Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-20 / 27. szám

Gond a nyúlgereznával Támogatás a rókatenyésztőknek I ( ÚJSÁG ) A tulajdonjog igazolása után Visszakövetelés, eladás vagy haszonbér? A szövetkezetesítés annak idején több formában “szabadította meg” földjétől az eredeti tulajdonost. Az ő szempontjából jobbik esetnek szá­mított, ha a föld telekkönyvileg to­vábbra is a nevén maradt. A Szövet­ségi Gyűlés 114/1990 Tt. sz. tör­vénye — amely a 123/1975 Tt. sz. törvényt egészíti ki —, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990 Tt. sz. törvény lehe­tővé teszi, hogy ezek a földtulajdo­nosok — miután az előírások szerint igazolták tulajdonosi voltukat — visszakaphassák földjüket, illetve földhasználati bérszerződést köthes­senek az azt használó mezőgazdasá­gi üzemmel. A tulajdonviszony igazolását kö­vető lépés a földhasználati jog meg­szüntetése. Erről a járási hivatalok (a volt járási nemzeti bizottságok) il­letékes osztályai hoznak határoza­tot, a tulajdonos kérelme alapján. Tudni kell, hogy mezőgazdasági földterületet csak mezőgazdasági művelés céljából szabad visszaszol­gáltatni, továbbá, hogy a szövetkezet vagy állami gazdaság általi használa­ti jog — ha a felek között nem szüle­tik más megegyezés — csak az adott parcellán található termény betaka­rítása után szüntethető meg. A me­zőgazdasági üzem köteles vissza­szolgáltatni az egész földterületet vagy — a tulajdonos kérelmének megfelelően — annak egy meghatá­rozott nagyságú részét.A földtulaj­dont igazoló okiratot (tulajdonlap) a tulajdonos köteles mellékelni a ké­relméhez. A járási hivatal nem szüntetheti meg a mezőgazdasági üzem föld­­használati jogát a következő esetek­ben: — ha beépített földterületről van szó, és az épületek nem a kérelmező tulajdonát képezik; — ha a mezőgazdasági üzem által többéves növényzettel betelepített földterületről van szó (kert, gyü­mölcsös, szőlő- vagy komlóültet­vény); — ha a parcellán a mezőgazdasá­gi üzem által létesített meliorációs, illetve öntözőhálózat található; — ha a parcellák nem megköze­­líthetőek. (Megj.: Azok a parcellák számítanak megközelíthetőnek, amelyekre az útról közvetlenül be lehet hajtani, és megmúvelhetőek anélkül, hogy a bejárással zavarnánk a szomszédos parcellák tulajdonosa­it.); Ha a fent említett esetekben egyezséggel sem háríthatók el a földtulajdon visszaszolgáltatását hátráltató akadályok (pl. az épüle­tek, az öntözőberendezés stb. meg­vásárlásával), a mezőgazdasági üzem köteles a tulajdonosnak má­sik, ugyanakkora és ugyanolyan mi­nőségű parcellát felajánlani, amennyiben ez módjában áll, és a tulajdonos is beleegyezik. Ha ez nem áll módjában, vagy a tulajdonos nem fogadja el a felkínált földterüle­tet, az üzem haszonbérleti szerződés megkötésére kötelezhető, vagy pe­dig megvásárolhatja a szóban forgó földterületet a tulajdonostól. Ez utóbbi esetben azt kell tudni, hogy a föld, az épületek és a gazdasági nö­vények értékét meghatározó, 289/1990 Tt. sz. rendelet — amelyet a 205/1988 Tt. sz. rendelet egészíti ki — a föld értékét, a bonitációs osz­tályba való besorolástól függően hektáronként 6500 koronától 120 ezerig állapította meg. A haszonbérleti szerződés eseté­ben a bérleti díj nagysága a követke­zőképpen állapítható meg: — gyümölcsösök, szőlő- és kom­­lőültetvények esetében az adott par­cella bonitációs osztály szerinti érté­kének (a továbbiakban csak értéké­nek) 2 százaléka; — szántóföldek esetében a par­cella értékének 1,5 százaléka; — rétek, iegelők esetében a par­cella értékének 1 százaléka; — egyéb földterületek esetében a parcella értékének 0,5 százaléka évente; Fontos tudni azt is, hogy a jelenle­gi adótörvények értelmében a földa­dó továbbra is a használót, tehát a mezőgazdasági üzemet terheli, nem pedig a haszonbért kérelmező föld­­tulajdonost. CSALA SÁNDOR Több mint félmilliárd koronás bruttó bevételt értek el a tavalyi évben a Nyers­­anyaggyűjtő Vállalat szlovákiai üzemei. Ezt például 125 ezer tonna papír, 15 ezer tonna üvegcserép, 217 ezer tonna hulladékvas és egyéb másodlagos nyers­anyagok magánemberektől és vállala­toktól való felvásárlásával érték el. — közölték a tegnapi pozsonyi sajtóérte­kezleten a vállalat képviselői. Az új gazdasági szabályok a Nyers­anyaggyűjtő Vállalat munkáján is vissza­tükröződnek. Főleg a kereskedelem te­rén, ahol megszüntetik az adminisztrá­ció okozta akadályokat, amelyek direktí­­ven határozták meg az üzemek működé­si körét. Például az ipari fémhulladékot kizárólag a Kovoärot vállalat vásárolhat­ta fel. A piacgazdaság feltételei lehető­séget biztosítanak mind a szervezetek­nek, mind a magánvállalkozóknak min­denfajta másodlagos nyersanyaggal való kereskedelemre. Idehaza viszont aligha örülnek majd a házinyúltenyésztők: gond lesz a nyúl­­gerezna felvásárlásával, viszont aki ró­katenyésztésre adja fejét, állami támo­gatáshoz juthat. -g-Rossz és egyre drágul... “Csehszlovákia” rádióadó Václav Vrabec, a Csehszlovák Rádió Politikai és Publicisztikai Osztályának vezetője nyilatkozott tegnap a Csehszlo­vák Sajtóiroda képviselőjének. Nyilatkozatában elmondotta, hogy a Rádió vezetősége az elmúlt hónapokban többször is foglalkozott az adások egyre rosszabbodó vételi lehetőségeivel az or­szág területén. Az illetékes minisztériummal már folytattak tárgyalásokat — de ered­ménytelenül. A legjobb középhullámú adókat bér­be adták egy vegyesvállalatnak, amely­nek tagja a hazai ROCK FM stúdió, va­lamint az angol CHECPOINT INTER­NATIONAL. Az ország vezetése igen kényes hely­zetbe került, mivel az egész ország terü­letén nincs módjában hatásosan kifejte­ni véleményét a közvélemény előtt. Mindezt negatívan befolyásolja a fenn­tartási költségek további rohamos emel­kedése, valamint a Szövetségi, a Cseh és a Szlovák Rádió különválása körüli hosszas huzavona. Ujjászületik-e a kis falu? (Folytatás az 1. oldalról) kölcsönre is megvásárolhatók náluk. Az üzletben látható kínálaton kívül az érdeklődők hazai prospektusok­ból is válogathatnak, sőt a tulajdo­nosok a vevők speciális megrendelé­seit is elfogadják. Sikeres magánvál­lalkozó Nyitrai Ferenc autófényező és bádogos is, aki abban az időben önállósult, amikor még sokkal bo­nyolultabb volt az ügyintézés. Nyolc éve a szakma mestere, s joggal büsz­ke munkájára, amelyet még soha nem ért bírálat. Panaszkodik, hogy a jó minőségű hazai anyag hiánya gá­tolja a munkavállalásban. További vállalkozó Benyák Erzsébet, aki fő­állásban fodrásznő, Turcsik Attila pedig asztalosként dolgozik. Az önkormányzat tervei közül egy már megvalósult. Tíz éve körze­tesítés szüntette meg a kisgyerekek helyben való tanulását, de most szeptemberben az elsők között nyílt meg Barton az alapiskola első négy évfolyama. Az épületet eddig a szö­vetkezet használta, rendbehozása nem okozott különösebb gondot. A központi fűtéssel ellátott iskolában 31 gyerek tanul 2 pedagógus és egy nevelőnő irányításával. Megkezdték a temetőt körülvevő kerítés rendbehozását is, tavaszra pedig díszfák kiültetésével és füvesí­téssel teszik szebbé környékét. A téli hónapokban végezték a községen keresztülfolyó patak tisztí­tását, amely a falu határában levő halastavat táplálja, és egyben a föl­dek öntözőforrása is. A munkanélküliség, csakúgy mint másutt, nagy problémát okoz itt is. Jelenleg hat munkanélküli személyt tartanak számon, akikkel a községi alkalmi munkáknál számítanak. A polgármester szerint állami do­táció nem igényelhető, mivel a falu­ban nincs megkezdett beruházás. Kulturális élet A bartiak közművelődés iránti igénytelensége a művelődési ház és a tömegszervezetek tevékenységé­ben egyaránt megnyilvánul. Ebben a tiszta magyar faluban a Csemadok­­tagságnak jelenleg még elnöke sincs. Egyedül a sportszervezet működik jól. Munkáját anyagilag a szövetke­zet támogatja. A vöröskereszt helyi szervezete évente két alkalommal véradást szervez, amelyre általában 25—30-an jelentkeznek. A község­nek nincs saját orvosa, hetente egy­szer a szőgyéni orvos fogad betege­ket a művelődési ház egyik heyiségé­­ben, és további két alkalommal ápo­lónő látogatja a rászorultakat. A művelődési ház életéről Tren­­csík Mária népművelő elmondta, hogy a fiatalságot lehetetlen bevonni szórakoztató műsor vagy színdarab betanulásába. Távaly megkísérelték az ifjúsági szervezet létrehozását, de az igyekezet kudarcba fulladt. így a felső tagozatos diákokkal tanít be évente mesejátékot vagy más szóra­koztató műsort. A szövetkezet hoz­zájárulása lehetővé teszi, hogy éven­te két alkalommal meghívják a ko­máromi Jókai Színház társulatát. Mivel helyi amatőrcsoportok nincse­nek, a környező falvak műkedvelőit is szerepeltetik évente néhány alka­lommal. Erre az évre egy régiségki­állítás megrendezését tervezik, me­lyet a bényi folklórcsoport vendég­­szereplése élénkítene. Többéves ha­gyománya van a házassági évfordu­lók megünneplésének a művelődési házban. Sikeres volt az Együttélés szervezésében megvalósult előadás, melyet dr. Rózsa Ernő tartott az adótörvényekről és a magánvállal­kozásokról. A 2927 könyvvel és 97 olvasóval “rendelkező” könyvtárban a folyóiratok iránt a legnagyobb az érdeklődés. A gyerekek a Dörmögő Dömötör című lapot kedvelik, a fel­nőttek körében pedig a Hét és a Fürge Ujjak a legnépszerűbb. Beszélgetésünk végén a polgár­­mester megemlítette, hogy a falu határában termálvízforrásra találtak — feltárásával már a novemberi események előtt foglalkoztak a sző­gyéni szövetkezet vezetői. A jövő­ben ez is vállalkozási lehetőséget je­lent a község, s vállalkozó szellemű lakosai számára. Mindebből kitűnik: a 853 lelket számláló faluban is van remény arra, hogy a nagyrészt fiatal vezetőség, élén a polgármesterrel, lehetőséget teremt a fiatalok helyben maradásá­hoz. DÁNIEL CSILLA 1991. március 20. Ahány nyelven beszélsz... Fövárosunkban nem kapni sem magyar-német, sem szlo­vák-német szótárt. Minden le­hetséges könyvesboltot bejár­tam — így jutottam el a német könyvesboltba, a Deutsche Bücher-be is. Mielőtt beléptem, arra gondoltam: végre egy alka­lom német nyelvtudásom gya­korlati alkalmazására... Be­lépve a torkomon akad a Gu­ten Tag — a pultnál bécsi ak­centussal és kézzel-lábbal magyarázkodva, gyöngyöző homlokkal állt egy úriember. Felesége fanyarul mosolyog­va oldalról figyelte a jelene­tet. Aggódva követtem példá­ját. A “Was kostet ”-et ugyan nem értette a középkorú eláru­sítónő, ám a “Wieviel"-re ha­marosan válaszolt: osemde­­siatosem. Ausztria szülötte nem tudott szlovákul! Ötve­nest tett az asztalra. A elárusítónö többször is ujjain mutatta: nyolc és nyolc. A további kínos magyaráz­kodásnak véget vetve bátorta­lanul szóltam: achtundacht­zig. A pulton innenről hálás bólgatás, a pulton belülről villámló tekintet... szótár iránt érdeklődő kérdésemre kurta “némámé” a válasz Az új turistaidény előtt bá­torkodom megjegyezni: Ne kí­vánjuk az utca emberétől, hogy érdemleges útbaigazí­tást adjon városunk, Bratis­­lava-Pressburg-Pozsony ide­gen ajkú látogatóinak, ha a város egyetlen német könyves­boltjának elárusítója a szá­nokat sem ismeri németül. Valószínűleg azért, mert hónapok óta nem kapni szlo­vák-német szótárt...? Roz-Kisebbségi jogokért Európában (Folytatás az 1. oldalról.) tatni a külföldet jogi helyzetünkről, történelmünkről, népességünkről. Másodszor: informálódnunk kell a más államokban élő kisebbségek helyzetéről. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésével azt kívánjuk eförni, hogy megfelelő szinten tartsuk poli­tikai képviseletét, s ezzel biztosítsuk az egyenjogúságot, az emberi és a kisebbségi jogokat. • Külföldi tapasztalatai közül melyeket tartja figyelemreméltó­nak? — Az Együttélés Politikai Moz­galom egyértelműen óvakodik a kü­lönböző külföldi nemzetiségi politi­ka mesterséges átvételétől. Ma­gunknak kell megtalálni és kidolgoz­ni azt a jogi keretet, amely számunk­ra alkalmas és elfogadható jogi és politikai rendezést biztosít. A meg­oldási lehetőségek kombinációjából a finnországi és a dél-tirolijcisebbsé­­gi politikát vehetjük hasonlftási ala­pul, amely konszenzusra épül és tör­vényekkel szabályozott. Tisztában kell lenni ugyanis azzal, hogy a de­mokrácia automatikusan nem oldja meg a kisebbségek helyzetét. A tiro­­liak például 40 évig harcoltak jogai­kért, a finnországi svédek 70 év után kerültek olyan helyzetbe, hogy nincs okuk panaszra. Tudatukban azon­ban már nem a “svéd kisebbség” fo­galom él, hanem “svédül beszélő fin­­nek”-nek vallják magukat. A dél-ti­­roliak területi autonómiát harcoltak nóm tartomány szervei többek kö­zött ügyelnek arra, hogy a tarto­mány nemzetiségi összetétélében külső beavatkozás eredményeként ne kerülhessen sor változtatásra. A finnországi svédek nem élnek auto­nómiában, az alkotmány azonban rögzíti, hogy a finn nyelv mellett a svéd is az állam hivatalos nyelve. A nyelvhasználatot a nyelvtörvény sza­bályozza, amelynek értelmében a 8 százalékos küszöb elérésénél két­nyelvűvé válik az illető település. • Miben látja a nemzetközi kap­csolatok jelentőségét a kisebbségi jogok szabályozása és tiszteletben tartása szempontjából? — A csehszlovákiai kisebbségek számára fontos, hogy az ország részt vegyen az Európa Tknács munkájá­ban. Ugyanis a nemzetközi szerző­dések aláírása kötelezővé teszi a nemzeti kisebbségek jogainak ga­rantálását. Az volna azonban kívá­natos, ha az emberi jogokról szóló konvenció opciós protokollja is elfo­gadásra kerülne. Ez lehetővé tenné, hogy az állampolgárok nemzetközi szinten fordulhatnának jogorvoslá­sért az emberi jogok megtartásának érdekében. Jelentős szerepük van az Európa Tanács állandó önkor­mányzati konferenciájának, vala­mint a határokon átnyúló együttmű­ködésről szóló konvencióknak. Úgy tudunk majd viszonylag jó eséllyel küzdeni jogainkért, ha széles kap­csolatrendszerrel rendelkező embe­ki maguknak. Jogaik gyakorlásához az is hozzátartozik, hogy az auto­rek, szervezetek védik érdekeinket. BABCSÁN ÁGOTA Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991.március 20-án véteN £|acjási Közép- Vételi Eladási Közép Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában J Angol font 51,73 52,77 52,25 50,42 53,56 51,99 Ausztrál dollár 22,18 22,62 22,40 21,23 22,93 22,08 Belga frank (100) 86,08 87,82 86,95 83,87 89,15 86,51 Dán korona 4,61 4,71 4,66 4,48 4,78 4,63 Finn márka 7,43 7,59 7,51 7,22 7,70 7,46 Francia frank 5,21 5,31 5,26 5,07 5,39 5,23 Görög drachma(100) 16,46 16,80 16,63 15,42 16,96 16,19 Holland forint 15,74 16,06 15,90 15,34 16,30 15,82 ír font 47,04 48,00 47,52 45,36 48,72 47,04 Japán jen (100) 20,93 21,35 21,14 20,34 21,66 21,00 Kanadai dollár 24,90 25,40 25,15 24,20 25,76 24,98 Luxemburgi frank (100) 86,08 87,82 86,95 83,01 89,13 86,07 Német márka 17,74 18,10 17,92 17,46 18,38 17,92 Norvég korona 4,54 4,64 4,59 4,41 4,71 4,56 Olasz líra (1000) 23,73 24,21 23,97 23,13 24,57 23,85 Osztrák schilling 2,52 2,58 2,55 2,49 2,61 2,55 Portugál escudo (100) 20,33 20,75 20,54 19,72 21,04 20,23 Spanyol peseta(100) 28,52 29,10 28,81 27,76 29,46 28,61 Svájci frank 20,56 20,98 20,77 20,24 21,30 20,77 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár 28,75 29,33 29,04 28,34 29,74 29,04

Next

/
Thumbnails
Contents