Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-04 / 13. szám

I 1991. március 4. ÚJSÁG Elmúlt a harcok felújításának veszélye? Tűzszűneti megegyezés Irakkal Tegnap megkezdődtek a tárgyalások az iraki katonai küldöttség, valamint Norman Schwarzkopf amerikai tábor­nok és Khalid bin Szultán szaúd-arábiai herceg között a fegyverszünetről. Az amerikai tábornok és a szövetségesek, akik harmincnyolc napos légitámadások és száz órás szárazföldi harcok után le­győzték Irakot, elsőrendű törekvése, hogy bocsássák szabadon a szövetséges hadifoglyokat. A háború azonnali felújí­tásával fenyegetőztek, amennyiben Irak e békefeltételt nem teljesíti. A találkozót egy iraki repülőtéren a kuvaiti határ közelében tartották meg. A tárgyalások térségét tankok és páncélo­zott járművek, valamint amerikai kato­nai egységek vették körül. A tárgyalások helyszíne felett helikopterek köröztek. Az amerikai tábornok helikopterrel, az iraki küldöttség páncélozott járművel érkezett. Schwarzkopf tábornok az iraki gene­rálisokkal folytatott tárgyalások után ki­jelentette, hogy azok őszinték és konst­ruktívak voltak. “Örömmel közlöm, A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése szerint a horvát Pakrac városkában leg­alább hat ember életét vesztette és több tucatnyian megsebesültek a rendőrök, valamint a szerb és a horvát nemzetisé­gű lakosság összetűzései során. Jugo­szlávia elnöksége parancsot adott a had­sereg beavatkozására, hogy megakadá­lyozza a szerbek és horvátok közti fegy­veres összetűzések elterjedését. A pakraci összetűzésre úgy került sor, hogy a horvát belügyminisztérium rendőrei és különleges alakulatai meg­szállták a várost. A horvát hatóságok szerint a rendőrőrsön lefegyverezték a horvát nemzetiségű rendőröket. A cse­lekményt állítólag, egy illegálisan fel­fegyverzett szerbekből álló csapat kö­vette el. Az előzményekhez tartozik, hogy a pakraci közösség úgy döntött, nem veti alá magát a horvát hivatalok­nak és a Krajina elnevezésű autonóm te­rülethez csatlakozik. Ezt az autonóm te-Sokat hallunk, olvasunk az utóbbi időben Jugoszlávia zilált politikai viszo­nyairól, a szerb—horvát ellentétekről, a tagköztársaságok önállósodási törekvé­seiről, a szlovén problémáról, polgárhá­borús veszélyről. Koszovo albán problé­mája már szinte elvész az egyéb nyugta­lanító hírek tömkelegében. Nacionalista hullám söpör végig Jugoszlávián, szen­vednek tőle szerbek, magyarok, horvá­tok egyaránt. Alapjában véve úgy tűnik, mintha hatásköri vitáról lenne szó — a köztársaságok és a szövetség viszonyá­ról. lUdjuk, ez a probléma nálunk is ki­élezte a politikai helyzetet, pedig csak két köztársaság viszonyáról volt szó. A bonyolultabb szerkezetű Jugoszláviában a hatásköri vita nyílt ellenségeskedéssé fajult, mert a területi, gazdasági, színvo­nalbeli különbségeket a tagköztársasá­gok között nacionalista lepelbe burkol­ják, nemzeti érdekként kezelik a való­ságban szociális és gazdasági gyökerek­ből táplálkozó elégedetlenséget. Persze, könnyebb érzelmi követeléseket — önállóság, szuverenitás, nemzeti zászló — kielégíteni, mint eredményessé tenni a roskadozó gazdaságot. Hogy mennyire felületi “kezelése” ez a valós problé­máknak, azt néhány adat bizonyítja: A lagújabb statisztikai adatok szerint mintegy ötmillió jugoszláviait fenyeget éhínség, minden nagyedik állampolgár a létminimum alatt él. Nemrég Jugoszlá­viában még az volt jellemző, hogy az ín­ség elsősorban a vidéket sújtotta, de ma hogy minden pontban megegyeztünk”, jelentette ki újságírók előtt a tábornok. Legfontosabbnak tartotta, hogy megál­lapodás született a hadifoglyok azonnali cseréjéről és arról, hogy a szövetségesek megkapják a tájékoztatást az iraki had­sereg által létesített aknamezők elhelye­zéséről mind a szárazföldön, mind a Per­zsa-öböl vizeiben. Schwarzkopf tábor­nok megelégedéssel szólt a megbeszé­lésről, amely mint mondta, nagy lépést jelentett a tartós tűzszünet biztosítása felé. Tegnap közzétették a Biztonsági Ta­nács határozatát a tűzszünet feltételei­ről. A feltételek között szerepel a hadi­foglyok feltétel nélkül szabadonbocsása és a Kuvaitban rabolt javak visszaszol­gáltatása. Továbbra is érvényben marad az Irakkal szembeni kereskedelmi tila­lom. A 15-tagú Biztonsági Tanács 11 tagja a határozat mellet szavazott, Kína, India és Jemen tartózkodott a szavazás­tól, Kuba a határozat ellen szavazott. A tűzszűneti tárgyalásokat megelő­zően Szaddam Husszein tanácskozott rületet a Horvátország területén élő szerbek alakították ki. A horvát rendő­rök megérkezése a városba ellenállásra késztette a szerbeket, akik ellen a rendő­rök lőfegyvert használtak. Pakrac egy tízezer lakosú városka, amely polgárháború küszöbére sodorta az országot. A szerb szervezetek a hor­vát hatóságok agressziójáról beszélnek és leszámolásra hívnak fel. Amennyiben Horvátország kiválik Jugoszláviából az ott élő szerbek lesza­kadnak - jelentette ki Belgrádban a Szerb Nemzeti Tanács elnöke. A Krajina autonóm területet illetően azt közölték, hogy ez az országrész mindenképpen Ju­goszlávia része marad. A szerbek azzal vádolják a horvátokat, hogy tagköztársa­ságuk területén megsértik a szerbek em­beri jogait, elbocsátják őket állásukból és a horvát nemzetiségű lakosságot fel­­fegyverzik. már ez egyaránt érvényes falura és vá­rosra. Egyre szaporodnak a munkabe­szüntetések, a szakszervezetek már többször fenyegetőztek általános sztrájkkal is. Az állam ugyan biztosítja a minimálbéreket, kifizetésük azonban rendszeresen késik, néha két hónapot is. A zilált viszonyok nem vonzzák, sőt, elri­asztják a külföldi tőkét. A külföld nem csupán a beruházásoktól tartja vissza magát, hanem kölcsönöket sem ad, hi­szen nincs biztosítéka, ki vállalja majd a visszafizetést. Jugoszláviában pattanásig feszült a szociális és gazdasági helyzet. A felszí­nen azonban hatásköri, nemzeti követe­lések formájában fogalmazódnak meg az ellentétek, nem csoda tehát, hogy az egyeztető tárgyalásokon rendszerint “süketek párbeszéde” folyik. Sokan — még külföldi megfigyelők is — úgy vélik, hogy politikai közmegegyezés nélkül a gazdaság egy helyben topogása nem szüntethető meg. A valóságban néhány milliárd doHárra lenne szükség az or­szágban. Ez, persze, magától nem jön. A szakszervezetek sejtik, hol kellene kez­deni a rendcsinálást: hangsúlyozzák a sztrájkok, tüntetések politikamentessé­gét, gazdasági kérdésekre meztelenítik le a problémákat. Ezekkel azonban, úgy látszik, mintha sem a köztársaságok, sem a szövetség, sem a sajtó nem törőd­ne. BÁTSY GÉZA tanácsadóival. A bagdadi rádió jelen­tése szerint Husszein ellenőrzése alatt tartja még az országot. A rádió felkelés­re szólította fel Szaúd-Arábia népét és Fahd királyt tette felelőssé sok iraki éle­tének elvesztéséért. Husszein üzenetet intézett a katonákhoz és az ország lakos­ságához. Azzal vádolta Bush amerikai elnököt, hogy árulást követett el, mert akkor kezdte meg a támadást, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdte tárgyalását a szovjet béketervről. A palesztin népi felkelés nevű moz­galom illegális vezetése harcot hirdetett a megszállt arab területeken Izrael ellen. Az izraeli rendőrség óva intette a palesz­tin lakosságot az erőszakos cselekmé­nyektől, amelyek az Öböl-válság előtt napirenden voltak. Az izraeli szóvivő kö­zölte, hogy amennyiben a palesztinok a konfrontációra törekednek, a PFSZ-t kizárják azokról a tárgyalásokról, ame­lyeken a közel-keleti helyzet megoldását vitatják meg. Napelemek Afrikában A német Siemens konszern és a Bayerwerk cégek kapták eddig a legna­gyobb megrendelést egy napelemekkel működő áramfejlesztő rendszerre. A környezetvédelmi szempontból felette előnyös rendszert 30 millió márka /20 millió dollár/ költséggel Afrika szaharai térségében építik fel. A megrendelés egy 600 kilowatt teljesítményű berendezés létrehozására, felszerelésére és karban­tartására szól. A berendezést hat afrikai ország közösen használja ki. A Siemens már régóta foglalkozik napelemek és klímaberendezések fej­lesztésével. Személyautók számára pél­dául olyan tetőüveget fejlesztett ki, amely energiát állít elő, s ezt nyáron a gépkocsi belső terének hűtésére, télen pedig fűtésére használhatják ki. A Sie­mens foglalkozik elektronikus és atom­erőművek számára biztonsági berende­zések gyártásával is. A fejlesztési mun­kálatokra idén a cég 7 milliárd márkát fordít. Japán infláció Ez év januáijában Japánban a fogyasztási árak 0,8 százalékkal nőttek a decemberi ár­színvonalhoz képest Éves átlagban az inflá­ció 4,5 százalékos, ami az utóbbi tíz évben a legnagyobb. A kormányképviselők úgy vélik, hogy az áremelkedések már elérték tetőpont­jukat mert összefüggésben voltak a kőolajá­rakkal. Ezt igazolja az árak alakulása február .folyamán, amikor csökkentek a kőolajárak és ugyanakkor csökkentek a közszükségleti cik­kek árai is Japánban. ( Hírek ) • Megszűnt a Volksstimme. Az Osztrák Kommunista Párt 1945-ben alapított napilap­ja tegnap jelent meg utoljára. Példányszáma 45 ezer körül mozgott Megszűnésének oka a pénzügyi veszteség. A Volksstimme a további­akban hetilapként jelenik meg májustól 32 ol­dalon. •Az Ariane európai rakéta, amelyet teg­nap éjjel Franciaországból lőttek fel a vilá­gűrbe juttatott két műholdat az egyiket tévé­­közvetítések sugárzására, a másodikat meteo­rológiai kutatások céljából. A műhold felte­hetően 20 millió európai lakásba sugározza a Luxemburgban székelő Európai Szatelit Tár­saság műsorát •Mozambikot az utóbbi negyven év legna­gyobb szárazsága sújtja. Az ország középső ré­szében 500 ezer embert fenyeget az éhhalál. A hatóságok közölték, hogy az idei termés telje­sen tönkrement. A szárazság főleg Manica tartományt sújtotta, ahol 622 ezer ember él, közülük 560 ezer azokban a térségekben, ahol idén sem kukorica, sem hüvelyesek nem te­remtek. •Az Európai Közösségek 500 ezer ECU A ECU = 1,35 dollár/ gyorssegélyt nyújtanak a perui kormánynak a kolerajárvány megféke­zésére. Ugyanekkora összeget utaltak át már február tizenkettedikén is. A járvány január­ban tört ki és villámgyorsan elteijedt Peru csendes-óceáni partvidékén, ahol 45 ezer em­ber betegedett meg és kétszázan meghaltak. •Megszakították a tanítást az albán egye­temeken. A Tanjug hírügynökség jelentette, hogy az intézkedés a jelenlegi nyugtalan bel­politikai helyzet következménye. Elmérgesedett a szerb-horvát viszony Vélemény ) Politika és gazdaság Jugoszláviában Egy nap A háború gazdasági összefüggései Az Öböl-háborúnak számos gazdasági összefüggése és következménye van.Néhány közülük: Közvetlenül a háború befejezése után hirtelen felszökött az arany és a platina ára. Az arany a harcok megkezdésekor egyre olcsóbb lett, majd a tűzszünet beállta után azonnal 4,5 dollárral felszökött az ára a londoni tőzsdén. Immár másodszor történik meg az Öböl-válság során, hogy az arany árfolyama ellenkező módon reagál, mint azt a szakértők vátják. Az Öböl-háború eredményei megnövelték az érdeklődést az amerikai fegyve­rek iránt. Összesen 33 milliárd dollár értékben akarnak amerikai fegyvereket vásárolni. Főleg a közel-keleti országok érdeklődése nagy: Szaúd-Arábia 14, az Arab Enmirátusok 5, Egyiptom pedig 3 milliárd dollár értékű amerikai fegyvert szeretne vásárolni. A megrendelések kétmilliárd dollárral nagyobbak, mint egy évvel korábban voltak. A nehézség abban van, hogy az Egyesült Államok törvény­hozói azt latolgatják, hogy betiltják bármiféle fegyverek szállítását a Közel-Kelet­re. Amerikai jogászok közvetlenül a harcok befejezése után bepereltek négy iraki állampolgárt, egy iraki bankot, három amerikai bankárt és egy török kereskedő­ház tulajdonosát, hogy több milliárd dollárt sikkasztottak. A pénzeket az olasz Banca Nazionale Del Lavoro bankkal kötött, korántsem tiszta ügyletek rrévén vették fel. A hitelek feltehetően hozzásegítették Szaddam Husszeint ahhoz, hogy elindíthassa háborús gépezetét. Csökken a népesség, nő a vállalkozókedv A magyarországi Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az ország né­pessége az utóbbi tíz évben 3,1 százalékkal csökkent, s jelenleg Magyarország lélekszáma ÍO millió 375 ezer. Csökkent a házasodók száma is, mégpedig ezer párral 1989-cel szemben. Magyarországon az átlagos kereset tavaly 13 205 forint volt havonta, az évi inflációs ráta pedig 29 százalék. A kiskereskedelmi forgalom 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 7 százalékkal csökkent. A tavalyi év folyamán a munkanélküliek száma Magyarországon százezer fővel gyarapodott. Ugyanakkor a felére csökkent a szabad munkahelyek száma, melyekben a kínálat az év végén 17 ezer volt. Figyelemreméltó a külkereskedelmi mérleg alakulása, ahol az 1989. évi 1,4 milliárd dolláros hiányt egy évvel később 130 millió dolláros többletre sikerült megváltoztatni. Sikeres a kisvállalkozás. A kisvállalatok száma egy év alatt 14 ezerrel nőtt, s közel 30 százalékban külföldi tőkerészvétellel. A külföldi beruházók kb. 400 millió dolláros tőkével részesed­nek a magyar kisvállalkozásokban. Magyarországon tavaly sikerült stabilizálni az adósságszintet, amely 21 milli­árd dollár maradt. Német ökológiai program A német környezetvédelmi miniszter közlekedésökológiai tervet nyújtott be a kormánynak, amely tíz pontban összegzi a teendőket a század végéig. Eszerint a német gépkocsik fogyasztását a század végéig 5-6 literre kell csökkenteni száz kilométerenként, ami jelentősen hozzájárulhat a kéndioxid mennyiségének csök­kentéséhez a légkörben. Mivel a gépkocsiközlekedés egyre növekszik, az üzemanyagot is tökéletesíteni kell és a személyforgalmat lehetőleg az utakról át kell vinni a vasutakra. Az intézkedések lehetővé teszik, hogy a gépkocsiforgalom növekedése ellenére a légkörbe juttatott ártalmas anyagok mennyisége csökkenjen. Ha kétezerig a szál­lítási teljesítmények 26 százalékkal nőnek, a nitrogénoxidok mennyisége 29 szá­zalékkal, a kén 69, a karbon pedig 59 százalékkal csökkenhet a légkörben. Külön fejezet az egykori NDK környezetvédelmi szepontból tönkretett területének a helyrehozása. A gazdasági miniszter véleménye szerint a kömyezetjavító intézke­dések megvalósításáért a felelősséget főleg az államnak kellene vállalnia. A ma­gánberuházások ugyanis képtelenek megoldani a helyzetet és csak részleges javu­lást eredményeznének. Keletnémet vállalatok katalógusa Az egykori NDK állami vállalatainak igazgatásával megbízott szövetségi hiva­tal még e hónapban kiadja az eladásra kínált vállalatok katalógusát, amelyet világszerte terjeszteni fog. így akarják meggyorsítani egy egykori kombinátok magánkézre juttatását. A nyolcezer keletnémet állami vállalat közül eddig már 700-at sikerült értékesíteni. A privatizációs hivatal egyik tagja kijelentette, hogy a hatóság semmi esetre sem akar olyan tevékenységet kifejteni, amely új munkahe­lyek létrehozására irányulna. A nyilatkozat szerint ez az állam dolga. A dolgozók a keleti tartományokban tiltakoznak az ilyen privatizálás ellen. A német építésügyi minisztérium tervbe vette, hogy az idén a keletnémet lakásokban az egy négyzetméter lakásterület fűtésének díját egy márkáról öt márkára emeli. Ezzel egy átlagcsalád kiadásai a lakásra az eddigi 4 százalékról 12 százalékra növekedne. Amennyiben emelkednek a bérek is, tovább nő a lakbér, míg el nem éri a havi kiadások 25 százalékát, tehát ugyanannyit, mint Németor­szág nyugati részében. A rászorulók a tervek szerint külön juttatásokban része­sülnek, hogy kifizethessék a lakbért. Idén e juttatások összege 800 millió, jövőre pedig 3,2 milliárd márka lesz. Az átlagos bér az egykori NDK területén 1200 márka: Romlik a Philips helyzete Európa legnagyobb közszükségleti elektronikát gyártó cége a holland Philips tavaly igen gyenge gazdasági eredményt ért el. A társaság veszteségei elérték a 4,24 milliárd guldent /kb. 2,5 milliárd dollár/, míg egy évvel korábban a tiszta nyereség 800 millió dollár volt. A cég, amely az egész világon képviselteti magát tavaly 2,5 százalékkal kisebb forgalmat bonyolított le, mint egy évvel korábban. A Philips elnöke azonban kijelentette, hogy ez a fejlődés nem nyugtalanító, mert összefügg a szerkezetvál­tással. A vállalat az év végéig ismét nyereséges akar lenni. A Philips világszerte 272 ezer embert foglalkoztat, ebből kb. 50 ezret Észak- Amerikában. Éppen az észak-amerikai üzemek okozták a legnagyobb csalódást, mert itt csökkent a legnagyobb mértékben az eladás. A szerkezetváltás tavaly 4,65 milliárd guldenbe került és 20 ezerrel csökken­tette a Philips-gyárakban a munkahelyek számát. Összesen 55 ezer munkahely megszűnésével számolnak. A cég jelenleg 17 milliárd gulden adósságot halmozott fel, ami alaptőkéjének 74 százaléka. A cég elnöke szerint ez a helyzet most lehetetlenné teszi az újabb beruházásokat. t____________________________________ I

Next

/
Thumbnails
Contents