Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-11 / 19. szám

o y y................\1 2 IL ÚJSÁG )| 1991. március 11. Az FMK Politikai Testületének állásfoglalása Mindenki részvényes lehet A belpolitikai válságról A szlovákiai demokratikus rend nehéz napokat él át, és társadal­munkat a balkanizálódás veszélye fenyegeti. Az FMK Politikai Testüle­tének véleménye szerint a helyzetet 4 tényező együttes hatása okozza, és ezek eredőjeként reális veszéllyé vált a föderáció szétverésével létrejövő nemzeti, szocialista Szlovákia kikiál­tása. 1. A szélsőséges nacionalista erők nagyszabású tüntetéssorozattal kí­vánják megünnepelni a Szlovák Ál­lam kikiáltásának 52. évfordulóját, és nyíltan deklarált céljuk egy nem­zeti állam létrehozása. Céljaikat al­kotmányellenes módon a szabadon választott parlament és az egész de­mokratikus intézményrendszer kiik­tatásával, valamint az alapvető de­mokratikus szabályok semmibevéte­lével kívánják elérni. 2. A kommunista párt, az általuk befolyásolt szakszervezeti mozgal­mak és a múlt hibáiért közvetlenül felelős csoportosulások továbbra sem mondtak le arról a törekvésük­ről, hogy megakadályozzák a de­mokratikus intézményrendszer ki­építését, a piaci viszonyok megte­remtését, a privatizációt és a föld visszaadását. Érdekeikkel ellentétes a feddhetetlenségi vizsgálatok elvég­zése, az StB és a KGB ma is műkö­dő hálózatának s ügynöki rend­szerének leleplezése, valamint an­nak felszámolása. Fegyverük a szo­ciális demagógia, a szlovák gazdasá­gi sajátosságok hangsúlyozása, a fe­nyegetettség és a tehetetlenség érzé­sének felkeltése. 3. Rendkívül sajnálatos, hogy a nacionalista és a kommunista erők egyértelműen Vladimír MeCiar kor­mányfő személyében, valamint az ál­tala vezetett, a “Demokratikus Szlo­vákiáért” elnevezésű csoportban lát­ják terveik megvalósításának garan­tálását. Aggasztó, hogy a miniszter­­elnök a mai napig nem határolta el magát a nemzeti és a szocialista erők törekvéseitől, s ezzel elősegíti tér­nyerésüket. A helyzet súlyosságát tovább növeli az a tény, hogy Vladi­mír Meciar egyre gyakrabban jelenti ki, egyedül a népnek tartozik felelős­séggel, s ezzel kétségbe vonja az ál­lampolgárok által szabadon válasz­tott parlament legitimitását és ellen­őrzési jogát. Furcsálljuk, hogy volt belügyminiszterként következetesen ellenzi a feddhetetlenségi vizsgálato­kat. 4. Az első három tényező együt­tes hatását Szlovákia nagyhatalmi veszélyeztetettségének kontextusá­ban kell vizsgálni, és nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni az országrész geopolitikai helyzetét sem. A négy tényező hatásának követ­keztében Szlovákiában reális ve­széllyé vált a baloldali, nemzeti hata­lomátvétel. Meggyőződésünk, hogy társadalmunk demokratikus intéz­ményrendszere és a józan politikai erők elég erősek ahhoz, hogy tör­vényes úton, az alkotmányosság be­tartásával megoldják a kialakult vál­sághelyzetet. Felhívjuk tagjainkat, választóinkat, Dél-Szlovákia és egész Szlovákia lakosságát, hogy őrizze meg józanságát, és környeze­tében tegyen meg mindent a törvé­nyesség és a demokrácia érdekében, a nemzeti, valamint a szocialista erők térhódítása ellen. A magyar nemzeti kisebbségnek elemi érdeke Csehszlovákia egységének megőrzé­se, a polgári társadalmi rend és az alkotmányosság fenntartása. Az FMK Politikai Testületé nevé­ben: A. Nagy László, Angyal Béla, Barak László, Gémesi Károly, Gyurovszky László, Huníík Péter, Ollós László, Sándor Eleonóra, Tóth Károly, Végh László, Világi Oszkár, Zászlós Gábor, Zsigmond Tibor Keresztény módon politizálni Az Újság február 27-i számában “A négyesfogat és a törvényesség” címmel közölte Magyar Ferenc a Szövetségi Gyűlés képviselője véleményét az MKDM III. közgyűléséről. Elnökségünk dilemma előtt állt. vajon mi a helyes: vá­laszolni, vitába szállni és ezzel teret adni az újabb további megnyilvánulásoknak, vagy nem venni tudomást az egészről, valahogy “kinek nem inge, ne vegye ma­gára” módon. Többünknek ez a második lehetőség tűnt az elfogadhatóbbnak, de aztán elhangzott egy érv, amely hatására meg kellett változtatnunk véleményün­ket. Egy mozgalom vezetősége nem hagy­hatja ügyiemen kívül egyik tagjának vé­leményét sem, különösen akkor, ha ez a tag (reméljük) történetesen parlamenti képviselője is a mozgalomnak. Hiszen a véleménykülönbségek semmiképpen nem indokolják, hogy keresztény embe­rek ne méltassák egymást válaszra, ne igyekezzenek kiküszöbölni az ellentéte­ket és elsimítani a felgyülemlett indula­tokat. Ennek ellenére bizonyára egyet­ért velünk mindenki, hogy egy független napilap nem alkalmas az ilyen és ehhez hasonló ügyek rendezésére. Csak remélni tudjuk, hogy felülkere­kedik mindnyájunkban a józan megfon­toltság, a mozgalmunk és tagsága iránti tisztelet, a keresztény tolerancia és meg­bocsátás. Hinni szeretnénk, hogy a kö­zelgő IV közgyűlésünk végre megoldást fog hozni a sok felmerült problémára és megtanulunk egymást tisztelve vitázni. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom megújult elnöksége számára igenis minden MKDM-tag fontos, és mindent megtesz, hogy senki ne vesszen el a mozgalom és ezen keresztül a szlo­vákiai magyar keresztény közösségek számára. Bízunk abban, hogy az előíté­leteket félretéve új reményekkel és ten­­niakarással zárhatunk le egy időszakot, ezt a nehéz gondokkal terhes első évet. az MKDM elnöksége Szellemi kihantolás (Folytatás az 1. oldalról) lemi kihantolás szükségességéről szőltr igazságot szolgáltatva azok­nak, akiknek az élete példamutató volt, és akiket .méltatlanul elhallgat­tak, a magyar arisztokrácia azon képviselőiről, akik fontosnak tartot­ták a magyarság egységét. Idézte Bethlen Gábort: “Első a náció, és csak utána a religió.”A jövőben el kell temetni Esterházy János ham­vait úgy, hogy ez a szertartás e töre­dék nép jelképes ünnepsége és joga­iba való visszahelyezésének egyik stációja legyen. Mert ha megszok­juk, hogy csak félig vannak jogaink, hogy fél emberek vagyunk, akkor nincs jogunk a teljes életre. A nem­zeti érzés nem kizárólagos, ahhoz, hogy bejussunk Európába, meg kell teremtenünk saját arcunkat. Ha egy nép lélekben nem elég erős, akkor alkalmatlan a változásra. Gyönge nép csak sodródni tud. A tolerancia nem csak azt jelenti, hogy elviseljük a másikat, hanem azt is, hogy kiván­csiak vagyunk a véleményére. A rendezvényt megtisztelte jelen­létével Esterházy János lánya, Es­terházy Alice bárónő, hazai és kül­földi személyiségek, valamint Váradi Lajos, a Magyar Köztársaság kon­zulja. Az érdeklődők megvásárol­hatták Esterházy Lujza Szívek az ár ellen című könyvét, amely a napok­ban jelent meg a budapesti Püski Kiadónál. A vasárnap esti ünnepi is­tentiszteletről keddi számunkban tudósítunk. * BALÁZS F. ATTILA Privatizáció az ajtók előtt A nagyprivatizációs törvény jóvá­hagyása utáni napon az Együttélés Politikai Mozgalom két képviselő­je, Szabó Rezső és Hanta István el­látogatott Dunaszerdahelyre. Elő­adásukban egyebek között a priva­tizációs törvényekkel is foglalkoz­tak. — A nagyprivatizációról szóló tör­vény azzal a céllal született meg, hogy végrehajtásával teljesüljön a piacgazda­ság alapfeltétele: a termelőeszközök zömmel magántulajdonban legyenek — kezdte meg a törvénye lényegének is­mertetését Harna István. — A privatizá­lásra váró összvagyon nagyjából 3,3 bil­lió koronát tesz ki. A vagyon egy része egyébként a restitúciós és kisprivatizáci­­ós törvény kapcsán kerül magántulaj­donba. A képviselő megjegyezte, hogy a pri­vatizálás nem lesz egyszerű folyamat: ál­lamosítani lehetett dekrétumokkal, most viszont sokkal nagyobb gond lesz megtalálni a vállalkozókat. Az állami vállalatokat nagy értékük miatt nem le­het közvetlenül privatizálni, mert a la­kossági megtakarítások még mindig a kisprivatizációra sem lesznek elegendő­ek. Egyfajta becslés szerint amennyiben a lakossági megtakarításokra hagyatkoz­na a törvény, mintegy 680 év alatt lehet­ne végrehajtani a magánkézbe adást. Megtudhattuk, hogy az állam a priva­tizáció megvalósítására Vagyonkezelő Alapot hoz létre, aminek az lesz a fel­adata, hogy az állami tulajdonban levő vállaltokat előbb részvénytársaságokká alalűkítsa át, majd pedig a részvényeket bocsássa áruba. A vállalatok kötelesek privatizációs tervet kidolgozni, amely­nek tartalmaznia kell a vállalati vagyon­leltárt és a részvények értékesítési for­máját (szabadon eladható, névre szóló, alkalmazotti részvények). A közgazdász-képviselő ismertette azt a lehetőséget is, amely minden tizen­nyolc éven felüli csehszlovák állampol­gár számára adott: kétezer koronáért 1000 pont értékű ún. kupont vásárolhat. A kuponokat részvényvásárlásra lehet felhasználni, így minden felnőtt rész­vényessé válhat valamely vállalatnál. A részvényvásárlási szándékot az adott vállalatnál előre be kell jelenteni. Ezzel a módszerrel kívánják az össz­vagyon 55-60 százalékát privatizálni. A módszer szépséghibája, hogy nem lehet tudni, hány koronát ér egy pont, mivel a jelentkezők számától függ, milyen érték­ben kap részvényt a jegyeztető. A részvények értékesítésekor szá­molnak a szabadpiaci árusítással és ko­moly szerepet szánnak a külföldi tőké­nek is. Szabó Rezső, az SZNT alelnöke is­mertette a jelenlevőkkel a kisprivatizá­cióról szóló törvény főbb tudnivalóit. A törvény értelmében elsőrsorban nem szövetkezeti tulajdonú üzletek, vendég­lők, éttermek, a volt helyi, járási és kerü­leti nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó kisüzemek, közszolgáltató -, közterület-fenntartó, ingatlankezelő­vállalatok kerülnek privatizálásra. A magánkézbe adandó egységek jegyzékét a privatizációs bizottságok ál­lítják össze. — A jegyzéket 30 napig — a helyi viszonyoknak megfelelően — ki kell füg­geszteni. A bizottság köteles felvenni a jegyzékbe bárki által javasolt privatizá­landó egységet — figyelmeztetett a kép­viselő. Annak, aki a licitálásban részt kíván venni, 1000 koronát kell lefizetni, és be­tétkönyvvel kell igazolnia, hogy rendel­kezik a kikiáltási ár legalább 10 százalé­kával. Amennyiben olyan helyiség kerül árverésre, amely bérbe van adva, és a bérleti szerződés 1990. október 1-je előtt fennállt, a bérlő öt nappal az árve­rés előtt bejelentheti vásárlási szándé­kát, és kikiáltási áron megszerzheti a he­lyiséget. Ha az árverés tárgya — legalább öt érdeklődő részvételével — a kikiáltási ár feléért sem kel el, három hét múlva új árverését kell tartani. Ezen már külföldi állampolgárok is licitálhatnak. Egyéb­ként az első árverésen megszerzett tulaj­donjog két évig nem ruházhartó át kül­földi személyre. Az újdonsült tulajdonos egy héten belül köteles a tevékenységet elkezdeni, az élelmiszerüzlet profilját két évig nem szabad megváltoztatni. A képviselő fel­hívta a figyelmet arra, hogy a kala­pácsütéstől számított 30 napon belül — akár hitelfelvétel, akár társaságalapítás révén — az új tulajdonosnak a teljes vé­telárat ki kell fizetnie.-akb-Októberig minden hétfőn: Tanácsadó szolgalat A téli szünet után március 4-én Pozsonyban ismét megkezdte mun­káját a növényvédelmi tanácsadó szolgálat, amely a Szlovákiai Ker­­tészkedők Szövetsége Központi Bi­zottságának és a Központi Mező­­gazdasági Ellenőrző és Minőségvizs­gáló Intézet (ÚKSÚP) munkatársa­inak közreműködésével tevékenyke­dik. A tanácsadó szolgálat már nem a Malinovszky, hanem a DruZStevná utca 2. szám (2. emelet, 70.) alatt működik, márciustól november vé­géig hétfőnként 15-től 18 óráig várja az érdeklődőket. Ide persze csak a Pozsonyban és környékén lakó vagy itt dolgozó kertészkedők jöhetnek el személyesen. A távolabb lakó érdek­lődők az adott időpontban telefo­non (07/214 658), vagy pedig levél­ben érdeklődhetnek. A levélben igyekezzenek minél aprólékosabban leírni a termelési feltételeket és az észlelt tüneteket, s növénymintát is küldjenek a Szlovákiai Kertészke­dők Szövetsége Központi Bizottsá­gának címére (ÚV SZZ HavlíCkova 34, 817 02 Bratislava). A friss nö­vénymintát először nedves, majd száraz újságpapírba csomagolják, csak azután tegyék szilonzacskóba. Az apró kártevőket üres és tiszta gyógyszeres üvegcsékbe tegyék. A gyümölcsöt károsító lárvákat vagy a károsított gyümölccsel együtt, vagy pedig alkoholban tartósítva, jól le­zárt üvegben küldjék el a megadott címre. Az üvegedényeket a bizton­ság kedvéért tegyék nagyobb doboz­ba és rakják körül összegyömöszölt újságpapírral. A beteg növényekkel együtt talaj­mintát is lehet kivizsgálásra küldeni, ha a termelő a talajból származó, élettani eredetű károsodásra gya­nakszik. A földet meg kell szárítani, és utána átszitálni. A talajvizsgálat­hoz külön megrendelést kell külde­ni, mert ezt a Központi Mezőgazda­­sági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet (ÚKSÚP) agrolaboratóriu­­ma végzi, esetenként 25-30 koroná­ért. MATLÁK GYÖRGY Miért megyünk Prágába? (Folytatás az 1. oldalról) — a jelenlegi mezőgazdasági szövetkezetek szétesése és a mezőgazdasági terme­lés kontinuitásának megbomlása; — a szövetkezeti demokrácia alapjainak, főleg az egy részesedés, egy szavazati jog alapelvnek a megsértése; — létrejönne a legnagyobb földtulajdonosok csoportja, s ezek önállóan döntené­nek, miközben a többségük nem is dolgozna a szövetkezetben; — kártalanított személyek lényegesen nagyobb részt kapnának a szövetkezeti vagyonból, mint amekkora megilleti őket; — valamennyi ingatlant visszaadnának az eredeti tulajdonosoknak, tekintet nél­kül arra, hogy ma ki a tulajdonosuk; — a szövetkezeti vagyon egy része állam tulajdonba menne át; — a vagyon forrásának csak a földet ismernék el, a munkát és a tőkét nem; — minden ingatlant vissza kellene adni, tekintet nélkül arra, hogy ki a tulajdono­sa, vagy hogy például hivatalosan megvásárolta-e az ingatlant, esetleg hivatalos aján­dékozás stb. útján került-e a birtokába; — egyértleműen kártalanítani kellene a volt tulajdonosokat, tekintet nélkül arra, hogy az új tulajdonos törvényes úton jutott-e birtokába az ingatlannak vagy sem; — a kisajátítást a szövetkezeti vagyon bárminemű védelme nélkül hatjanák végre; — megtagadnák a szövetkezeti vagyonnak, mint az egyik törvényes tulajdonfor­mának a létét; — a mezőgazdaságban csak két formája lenne a vállalkozásnak: az egyének, illet­ve a tulajdonosok szövetkezetének vállalkozása, ami nem teremtene lehetőségeket a helyi feltételeknek leginkább megfelelő, egyéb vállalkozási formák érvényesítésére a szövetkezeti tagok részére. Kétségtelen, hogy a földművesek ellen a múltban elkövetett hibákat és vétségeket jóvá kell tenni, de nem újabb olyan igazságtalanságok árán, amelyek a Tyi-féle terve­zet elfogadása esetén feltétlenül bekövetkeznének. Ugyanis ennek a javaslatnak az elfogadásával az egykori igazságtalanságokat új igazságtalanságok árán orvosolnák, és a falvakban az egyéni gazdálkodók és a szövet­kezeti földművesek között az óhajtott konkurencia helyett éles szociális ellentétek keletkeznének. Amennyiben az az érdekünk, hogy mezőgazdasáunk továbbra is képes maradjon a jelenlegi színvonalon biztosítani a lakosság élelmezését, semmi esetre nem haladha­tunk azon az úton, amelyet a iyi úr által kidolgozott földtörvénytervezet megjelöl. Ezért a földművesek többsége a kormány földtörvény-tervezetét támogatja, ame­lyet mind a két köztársasági kormány, és a szövetségi kormány is júváhagyott, s amelyet immár előterjesztettek jóváhagyásra a Szövetségi Gyűlésnek. A Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség Devizapiaci árfolyamok r Érvényben: 1991.március 11-én- Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok > Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,50 53,56 53,03 51,20 54,34 52,77 Ausztrál dollár 21,45 21,89 21,67 20,50 22,20 21,35 Belga frank (100) 87,28 89,04 88,16 85,08 90,36 87,72 Dán korona 4,68 4,78 4,73 4,55 4,85 4,70 Finn márka 7,47 7,63 7,55 7,26 7,74 7,50 Francia frank 5,29 5,39 5,34 5,15 5,47 5,31 Görög drachma(IOO) 16,67 17,01 16,84 15,63 17,17 16,40 Holland forint 15,96 16,28 16,12 15,56 16,52 16,04 ír font 48,87 49,85 49,36 47,20 50,56 48,88 Japán jen (100) 20,52 20,94 20,73 19,93 21,25 20,59 Kanadai dollár 24,04 24,52 24,28 23,33 24,89 24,11 Luxemburgi frank (100) 87,28 89,04 88,16 84,22 90,34 87,28 Német márka 17,99 18,35 18,17 17,71 18,63 18,17 Norvég korona 4,60 4,70 4,65 4,47 4,77 4,62 Olasz líra (1000) 24,10 24,58 24,34 23,50 24,94 24,22 Osztrák schilling 2,55 2,61 2,58 2,52 2,64 2,58 Portugál escudo (100) 20,66 21,08 20,87 19,75 21,37 20,56 Spanyol peseta(100) 28,90 29,48 29,19 28,14 29,84 28,99 Svájci frank 20,64 21,06 20,85 20,32 21,38 20,85 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár 27,96 28,52 28,24 27,54 28,94 28,24 L_ _)

Next

/
Thumbnails
Contents