Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-02 / 12. szám
-------------------------------------Legyen Ön is lapunk olvasója! V_____________________________________________________J f \ Kárpótlási törvény (2. rész) 3.oldal V_________________J----------------------------------------------------N Sütő András: Anyám könynyű álmot ígér (részlet) 4.oIdal V_____________________________)---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Vélemény a népszámlálásról Á pénz kevés vagy a körzet nagy? Galánta Észak nevű lakótelepén, ahol lakom, a számlálóbiztosok “ügyes” munkát végeztek. Ugyanis már a népszámlálás időpontja előtt egy héttel begyűjtötték a kitöltött számlálóíveket. Úgy tudom, ez törvényellenes, hiszen így hamis statisztikai adatok kerülnek ki rólunk. A mi lakótelepünkön is vannak várandós anyák, idős emberek... A számlálóbiztosokat bizonyára felvilágosították kötelességükről, mégis megszegték az utasításokat. Vajon miért, mi volt rá az okuk? Esetleg felsőbb utasításra cselekedtek így? Tudomásom szerint volt elég jelentkező számlálóbiztosnak. Még a Csemadok és az Együttélés helyi szervezete is —hasonlóan, mint a parlamenti és önkormányzati választások idején — felajánlotta segítségét a szervezésben az önkormányzatnak. Szívesen dolgoztak volna most is, hiszen a “számlálásért” még fizetnek is. Lehetséges, hogy voltak, akik nagyobb körzetet vállaltak, csakhogy ne aprózódjon fel a népszámlálásra szánt pénz? A másik megjegyzésem pedig a népszámlálást illetően, hogy hiányoznak a magyar nyelvű módszertani segédanyagok. Szerencsére nekem nincs rá szükségem, de vajon ki és hogyan segít a számlálóív kitöltésében a szlovákul nem, vagy csak rosszul tudó idős embereknek. A Hírmondó 2. számában arról olvastam, hogy lesz ilyen segédanyag, az - egyik számlálóbiztos azonban nem tudott róla. Azt a választ adta, hogy az Új Szóban megtalálhatom. KUBOVICS ERZSÉBET _________________________________ Ismét a földtörvényről Szombat, 1991. március 2. (-------—-------------------------------'N Gazdasági és érdekvédelmi napilap _______________________"_______________________________J # 1. évfolyam # 12. szám # Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztőség: 81011 Bratislava, MartanoviJova 25., 12. emelet Telefax: 210-39-92. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM , a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava,Martanoviffova21.Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója: MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza Index 48 301 Menedzserképzés—ezúttal Vásár úton Segít a Gazda Kft. Azt hiszem, minden túlzás nélkül állíthatom, lemaradásunk a menedzseri munka terén katasztrofális. E hiányosság most kerül igazán felszínre, amikor vállalataink, üzemeink vezetői egyre több külföldi partnerrel kerülnek kapcsolatba. A vállalkozás alpvető törvényszerűségeinek ismerete hiányában nehezen tudják beleélni magukat tárgyalófeleik gondolatvilágába, és így csökkenek esélyeik jó üzletek megkötésére.Az új piacgazdálkodási feltételek között sok új ember kerül vezető pozícióba, sokan kezdenek vállalkozni anélkül, hogy kellő tapasztalatuk, képzettségük lenne. Ők általában “csak” jó szakemberek abban a munkakörben, amelyet eddig betöltötték. Ezért is figyelemre méltó, hogy a Gazda Kft már második alkalommal rendezett egyhetes menedzserképző tanfolyamot mezőgazdasági szakemberek számára. Kiadónk szerencsés helyzetben van, mert kitűnő kapcsolatokkal rendelkezik mind a hazai, mind a külföldi kutató-, tudományos és továbbképző intézetek élvonalbeli szakembereivel, akik a Gazda meghívására szívesen vállalnak előadásokat Dél-Szlovákiában. Ez alkalommal a Vásárúti Efsz adott otthont a rendezvénynek, és ennek megfelelően elsősorban a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásból érkeztek az érdeklődők. Mihály Gézától megtudtuk, hogy a következő helyszín a páti termálfürdő lesz — március közepén —, majd Királyhelmecen kerül sor hasonló tanfolyam megrendezésére. — Nagyon fontos a megfelelő helyszín kiválasztása — szögezte le mindjárt beszélgetésünk elején a tanfolyam vezetője. — Ki kell zárni minden zavaró körülményt, amely elvonhatná a résztvevők figyelmét. Sajnos, első tanfolyamunkon többször előfordult, hogy hallgatóinkat egy-egy napra visszarendelték munkahelyükre, így nem lehettek jelen minden előadáson. Ezért is szeretnénk a jövőben a bentlakásos formát választani, de amikor a jelentkezők ilyen kis területről — a járásból, vagy éppen a szomszéd faluból — érkeznek, ez nehezen elképzelhető. — Milyen célok vezérelték a rendezőket a tanfolyam szervezésekor? — Szeretnénk a hallgatóknak olyan új ismereteket nyújtani, amelyeket — függetlenül jelenlegi beosztásuktól — a jövőben vezetőkként, vállalkozókként fel tudnak használni. A tanfolyam programját úgy állítottuk össze, hogy a résztvevők választ kapjanak azokra a legfontosabb kérdésekre, amelyek a mezőgazdasági szakembereket foglalkoztatják. Elsősorban a privatizációval, a földtulajdonnal, a hitelpolitikával, az adóztatással kapcsolatos problémákra gondolok. Megismerkedhetnek azonban azokkal az új vállalkozási formákkal is, amelyek kibontakoztatására a piacgazdaság keretei között lehetőség nyílik. A tanfolyamok programját állandóan időszerűsítjük, tehát ha valaki már elvégezte vala(Folytás a 2. oldalon) Vessék el a Tyl-tervezetet! A Mezőgazdasági Párt szerdán a Szövetségi Gyűléshez petíciót intézett, amelyben kéri a honatyákat, hogy akadályozzák meg a Miroslav Tyi vezette képviselőcsoport által a föld, valamint a mezőgazdasági vagyon és épületek használatára vonatkozóan benyújtott törvényjavaslat — az úgynevezett Tyi-féle föld törvénytervezet — elfogadását. A petíció szerint a törvényjavaslat jelenlegi formájában csak azt idézné elő, hogy a sérelmek aránytalan mértékű orvoslása további jogtalanságokat vonna maga után. “Olyan jogszabályt dolgozzanak ki, amelynek értelmében a földművesek és a mezőgazdasági vállalatok szociális és gazdasági katasztrófa elkerülésével térhetnek át a piacgazdaságra. Ugyanis a földnélküliek és azok a szövetkezeti tagok, akiknek csak néhány hektár földjük lesz, nem dönthetnek majd saját sorsukról. A nagybirtokosok felsőbbrendűségének elfogadása nem vezet sem a demokrácia, sem pedig a mezőgazdasági termelés fejlesztése és gazdasági fellendülése felé” — áll a petícióban. A Mezőgazdasági Párt ezzel kapcsolatban nyilatkozatot hagyott jóvá. Hogy mit tartalmaz, arról vezetői mai sajtóértekezletükön tájékoztatják az újságírókat. Méltányosságra és jóindulatra várva Mi legyen a Majd ha még marad pénz... — mondogatják azok, akik csak az anyagi léten keresztül tudják érzékelni a világot. Pedig drága lesz a tandíj, ha pénzügyeinket és gazdálkodásunkat irányító politikusaink csak ilyenek lesznek! A szép és a jó helyére pedig csak a hasznos kerül, bár ez lesz a legnagyobb haszontalanság. Drágán fizettünk azért, mert az eddigi rendszerünkben mértéket és arányt tévesztettek. Reméltük és bíztunk benne, hogy a lélek, a szellemiség ápolása nagyobb tekintélyt kap, kedvezőbb anyagi hátteret, de Klaus úr időlegesen szeretné kilakoltatni a könyvtárat a lakásunkból, amíg a nagytakarítás tart... Az ókori görögök tudták, hogy csak kulturált polgárok érettek a demokráciára, és összeroppantak, amikor erről megfeledkeztek. kultúrával? Könyv- és lapkiadásunk is nehéz helyzetbe került. Sikerül-e a túlélés? A televízió nem óhajtja tudomásul venni, hogy az adó- és előfizetők tíz százaléka magyar. A Csemadok sem bővelkedik a javakban, bár a helyi kultúrát eddig sem a központi juttatásokból éltették. A jelenlegi helyzetben még a kultúrterméket is be kell zárni... hacsak nem akadnak vállakozók, akik felismerik, miként lehetne ebből profitálni. Az elmúlt év közművelődési statisztikáink mélypontja lesz, hacsak nem jönnek még szűkebb esztendők. Az önmkormányzatok költségvetését megnyirbálták, külön terhekkel pedig már nem lehetetlen a lakosságot terhelni. Ilyen körülmények közt legfeljebb csak a méltányosságra, jóindulatra avagy a szerencsére számítha(Folytatás a 2. oldalon) f ' > Gottwalddal a (vissza) fejlődés útján A novemberi forradalom után sok mással együtt egy olyan hagyomány is megszűnt, amelyet a változások előtt talán a sportújságok kivételével minden hazai sajtótermék “ápolt”. A különféle kitüntetések (érdemrendek, kétes “eredetű” díjak) adományozásáról szóló híradásokról van szó. A napokban a Csehszlovák Televízió egyik műsorának szerkesztői újraélesztették a röpke másfél év alatt szinte elfelejtett hagyományt. Nem minden hátsó gondolat nélkül megalapították a Klement Gottwald Érdemrendet. A cseh asztalosból lett köztársasági elnökről elnevezett kitüntetést azok kapják, akik “munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a társadalmi átalakulás fékezéséhez”. Már ki is osztották az első két darabot. Az egyiket a helyiségbérleti törvény megalkotóinak ítélték oda. A másikat Rudolf Baránek, a Csehszlovákiai Vállalkozók Társulásának V_____________________ csehországi elnöke a Szövetségi Pénzügyminisztériumnak adományozta a 20 százalékos behozatali díj kivetéséért, amelynek következtében a kezdő vállalkozók még azelőtt tönkremennek, hogy az importból származó berendezéseik egy kis pénzt hoznának a konyhára. J A statisztikai hivatal adatai Csökkent a nemzeti jövedelem Az 1989-es évhez képest tavaly 3 százalékkal csökkent a nemzeti jövedelem. Ez főleg annak tudható be, hogy a volt KGST-tagországok közötti áruforgalom terjedelme jóval a szerződésekben megkötött kiviteli-behozatali volumen alatt maradt Sőt, minimumra csökkent az árucsere-forgalom Szlovákia és a Szovjetunió között 1990-ben kevesebb nyersanyagot és energiahordozót kaptunk keleti szomszédunktól, ebből adódóan mi — az ellenértéknek megfelelően — kevesebb gépipari és elektrotechnikai terméket szállítottunk a szovjet piacra. Tavaly az infláció — az előző évhez képest — 9 százalékkal emelkedett. Ennek következtében a családok kiadási költségei is megnövekedtek, mégpedig 10,6 százalékkal. Viszont a reáljövedelmek — a kiadásokkal fordított arányban — csökkentek.A statisztikai hivatal felmérése szerint tavaly mindössze 0,6 százalékkal vásároltunk több árut az üzletekben, mint azelőtt. A kultúra iránt is megcsappant az érdekődésünk, kevesebb alkalommal látogattuk a színházakat és a mozielőadásokat. Nemzetgazdaságunk állami és szövetkezeti szektoraiban 2 millió 307 ezer embert alkalmaztak, ez 3,2 százalékos csökkenést jelent. A legtöbben az iparnak, az építőiparnak és a mezőgazdasági üzemeknek fordítottak hátat. 1990-ben 175 ezren kerestek munkát, ebből több mint 37 ezer munkanélküli volt. Ezekben a szektorokban az alkalmazottak havi nettó átlagjövedelme 2730 korona volt. A mezőgazdaságban dolgozók átlagnyugdíja az elmúlt évben pedig 1341 korona. A statisztikai hivatal szerint a háztartások 43 százalékában van színes televízió, 72 százalékában automata mosógép. Viszont csak minden második családnak van autója, és minden száz családból csak háromnak van hétvégi háza. Elgondolkodtató adatokkal szolgál a statisztika népességünket illetően is. Tavaly 166-tal kevesebb gyermek született Szlovákiában, mint 1989-ben. Az elhalálozás számaránya viszont növekedett: félezerrel többen haltak meg, mint két évvel ezelőtt. És még egy adat: 1990-ben száz házasságkötésből huszonnégy válással végződött. A statisztikai hivatalban nyilvántartott adatok között külön megtalálhatók a mezőgazdasági szférára vonatkozóak. Ebből is kiragadunk néhányat: a termelés értéke átlagosan hat és fél százalékkal csökkent, ám a növénytermesztésben 11 és fél százalékos a kiesés. Kisebb hektárhozamokat értek el gabonából, kukoricából, napraforgóból és cukorrépából (a cukortartalom is jóval az átlagos érték alatt maradt). Csökkenő tendenciákat észleltek a növény- és' a gyümölcstermesztésben. Az elmúlt évben (Folytatás a 2. oldalon)
