Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-08 / 17. szám
1991. március 8. I ( ÚJSÁG ) Rólunk írják A szlovákiai kormányválság a televízió stúdiójában kezdődött és az utcán érhet véget — hangsúlyozza a lengyel Trybuna című napilap. A szerző utal a vezető csehszlovák politkusok véleményére, miszerint a szlovákiai válság kizárólag helyi konfliktus. Ez azonban, teszi hozzá, könnyen igazi földrengéssé változhat, és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom felbomlásához vezethet. Nem kizárt, teszi hozzá a lap, hogy ez Meciar célja. A független román Tineretul liber kommentárjában azt írja, hogy a Polgári Fórum kettéosztása természetes folyamat. Václav Havel elnököt nyugatlanítják ugyan a PF nézetkülönbségei, de nyilván ő is úgy véli, hogy Csehszlovákia számára ez a legjobb megoldás. A Polgári Fórum kettéválása pozitív jelenség, mert hivatalosan is nyilvánvalóvá tette tagjai ideológiai pozícióit. A szerző párhuzamot von a román Nemzeti Megmentési Fronttal, amely ideológiailag ugyancsak nem egységes politikai szervezet. Úgy véli, nem lesz meglepő, ha a Front is több irányzatra szakad. A Svoboden narod című bolgár szociáldemokrata napilap azt elemzi, vajon a Polgári Fórum kettéválása válság- e, vagy ésszerű politikai lépés. Tolmácsolja a nyugtalanságot afölött, hogy a Fórum túlságosan magába fordul és a háttérbe szorítja annak a programnak a megvalósítását, amellyel a választásokat megnyerte. A lap szerint a Fórum kettéválása nem erősíti a kommunisták pozícióit, amennyiben megerősödik a Polgári Fórum baloldali nem kommunista szárnya, amely mindeddig félénken viselkedett. Turistaproblémák Bulgáriában is Tegnap figyelmeztettük olvasóinkat, hogy a Törökországból visszatérő turisták, amennyiben nagyobb mennyiségű árut hoznak magukkal, kellemetlenségre számíthatnak a jugoszláv határon. Most jelentés érkezett arról, hogy hasonló a helyzet a bolgár határon is. Az utóbbi napokban szaporodnak az olyan esetek, amikor a bolgár hatóságok nem engedik át az országon a Törökországban bevásárolt árut. A szófiai nagykövetség azt javasolja a Törökországba utazó csehszlovák turistáknak, hogy részletesen ismerkedjenek meg a bolgár és jugoszláv vámelőírásokkal. Hírek * • •Petr Pithart moszkvai látogatása során találkozott Valentyin Pavlov szovjet miniszterelnökkel. Tárgyalásaik fő témája a kölcsönös gazdasági együttműködés fejlesztése volt A Cseh Köztársaság miniszterelnöke főleg az iránt érdeklődött, hogyan oszlanak meg a hatáskörök a központi vezetés és a köztársaságok között • Moszkva felajánlja Japánnak 4 kurilli sziget visszaadását Ezt egy japán lap Gorbacsovra hivatkozva írta a szovjet államfő jövő hónapban esedékes japáni látogatásával kapcsolatban. A Szovjetunió két sziget visszaadását javasolta, Japán azonban mind a négyre igényt tart •Az Egyesült Államok tervet dolgozott ki a Nílus vizének hasznosítására. Az As-saab című egyiptomi lap a tervet azzal utasítja el, hogy szerinte a Nílus így az izraeli Negev-sivatag öntözésére is alkalmassá válna. Az amerikai terv azzal is számol, hogy összekötik Izrael és a Nílus-menti országok energetikai rendszereit • Peruban a jelentős nemzetközi segítség ellenére sem sikerűit megfékezni a kolerajárványt A fertőzöttek száma jóval 50 ezer fölé emelkedett és a statisztika már képtelen figyelemmel kísérni a halottak számát Riasztó hírek érkeztek Ecuadorból is, ahol ugyancsak felütötte fejét a járványos betegség. •Javier Perez de Cuellar ENSZ-fótitkár nyilatkozatot tett a nemzetközi nőnap alkalmából. Arra hívott fel, hogy segítsék a menekült nőket, akiket egyre erősebben sújt a hontalanság. A világban ma 15 millióra tehető a menekültek száma, akiknek a fele nő. •Az USA csökkenti gabonaexportját Idén a gabonakivitel 3,1 milliárd dollárral csökken a műit évvel szemben. A tavalyi 148,7 millió i tonna gabonával szemben idén az USA csak 131 millió tonnát exportál. Csapatkivonás, hadifogolycsere Tegnap közölték a hírt, hogy a Sivatagi Vihar elenevésű hadműveletben részt vett katonák közül az első százat az Egyesült Államok kivonta a térségből. Mindnyájan a 24-es számú gépesített szárazföldi hadtest tagjai, akik elsőnek érkeztek Szaúd-Arábiába. Rijadban a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt megkezdődtek Irak, Kuvait és a szövetséges erők képviselői közt a tárgyalások 60 ezer iraki hadifogoly és polgári lakos hazatelepítéséről. Tárgyalásokat folytatnak a Dél-Irakban eltűnt 30 újságíró sorsáról is. A kuvaiti kormány egyiptomi alakulatokat bízott meg azzal, hogy tartsák fenn a rendet a felszabadított fővárosban. Ezt az egyiptomi A1 Ah ram című lap közölte. Az egyiptomi katonák Kuvaitban a fontos objektumokat őrzik, és letartóztatják azokat az irakiakat, akiket háborús bűntettekkel gyanúsítanak. Kuvait és Egyiptom között egyezmény jött létre, amely szerint élelmiszert, textilféléket, szőnyeget és bútort szállítanak Kuvaitba. Egyiptom részt vesz a város újjáépítésében is. Damaszkuszban nyolc arab ország külügyminiszterei tárgyaltak az Európai Közösségek küldöttségével. Az Irak-ellenes arab államok képviselői egyetértettek egy közel-keleti konferencia egybehívásával és elismerték a palesztin nép önrendelkezési jogát. A konferenciát az Öböl-válság befejezése után azonnal össze kellene hívni. Irakból kiutasítottak minden külföldi újságírót. Egyes hírek szerint az amerikai CNN-tudósítója továbbra is Bagdadban maradhat. Irán növeli kőolajtermelését. Az ÍRNA hírügynökség jelentése szerint a napi termelésnövekedés 100 ezer hordó olaj. Irán már tavaly bejelentette, hogy két éven belül 4,5 millió hordóra fokozza a napi termelést. 1966-ig az ország tervei szerint a napi termelés 6 millió hordó lesz. Londonban igen kedvezően fogadták a nyolc Irak-ellenes arab állam elhatározását, hogy békefenntartó erőket szerveznek az Öböl-háború eredményeinek biztosítására. London ismételten biztosította az arab országokat arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül visszavonja szárazföldi csapatait a térségből. Egyben támogatja az Európai Közösségek ajánlatát, miszerint segítséget nyújtanak Kuvaitnak és Iraknak a járványok és az éhínség megelőzése érdekében. Londonban úgy vélik, hogy az Irak-ellenes gazdasági korlátozásokat továbbra is fenn kell tartani. "A beteg gazdaságok orvosa" nyilatkozik Jeffrey Sachs amerikai közgazdászt “a beteg gazdaságok orvosának” nevezik. A napokban az olasz La Republica című lapnak nyilatkozott Sachs véleménye szerint helyes, hogy a fqletteb kelet-európai államok az Európai Közösséghez akarnak csatlakozni és át akarják venni az furópai gazdasági modellt Az átmenet nehézségei azonban óriásiak A legfőbb nehézséget a közgazdász abban látja, hogy ezekben az országokban sokezer vállalatot kell privatizálni, hiszen ezek 90 százaléka az állam kezében van, amely képtelen biztosítani jó működésűket Ebben a folyamatban meg kell küzdeni bizonyos “társadalmi tudathasadással”, mert sok vállalat alkalmazottai attól félnek, hogy a privatizálás munkanélküliséget von maga után. Az átmenet másik fő akadályát Sachs abban látja, hogy jelenleg a szabadpiac és a reformok képviselői kormányozzák ezeket az országokat, de hatalmonmaradásuk veszélybe került Ezt a veszélyt populista és demagóg politikai irányzatok jelentik. Politikai bénuláshoz vezethet a politikai áramlatok szétmorzsolódása és nagyszámú új párt keletkezése. A harmadik probléma a Nyugathoz fűződő viszony. Mindezen országoknak szükségük van nyugati pénzsegélyre. Lengyelország esetében, amelynek eladósodása a legnagyobb, és eléri a 48 milliárd dollárt el lehet engedni az adósság 80 százalékát ami négy évi lengyel export értékének felel meg. A Nyugat-európai országok többsége hajlandó elengedni az adósságok 30 százalékát de ez még korántsem elég ahhoz, hogy biztosítsák a reformok megvalósítását Csehszlovákiának sokkkai kevesebb az adóssága és szeretne további hiteleket felvenni. Magyaroszág valahol e két ország között áll. Az idei év e három állam számára rendkívül kritikus lesz, jósolja az amerikai közgazdász. A Nyugatnak tudatosítania kellene, hogy gyorsan kell cselekednie a reformerők támogatása érdekében. Számos nyugati állam ezt nyilván nem tudatosítja és azzal hitegeti magát, hogy a kommunizmus vereséget szenvedett és a többi magátóűl jön majd. Döntő jelentősége van annak, hogy a Nyugat a reformereknek előbb nyújtson segítséget, mielőtt az ellenőrizhetetlen populista, demagóg vagy még rosszabb erők ezekben az országokban megbuktatnák őket Vélemény Bulgáriai törökök Az egykori szocialista országok közül a nemzetiségi problémát a legkacifántosabb módon Bulgáriában “oldották” meg. A milliós létszámú török lakosság (pontos számot ma képtelenség mondani, mert sokan Törökországba vándoroltak, sokan a problémák elkerülése végett bolgároknak vallották magukat, sokan még a nevüket is kénytelenek voltak megváltoztatni) két szempontból is irritálta a “szocialista” Bulgária hatalmasait: egyrészt nemzetiségileg egy NATO- tagállamhoz, Törökországhoz húzott állítólag a szívük, másrészt pedig többségükben muzulmánok voltak, ami — magánügy ide, magánügy oda — mégiscsak ideológiailag kínos: Nemzetiségként, netán nemzeti kisebbségként való elismerésük tehát szóba sem jöhetett, mert ez az akkori mániákus egységtörekvés szempontjából egy másképt gondolkodó népcsoport hivatalos tudomásul vételét jelentette volna. A megoldás fölöttébb “egyszerű” volt: a hivatalos álláspont szerint Bulgáriában törökök nincsenek (bár eleinte még saját lapjuk is volt), Bulgáriában mindenki bolgár, s a törökök csak törökül beszélő bolgárok. Az állampolgárság ilyetén összekeverése a nemzeti hovatartozással természetesen sok rossz vért szült, és most hozza meg keserű gyümölcsét. A kormány napjainkban nem zárkózhat el a demokratikus megoldások elől, s ez a törökök iránti viszonyban is megnyilvánul. Próbaképpen, fakultatív módon megkezdték a török nyelv oktatását azokban az iskolákban, ahol a török nyelvtanulás iránt érdeklődés mutatkozik. Lett erre haddelhad! A bolgár lakosság az agyafúrt nacionalizmust annyira magába szívta, úgy megfertőződött tőle, hogy a vegyes lakosságú területeken szinte lélegzetelállító akciókat indított. Sokan képesek voltak éhségsztrájkba kezdeni, nem engedik iskolába gyermekeiket, ha ott netán törökül tanuló gyerekek is vannak, tüntetéseket szerveznek. Csak azért, mert aki akar, tanulhat törökül. A kialakult helyzet óriási fejtörést okoz a helyi tanácsoknak. Krdzsaliban egy vegyeslakosságú Rodope-hegységi városban, tüntetéseket rendeztek, a főutakat blokád alá vették. Az egyik tüntetésen 500 tanító és 17 iskola diákjai is részt vettek. Leállt a tanítás. Razgradban már tízen éhségsztrájkot folytatnak, köztük egy ötgyermekes anya, akinek állapota súlyossá vált... Ennyire elvakulttá lehet tenni az embert? Lehet. TUdjuk ezt közelebbről is. Reméljük, az ilyen híreket a jövőben csak távolról és hallomásból ismerjük majd. Bátsy Géza ' Egy nap A dunai hajózás távlatai Osztrák szakértők úgy vélik, hogy a Duna a legjelentősebb közlekedési útvonallá válhat. Előrejelzéseik szerint 2000-ben a folyón már kétszer annyi árut lehetne szállítani, mint amennyit napjainkban a brenneri autópálya fővonalán szállítanak. Az osztrák külkereskedelem a Dunán szállítja az áruk egyötödét. A osztrákok a Dunán 23 millió tonna árut szállítannak évente. A szakértők hiányolják, hogy a Duna nem kapcsolódik az észak-nyugat-európai vízi úthálózathoz. Az évtized végéig a dunai áruszállítást meg akaiják kétszerezni és húsz éven belül évi 60 millió tonnára növelni. A vízi utat hatékonyan csak akkor lehet kihasználni, ha Bécs és Nagymaros között biztosítják az állandó minimális 2,7 méteres Vízmélységet. A dunai gőzhajózási társaság (DDSG) szakértői rámutattak, hogy a vízlépcsők építése nemcsak gazdasági, de környezetvédelmi szempontból is fontos. A Duna további mélyítése ugyanis a talajvíz szintjének csökkenését okozza és kihat a parti erdők pusztulására. Csak 20 év tnúlva? Jacques Attali, a Felújítási és Fejlesztési Bank (BERD) elnöke televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy Kelet-Közép-Európa államainak legalább 15-20 évre lesz szükségük ahhoz, hogy a nyugatihoz hasonló életszínvonalat érjenek el. Megerősítette, hogy a kelet-európai nemzetiségi problémáknak nem lenne szabad lassítaniuk a kelet-európai gazdaságoknak nyújtott segélyprogramokat. “Ellenkezőleg, ezek a jelzések arra ösztönöznek, hogy a segítségnyújtással sietnünk kell” — mondta Attali. Az egykori keleti blokk országainak megsegítésére alapított bank elnöke úgy véli, hogy ezeknek az országoknak nagyobb külföldi pénzügyi segélyt kellene folyósítani annak ellenére is, hogy a Perzsa-öbölben keletkezett károk felszámolására nagy tőkére lesz szükség. Véleménye szerint a banknak elég pénzeszköze van és 100 milliárd dollárt képes mozgósítani, amennyiben elképzeléseihez a magánszektor pénzügyi körei is csatlakoznak. Azok a benzinárak... Lengyelországban a múlt héten történt meg először, hogy némileg csökkent a benzinár, mégpedig 300 zlotyval literenként. A 98 oktánszámú super-benzin most 3900 zlotyba kerül, ami körülbelül 40 amerikai centnek felel meg. A kőolajárak az utóbbi napokban 20 dollár körül mozogtak hordónként, érdekes, hogy a balti-tengeri kőolaj ára Londonban 20 dollár alá süllyedt, ezzel szemben a texasi olaj New Yorkban 20 fölé emelkedett. A Szovjetunió nyugati társaságokkal együttműködve akarja kiaknázni Szahalin térségében levő olajkincsét. Egy 4,5 milliárd dolláros kereskedelmi egyezmény lehetővé tenné a sziget körüli kőolajlelőhelyek kihasználását. A térség kőolaj- és gázkészleteit 630 millió hordóra, illetve 140 milliárd köbméterre becsülik. A tárgyalásokat a tengeri olajtermelésről Angliában folytatják, de a tervek előkészítésén amerikai, japán és dél-koreai szakértők is dolgoznak. A szahalini olaj a tervek szerint 1995-ben kerülne a felszínre. Az OPEC-tagállamok februárban napi 23 millió hordóra növelték a termelést. Ez a nemzetközi energietikai ügynökség számításai szerint 100 ezer hordóval több volt, mint januárban. A legnagyobb növekményt Szaúd Arábiában érték el, a második helyen Irán áll. Irak csak napi 100 ezer hordó olajat termelt, de a januári termelést itt is 300 ezer hordóra becsülik. Kuvaitban ezzel szemben a hadműveletek idején egyetlen hordó olajat sem hoztak a felszínre. Tavaly is növekedett a turizmus A gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet (OECD) 24 tagállamában tavaly is 5 százalékkal nőtt a turistaforgalom. Az ennél nagyobb növekedést az Öböl-háború akadályozta meg. A turizmusból eredő bevételek tavaly az egy évvel korábbihoz képest 21 százalékkal nőttek és elérték a 179 milliárd dollárt. Európában a turisták 24, Észak-Amerikában 14, Ausztráliában és Japánban 12 százalékkal többet költöttek mint egy évvel korábban. A turizmusból eredő bevételek urgásszerúen növekedetek Németországban (6 milliárd dollárral) és Nagy-Britanniában (4 milliárd dollárral). Japánban és az USA-ban a bevételek egyaránt 3 milliárd dollárral növekedtek. Az idegenforgalmi listát még az Öböl-háború idején állították össze. A dokumentum megállapítja, hogy a háború “befagyasztotta” a turistautazásokat. Az év elején jelentősen csökkentek a szállodákban a helyfoglalások, és csökkent a legnagyobb légiforgalmi társaságok utasainak száma is. Összeurópai energetikai rendszer? A politikai tömbök felbomlása Európában új együttműködési formákra ösztönzi az energetikai szakembereket. Az ilyen irányú fejlődésben Ausztria kulcsszerepet szeretne vállalni. Ezt az Osztrák Energetikai Társaság vezérigazgatója jelentette ki, aki azt javasolja, hogy Kelet- és Nyugat-Európa energetikai rendszereit egyesítsék. Ez a terv azonban a kelet-eurőópai villanyhálózat nagyméretű korszerűsítését feltételezi, ami hatalmas összegekbe kerül. A számítások szerint Csehszlovákia villanyhálózatának felújítása 350 milliárd schillingbe kerülne, a szovjet energetikai rendszer korszerűsítése pedig 7 billió schillingbe. Európa mindkét energetikai rendszere önnálló, egymástól eltérő előírások szerint működik és összekapcsolásuk a különböző műszaki paraméterek miatt lehetetlen. Az osztrák vélemény szerint a legnagyobb baj, hogy a kelet-európai energetikai rendszer függ a Szovjetuniótól. A két rendszer összekapcsolása egységes villanyvezetékek felépítését teszi szükségessé. Ebben Ausztria szakmailag és pénzügyi kölcsönök formájában szeretne részt venni. A problémát azonban csak széleskörű nemzetközi együttműködéssel lehet megoldani. Új sugárzásmérő műszer A Belorusz Tudományos Akadémia minszki intézetében új rendszer alapján oldották meg a sugárzásmérést. A sugárzásmérőnek kisméretű tabletta formája van és karkötőórába, vagy karkötőbe szerelhető. Alapanyaga rádióaktív sugárzás hatására változtatja fizikai tulajdonságait és ezek mechanikus módszerrel mérhetők. A “tabletta” az ionizált sugárzásra néhány évtizedig egyformán reagál, nagyfokú érzékenységgel tűnik ki, és egy egész életen át használható. Ennek alapján a belorusz tudósok miniatűr sugárzásmérőt fejlesztettek ki, amelyet karkötőórába szerelve hordhatnak a sugárveszélyes munkahelyek dolgozói. A műszer hordozója állandó információkat kap arról, mely pillanatban, milyen mértékű sugárzásnak van kitéve a szervezete.
