Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-11 / 19. szám

r Hétfő, 1991.március 11. ♦ 1.évfolyam ♦ 19. szám # Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98,210-39-94. Főszer­kesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztőség: 81011 Bratislava, Martanovittova 25., 12. emelet Telefax: 210-39-92, 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubia­­print á. V. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROIN­­FORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támo­gatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, MartanoviCova 21. Felelős a GAZ­DA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉ­BET Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Gazdasági és érdekvédelmi napilap V_______________________ Esterházy János Napok Szellemi kihantolás Népes közönség részvételével zajlott a pozsonyi Szakszervezetek Házában az Esterházy János emlékünnepség második napja. Az “Ismerjük meg Ester­házy Jánost” című előadássorozatot dr. Csámpai Ottó kandidátus nyitotta meg, aki az Esterházy János Közművelődési Klub születésének körülményei­ről, célkitiizéseiről beszélt. Molnár Imre történész kutatásai eredményeit összegezte. Elmondta, hogy Esterházy Jánost a csehszlová­kiai magyarokkal együtt ültették a vádlottak padjára. Szarka László történész (MTA) szerint hiányzik a szlovákiai magyarság kisebbségi po­litikájának feldolgozása. Dr. Tu rezei Lajos Esterházy János és a szlováki­ai magyar irodalom kapcsolatáról beszélt. Példaerejű, hogy a Magyar Párt feladatának tartotta a csehszlo­vákiai magyar irodalom támogatá­sát. Dr. Fogarassy László előadásá­nak címe: Magyar diákok a pozsonyi főiskolákon. A JAIK elődeiről, az 1939-1945 közötti ifjúsági és diák­­szervezetekről most esett szó elő­ször nyilvánosan. Münchenből érkezett András Károly, aki a Prohászka Kör lapjá­nak, az Új Életnek volt a szerkesztő­je, elmondta, hogy Esterházy János nem lovagolta meg a nacionalista tendenciákat, és már akkor felme­rült jogi vonatkozásban a reciproci­tás elve. A háború után a nyugati magyarság Esterházy Lujza levele­zéséből értesült Esterházy János sorsáról és Lujza kiszabadítási erő­feszítéseiről. “Legyetek jó magya­rok” — üzente Esterházy János gyermekeinek. Wurster Ilona, a rendezvények házigazdája ezekkel a szavakkal vonta meg a kerekasztal beszélgetés konklúzióját. Az előadá­sokat vita követte. Szót kértek töb­bek között Balassa Zoltán, dr. Neu­mann Tibor, Geönczeöl Gyula, Or­­dódy Dénes. Csoóri Sándor az eszmei-szel­­(Folytatás a 2. oldalon) Esterházy Alice bárónő, dr. Csámpai Ottó és Molnár Imre történész az Ester­házy-emlékülésen (Prikler László felvétele) ( ^ Tüntetés a tévében... Még nőnapi előzetesként kap­tuk a hírt, hogy az SZK kor­mánya tájékoztatáspolitikai ta­nácsának titkársága azt javallot­tá a Szlovák Televízió igazgatójá­nak, hogy ne közvetítsen élő adásban semmilyen nagygyűlést, merthogy az ilyen eseményeket fel lehet dolgozni a tévépublicisz­tika megfelelő eszközeivel. Ezt követően a Csehszlovák Sajtóiro­da visszavonta a hírt, majdpedig a visszavonás hírét vonta vissza... Alig néhány óra telt el, amikor a sajtóiroda újabb híre szerint mégiscsak az eredeti hír maradt érvényben, azonban hozzáfűzték azt is, hogy az utólagos, feldolgo­zott formában történő közvetítés sokkal olcsóbb, mint az élő adás. Ezzel azonban már a tévések sem értettek egyet, és közölték, hogy a fentihez hasonló közlemé­nyek csak alátámasztják a tényt: valamit kell tenni a tévével, merthogy az anyagi okokra való \_______________________________ hivatkozás egyszerűen nevetsé­ges. Nyilatkozott Jozef Márkus, a Matica slovenská elnöke is. Szerinte az utólagos, kurtított formában történő közvetítés nem egyéb, mint a nyilvánosság mani­pulálása és félretájékoztatása. Az anyagiakra való hivatkozás pedig nem helyénvaló. Később aztán jött az újabb hír, miszerint a Szlovák Televízió igazgatósága úgy döntött, hogy a lakosság rendkívüli érdeklődésé­re való tekintettel a Matica slo­venská mai nagygyűlését mégis élőben közvetítik. A közlemény aláhúzza az esemény rendkívüli­ségét is, és megköszöni a lakos­ság pénzügyi támogatását, ami nélkül a helyszíni közvetítés nem jöhetett volna létre. Ugyanis a pénzhiányra való hivatkozás egyébként továbbra is érvényben van. No comment... — méj — Vladimír Meéiar Olaszországban A Szlovák Köztársaság kormány­­küldöttsége Vladimír MeCiar mi­niszterelnökkel az élén tegnap hiva­talos látogatásra Olaszországba uta­zott. A pozsonyi repülőtéren a kül­döttséget Alexander DubCek, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke búcsúztatta. A látogatás a velencei tartományi kormány elnökének meghívására valósul meg. Ez az első szlovák kor­mányküldöttség, amely a szabad vá­lasztások óta Olaszországba látogat. Rómában a küldöttség tagjai talál­koznak Giulio Andreotti kormány­fővel és az Olasz Keresz­ténydemokrata Párt főtitkárával, Arnaldo Forlanival is. A Vatikánban a szlovák kormány képviselőit fo­gadja II. János Pál pápa is. A kor­mányküldöttség meglátogatja a Ve­­neto és Emilia Romagna tartomá­nyokat, találkozik több olasz cég képviselőjével, pénzügyi és vállalko­zói körökkel. A szlovák kormány­­küldöttség az iránt érdeklődik, mi­lyen konkrét területeken bővíthetők a gazdasági és kulturális kapcsola­tok. ~\ Márkás bútor — koronáért ...hosszú évek óta nem ké­pes az igényeket kielégíteni. 4. oldal V ____________________) Miért megyünk Prágába? A Földműves-szövetkezeti Szövetség országos, nemzeti és járási bi­zottságai képviselőinek 1991. február 5-én Zcfár nad Sázavou-ban meg­tartott országos munkaértekezletén megvitattuk a radikális gazdasági re­form érvényesítésével és a földtörvénytervezet előkészítésével összefüg­gő, időszerű problémákat. A tanácskozás résztvevői petíciós bizottságot választottak és meghatalmazták azt a kormány földtörvénytervezetét, il­letve a földművesek egyéb jogos igényeinek érvényesítését támogató ak­ciók szervezésével. Tekintettel arra, hogy a Zdár nad Sázavou-i tanácskozás óta nem ke­rült sor a mezőgazdaság problémáinak megfelelő megoldására és a hely­zet annyira kiéleződött, hogy mezőgazdaságunkat összeomlás fenyegeti, valamint arra, hogy a földtörvény filozófiájáról továbbra is éles vitákat folytatnak, s ezzel jogi és létbizonytalanságot hintenek el a földűvesek között, az Országos Földműves-szövetkezeti Szövetség Elnökségének február 26-i, majd pedig a petíciós bizottság március 5-i ülésén olyan határozat született, hogy március 12-ére össze kell hívni a szövetkezeti földművesek országos nagygyűlését. A nagygyűlésre a prágai sportcsar­nokban kerül sor, mégpedig a legfelsőbb állami képviselők és más meghí­vott vendégek részvételével. A nagygyűlés legfontosabb céljai a követke­zők: 1. Támogatni a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexumban ter­vezett radikális gazdasági reformot, rámutatni a reform megvalósításá­ban észlelt eltérésekre és követelni a felmerült problémák következetes megoldását, felszámolását; 2. Követelni, hogy a felelős állami szervek dolgozzák ki az állami mező­­gazdasági politika koncepcióját; 3. Megnyerni a földműves-szövetkezeteket a belső transzformáció, pri­vatizáció és revitalizáció megvalósítása ügyének; 4. Kifejteni, hogy teljes mértékben támogatjuk a CSSZSZK kormá­nyát az általa előterjesztett földtörvénytervezet megvitatásában és ér­vényre juttatásában, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990 Tt. számú törvény novellájának megvitatásában. Az elmondottakon kívül tudatosítani kell azt is, mit jelentene a gyakor­latban, ha a törvényhozás a parlamenti képviselők Tyl úr által vezetett csoportjának földtörvénytervezetét fogadná el. Ennek következményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: (Folytatás a 2. oldalon) V __________________________________________________J Vélemények a földtörvény­­tervezetről (összeállítás) 5.oldal V____________________ Az Együttélés járási irodákat hoz létre Szombaton a pozsonyi Film­klubban került sor az Együtt­élés Politikai Mozgalom Országos Tanácsának alakuló ülésére. A ta­nács tagjait a mozgalom 3. országos közgyűlésén választották meg. Az OT ülésén Duka-Zólyomi Árpád al­­elnököt ideiglenesen megbízták a főtitkári teendők ellátásával. A tanácskozás fő napirendi pont­ja a kassai közgyűlésen elfogadott politikai irányvonal határozatainak a lebontása volt. Duray Miklós, a mozgalom elnöke vitaindító beszé­dében az általános belpolitikai hely­zetet elemezve síkra szállt a hatéko­nyabb, professzionális politizálás Lesz-e magyar mellett. Felhívta az országos tanács tagjainak figyelmét, hogy a jövőben az üléseken, tanácskozásokon, köz­gyűléseken csevegés helyett valódi politizálásra törekedjenek. Az Együttélés Országos Tanácsá­nak ülésén a képviselők elfogadták a mozgalom szervezeti felépítésének javaslatát. Az ülésen többen is bírál­ták a területi irodák tevékenységét, mivel azok irányítói csak a közvetlen közelükben lévő helyi szervezetek­kel teremtettek kapcsolatot. Vannak olyan községek, ahová a három te­rületi iroda (a komáromi, a losonci és a kassai) megbízott vezetői még el sem jutottak. Mivel ezefc az iro­dák nem teljesítik a rájuk háruló fel­adatokat, az országos tanács úgy döntött, létre kell hozni a mozgalom járási irodáit. Az ülésen az is elhang­zott, hogy az Együttélés parlamenti képviselőinek hatékonyabb munkát kell végezniük az alkotmány-előké­szítésben, ügyelniük kell arra, hogy érvényesüljenek a nemzetközi jogi normák, mert különben fennáll an­nak a veszélye, hogy — ugyanúgy, mint a kárpótlási törvény elfogadása nyomán — a nemzeti kisebbségek hátrányos helyzetbe kerülnek. Az ülésen* arról is határoztak, hogy — pénz hiányában — nem fog­nak saját lapot kiadni. Ehelyett rendszeresen egy tájékoztató kiad­hazai csúcs? ványt jelentetnek meg. A publikáci­óban kizárólag a mozgalom tagjait kívánják — a belső gondokról, prob­lémákról — tájékoztatni. Az ülés után lapunk munkatársa megkérdezte Duray Miklóst, az Együttélés elnökét: elképzelhetőnek tartja-e, hogy még a következő vá­lasztások előtt létrejöjjön az utóbbi időben gyakran emlegetett “hár­mascsúcs”, az FMK, az MKDM és az Együttélés vezetőinek találkozó­ja? Az elnök a következőt válaszol­ta: “Nem szeretnénk a dolgot eről­tetni, de mindenképp szükségesnek tartom, hogy a három magyar moz­galom politikai irányvonala köze­ledjen egymáshoz.” (-ár)

Next

/
Thumbnails
Contents