Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-08 / 17. szám
/ / 4 IC ÚJSÁG Dl 1991. március 8. Málna, a bogyósok királya Tavasszal is telepíthető A sövényművelésű málna könnyen kezelhető, jól terem, kevésbé támadják a betegségek és a kártevők, ráadásul mutatós is. Főleg a kerttelepeken akár telekhatárolónak vagy a pihenősarok körülkerítésére is alkalmas. Mire ügyeljünk, ha nyulat veszünk? Aki ősszel nem tudott ültetőanyagot szerezni, vagy* csak most jutott kerthez, esetleg a piaci árak várható alakulásával számolva most döntött a telepítés mellett, tavasszal is ültethet málnát. Vitathatatlan, az őszi telepítés előnyösebb, mert október végén, november elején a még eléggé meleg talajban a tövek jól meggyökeresednek a fagyok beálltáig, s Így megindulhat a járulékos rügyek fejlődése. Mindig tartsuk szem előtt, hogy egy-egy málnatönek hozzávetőlegesen egy négyzetméter tenyészterületre van szüksége. Ezt főleg akkor kell szem előtt tartani, ha nem a kert valamelyik sarkába akarjuk „benyomorítani“ az ültetvényt, hanem karós művelésű vagy sövényrertdszerü málnást szeretnénk létrehozni. A kerítés vagy az utak mellett 100-120 cm-es tőtávolsággal telepíthetünk málnabokrokat. így a karózott tövek könnyen kezelhetők, elegendő napfényt és levegőt kapnak, s az új sarjak sem a talajt, sem a termővesszőket nem árnyékolják be túlságosan. Aki nagyobb - esetleg piacra termelő - ültetvényt tervez, sövényrendszerben gondolkodjon. Az egymástól 120 cm-re kijelölt sorokban 40-60 cm-es íötávolságot alkalmazzon, s T-rendszerű vagy a képen látható huzalos támrendszert építsen. Az utóbbinál két huzalpárt kell kifeszíteni 60-70, illetve 120-130 cm magasságban. Ha csupán egy-egy huzalt húzunk ki, a veszszők elrendezéséhez kötözést kell végeznünk, ami munkaigényessé teszi a termelést. A kiszemelt területen célszerű készlettrágyázással egybekötött, mély talajlazítást, talajforgatást végezni, hisz a málnát nem egy-két évre telepítjük. A jól megforgatott területen ássunk 25 cm mély barázdát (vagy 30 x 30 cm gödröt), s ebbe a megfelelő tötávolságra úgy helyezzük be a töveket, hogy lehetőleg ugyanolyan mélyre kerüljenek, mint a faiskolában voltak. Ne nagyoljuk el a munkát, mert a sekély ültetés és rossz tömörítés a gyökerek kiszáradását, a túl mély ültetés pedig a tövek befulladását okozhatja. A föld visszatöltése közben, de még a taposás előtt célszerű a töveket kicsit meghúzogatni, hogy a föld bejusson a gyökerek közé. Nagyon fontos az alapos beöntözés, beiszapolás, de természetesen az is, hogy jól készítsük elő és óvatosan kezeljük az ültetőanyagot. Telepítés előtt a töveket állítsuk néhány órára vízbe, majd közvetlenül ültetés előtt a sérült gyökereket vágjuk vissza (a bojtos, vékony gyökereket ne nyirbáljuk meg). Vásárláskor, de saját ültetőanyag használata esetén is olyan töveket válasszunk ki telepítésre, amelyeknek a gyökérnyakán vagy gyökerein a lehető legtöbb rügy található. Telepítés után a vesszőket hozzávetőlegesen 20 cm-re vágjuk viszsza. (ká) A továbbtenyésztésre szánt nyulakat a fajtajelleget és haszontípust meghatározó külső jegyek, továbbá a származás és a termelőképesség alapján bíráljuk el. A külső jegyek fontosságát sokan vitatják, ami nagy hiba, hisz ezekből számos belső tulajdonságra is következtetni lehet (például a szervezeti szilárdságra, az egészségi állapotra és az esetleges rossz szokásokra). Régi tapasztalat, hogy küllemi vizsgálat esetén a nyulat a saját ketrecében lehet a legjobban megfigyelni, mert a megszokott helyén az állat természetesen viselkedik. Sőt. Az sem mellékes, hogy ha magunk keressük fel a tenyésztőt, akitől vásárolni akarunk, akkor szemügyre vehetjük az egész nyúltelepet, beleértve a felkínált tenyészállat őseit és testvéreit is. Ez pedig sok kimondatlan kérdésre választ adhat. Milyen legyen a nyúl? Elsősorban a korának megfelelően fejlett, mozgékony, de nem remegő vagy rángó mozdulatokat végző, mert ez ideges természetre utal. Tekintete legyen élénk, érdeklődő, testalkata szabályos, testrészeinek arányossága feleljen meg a fajta jellemzőinek. A szabálytalan fejtartás, a laza váll, süppedt mar, ráncos bőr, továbbá a tokásodás, a csapzott, túl finom vagy ritkuló szőrzet a szervezeti szilárdság és életképesség hiányára utal. Ilyen állatokat még véletlenül se vegyünk meg, fogadjunk el. Még akkor is alaposan vizsgáljuk meg a nyulat, ha a tenyésztő hivatalos állatorvosi bizonylattal igazolja az állomány állítólagos kifogástalan egészségi állapotát. Mindenekelőtt a szemeket és orrnyílásokat vizsgáljuk meg. A duzzadt szemhéjak, a nyálkás váladék vagy taknyos orr súlyos betegségekre figyelmeztetnek. Ha jól megnézzük, az ilyen állatok mellső lábán mandzsettának mondott, a rákent orrváladéktól átnedvesedett foltokat találunk. A fejen és a füleken - a szőrrel ritkábban takart részeken - rühösségre utaló, apró hólyagokat, beszáradt váladékból keletkezett pörköket találhatunk. A fejen, nyakon és lábakon hasonló pörkök jelzik a gombásodási hajlamot. Azt is nézzük meg, nem talpfekélyes-e az állat. Figyeljünk az ivarjelleg összhangjára (a nősténynek ne legyen durva, bakra jellemző feje és fordítva), s vizsgáljuk meg az ivarszerveket is. Ha törzskönyvezett tenyészállatot veszünk, a származási lapban tanulmányozzuk át az ősök tulajdonságairól és termelőképességéről tanúskodó bejegyzéseket. Persze, még ilyen feltételek között sem lehetünk teljesen biztosak benne, hogy jó vásárt csináltunk, hisz nem minden utód örökli szülei jó tulajdonságait. Viszont a kifogástalan teljesítőképességű ősöktől származó, külső jegyek tekintetében is jónak talált tenyészállat esetében legalább reménykedhetünk, hogy valóra váltja a hozzá fűzött reményeinket. (pe) Majoránnatermesztők figyelem! • A Szlovákiai Kertészkedök Szövetsége Marcelházai Kertészeti Szolgáltató Vállalatának MARCELKA majoránnafeldolgozó részlege értesíti a kertészkedőket, a mojaránna termesztésére szakosodott mezőgazdasági vállalatokat és egyéni gazdálkodókat, hogy 1991. március 1-jén megkezdte a múlt évi termésből származó majoránna felvásárlását és forgalmazását. Aki eddig nem talált vevőt árukészletére, bennünk biztos partnerra talál. Továbbá értesítjük a vállalkozókat, hogy az. 1991-es évre megkezdtük a szerződéskötést. Érdeklődni helyben, vagy a 0819/98 32 02-es telefonszámon Keszegh Rozáliánál lehet. FÚP-16 Most átolthatjuk... Előfordul, hogy valamilyen oknál fogva egy-egy gyümölcsfát kénytelenek vagyunk átoltani. Erre tavasszal a nedvkeringés megindulása után lehet sort keríteni, de a fákat - az ifjításhoz hasonló visszavágással - már korábban elő kell készíteni. Ha télen nem szedtük meg az oltóvesszőt, akkor most a fáról fára módszert alkalmazhatjuk, vagyis frissen vágott oltóvesszövel dolgozhatunk. A csonthéjasoknál, elsősorban a cseresznyénél és meggynél bevált ez a módszer. A kék csonthéjasok átoltását későbbre halasztjuk, hogy a rügyek duzzadásából biztonságosan következtethessünk a nedvkeringés megindulására. Az almával és körtével megvárhatjuk a rügyfakadást. Jó tudni, hogy a csonthéjasoknál - ellentétben az almásgyümölcsúekkel - legfeljebb az 5 cm átmérőjű ágak átoltása jöhet számításba. A kertbarátok gyakran felteszik a kérdést, milyen korban lehet, illetve érdemes még átoltani a fákat? Nos, az alma- és körtefák akár negyvenéves korban is átolthatók, bár a szakemberek általában 10 éves fákról beszélnek, illetve úgy fogalmaznak, hogy addig érdemes átoltásra gondolni, amíg az átoltás helyén a törzs vagy ág átmérője nem haladja meg a 10 cm-t. c,Az átóltás hasznos időtöltés, ha vállaljuk a kockázatot, és megfelelő oltógallyat is sikerül szereznünk, egyegy fára több fajtát is ráolthatunk. Ennek különösen a kerttelepeken, illetve a kisebb városi kertekben vehetjük hasznát, csak éppen nem szabad figyelmen kívül hagynunk az adott fajták összeférhetöségét. Az alma és körtefák átoltása az esetek többségében a kezdőknek is sikerül, viszont a kajszival és a szilvafélékkel néha a tapasztalt kertészek sem boldogulnak. BELUCZ JÁNOS MÉRNÖK • Gyakran előfordul, hogy a tavasszal telepített cseresznye- és meggyfák nem hajtanak ki. A csemeték meggyökeresedését az alapos beöntözésen kívül például talajtakarással (érett ístállótrágya, komposzt) is segíthetjük. A mulcsréteg csökkenti a víz elpárolgását s melegen tartja a talajt a gyökerek közelében. • Kertjeink legrettegettebb gyomnövénye a tarackbúza. Irtani elsősorban gondos talajforgatással lehet, mégpedig úgy, hogy ásóvillával dolgozunk ásó helyett és a legapróbb gyökérdarabkákat is összegyűjtjük. Fényigényes növény, így a sűrűre vetett kultúrnövények között csak sínylődik. Például a szokásosnál sűrűbb borsóban elcsenevészesedik, egy talajforgatással könnyen teljesen kiirtható a területről. Átmosva feletethető a nyulakkal, vagy facsemeték ültetésénél zöldtrágyaként a gödör aljára helyezhető. Válogattuk • A csíráztatott zab értékes baromfieleség. Huszonnégy órai áztatás után két nap alatt kicsírázik, sok vitamint tartalmaz, adagolásával javítható a tenyésztojások minősége. • Légpárnán kell húst sütni, tanácsolják az ésszerű táplálkozás lehetőségeit vizsgáló szakemberek. Szerintük a tűzhely fémlemeze és a sütésnél használt serpenyő vagy lábas alja között mintegy 5 mm-es légrétegnek kellene lenni, amivel megelőzhető a zsír túlforrósodása, megégése. Ezt a gáztűzhelyek esetében könnyen teljesíthetjük, hisz elég fordítva felhelyezni a főzőlapot (alul bütykök vannak rajta, melyek eredetileg a rögzítésüket szolgálják). Villanyra működő gyorsforralók vagy tűzhelyek esetében a főzőlapra megfelelő vastagságú drótból vagy fémszalagból készült, karika alakú alátétet kell készíteni az edények alá. Persze még ilyenkor is célszerű teflonedényt használni a húsok sütéséhez. • Több helyről kapjuk a jelzéseket, pusztulnak a szelídgesztenyefák. Sajnos nem csupán nálunk, és a szakemberek egyelőre tehetetlenek, mert a bajt okozó élősködő, a kékgomba ellen nincs semmilyen hatásos készítmény. Talán segíthetne egy ellenálló fajta kinemesítése, de erről egyelőre a kutatók is csupán álmodoznak. • Környezetünk és egészségünk védelméért a méhészek is tehetnek valamit. Egyebek között azzal, hogy természetes füstölőanyagokat használnak. Például pöffeteggombát, vízibuzogányt, útszéli eper- és diófák törzséről gyűjthető taplót, kidőlt fák pudvásodó részét, mohát, falevelet, szénát stb. • Igénytelen, szép virág a kertben és erkélyládában egyformán nevelhető sarkantyúka (Tropeolum). Sokféle színárnyalatban nyíló virágai igen kedveltek. Magvetéssel szaporítják, áprilisban állandó helyére vethető. Ablakban, erkélyen akkor mutat szépen, ha nem keverik más növénnyel.
