Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-22 / 29. szám
I í ÚJSÁG 1991. március 22. HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK Facsemetét - honnan? Megdrágult az élet, és ezt a faiskolák forgalmában is érzékeljük. A gyümölcsfélék árának várható emelkedése, illetve a vegyszerektől mentes élelmiszerek iránti kereslet növekedése sok kertbarátot és háztáji árutermelőt arra ösztönöz, hogy maga igyekezzen megtermelni a családja számára szükséges gyümölcsmennyiséget. Sokan szeretnének gyümölcsfákat telepíteni, csak az a kérdés, hol lehet hirtelenjében facsemetét szerezni? Az árusítás a napokban veszi kezdetét, s amíg a készlet tart, oltványokon kívüj bogyósok is kaphatók lesznek a faiskolákban, illetve az ideiglenes árusítóhelyeken és szakboltokban. Nevezetesen a Semex állami vállalat a következő településeken fog facsemetéket árusítani szakboltjaiban: Nyitra, Guta, Pöstyén, Nővé Mesto nad Váhom, Rimaszombat, Tőketerebes, Bártfa, Vranov. Lesz árusítás továbbá a vállalat pozsonyi lerakatában (Bratislava-Raca, Púchovská 12), valamint a kassai kerületi vetőmagelosztóban is. Az érdeklődőktől most már megrendelést nem fogadnak el, viszont a faiskolákban még lehet némi ültetöanyagot szerezni. A faiskolák jegyzéke talán segíthet a telepítéshez készülödőknek. Közülük elsősorban a Veselé pri Piest’any-i Nemesítő és Kutató Állomás faiskoláját ajánljuk, ahol több újdonság is kapható. Ráadásul a közelében lévő rákovicei faiskolában dísznövényeket is beszerezhetnek a kertbarátok. Ezen kívül a Nyugat-szlovákiai kerületben a következő helyeken érdemes érdeklődni: Semenársky státny majetok Kvetoslavov, Semenársky státny majetok Sládkovicovo, OS Cierna Voda, Sl’achtitel'ská stanica Král'ová pri Senci, Státny majetok Senec, Státny majetok Bánovce nad Bebravou, Ovocinársky státny majetok Myjava, Státny majetok Partizánske, OS Návojovce, Semenársky státny majetok Holíő OS Cunín. Mit gyűjtsünk? A martilapu (Tussilago farfara - podbel’ lieéivy) virágja saját célra és értékesítésre A Pozsony környéki kertbarátoknak figyelmébe ajánljuk még a ZARES Záhradka szakboltját (Mileticova utca) és fővárosi faiskoláját (Ivánska cesta). A Közép-szlovákiai kerületben elsősorban a Bojnicei Gyümölcs- és Dísznövény Kutató Intézetben célszerű érdeklődni, ahol egyebek között bogyósgyümölcsüeket is szaporítanak, s ahol néhány kevésbé ismert gyümölcsféleség (mogyoró, som, homoktövis) ültetöanyaga is beszerezhető. Faiskola található még Bzovíkban és Pruskéban, de ezek meglehetősen szűk választékkal, és elsősorban önellátásra szakosodva dolgoznak. A Kelet-szlovákiai kertbarátok főleg a Klcovi Nemesítő és Kutató Állomáson érdeklődjenek. Itt gyümölcsfákon kívül dísznövényeket is szaporítanak. Kisebb faiskolák működnek a Caklovi és a Sabinovi Mezőgazdasági Középiskola tangazdaságában, a Szilicei Efsz-ben, s az eperjesi Útkarbantartó Vállalatnak is van faiskolája Lipanyban. Ami pedig a jövőt illeti, sokkal biztonságosabb, ha a nagyüzemek példáját követve a kertbarátok, háztáji árutermelők és egyéni gazdálkodók is előre megrendelik az ültetőanyagot a Semex állami vállalat faiskolájában (Semex s. p. Őkölkárske stredisko, Púchovská 12,835 08 Bratislava). Jana Chválová mérnök egyaránt gyűjthető. Gyakran már a hó alatt kivirul, ezért már 'márciustól szedhető. Félig nyílott virágait kocsány nélkül kell szedni, vékony rétegben elterítve, árnyékban szárítani. Száradási aránya 6:1, kilónkénti felvásárlási ára 14 korona. Teája enyhén összehúzó, fertőtlenítő, bevonó, köptető és görcsoldó hatású. Enyhíti a köhögési ingert, összehúzza és fertőtleníti a gyulladásban lévő, vagy foghúzáskor megsebzett ínyt, gyógyítja a gyulladásban lévő hangszálakat. Ez a hatás apróbojtorján (repík lekársky) hozzáadásával növelhető. A szétmorzsolt drogból 1,5 grammot (egy kávéskanálnyit) 6-8 C3 Jobb területkihasználás növénytársítással A gazdasági feltételek szorításában a kertbarátok és házikerttulajdonosok egyaránt arra törekednek, hogy a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésükre álló földterületet. Van, akit az önellátásra való törekvés ösztönöz, mások a lehetséges bevételt szeretnék így növelni. Egyetlen lehetőség van: a megfelelő elő- és utóvetemények, illetve társnövények helyes megválasztásával olyan növényforgót kell kidolgozni, amely lehetővé teszi a kert maximális kihasználását. A kijelölt ágyásra már e hét végén kiültethetjük a tőzegkockás salátapalántákat (20x25 cm) és a sorközökbe retket vethetünk (Saxa, Rampouch). Mihelyt felszedjük a retket, paradicsomot ültethetünk a sorközökbe, a lekerülő saláta helyére pedig majd bokorbab kerülhet. Egy további ágyáson március végén korai káposztaféléket (karalábé, káposzta, kelkáposzta, karfiol) ültethetünk. A szokásosnál kicsit szélesebb sorközökben saláta, retek vagy spenót teremhet. Betakarítás után szamócát telepíthetünk a területre, s ennek sorközeibe, de inkább a sorokba, a szamócatövek közé ősszel fokhagymát duggathatunk, esetleg őszi szedésre nyáron salátát ültethetünk. A hosszabb tenyészidejű karfiol társnövényeként korai sárgarépát lehet termelni. Jó megoldást jelent, ha a márciusban palántázott saláta között helyet hagyunk az április végén vagy május elején vetendő uborkának, spárgatöknek vagy patiszszonnak. Ezek a saláta után felszabaduló területet jól benövik, de az ágyás szélén paradicsom, esetleg csemegekukorica kerülhet a saláta helyére. Elszórtan az uborkatövek között is helyet kaphat néhány tő paradicsom vagy kukorica. Sót, az uborkának jó társnövénye a zeller, a bokorbab és a kifejteni való zöldbab, amely az ágyás szélén támrendszerre futtatva védelmet nyújthat a szél ellen. Az említett növénytársításokat elsősorban biokertekbe ajánljuk, de hagyományos művelésű kertekben is alkalmazhatók, ha az elkerülhetetlen vegyszeres kezelések alkalmával takarással megóvjuk a permetlétől a kezelést nem igénylő közteseket és szigorúan megtartjuk a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási határidőket. (r-k) t Az almafák tavaszi metszésekor a telelő kártevőkön kívül két kórokozó jelenlétének feltűnő tüneteit is megfigyelhetjük. Az egyik a seprüsödés, a másik az áglaposodás. Régebben e betegségek előidézőit a vírusok közé sorolták, de nemrég kiderült, hogy a mikoplazmák csoportjába tartoznak. Ezekről pedig tudni kell, hogy a vírusokkal ellentétben bonyolultabb szervezetek, és amolyan átmenetet képeznek a vírusok és a baktériumok között. Terjedésükben is van különbség. Ugyanis amíg a vírusokat elsősorban a levéltetvek terjesztik, a mikoplazmákat csak néhány kabócafaj terjesztheti, s többnyire a szemzés, oltás és dugványozás útján terjednek. óráig áztassunk langyos vízben, vagy forrázzunk le és áztassuk 15 percig. Étkezés után naponta háromszor fogyasztható. Sötét színű mézzel célszerű ízesíteni. Köptető és köhögést gyógyító hatását kakukkfű, bodzavirág, hársfa, édeskömény, zsálya, ökörfarkkóró vagy kamilla hozzáadásával (1:1) fokozhatjuk. Mérgező vagy egyéb mellékhatása nincs. Külső használatra 1-2 evőkanálnyi drogot célszerű leforrázni 2-3 dl vízzel. Saját használatra májustól a növény fonáki részen fehéresen molyhos levelei is gyűjthetők. Asztmások teakeverékébe ajánlják. Dr. Nagy Géza Fáink seprúsödésének jellegzetes tünete a fiatal hajtások (vesszők) seprüszerű növekedése. Ez a tünet önmagában gazdaságilag nem jelentős, hacsak nem kíséri a gümölcsök elaprósodása és a termés minőségének romlása. A tünetek sajnos általában együtt járnak. A seprüsödés tehát arra figyelmezteti a termelőt, hogy a fertőzött fáról csak apró és rossz minőségű gyümölcsöt remélhet. No meg arra, hogy az ilyen fáról ne szedjen szaporítóanyagot a szemzéshez vagy oltáshoz. Almafajtáink nem egyformán hajlamosak a seprűsödésre. Leggyakrabban a Jonathánt, Golden Delicioust, Starkingot, Starkrimsont és Idaredet károsítja, viszont a Spartan és a Cortland fajták ellenállónak bizonyultak. Az áglaposodással ritkábban találkozunk, és a gazdasági jelentősége is kisebb, mint a seprűsödésnek. A kártétel a gyümölcsfák legyengülésében és fokozott fagyérzékenységében nyilvánul meg. Az ismertebb fajták közül az áglaposodás elsősorban az Ontáriót fenyegeti. Mindkét betegség 'gyógyíthatatlan, ezért megfontolandó, érdemes-e megtűrni a kertben a fertőzött almafákat. Amennyiben a fertőzés annyira elhatalmasodott, hogy a fák már kimutathatóan kevesebbet teremnek, és a gyümölcs minősége is csapnivaló, minél hamarább vágjuk ki a beteg almafákat és telepítsünk a helyükre valamilyen más gyümölcsfajt (bogyósok, csonthéjasok). Matlák György mérnök • A házikerti kordon- és lugasművelésű szőlőnél a csercsapos metszés vált be legjobban. A karon fejlődött vesszőket az adott fajtától függően 25-30 cm-re hagyjuk meg, és vágjuk vissza őket két rügyre, rövidcsapra. Hosszúcsapos és szálvesszös metszés után jövő tavasszal az alsó vesszőt két rügyre vágjuk vissza (ugarcsap), a fölső vesszőből pedig hosszúcsapot (3-5 rügy) vagy szál vesszőt (10-15 rügy) hagyhatunk. A harmadik évben a letermett hosszúcsap, illetve szálvessző lemetszése után az alatta hagyott kétrügyes ugarcsap fölső vesszőjéből ismét hosszúcsapot, az alsóból ugarcsapot metszünk. Nagyon ügyeljünk, hogy az ugarcsap mindig alul, a hosszúcsap és szálvessző felül legyen. A mellékelt ábrán: váltómetszés csercsapon. A izsóp (Hyssopus officina- ZA 7 lis - Yzop lekársky) az • ajakosvirágúak családjába tartozó, évelő fűszer- és gyógynövény. A napos fekvésű, könnyen, felmelegedő, laza talajokat kedveli. A számára szükséges tápanyagokat lehetőség szerint érett komposzttal juttassuk a talajba. Márciusi helybevetéssel és palántázással egyaránt termeszthető. Ezermagtömege 1,2 gramm, helybevetés esetén 100 négyzetméterre 150-200 gramm vetőmagra van szük-Fűszernövények a kertben I ségünk. Ritkítással 50x50 cm-es tőtávolságot kell beállítani. Az izsóp 4-5 évig termeszthető egy helyen, s a fejlett növények tavasszal vagy ősszel töosztással is szaporithatók. Ápolása gyomlálásból és kapálásból áll. Virágzó hajtásai évente egyszer-kétszer gyűjthetők (mintegy 15 cm-rel a föld felett kell elvágni), a tarlón fonnyaszthatók. Beszáradási aránya 4:1, árankénti terméshozama 25-40 kg száraz áru. Jó tudni, hogy az izsóp jó mézelő növény. Fűszerként salátákba, főzelékekbe, húsételekbe és italokba használják, gyógynövényként légzószervi megbetegedések és alacsony vérnyomás gyógyítására, valamint a túlzott izzadás mérsékelésére használatos. Szakemberek a háziállatok számára is ajánlják, mégpedig adalékanyagként a napi adaghoz keverve, nyers vagy szárított állapotban. Hasznát vehetik a biokertészek is Ha a káposztafélék közé ültetjük, magához csalogatja a káposztalepkéket, s ezzel csökkenti a kultúrában okozott kártételt. Gertrud Franck szerint a levéltetveket és a meztelen csigákat is" riasztja. S végül egy figyelmeztetés: várandós nők ne fogyasszanak izsópot! Szarnák Eszter mérnök