Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-22 / 29. szám

I í ÚJSÁG 1991. március 22. HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK Facsemetét - honnan? Megdrágult az élet, és ezt a fa­iskolák forgalmában is érzékeljük. A gyümölcsfélék árának várható emelkedése, illetve a vegyszerek­től mentes élelmiszerek iránti ke­reslet növekedése sok kertbarátot és háztáji árutermelőt arra ösztö­nöz, hogy maga igyekezzen meg­termelni a családja számára szük­séges gyümölcsmennyiséget. Sokan szeretnének gyümölcs­fákat telepíteni, csak az a kérdés, hol lehet hirtelenjében facsemetét szerezni? Az árusítás a napokban veszi kezdetét, s amíg a készlet tart, oltványokon kívüj bogyósok is kaphatók lesznek a faiskolák­ban, illetve az ideiglenes árusító­helyeken és szakboltokban. Nevezetesen a Semex állami vállalat a következő települése­ken fog facsemetéket árusítani szakboltjaiban: Nyitra, Guta, Pöstyén, Nővé Mesto nad Váhom, Rimaszombat, Tőketerebes, Bárt­­fa, Vranov. Lesz árusítás továbbá a vállalat pozsonyi lerakatában (Bratislava-Raca, Púchovská 12), valamint a kassai kerületi vető­magelosztóban is. Az érdeklődőktől most már megrendelést nem fogadnak el, viszont a faiskolákban még lehet némi ültetöanyagot szerezni. A faiskolák jegyzéke talán segít­het a telepítéshez készülödőknek. Közülük elsősorban a Veselé pri Piest’any-i Nemesítő és Kutató Állomás faiskoláját ajánljuk, ahol több újdonság is kapható. Ráadá­sul a közelében lévő rákovicei faiskolában dísznövényeket is be­szerezhetnek a kertbarátok. Ezen kívül a Nyugat-szlovákiai kerületben a következő helyeken érdemes érdeklődni: Semenársky státny majetok Kvetoslavov, Semenársky státny majetok Sládkovicovo, OS Cierna Voda, Sl’achtitel'ská stanica Král'ová pri Senci, Státny majetok Senec, Státny majetok Bánovce nad Bebravou, Ovocinársky státny majetok Myjava, Státny majetok Partizánske, OS Návojovce, Semenársky státny majetok Holíő OS Cunín. Mit gyűjtsünk? A martilapu (Tussilago far­fara - podbel’ lieéivy) virágja saját célra és értékesítésre A Pozsony környéki kertba­rátoknak figyelmébe ajánljuk még a ZARES Záhradka szak­boltját (Mileticova utca) és fő­városi faiskoláját (Ivánska cesta). A Közép-szlovákiai kerületben elsősorban a Bojnicei Gyü­mölcs- és Dísznövény Kutató Intézetben célszerű érdeklődni, ahol egyebek között bogyósgyü­­mölcsüeket is szaporítanak, s ahol néhány kevésbé ismert gyümölcsféleség (mogyoró, som, homoktövis) ültetöanyaga is be­szerezhető. Faiskola található még Bzovík­­ban és Pruskéban, de ezek meg­lehetősen szűk választékkal, és elsősorban önellátásra szakosod­va dolgoznak. A Kelet-szlovákiai kertbarátok főleg a Klcovi Nemesítő és Ku­tató Állomáson érdeklődjenek. Itt gyümölcsfákon kívül dísznövé­nyeket is szaporítanak. Kisebb fa­iskolák működnek a Caklovi és a Sabinovi Mezőgazdasági Kö­zépiskola tangazdaságában, a Szilicei Efsz-ben, s az eperjesi Útkarbantartó Vállalatnak is van faiskolája Lipanyban. Ami pedig a jövőt illeti, sokkal biztonságosabb, ha a nagyüze­mek példáját követve a kertbará­tok, háztáji árutermelők és egyéni gazdálkodók is előre megrendelik az ültetőanyagot a Semex állami vállalat faiskolájában (Semex s. p. Őkölkárske stredisko, Púchovská 12,835 08 Bratislava). Jana Chválová mérnök egyaránt gyűjthető. Gyakran már a hó alatt kivirul, ezért már 'márciustól szedhető. Félig nyílott virágait kocsány nélkül kell szedni, vékony ré­tegben elterítve, árnyékban szárítani. Száradási aránya 6:1, kilónkénti felvásárlási ára 14 korona. Teája enyhén összehúzó, fertőtlenítő, bevonó, köptető és görcsoldó hatású. Enyhíti a köhögési ingert, összehúz­za és fertőtleníti a gyulladás­ban lévő, vagy foghúzáskor megsebzett ínyt, gyógyítja a gyulladásban lévő hang­szálakat. Ez a hatás apróboj­torján (repík lekársky) hozzá­adásával növelhető. A szét­morzsolt drogból 1,5 gram­mot (egy kávéskanálnyit) 6-8 C3 Jobb területkihasználás növénytársítással A gazdasági feltételek szorítá­sában a kertbarátok és házikert­­tulajdonosok egyaránt arra töre­kednek, hogy a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésükre álló földterületet. Van, akit az önellátásra való törekvés ösztö­nöz, mások a lehetséges bevételt szeretnék így növelni. Egyetlen lehetőség van: a megfelelő elő- és utóvetemé­­nyek, illetve társnövények helyes megválasztásával olyan növény­forgót kell kidolgozni, amely lehe­tővé teszi a kert maximális kihasz­nálását. A kijelölt ágyásra már e hét végén kiültethetjük a tőzeg­kockás salátapalántákat (20x25 cm) és a sorközökbe retket vethe­tünk (Saxa, Rampouch). Mihelyt felszedjük a retket, paradicsomot ültethetünk a sorközökbe, a leke­rülő saláta helyére pedig majd bokorbab kerülhet. Egy további ágyáson március végén korai káposztaféléket (ka­ralábé, káposzta, kelkáposzta, karfiol) ültethetünk. A szokásos­nál kicsit szélesebb sorközökben saláta, retek vagy spenót terem­het. Betakarítás után szamócát telepíthetünk a területre, s ennek sorközeibe, de inkább a sorokba, a szamócatövek közé ősszel fok­hagymát duggathatunk, esetleg őszi szedésre nyáron salátát ül­tethetünk. A hosszabb tenyészi­dejű karfiol társnövényeként korai sárgarépát lehet termelni. Jó megoldást jelent, ha a már­ciusban palántázott saláta között helyet hagyunk az április végén vagy május elején vetendő ubor­kának, spárgatöknek vagy patisz­­szonnak. Ezek a saláta után fel­szabaduló területet jól benövik, de az ágyás szélén paradicsom, esetleg csemegekukorica kerül­het a saláta helyére. Elszórtan az uborkatövek között is helyet kap­hat néhány tő paradicsom vagy kukorica. Sót, az uborkának jó társnövénye a zeller, a bokorbab és a kifejteni való zöldbab, amely az ágyás szélén támrendszerre futtatva védelmet nyújthat a szél ellen. Az említett növénytársításokat elsősorban biokertekbe ajánljuk, de hagyományos művelésű ker­tekben is alkalmazhatók, ha az elkerülhetetlen vegyszeres keze­lések alkalmával takarással meg­óvjuk a permetlétől a kezelést nem igénylő közteseket és szigo­rúan megtartjuk a kötelező élel­mezés-egészségügyi várakozási határidőket. (r-k) t Az almafák tavaszi metszése­kor a telelő kártevőkön kívül két kórokozó jelenlétének feltűnő tü­neteit is megfigyelhetjük. Az egyik a seprüsödés, a másik az áglapo­­sodás. Régebben e betegségek elői­dézőit a vírusok közé sorolták, de nemrég kiderült, hogy a mikoplaz­­mák csoportjába tartoznak. Ezek­ről pedig tudni kell, hogy a víru­sokkal ellentétben bonyolultabb szervezetek, és amolyan átmene­tet képeznek a vírusok és a bakté­riumok között. Terjedésükben is van különbség. Ugyanis amíg a vírusokat elsősorban a levéltet­­vek terjesztik, a mikoplazmákat csak néhány kabócafaj terjeszt­heti, s többnyire a szemzés, oltás és dugványozás útján terjednek. óráig áztassunk langyos víz­ben, vagy forrázzunk le és áztassuk 15 percig. Étkezés után naponta háromszor fo­gyasztható. Sötét színű méz­zel célszerű ízesíteni. Köptető és köhögést gyó­gyító hatását kakukkfű, bo­dzavirág, hársfa, édeskö­mény, zsálya, ökörfarkkóró vagy kamilla hozzáadásával (1:1) fokozhatjuk. Mérgező vagy egyéb mellékhatása nincs. Külső használatra 1-2 evőkanálnyi drogot célszerű leforrázni 2-3 dl vízzel. Saját használatra májustól a növény fonáki részen fehé­resen molyhos levelei is gyűjthetők. Asztmások tea­keverékébe ajánlják. Dr. Nagy Géza Fáink seprúsödésének jelleg­zetes tünete a fiatal hajtások (vesszők) seprüszerű növekedé­se. Ez a tünet önmagában gazda­ságilag nem jelentős, hacsak nem kíséri a gümölcsök elaprósodása és a termés minőségének romlá­sa. A tünetek sajnos általában együtt járnak. A seprüsödés tehát arra figyelmezteti a termelőt, hogy a fertőzött fáról csak apró és rossz minőségű gyümölcsöt remélhet. No meg arra, hogy az ilyen fáról ne szedjen szaporítóanyagot a szemzéshez vagy oltáshoz. Almafajtáink nem egyformán hajlamosak a seprűsödésre. Leggyakrabban a Jonathánt, Gol­den Delicioust, Starkingot, Stark­­rimsont és Idaredet károsítja, vi­szont a Spartan és a Cortland fajták ellenállónak bizonyultak. Az áglaposodással ritkábban találkozunk, és a gazdasági jelen­tősége is kisebb, mint a seprűsö­­désnek. A kártétel a gyümölcs­fák legyengülésében és fokozott fagyérzékenységében nyilvánul meg. Az ismertebb fajták közül az áglaposodás elsősorban az Ontá­­riót fenyegeti. Mindkét betegség 'gyógyítha­tatlan, ezért megfontolandó, érde­mes-e megtűrni a kertben a fertő­zött almafákat. Amennyiben a fer­tőzés annyira elhatalmasodott, hogy a fák már kimutathatóan ke­vesebbet teremnek, és a gyü­mölcs minősége is csapnivaló, minél hamarább vágjuk ki a beteg almafákat és telepítsünk a helyük­re valamilyen más gyümölcsfajt (bogyósok, csonthéjasok). Matlák György mérnök • A házikerti kordon- és lugas­­művelésű szőlőnél a csercsapos metszés vált be legjobban. A ka­ron fejlődött vesszőket az adott fajtától függően 25-30 cm-re hagyjuk meg, és vágjuk vissza őket két rügyre, rövidcsapra. Hosszúcsapos és szálvesszös metszés után jövő tavasszal az alsó vesszőt két rügyre vágjuk vissza (ugarcsap), a fölső vessző­ből pedig hosszúcsapot (3-5 rügy) vagy szál vesszőt (10-15 rügy) hagyhatunk. A harmadik év­ben a letermett hosszúcsap, illet­ve szálvessző lemetszése után az alatta hagyott kétrügyes ugarcsap fölső vesszőjéből ismét hosszú­csapot, az alsóból ugarcsapot metszünk. Nagyon ügyeljünk, hogy az ugarcsap mindig alul, a hosszúcsap és szálvessző felül legyen. A mellékelt ábrán: váltómet­szés csercsapon. A izsóp (Hyssopus officina- ZA 7 lis - Yzop lekársky) az • ajakosvirágúak családjá­ba tartozó, évelő fűszer- és gyógynö­vény. A napos fekvésű, könnyen, fel­melegedő, laza talajokat kedveli. A számára szükséges tápanyagokat lehetőség szerint érett komposzttal juttassuk a talajba. Márciusi helybevetéssel és palán­tázással egyaránt termeszthető. Ezermagtömege 1,2 gramm, helybe­vetés esetén 100 négyzetméterre 150-200 gramm vetőmagra van szük-Fűszernövények a kertben I ségünk. Ritkítással 50x50 cm-es tőtá­volságot kell beállítani. Az izsóp 4-5 évig termeszthető egy helyen, s a fej­lett növények tavasszal vagy ősszel töosztással is szaporithatók. Ápolása gyomlálásból és kapálás­ból áll. Virágzó hajtásai évente egy­­szer-kétszer gyűjthetők (mintegy 15 cm-rel a föld felett kell elvágni), a tar­lón fonnyaszthatók. Beszáradási ará­nya 4:1, árankénti terméshozama 25-40 kg száraz áru. Jó tudni, hogy az izsóp jó mézelő növény. Fűszerként salátákba, főzelékekbe, húsételekbe és italokba használják, gyógynövényként légzószervi megbe­tegedések és alacsony vérnyomás gyógyítására, valamint a túlzott izza­­dás mérsékelésére használatos. Szakemberek a háziállatok számára is ajánlják, mégpedig adalékanyagként a napi adaghoz keverve, nyers vagy szárított állapotban. Hasznát vehetik a biokertészek is Ha a káposztafélék közé ültetjük, ma­gához csalogatja a káposztalepkéket, s ezzel csökkenti a kultúrában okozott kártételt. Gertrud Franck szerint a le­­véltetveket és a meztelen csigákat is" riasztja. S végül egy figyelmeztetés: váran­dós nők ne fogyasszanak izsópot! Szarnák Eszter mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents