Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-20 / 27. szám

1991. március 20. [( ÚJSÁG ~ Ausztriában akarnak dönteni a csehszlovák energetikáról? Azt szeretnék, ha rászorulnánk... Bécsben a “Zöld Alternatív Mozga­lom” újra felélesztette a csehszlovákiai energietikai tervek elleni kampányt. A zöldek szóvivője közölte, hogy a cseh­szlovák parlament rövidesen tárgyalni fog az atomerőművek építésének kon­cepciójáról. Ha ez megvalósulna, akkor Csehszlovákia a szóvivő szerint Európa “egyes számú atomállama” lenne. A zöldek szerint a szövetségi kor­mány javaslatán kívül létezik egy elfo­gadhatóbb koncepció is, amelyet a cseh­szlovák környezetvédelmi bizottság dol­gozott ki. A szóvivő nem közölte, milyen alternatív megoldásról lenne szó, és az miért jobb, mint a kormány javaslata. A zöldek szerint a kormány tervezete alap­(Gazdaságról rövidé^ Japán bruttó nemzeti terméke tavaly 5,6 százalékkal nőtt. Erről Tokióban a gazdasági tervezési hivatal adott ki je­lentést. Az év végén a növekedés las­súbb lett, csupán 0,5 százalékos, amit az okozott, hogy a személyi fogyasztás az előző év hasonló időszakához képest csökkent. A németek tavaly 6 millió kerékpárt vásároltak, ami 13 százalékkal több, mint tavaly. A kerékpár főleg az ország nyugati részében jött divatba. A kerék­párbehozatal tavaly 70 százalékkal meg­nőtt, s a hazai gyártás 100 ezer darabbal. Dél-Koreában tavaly összesen 23,1 millió tonna nyersacélt termeltek és ez­zel az ország a világranglétrán a 7. hely­re került. Az “ázsiai kistigrisek” egyike így először előzte meg Brazíliát s így a Szovjetunió, az USA, Japán, Chile, Né­metország és Olaszország mögé került. Az olasz gépkocsifuvarozók ismét til­takoznak az ellen, hogy Ausztria korlá­tozza a kamionok forgalmát az utakon. Naponta csak bizonyos számú tehergép­kocsit engednek be az országba és így a többieknek várniuk kell. Ezért az olasz szállítók gyakran késnek áruikkal és emiatt károk érik őket. Azzal vádolják az osztrákokat, hogy környezetvédelmi kifogásokkal akaiják letömi az olasz konkurenciát. Dél-Amerikára irányult az Európai Közösségek külügyminisztereinek fi­gyelme. A Costa Ricában megtartott ér­tekezletükre meghívták Mexiko, Kolum­bia, Panama és Venezuela képviselőit is. Feltételezik, hogy a találkozás nyomán bővülnek a két térség kereskedelmi kap­csolatai. A politikai helyzet kedvez a dél-amerikai beruházásoknak. A jelek szerint az EK részt vesz Közép-Amerika iparosításában. ján Csehszlovákia tranzit- és exportor­szággá válna az energetika terén s ennek érdekében 380 kV-os távvezetéket sze­retne építeni Ausztria felé. Ez nyilván nagyon nem tetszik azoknak a köröknek, amelyek különféle környezetvédelmi szempontokra hivatkozva inkább azt szeretnék, hogy Csehszlovákia a villa­mosenergia terén inkább behozatalra szoruljon, mintsem exportőrré váljon. Ezért nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy Bécstől tegyék függővé, felépíthe­ti-e Csehszlovákia a távvezetéket vagy sem. Nem tudn^milyen értékek vezérlik az osztrák zöldeket,amikor már nemcsak a 4000 MW-os teljesítményt nyújtó, ma még csak tervezett, atomerőművektől félnek, hanem természetesnek veszik, hogy ezek mellett lakótelepek fűtésére is atomenergiát használunk majd. A zöldek szóvivője felhívta Vranitzky osztrák kancellárt, hogy vegyen részt a Temelínben április 27-ére tervezett tün­tetésen és tiltakozzák az atomerőművek építése ellen. A tüntetést a csernobili katasztrófa 5. évfordulóján tartják. Vra­­nitzkynak eszerint érzékeltetnie kellene, hogy Ausztria nem tűr meg a szomszéd­ságában “atomállamot”. Az osztrák zöldek kitartó ellenkezése mindennemű csehszlovákiai energetikai fejlesztéssel szemben éles ellentétben áll például azokkal a tudományos elemzé­sekkel, amelyeket a nemrég Magyaror­szágon járt Teller Ede is hangoztatott. Ezek szerint az atomenergia a legtisz­tább energiaforrások közé tartozik. Úgy tűnik nem véletlen, hogy nemcsak az atomerőművek, de a vízierőművek ellen is fellépnek az osztrák zöldek — ha azo­kat Csehszlovákiában építik. Úgy látszik szerintük jobb, ha Csehszlovákia ener­getikai szempontból függő viszonyba ke­rül, ahelyett, hogy maga megoldaná problémáit e téren. Az osztrák környe­zetet egyébként az elavult csehszlovákiai hőerőművekből származó savaseső erő­sebben szennyezi, mint azt az atomerő­művekről feltételezik. De az öregecske hőerőművek ellen senki sem tiltakozik. (v.) BakSaynak magyarázkodnia kellett Köztársasági elnökünk luxemburgi látogatásával egyidőben Jozef Bakáay külkereskedelmi miniszter is tárgyalt az ottani Európai Beruházási Bank képvi­selőivel. Az európai pénzintézet megígérte, hogy támogatja a csehszlovákiai terve­ket, amelyek a gazdaság fejlesztésére irányulnak és egybeesnek a bank céljai­val is. Ez elsősorbn a közlekedés, a táv­közlés és a környezetvédelem fejleszté­­sének programjaira vonatkozik. A Beru­házási Bank 700 millió ECU-t készített elő ilyen célokra Csehszlovákia, Bulgá­ria és Románia számára. A csehszlovák külkereskedelmi minszter szavai szerint tárgyalópartnerei -kifejezést adtak nyugatalnságuknak a Szlovákiában történtek miatt. Bakáay Lipcsei tükör Az idei lipcsei nemzetközi áruminta­vásáron az egy évvel korábbi 9 ezer kiál­lító helyett csak 3 ezer vesz részt. Jelen­tősen megnőtt a nyugatnémet kiállítók száma, több mint 50 százalékkal. Megfo­gyatkoztak viszont a kelet-európai kiállí­tók. A egykori 2500 keletnémet vállalat közül az idei lipcsei vásáron csak 600 vesz részt. Egyedülálló kiállítási pavilonja van az egykori NDK állami tulajdonának igaz­gatására és privatizálására létrehozott hivatalnak. Ebben a pavilonban keletné­met vállalatokat kínálnak eladásra hazai és külföldi érdeklődők számára. A szak­értők úgy vélik, hogy ez a világ legna­gyobb vállalat- tőzsdéje. miniszternek magyarázkodnia kellett, hogy Pozsony alapján nem szabad meg­ítélni egész Szlovákiát, amelynek lakói közös szövetségi államban akarnak élni és rövidesen nyilván személycsere vár­ható a Szlovákiai miniszterelnöki posz­ton. Ez megnyugtatná a helyzetet nem­csak Szlovákiában, hanem az egész or­szágban is, hangsúlyozta a csehszlovák miniszter. Jozef Bakáay a luxemburgi külkeres­kedelmi államtitkárral szerződést írt alá a kettős adóztatás elkerülésére. Az egyezmény mindkét fél számára lehető­vé teszi, hogy közös gazdasági tervek megvalósításában vegyenek részt, mind Csehszlovákiában, mind Luxemburg­ban. Helyreállítás talicskával Elszászban készült talicskáknak nagy szerepet szánnak a kuvaiti háborús ká­rok feszámolásában és az újjáépítésben. A Haemerlin elszászi cég ezt a primitív munkaeszközt óriási tételekben gyártja és jókora hasznot remél a kuviaiti újjá­építéstől. Azt hangoztatja, hogy környe­zetvédelmi szempontból ez a legtökéle­tesebb szállítóeszköz. Már csak a rama­­dán végére vár, hogy megindíthassa ta­licskaáradatát a Közel-Keletre. Már a háború kitörése előtt a cég 200 ezer ta­licskát szállított ebbe a térségbe. A cég tulajdonosa kijelentette, hogy a Közel- Keletről csak úgy áramlanak a megren­delések gyártmányaira. Király Károly levelét megírta: ROMLIK A MA GYARSÁ G HELYZETE Egy hónapja, hogy Király Károly ro­mániai magyar szenátor nyílt levelet in­tézett Petre Roman miniszterelnökhöz, amelyben kifejezte, hogy az 1990. január 5-én elhangzott ígéretek ellenére a kor­mányzó párt nem valósított meg semmit a kisebbségpolitikai, nemzetiségi vonat­kozású “elképzeléseiből”.A helyzet romlására jellemző, hogy tavaly 90 ezer­nél is több német nemzetiségű, egykori román állampolgár hagyta el az orszá­got. A kormány hintapolitikáját bizo­nyítja, hogy miután egy elfogadható “Marosvásárhelyi Jelentést” tett le az Európa Thnács asztalára, és megfigyelői helyet “udvarolt ki”, mindjárt ezt köve­tően megnyirbálta a nemzetiségi tévéa­dást. Király Károly a tőle megszokott poli­tikai módszert alkalmazta. Az idei nyílt levél párhuzamba hozható az 1977-cs­­sel, amelyet Ceausescuhoz intézett. Egyetlen különbséggel: szerzője ez alka­lommal nem veszítette el politikai státu­sát. De valljon mindenről személyesen Király Károly: — A hasonlatot sajnos mindannyian érezzük, bár egy évvel eze­lőtt még reméltük, hogy végre nálunk is megindul a demokratizálódási folyamat. Aztán kiderült, hogy a rendszer tulaj­donképpen nem omlott össze, csak a zsarnokság tűnt el, de a ceausizmus olyan gyökereket, felfogásokat hagyott meg, melyekből nagyon nehéz kivetkőz­ni. A kérdés ott tevődik fel, hogy a mos­tani kormányzat akar-e demokratikus jogállamot teremteni, vagy pedig saját uralmának megőrzésére törekszik, és ezért nem riad vissza antidemokratikus döntésektől sem. Véleményem szerint a kormányzat törekvései inkább ebbe az irányba mutatnak, és ezért érthető, hogy miért fordultam nyílt levélben az ország miniszterelnökéhez. Az a tény, hogy a mai román kormány, illetve kormányzó párt nem tekinti erkölcsi-politikai fele­lősségének az adott szót, az ígéreteit, ha­nem taktikai megoldásként használja fel, már önmagától beszél. A folyamat felgyorsult, a demokratikus jogok meg­nyirbálása intenzívebbé vált, és mindez fokozottan érvényes a nemzetiségek esetében. A Nemzeti Megmentési Front (kor­mányzó párt) offenzívája egyrészt az egyesülési jogot érinti, mert a parla­mentben megvitatásra váró alkotmány egyik cikkelye betiltja a nemzetiségi ala­pon működő pártok létezését. A vitára és szavazásra még ezután kerül sor. Másrészt területi, adminisztratív átszer­vezést is kilátásba helyeztek Kovászna, Hargita és Maros megyében, ahol még tömbben él a magyarság. Felvetődik az a kérdés, hogy lesz-e még helye az RMDSZ-nek a parlament­ben, illetve mikor kell kiszállni az egész játékból. Persze, feladni nem szabad, sőt mihamarabb fel kell hívni a demokrati­kus román értelmiség, a belföldi és a külföldi közvélemény figyelmét arra, hogy mi készül. Nemcsak a magyarság, hanem általában a demokrácia ellen. Összeesküvésre csakis összefogással le­het válaszolni: azokkal az irányzatokkal, személyiségekkel, tömegekkel, akik tényleges demokráciát akarnak Romá­niában. Sőt, még tovább mennék: véle­ményem szerint szükséges lenne közös találkozót szervezni a környező orszá­gok nemzetiségeivel, hiszen a problémá­ink közösek, tehát a közös megoldásuk is hatékonyabbnak ígérkezik. A reményt nem szabad feladni, mert a jelenlegi kormány nem örökérvényű, és ezért még maradtak alternatívák, megoldási lehetőségek. ÁBRÁM ZOLTÁN 3 c nap Václav Havel Belgiumban Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök hétfőn este érkezett a Belga Királyságba. A brüsszeli Egmont-palotában rendezett ünnepélyes fogadtatás után az elnök azonnal megkezdte tárgyalásait Martens belga miniszterelnökkel. BakSay külkereskedelmi miniszter belga kollégájával gazdasági kérdésekről tár­gyalt. Mitterrand, francia elnök szombaton a párizsi Elysée-palotában ünnepi ebé­det ad Václav Havel tiszteletére. Ezt az elnöki hivatal jelentette be Párizsban. Köztársasági elnökünk Belgiumból Hollandiába utazik, majd szombaton délelőtt érkezik Franciaországba. A tervek szerint Párizsból hazatér Prágába. Irakban folytatódnak a harcok Az iraki felkelők és menekültek jelentései szerint Szaddam Husszein bejelen­tette ugyan, hogy elnyomta a lázadást, az ország északi és déli részében azonban a valóságban tovább folynak a harcok. Irán hivatalosan is kijelentette, hogy Szad­­dám napjai meg vannak számlálva. Irán egyébként egyre nyíltabban beavatkozik az iraki fejleményekbe. Khame­nei ajatollah kijelentette, hogy az országban iszlám és valóban népi kormánynak kell megalakulnia. Egy ellenzéki szervezet, a népi mudzsaheddinek mozgalma bejelentette, hogy harcosai iraki területen több, mint 100 iráni katonát tettek harcképtelenné. A csoport tagjai kijelentették, hogy az irániak kihasználták a zűrzavart és rakétákkal, valamint aknavetőkkel támadtak a Kifli város közelében levő támaszpontra. Az ellenzékiek már 9 nappal ezelőtt is jelezték, hogy irániak is részt vesznek a harcokban. Az Irakból érkező hírek nehezen ellenőrizhetőek, mert az országból kitiltották a külföldi tudósítókat. A jelek szerint Bászra városát teljesen tönkretették. A teheráni rádió szerint az elesettek száma 12-16 ezer. A kurd felkelők bejelentették, hogy elfoglalták Kirkuk városát, amely jelentős olajipari központ. Más jelentések szerint a városban még utcai harcok folynak. A többség igennel szavazott Vlagyimir Orlov, a népszavazást szervező bizottság elnöke tegnap bejelentet­te, hogy a választók abszolút többsége a szovjet államszövettség fenttartása mel­lett adta le voksát. Eddig 436 választási körzetből érkeztek hivatalos adatok, amelyekből kitűnik, hogy a népszavazáson a 178 millió szavazásra jogosult választó közül 136 millió (76 százalék) vett részt. Közülük a szovjet államszövettség fenttartása mellett az előzetes jelentés szerint 77 százalék szavazott. Mint már a tegnapi jelentésekből is kitűnt, a legnagyobb lészvételi arány a Közép-Ázsiai köztársaságokban volt, ahol elérte a 92 százalékot. Orlov bejelen­tette, több helyen megakadályozták, hogy a választók elmehessenek a szavazóhe­lyiségekbe. Néhány helyen a szavazóhelyiségeket feldúlták. Azokban a köztár­saságokban, amelyek elutasították a népszavazás megrendezését, a legtöbben, 650 ezren Moldáviában járultak az urnákhoz, Litvániában és Lettországban fél millióan, Észtországban pedig 250 ezren szavaztak. A grúziai és örményországi helyzetet igen súlyosnak minősítette, és azt mondta, hogy ott megsértik az emberi jogokat. Elnöki értekezlet Jugoszláviában A jugoszláviai szövetségi köztársaságok elnökei bejelentették, hogy résztvesz­­nek a Szövetségi Elnökség ülésén, amelyet csütörtökre hívtak össze. Jovics szerb és Bucsina Crna Gora-i elnök lemondása nem akadályozza meg őket abban, hogy szintén résztvegyenek a tanácskozáson. Lemondásukat ugyanis az illetékes köz­­társasági parlamentek nem fogadták el. Az elnökök nyilván azt a súlyos helyzetet akaiják megoldani, amely a Szövetségi Elnökség munkájának megbénulása miatt ^következett be._________________________________________________________4 Csökkenő beruházások Távaly csökkent a külföldi beruházók érdeklődése Hollandia iránt. Míg 1989- ben a külföldi cégek 810 millió dollárt ruháztak be a “tulipánok hazájában”, addig tavaly ez az összeg már csak 460 millió dollár volt. A külföldi beruházásokat ellenőrző bizottság 56 új cég megalakulását re­­gisztrálta, amelyek összesen 2000 mun­( Hírek ) • A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy az amerikai kormány csehszlovák­amerikai alapot létesít 5 millió dollár alaptőkével és arra törekszik, hogy a kongresszus ezt további 60 millió dollár­ral egészítse ki. Az alap a csehszlovákiai magánvállalkozások támogatására és a magánszektor fejlesztésére jön létre. • Az osztrák kommunista párt a széthullás küszöbén áll. A háború után a pártnak 150 ezer tagja volt, de fokozato­san taglétszáma 10 ezerre csökkent. Teg­nap a párt két társelnöke egyidőben le­mondott tisztségéről és kilépett a párt­ból. Ezt azzal indolokták, hogy az elmúlt 14 hónapban nem sikerült megújítani a pártot és megnyitni kapuit minden bal­oldali erő előtt. • Romániában három és fél éves sza­badságvesztésre ítélték Iulian Vladot, a Securitate titkosrendőrség egykori fő­nökét. A legfelsőbb katonai bíróság az ítéletet az ENSZ egykori munkatársá­nak törvényellenes fogvatartása miatt hozta, Vladnak ezenkívül még felelnie kell a tömeggyilkosságokban való részt­­vételért. kahelyet teremtettek. Az új cégek közül azonban csak 25 százalék a termelő­üzem, egyharmaduk nemzetközi szolgál­tatásokat nyújt, a további harmaduk közlekedéssel és szállítással foglalkozik. A beruházók több mint a fele egyesült államokbeli cég, egyharmaduk ázsiai, a többi európai. •A magyar rendőrség 3500 személy­­gépkocsit és furgont rendelt az amerikai Ford autógyárnál. A Ford Escort autók és az TTanzit mikrobuszok az eddigi La­dákat váltják fel. Az első 650 amerikai autó már idén megérkezik, a többi 5 éven belül. •Helmut Kohl német kancellár hús­vét után a keleti országrészbe látogat, hogy megismerkedjen az ottani helyzet­tel és tanácskozzon a városok képviselő­ivel. Útja az ország “belső egyesítését” szolgálja. Kohl meg akarja javítani a CDU és a szakszervezetek közt meg­romlott viszonyt, ami a nagyméretű munkanélküliség következménye. •Jugoszláviában a szövetségi elnök­ségnek márcsak négy tagja van az erede­ti nyolc helyett és így nem dönthet az ország sorsáról. Ezt Mihailo Markovics, a kormányzó Szerb Szocialista Párt el­nöke jelentette ki, ezzel megerősítette, hogy Szerbia célja az ország kollektív ve­zetésének megbénítása. •Richard Nixon volt amerikai elnök a jövő hét végén Litvániába látogat. Ni­xon kéthetes látogatást tesz a Szovjet­unióban és több vezető politikussal, köz­gazdásszal és tudóssal találkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents