Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-04 / 13. szám
2 Tisztújítás az FMK-ban A Független Magyar Kezdeményezés politikai mozgalom — amely jelenleg több mint 5 ezer tagot számlál, a helyi csoportjainak a száma pedig 110 — szombaton Galántán tartotta 7. közgyűlését. A tanácskozáson értékelték a mozgalom eddigi tevékenységét az ország és ezen belül Szlovákia politikai életében, majd vitára bocsátották, végül megszavazták az FMK munkatervét. Polgári centrumpártként egy, a poltikai hatalmaktól független társadalom fejlődését kívánják elősegíteni. A mozgalom a nacionalizmus megfékezésére és Csehszlovákiának az egységes Európába való beilleszkedésének megteremtésére törekedik. Célja a polgár szabadságának, a nemzeti kisebbségek szabad fejlődésének és a jogegyenlőségnek a szavatolása. Az FMK szabadelvű politikai mozgalomként erősíten kívánja kapcsolatát valamennyi párttal, és mozgalommal, amelynek az álláspontja hasonló, illetve ezzel a felfogással nem ellentétes. A jelenlegi politikai helyzetet értékelve a tagság véleménye szerint Szlovákia politikai élete kétpólusú modell felé halad. Ennek egyik felét a polgári középpártok, a másikat pedig a keresztényszociális és nemzeti vonásokkal rendelkező politikai pártok alkotják. A szélsőséges politikai erők jelenléte miatt egyelőre nem jöhet létre a klasszikus politikai váltógazdaság. A résztvevők veszélyesnek ítélték meg a kisebbségi egypártrendszer kialakítására tett törekvéseket, mert az lelassítja a demokartizálódás folyamatát. Az FMK aktív szerepet kíván vállalni az ország irányításában, törvényeket, kormányrendeleteket szándékozik elfogadtatni, törvénytervezeteket, illetve módosító javaslatokat akar beterjeszteni. A mozgalom támogatja a kormány reformtörekvéseit, következetesen kiáll a privatizálás valamint a magántulajdon és a tőke védelme mellett. Rendkívül fontosnak tekinti a szövetkezeti törvény módosítását, vagy egy új törvény elfogadása után a szövetkezetek átalakulnak — főleg szerkezetileg. A mezőgazdaság fellendítése érdekében szükségszerű lesz, hogy a nagy földművesszövetkezetek önálló üzemekké, az állami gazdaságok pedig társaságokká alakuljanak. A mozgalom segíteni fogja a magán- és farmergazdaságok kialakítását, és szeretné elősegíteni a dél-szlovákiai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek megalakulását. A közgyűlés végén megválasztották az FMK 30 tagú országos választmányát, majd zárt ajtók mögött sor került a mozgalom tisztújítására. A közgyűlés résztvevőinek szavazatai alapján március 2-tól a Független Magyar Kezdeményezés elnöki posztját A. Nagy László tölti be, az országos választmáy főtitkára pedig Tóth Károly. (-nő-) Emelkedő kikiáltási árak A hét végén Besztercebányán is koppantak a kalapácsok, jelezve, hogy Közép-Szlovákia székhelyén elkezdődött a kisprivatizáció. Öten versenyeztek a Perla presszó aukcióján, a pályázók két és háromnegyed órán át (eddig rekordidőnek számít) licitáltak. Bár apró tételekben emelkedett a felkínált érték, a 159. kalapácsütés után a 363 ezer 500 korona felkínált ár 3,5 millióra nőtt, mire gazdára talált a presszó. A vengéglátó üzemegységet a Vésel cég vette meg — kereskedelmi tevékenység céljából. Tegnap és tegnapelőtt nyolc helyiség került magánkézbe Besztercebányán, a kisprivatizáció első fordulója hét és fél órán át tartott. Az aukciót Pavol HraSka, az SZK privatizálási és vagyonkezelési miniszterének helyettese is megtekintette. Rimaszombatban a felkínált üzemegységek felét sikerült csak magánkézbe adni. A megfigyelők szerint a túl magas kikiáltási árak miatt csappant meg az érdeklődés, egy cukrászda árverésén például mind a négy érdeklődő visszavonta kérelmét. Igazi versengés csak egy élelmiszerüzletért folyt. Kikiáltási ára 451 ezer korona volt, amely a licitálás során közel a duplájára emelkedett: a boltot 760 ezerért vette meg az új tulajdonos, Anna Símová, aki — mint mondotta — bízik benne, hogy a befektetés rövid időn belül megtérül. Pozsonyban is volt aukció, immár másodszor. Nem talált gazdára a Slávia vendéglő, amelyért 2,6 millió koronát kértek. Egyébként egyetlen érdeklődő sem volt. Egy cipészműhelyért 301 ezer koronát, egy ligetfalusi fodrászatért pedig 524 ezer koronát fizetett az aukció győztese.. (-ár) Kevesebb gigajoule-t! Az állam energiapoltikiájának fő célja, hogy stabillá váljék az energiahordozók kiaknázása, valamint az, hogy az energiagazdálkodás terén az eddiginél jóval nagyobb figyelemét kell fordítani a környezetkímélő beruházásokra. Egyebek között ezt hangsúlyozza Az állami energiapolitika alapelvei című dokumentum, amelyet Vladimír Dlouhy gazdasági miniszter — a két tagköztársasági, valamint a szövetségi kormány gazdasági tanácsában, illetve a nemzeti kabinetekben való megtárgyalása után — terjeszt a csehszlovák kormány elé. Az alapelvek értelmében az energiapolitika stratégiáját négy irányban kell fejleszteni: 1. csökkenteni kell a gazdaság energiaigényességét, 2. meg kell teremteni a hátteret az ország gazdasági fellendüléséhez, 3. az eddiginél hatékonyabban kell felhasználni a hazai energiaforrásokat, 4. a csehszlovák energiaipari hálózatot össze kell kapcsolni az Európai Közösségek tagállamainak és a többi európai országnak az energetikájával. Az indoklás szerint az elmúlt negyven évben Csehszlovákia és a világ energiaipara eltérő irányban fejlődött. A nagy mértékű extenzív fejlődést két alapvető tényező határozta meg — a Szovjetuniótól való rendkívül szoros politkai és gazdasági függőség s a direktív központi irányítás. A takarékosságot szem előtt tartó poltika lebecsülése és az egészében véve gazdaságtalan közeg volt az oka, hogy a gazdaságilag egy szinten levő fejlett országokkal összehasonlítva energiaszükségletünk csaknem háromszor nagyobb. Ezer dollár értékű bruttó hazai termék előállítása Csehszlovákiában 26,3 gigajoule, míg Ausztriában csak 12,2, Dániában 12,4, Franciaországban pedig 12,9 gigajoule energiára van szükség. A többi fejlett államban ez az érték magasabb, hozzánk legközelebb Svédország áll 18,6 gigajoule-lel. Az energiapoltikai tervezet két “forgatókönyvet” tartalmaz. Az egyik a gazdasági reform teljes mértékű megvalósításából indul ki, a másik a gazdasági fellendülés ütemének hosszantartó lassulásával számol. A tekintetben viszont megegyezik a két változat, hogy a 2000—2005-ös évekre elérjük a fejlett ipari államok jelenlegi színvolanát. I( ÚJSÁG )1 A bősi energiaérv... (Folytatás azl. oldalról) Mindenesetre csak tisztelni lehet azokat a természetvédőket, akik a jelenlegi helyzet ismeretében szinte sziszifuszi munkába fogtak. Ugyanis ma már nyilvánvaló, hogy az erőmű megépítése nemcsak a vizes lobbynak a célja, hanem a legtöbb párt, ha hivatalosan nem is, de emellett voksol. A szlovák önállósággal kacérkodó pártok számára nyilvánvaló Szlovákia deficites energiahelyzete. Igaz, a természetvédők nincsenek annyira egyedül, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a hivatalos politika “háta mögött” voltak kénytelenek tenni, arait tehettek. Most például az ügy érdekében már 55 polgármester levelét megírta... Csak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy a kommunista rendszer utolsó heteiben megvádolta a magyarországi ellenzéket: szándékosan csinál politikai ügyet a kérdésből, hogy zsarolja a kormányt! Más dolog, hogy csehszlovák részről politikai ügy volt ez már a két ország közötti szerződés aláírásakor is. Husák állítólag úgy próbálta jobb belátásra bírni a vízlépcsőrendszer ellenzőit, hogy felépítésével “bevesszük a magyarok utolsó fellegvárát”. A természetvédők ma megbékélést hirdetnek!-méj-Az AIDS ellen: Növényi fehérje A libatopok rendjébe tartozó álkörmös (Phytolacca americana) leveléből kivont fehérjéről régóta tudják, hogy gátolja különféle vírusok, így a járványos gyermekbénulás vagy az influezna vírusának szaporodását. Egyesült államokbeli kutatók azt vizsgálták, hogy miképp hat ez a növényi méreg az AIDS kórokozója által megfertőzött emberekből származó T-limfocitákra. E méreganyagot összekapcsolták az olyan ellenanyagmolekulával, amely a T-limfocita egy bizonyos CD 4 jelű megkötőhelyéhez. A tapasztalat szerint az álkörmösnek az ellenanyagtól vezetett fehérjéje megcélzott sejteket, s meggátolta bennük újabb AIDS-vírusok keletkezését. (Nautere) Biotechnológiai prognózis Az Európai Vegyipari Szövetség biotechnológiai tanácsadó csoportja szerint a biotechnológiai termékek forgalma az összes vegyipari termék forgalmának 8 százalékát (83,3 milliárd ECU-t) fogja elérni. A leggyorsabb fejlődést a biotechnológiai módszerek alkalmazásában a vegyiparban, a gyógyszeriparban és az elektronikai iparban látják, mert a műszaki problémákat ezekben az ágazatokban lehet a leggyorsabban megoldani. Az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban a biotechnológia alkalmazása lassúbb ütemű, mert jelentős technikai nehézségeket kell még legyőzni. EGK-költségvetés Az Európai Parlament jóváhagyta az EGK 1991-re szóló költségvetését, amely az elmúlt évinél csaknem egyötöddel nagyobb kiadást irányoz elő. A költségvetés keretösszege 55,5 milliárd ECU (78 milliárd USA-dollár). Nagyjából egyenlő Spanyolország vagy Hollandia költségvetésével. Csaknem kétharmada a közös piaci agrártermelők támogatására hivatott. Ám az is lehet, hogy a termelők még ennél is többet kapnak majd az EGK-kasszából, hiszen a mezőgazdasági árak meglehetősen nyomottak a világpiacon, s az idén sem várható javulás. A parlament heves harcot vívott a tagállamok kormányaival azért, hogy a költségvetésből újabb alapokat fordíthassanak környezetvédelemre. Az öszszeg ugyan kicsi, ám precedenst teremthet, és feltárhatja az utat a természet fokozottabb védelme előtt. (Reuter) 1991. március 2. Melyiket a sok közül? (Folytatás az 1. oldalról) iyi úr kétségtelen helyzeti előnyben volt, hiszen az előtte elhangzottakra építhetett. Nem kellett a teljes javaslatot részleteznie, csupán a lényegében eltérő rendelkezéseket. Előadói kulturáltsága, vitakészsége és válaszai, illetve felvetései által politikailag érettebbnek tűnt. Előadásának tartalmi részét is figyelembe véve a hallgatóság többségének elvárásai szerint szólt. Az értékelés során nem szorítkozhatunk csupán az előadók teljesítményére. Figyelembe kell venni a tolmácsok szerepét is. Az első előadás során dr. Mészáros tolmácsolt, aki érzésem szerint nem túlságosan jártas a mezőgazdasági és jogi szakirodalomban. iyi úr előadását viszont dr. Világi képviselő úr energikusan és szabatosan fordította magyar nyelvre, és nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a javaslatot illetően nagyobb tárgyi ismeretekről és áttekintésről adott bizonyságot. Az előadások után lehetőség nyílt arra, hogy a hallgatóság is kifejtse véleményét, és elmondja észrevételeit a törvénytervezetekkel kapcsolatban, esetleg módosítási javaslatokat tegyen. Sajnos, egy-két kivételtől eltekintve a felszólalók csupán saját problémáik megoldására vártak választ. Ezekre azoban — lévén csupán a tervezetek ismertetéséről szó — az előadók mindössze feltételes módban válaszolhattak. A törvény elfogadására valószínűleg még e hónap folyamán sor kerül. S hogy melyik javaslatot hagyják majd jóvá, még nincs eldöntve. Dr. FEHÉR TIBOR Az új helyzethez igazodva (Folytatás az 1. oldalról) nincs kedvezőtlen hatással fizetési mérlegünkre. Visszatérve a kiállításra, a Salima még keresi új arculatát, noha eddig ismeretlen, mégis dinamikusan fejlődő cégek is megjelentek félkész, vagy kész termékeikkel. Azonban továbbra is az ismert nagyvállalatok “uralják” a pavilonokat. A termékszerkezet-váltás leginkább a tejiparban és a húsiparnak a tartósított élelmiszereket gyártó egységeinél tapasztalható. A bemutató alapján jelentős piaci offenzívára készülődnek a szlovákiai sörgyárak is. A külföldi cégek viszont olyan árucikkeket is kínálnak már, amelyeket eddig inkább csak a nagy nyugati folyóiratok színes reklámjaiból ismerhetünk. Érdekes, hogy sokkal optimistább a külföld a hazai vásárlóerőt illetően, mint mi magunk. Nagyon/bőséges például a drága exkluzív élelmiszerek és italok kínálata. Ami a legmozgalmasabb a Salimán, az az élelmiszeripari berendezéseket és konyhafelszereléseket kínáló részleg. Jól érezték meg, főleg a külfödiek, hogy a privatizávió ebben az irányban indul meg legelőször, és máris nagyban kínál-KözösPiac: ják a gépeket, pékségek, vendéglők és éttermek felszerelését, hűtőtechnikát. Amíg a hazai ipar csak hosszú átfutási idővel vállalja a szállítást, addig a külföldi cég azonnal tud lépni. Másként is néznek most a látogatókra, hiszen bárki potenciális vevő lehet. Az Embax Print elsősorban a papírgyárak és a nyomdaüzemek bemutatója, de az előző évekhez képest több praktikus berendezés is megjelent a mezőgazdasági termékek zsákolására vagy zsugorított fóliába való csomagolására. Ezeknek egy része olyan árú és teljesítményű, hogy már magánvállalkozó is megvásárolhatja. Az Intrama főleg a nagyüzemi raktározás eszközeit kínálja, s ezért talán kisebb érdeklődésre tarthat számot, hiszen robotokra, manipulátorokra, automata szállítóeszközökre nem igen marad befektetni való pénz. Viszont a számítógépes készletnyilvántartás a magánvállalkozók számára is fontos lehet. Az elős napok után elmondható az idei évadnyitó kiállításokról, hogy jól alkalmazkodnak a megváltozott hazai és külföldi kürölményekhez.-siGy-Lassuló gazdasági növekedés A Közös Piac gazdasági növekedése a bruttó hazai termékben (GNP) mérve 2,2 százalékra fog lassulni 1991-ben, szemben a két évvel korábbi 3,3 százalékos növekedési ütemmel, 1992-ben viszont a volt keletnémet gazdaság átszervezésének és stabilizálásának ekőrehaladtával ismét a növekedés gyorsulása várható — áll az Európai Közösségek Bizottságának tanulmányában. A lassulás elsődleges oka a két Németország egyesülése, amely 1991-ben még negatív irányba befolyásolja a Közös Piac — ezen belül mindenekelőtt Németország — gazdasági növekedését. Emiatt Németország 1991. évi várható GDP-növekedését 1-1,5 százalék közé teszik, pedig ha az egyesülés nem következik be, szakemberek szerint akár 3,25 százalék is lehetett volna — az egykori NSZK gazdasági növekedése. A bizottság az egyik legfőbb veszélynek az infláció felgyorsulását tartja. (AFP) Devizapiaci árfolyamok v____________________________________________ r Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991.március 4-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza- ( Pénz-) nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,69 53,75 53,22 51,39 54,53 52,96 Ausztrál dollár 21,75 22,19 21,97 20,80 22,50 21,65 Belga frank (100) 87,71 89,49 88,60 85,52 90,80 88,16 Dán korona 4,70 4,80 4,75 4,57 4,87 4,72 Finn márka 7,47 7,63 7,55 7,26 7,74 7,50 Francia frank 5,31 5,41 5,36 5,17 5,49 5,33 Görög drachma( 100) 16,77 17,11 16,94 15,73 17,27 16,50 Holland forint 16,03 16,35 16,19 15,63 16,59 16,11 ír font 48,17 49,15 48,66 46,50 49,86 48,18 Japán jen (100) 20,64 21,06 20,85 20,05 21,37 20,71 Kanadai dollár 24,08 24,56 24,32 23,37 24,93 24,15 Luxemburgi frank (100) 87,71 89,49 88,60 84,66 90,78 87,72 Német márka 18,06 18,42 18,24 17,78 18,70 18,24 Norvég korona 4,62 4,72 4,67 4,49 4,79 4,64 Olasz líra (1000) 24,17 24,65 24,41 23,57 25,01 24,29 Osztrák schilling 2,56 2,62 2,59 2,53 2,65 2,59 Portugál escudo (100) 20,61 21,03 20,82 19,70 21,32 20,51 Spanyol peseta(100) 29,01 29,59 29,30 28,25 29,95 29,10 Svájci frank 20,82 21,24 21,03 20,50 21,56 21,03 Svéd korona 4,86 4,96 4,91 4,72 5,04 4,88 USA-dollár 27,71 28,27 27,99 27,29 28,69 27,99
