelyek alapján megállapították őket.

27. paragrafus

Az itt közölt rendelkezések szerint megállapított nyugdíjat először e törvény hatályba lépése utáni első nyugdíjfizetési napon folyósítják.

28. paragrafus

A törvény 24—27. paragrafusa szerint kell eljárni az özvegyi nyugdíjnak és árvasági járadékok kiszámításakor vagy módosításakor is.

29. paragrafus

1/ Azoknak a polgároknak, akikre az 1990/119-es számú törvény szerint, az 1991/47-es törvény értelmében kiterjed a rehabilitáció, azoknak a polgároknak, akiket az 1990/119-es törvény második paragrafusában felsorolt

bűncselekmények miatt ítéltek el, az 1990/47-es törvény értelmében a bírósági ítéletet a hatályba lépése előtti napig visszamenőleg semmisnek nyilvánítják, azokat a polgárokat, akiket az 1968/82-es számú, a bírósági rehabilitációról szóló törvény 22. paragrafusának c) pontja értelmében rehabilitáltak, a nyugdíjjal kapcsolatosakon /’5/ kívül olyan kedvezmények illetik meg, mint az ellenállás résztvevőit 76/.

/’5 A nyugdíjjogosultságot az 1990/119-es számú törvény 25.

paragrafusa szabályozza az 1991/47-es számú törvény értelmében./

76 A szociális biztosításról szóló 1988/100-as számú törvény, 59. paragrafus./

2/ Azokat az állampolgárokat, akiket olyan ítélettel rendeltek kényszermunkatáborba vagy egyéb munkára, amelyek a törvény 17.

Srafusa semmisnek nyilvánít, ítik az 1990/119-es számú törvény 25."paragrafusában említett jogigények az 1991/47-es számú törvény értelmében. Ezenkívül az előző bekezdés rendelkezései itt is érvényesek.

3/ Az első és második bekezdés rendelkezései csak azon polgárok esetében alkalmazhatók,

a) akikre halálbüntetést szabtak ki, b) akik börtönben haltak meg, szabadságvesztés büntetésük letöltése közben, törvénytelenül megfosztva személyi szabadságuktól (az 1990/119-es számú törvény 33. paragrafusának bekezdése szerint, az 1991/47-es számú törvény értelmében), továbbá kényszermunkatáborban vagy munkaalakulatnál,

c) akik legalább 12 hónapos fogságot szenvedtek,

d) akik legalább 12 hónapot töltöttek kényszermunkatáborban vagy munkaalakulatnál.

30. paragrafus

Ha hivatásos katonák vagy fegyveres testületek tagjai esetében érvénytelenítették a szolgálati viszony felbontását, a szociális juttatások az ezeknek a személyeknek a szolgálati viszonyát szabályozó törvények szerint ugyanúgy járnak, mintha átszervezés miatt bocsátották volna el őket. E juttatások összege a valóban letöltött szolgálati időtől és az elért keresettől függ (ezek szolgálnak alapul a kiszámításhoz). A részleteket a szövetségi védelmi minisztérium, a szövetségi belügyminisztérium és a köztársaságok illetékes központi államigazgatási szervei szabályozzák.

Ötödik rész

Közös és zárórendelkezések

31. paragrafus

Az olyan ítéletek, határozatok és egyéb rendelkezések ellen, amelyek a döntő időszakban születtek, s ellentétesek voltak a törvényekkel és más jogi előírásokkal, céljuk a politikai üldözés vagy politikai indíttatású előnyszerzés volt, az ügyész 1992. december 31-ig terjeszthet be tiltakozást (7).

77. Az ügyészségről szóló 1965/60-as számú törvény, 15. paragrafus és később kibocsátandó jogszabályok/

32. paragrafus

Egyes vagyoni és egyéb sérelmeket, amelyek némely jogi előírások érvényessége, különleges alkalmazása vagy más ok miatt csupán a Szlovák Köztársaság területén keletkeztek, a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvénye orvosol.

33. paragrafus

1/ Érvényét veszíti a Polgári Törvénykönyv 1964/40-es számú törvényének 453-as paragrafusa, az 1982/131-es törvény értelmében, amely megváltoztatja és kiegészíti a Polgári Törvénykönyvet, s módosulnak más vagyonjogi viszonyok is.

2/ A Polgári Törvénykönyv 391-ik paragrafusának második bekezdése a következőképpen hangzik:

“2. A családi házban levő olyan lakás használatára, amelyet más polgárnak engedtek át lakás céljára, a 155—189-ik paragrafus idevágó rendelkezései vonatkoznak, a 159. és 188. paragrafus kivételével, továbbá a szövetkezeti lakásokról szóló rendelkezések.”

3/ A Polgári Törvénykönyv 493. paragrafusának első bekezdése így hangzik:

“l.A magántulajdonban levő házban található olyan lakás használatáról, amelyet más polgárnak engedtek át lakás céljára, a 155—189. paragrafusok idevágó rendelkezései vonatkoznak, a 159. és 188. paragrafus rendelkezéseinek kivételével, továbbá a szövetkezeti lakásokra vonatkozó rendelkezések.”

4/ Hatályát veszíti a pénzügyminisztérium 1955/l77-es számú rendelete, amely néhány pénzügyminiszteri rendelkezést tartalmaz az egyéni nyugdíjbiztosításról. A szövetségi pénzügyminisztérium felhatalmazást kap, nogy általánosan kötelező jogszabállyal rendezze az olyan személyek kártérítésének módját, akiket e szerint a rendelet szerint jogaikban sérelem ért.

Ha nincs^ogí?sauWzemeiy, vagy ha a jogosult személyek közül egy sem érvényesíti jogigényét az elvesztett tulajdon visszaszolgáltatása céljából az 5. paragrafus második bekezdésében megszabott határidőn belül, az állam válik jogosult személlyé, s ennek a törvénynek a hatályba lépésétől számítva 18 hónapon belül érvényesíti ezt a jogát. Az állam jogigényének érvényesítése során követendő eljárást a köztársaságok illetékes szervei külön előírásban rögzítik.

35. paragrafus

Ez a törvény 1991. április 1-jén lép hatályba.