Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-19 / 26. szám

4 c Parkoló Mielőtt átlépnénk az országhatárt valamint a baleset helyszíneléséről készült jegyzőkönyv egy példánya. Hataraink megnyitásával a több­szörösére emelkedett a külföldre láto­gató hazai autósok száma. Ez az utazási láz, az első hullám elmúltával, illetve az időközben jócskán meg­emelkedett benzinárak ellenére is tovább tart. Nem lesz érdektelen tehát megismerkednünk néhány új szolgál­tatással, amelyet a Szlovák Állami Biztosító az idei év kezdetétől kínál a rövidebb-hosszabb ideig „idegen­be“ látogató hazánkfia számára. Tudjuk, hogy eddig minden külföldi út előtt külön baleset-biztosítást kellett kötnünk gépkocsinkra, az út időtarta­mának megfelelő díjszabással. Nos, az első lényeges újítás: amennyiben legfeljebb 48 órát tartózkodunk kül­földön, nincs szükségünk külön bal­eset-biztosításra; erre az időtartam­ra teljes terjedelmében érvényes a ha­sonló „hazai" biztosításunk. Itt csak azt kell szem előtt tartanunk, hogy ez mire terjed ki, tehát érvényes-e a gép­kocsiból esetleg ellopott értékekre, mi­lyen összegen felül vagyunk jogosul­tak kártérítésre és hasonló. A kártérí­tés elemi feltétele természetesen eb1 ben az esetben is a külföldön való tartózkodás legális voltának igazolása - ami gyakorlatilag nem egyéb, mint az útlevelünkbe beütött vámbélyegzö Hazánkban is sokan vannak, akik számára, bármilyen oknál fogva, a külföldi utazás úgyszólván minden­naposnak számít. Ok vehetik a legin­kább hasznát a biztosító egy további újításának, miszerint a hazai baleset­­biztosítás - előnyös díjszabása mel­lett - állandó érvénnyel külföldi utakra is kiterjeszthető az ún. bizto­sítási időszak tartamára. Lényegé­ben ugyanarról van itt szó, amit „köte­lező biztosítás“ formájában már régó­ta ismerünk; egyszeri befizetéssel gyakorlatilag egész évre biztosíthatjuk magunkat külföldön ért karambol ese­tére is. Magától értetődő, hogy ebben az időszakban az egyes útjainkat megelőzően már nem kell külön felke­resnünk a biztosítót. A negyvennyolc órát meghaladó külföldi utak esetében - amennyiben nem éltünk az imént ismertetett lehe­tőséggel - lényegében változatlan a biztosítás módia. Ilyenkor tehát az utazás időtartamára érvényes kü­lön baleset-biztosítást köthetünk. Hangsúlyozzuk, hogy ez a lehetőség azok számára is fennáll, akiknek nincs belföldre szóló baleset-biztosításuk. FAVORIT-SZERVIZ A közelmúltban jelent meg M. Cedrych: Jezdime automobilem Skoda Favorit című könyve, amelyhez hasonló publikációt már régóta hiányoltak a hazai autósok. Sajnos, úgyszólván pillanatok alatt el is tűnt a könyves­boltokból, s egyelőre nem tudni, hogy mikorra várható következő kiadása. Most induló sorozatunkkal elsősorban ebből az igen hasznos könyvecs­kéből merítve próbálunk segíteni azokon a Favorit-tulajdonosokon, akik a szűkszavú használati utasításnál többet is meg szeretnének tudni autójukról. A sorozat szerkesztésekor az az elv vezérelt, hogy az igazi „amatőrök" és az igényesebb, jól felszerelt, a kisebb-nagyobb „házi" javításoktól sem idegenkedő autósok egyaránt haszonnal olvashassák (a szerk. megj ). A TIPO UTÓDJA. A Fiat Temprát tavaly óta gyártja a torinói cég. Benzin- és dízelmotorok egész skálájával kapható, 1400-tól 2000 köbcentiméter hengerűr­tartalomig. Tágas utas- és poggyászterével ideális családi autó, no és amellett - tessék csak ránézni - szép és elegáns... Mi legyen a szerszámosládában? Általánosan ismert a két véglet: vannak autósok, akiknél a kocsihoz kapott szegényes szerszámkészleten, illetve néhány pótalkatrészen kívül semmi más nem található, és vannak, akik egész alkatrészraktárát hurcolnak magukkal a poggyásztérben. (Nem szólunk itt külön a gépkocsi kötelező felszerelését képező kellékekről, mint pl. az egészségügyi ládikó vagy a tartalékégő-készlet.) Nyilván valahol a két véglet között kell gondolkodnunk, amikor összeállítjuk azoknak a szerszámoknak és alkatrészeknek a listáját, amelyek valóban jó, ha ott vannak a csomagtérben. Amellett, hogy tekintettel kell lennünk néhány sajátos körülményre - kocsink életkora és műszaki állapota, az évszak és az ezzel járó útviszonyok, távoli úticél a „szabadságok" ideje alatt -, ez a lista alapjában véve irányadónak tekinthető, s szükség esetén az említett körülményeknek megfelelően bővít­hető. A Favoritok jelenlegi életkora nemigen indokolhatja még az ebből eredő túlzott óvatosságot. Az egyéb körülményekről még külön szólunk, ám mindenekelőtt állítsuk össze azt a bizonyos alaplistát, amelyre valóban bármikor szükségünk lehet. Ide tartozik:- egy 165-13 méretű gumitömlő. A Favorit eredeti gumiabroncsai tömlő nélküliek, s egy esetleges defekt során olyan kárt is szenvedhetnek, hogy csak tömlővel használhatók tovább. Főleg hosszabb (külföldi) út esetén indokolt az ilyen óvatosság!- egy 9,5x950 mm méretű ékszíj. Ha lehet, részesítsük előnyben a 950 LA 84/56-os típust, mivel az olajjal szemben rezisztens, és hosszabb az élettartama.- egy db magasfeszültségű gyújtókábel. Természetesen a leghosszabb a készletből, hogy szükség esetén a legtávolabbi gyertyához is elérjen!- kb. 2 m szigetelt huzal. Sérült vezetékrészek cseréjekor lehet rá szükség, de figyelem: ügyeljünk a kötések szigetelésére!-1-1 db a készletből hiányzó méretű villáskulcsokból (5,5-töl 24 mm-ig). A leggya­koribb méretű gyúrűskulcsok is csak jól jöhetnek.- egy SIKA típusú, változtatható nyílású fogó. Rendkívül sokoldalúan felhasználható! Ha hosszabb útra megyünk, ajánlatos még néhány dologgal kiegészíteni a szerszámos­doóozt. A saját érdekünkben vigyünk ilyenkor magunkkal még elosztófejet, „elosztópi­pát“, gyújtótekercset, kézipumpát, vontatókötelet, zseblámpát, fékfolyadékot, esetleg egy első és egy hátsó tartalék fékolajcsövet. Nagyjából itt van a „biztos ami biztos" alapon történő, ésszerű előrelátás határa, s egyben a biztosíték arra, hogy kocsinkat nem változtatjuk mozgó alkatrészbolttá. S végezetül: az idei tél már utánunk van, de ahogy mondani szokás, lesz jövőre is. Ilyenkor nem hiányozhat a kocsinkból a jégoldó spray, a rövid nyelű seprű vagy kefe, az „ablakkaparó“ (az üzletekben kaphatónál célszerűbb a közönséges háromszögvonalzó!), a HD jelzésű, elektromos érintkezéseket víztelenítő spray. Vagy akár a hóláncok sem: a Favorit jóval nehezebben birkózik meg egy meredek, havas emelkedővel, mint a régi, farmotoros, hátulsúlyos Skodák! (Folytatjuk) Kevesen ismerik a földtörvénytervezeteket I í ÚJSÁG )____________ 1991. március 19. Tanácstalanság a mezőgazdaságban Mezőgazdasági üzemeink belső légkörét nem csupán a külső - gazda­sági - környezet határozza meg. Az általánosan tapasztalható feszültség legfőbb forrása a tulajdonjogi viszo­nyok törvényes szabályozásának hiá­nya. Ezzel függ össze a néhol már félelmet okozó bizonytalanság. Ma a földművesek csak találgatni tudják mi vár rájuk a földtörvény elfogadása után. Mindenhol tudnak és beszélnek a benyújtott törvénytervezetről, de ke­vesen ismerik. Több földtörvénytervezet is kidol­gozásra került, a parlament azonban csak hárommal foglalkozik. Ezek a kö­vetkezők: a kormányjavaslat a mező­gazdasági földtulajdon módosítására; az M. Tyl képviselő nevével fémjelzett tervezet a termőföld, gazdasági épüle­tek, valamint más mezőgazdasági tu­lajdon használatának módosítására; végül a harmadik, amelyet M. Borgula terjesztett elő a földről, vagyonról és vállalkozásról a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Az elfogadtatás­ra irányuló viták, főleg az első kettőt érintik. Terjedelmi okokból lehetetlen a részletes összehasonlítás, ezért az alábbiakban csupán a törvényterveze­tek legjellemzőbb pontjait vetjük össze. Talán ez is elegendő ahhoz, hogy megértsük a beterjesztők szándékát a kártalanítás indoklását, módját és a földművesek további sorsát illetően. Miben is térnek el tehát a törvényter­vezetek? A kormányjavaslat azon ingatla­nok visszaadását követeli, amelyeket az 1948. február 25-ét követő idő­szakban vettek el a büntetés-végre­hajtás során - ha az ítéletet érvényte­lennek nyilvánították. A javaslat sze­rint az emigránsok vagyona csak bizo-A Chovatel’ eltűnéséhez Naponta változó, viharos gaz­dasági életünk következményei nem kerülték el a „megszokott“, lassan változó olvasótáborral ren­delkező havilapokat sem. A piac farkastörvényei közt, még az sem volt mentség, hogy olvasóik a végsőkig ragaszkodtak hoz­zájuk. Az állattenyésztők Szlovákiai Szövetségének (ÁSZSZ) ismert folyóirata a Chovatel’, nem szűnt meg, csupán átalakult. Ilyen egy­szerűen is mondhatnánk azt a bo­nyolult folyamatot, amely eltűné­sét - remélhetőleg csupán rövid időre - megelőzte. Ki tudja fel­nyos esetekben lenne visszaadható, a földreform idején elvett ingatlanok viszont visszaszolgáltathatóak len­nének. A Tyl-féle tervezet sokkal nagyvo­nalúbb. Az 1948. február 25-ét követő időszakban - bármilyen intézkedésből kifolyólag - elvett ingatlan visszaadá­sát feltételezi. Minden olyan ingatlan­ra, amely ezen időpont után állami vagy szövetkezeti tulajdonba került ajándékozás, adásvétel, esetleg bün­tetőjogi úton - ha az ítélet érvénytelen- szintén az eredeti tulajdonost illeti. A Borgula-féle tervezet a kor­mányjavaslathoz hasonlítható. Ezen túlmenően feltételezi a szövetkezeti tagok tulajdon- és használati jogának visszaállítását, (annak ellenére, hogy valódi tulajdonosok talán sosem voltak). Ez egy egyszerű összehasonlítás csak a Tyl-féle tervezet esetében mu­tat lényeges beavatkozást az érvé­nyes tulajdonjogi elrendezésbe. Ter­mészetesen azzal a feltétellel, hogy a döntő időszak jogi beavatkozásai- az adásvételi szerződéseket is be­leértve - érvénytelenek. Ez a feltétel azonban csak a mezőgazdasági tulaj­donra érvényes. Eltérés mutatkozik a kártalanítás és a restitúció alkalmazását illetőleg. A kormányjavaslat alapján az elvett ingatlanok visszaadandók. Ha ez- valamilyen okból - nem lehetséges, akkor pótterület tulajdonba adása vagy pénzbeli kártérítés alkalmazható. Természetbeni vagy pénzbeli kártérí­tés - az ingóságokért - csak a magán­­gazdálkodóknak járna. A Tyl-féle tervezet a kormányjavas­lathoz hasonlóan az ingatlanok visz­­szaadását feltételezi. Az ingóságokért járó pénzbeli és természetbeni kártérí­tés azonban minden volt tulajdonosra mérni, mennyi felesleges energia és pénz veszett kárba az elmúlt negyven esztendő alatt, csupán a gazdaságtalanul kiadott lapok kapcsán. Úgy érzem, addig nem érdemes bánkódni, amíg nem akad más, aki az előző szerepet felvállalva, igyekszik megküzdeni a mostoha viszonyokkal. A szlovákiai tenyésztők, állat­barátok, gazdálkodók széles tá­bora hiányolja a színes szakfolyó­iratot, amelynek cseh testvérlapja képes volt talpon maradni. Nem tudni, valóban csakis az anyagi gondok „végeztek-e“ a havilap­pal, vagy a szövetségen belül ta­vonatkozna. A szövetkezeti vagyon résztulajdonosává tétele - mint a kár­térítés különleges formája - szintén alkalmazható lenne. A Borgula-féle tervezet szerint min­den ingatlan visszaadandó, az ingósá­gokért természetbeni vagy pénzbeli kártérítés jár. A Tyl- és Borgula-féle tervezet - a kártalanítás terjedelmében és for­májában - lényegesen érinti a szövet­kezetek vagyonát. A szövetkezeti részvényesek kérdésében ellentmon­dásos. A 403/1990 számú törvény magánvállalkozók esetében nem tesz lehetővé ilyen megoldást (néhány esettöl eltekintve kártérítés sem illeti őket). Alkotmányjogi szempontból a szövetkezeti vagyon (részleges) ki­sajátítását tételezi fel. Probléma még az is, hogy a résztulajdonosság nehe­zen képzelhető el. A földtulajdon átru­házása ugyanis összekötődne a szö­vetkezeti résztulajdon átadásával. A szövetkezetek jövőjét illetően sincs összhang a törvénytervezetek között. A kormányjavaslat a kérdés meg­válaszolását a kereskedelmi törvény­től várja - külön kitétellel a mezőgaz­dasági vállalkozást illetően. A Tyl-féle tervezet alapján a va­gyon elosztásával a szövetkezetek gyakorlatilag a földtulajdonosok kezé­be mennének át. A Borgula-féle tervezet lehetővé te­szi az állami gazdaságok, kereskedel­mi társaságokká történő átalakulását. A törvénytervezetek között több ellentmondásos akad Ide tartozik a V. Moskala képviselő által benyújtott ja­vaslat is. Elfogadásuk során a várható következmények figyelembevétele sem elhanyagolandó. Feldolgozta: -rr­pasztalható érdekellentétek áldo­zata lett. Az viszont tény, hogy egy új lap lépett a helyébe. Az Animapress kiadó, kéthetente megjelenő Chovexpres c. újságja igyekszik aktuális hírekkel szolgálni. Márci­us 9 óta ez utóbbi a szövetség hivatalos sajtószerve. Minden egyéb, eddig csak nagy költségek árán kiadható információs anya­got helyettesíteni hivatott, és a szövetség csupán ezzel a lé­péssel több mint 200 ezer koronát takaríthat meg tagjai számára. A gazdasági nehézségek nem­csak a lapokat, hanem olvasóikat is érintik, azok türelme pedig vé­ges. Minőség híján semmilyen vállalkozás sem kecsegtet re­ménnyel. Azt, hogy az új lap kiáll­­ja-e a próbát, nehéz megjósolni. Ezt a kérdést - egyebek közt - majd olvasói döntik el. SZTRUHÁR GYŐZŐ O rségvá Itás Lektinmolekulák a génsebészetben A jövő útja lehet Mindannyian ismerjük a csa­láncsípés égető, viszketést elő­idéző hatását. Az viszont már ke­vésbé köztudott, hogy ez a rend­kívül elterjedt gyomnövény egy másik védekező mechanizmussal is rendelkezik. A belgiumi Leu­­veneben található Katolikus Egyetem kutatói megállapították, hogy a csalán lektint tartalmaz, amely kitünően alkalmas a gom­bás megbetegedések elleni véde­kezésre. Néhány lektinfajta - mérgező hatású fehérje - képes a cukor­molekulákhoz kötődve növényi magvakban elraktározódni, ame­lyek megvédik őket a rágcsálókkal szemben. Felmerül azonban a kérdés, vajon miért termel lektint a kifejlett növény? Ismert tény, hogy a bú­zaszemben levő fehérje a kitinhez kötődik. Ez az összetett cukor rendkívül kemény, vegyileg el­lenálló, főleg a rovarok külső pán­célzatának alkotóeleme, de a leg­több gombafajta külső sejtfalában is megtalálható. A kutatók feltéte­lezik, hogy a búzacsírában levő lektin védelmezi a földből kibúvó növényt a gombafertőzés ellen. A kutatás folyamán sikerült egy új lektinfajtát előállítani, amely szintén a kitinhez kötődik. Tisztí­tás, a kitináz-enzim maradványai­nak eltávolítása után a fehérje valóban megállította néhány gom­ba növekedését. A csalán további vizsgálata során továbbá kiderült, hogy a növény gyökérzetében ta­lálható lektin töménysége leg­alább tízszerese a védő hatáshoz szükséges szintnek. Érdekes még a növényben való elosztása is. A felhalmozódás a gyökerek fel­színe alatt a legnagyobb, míg a hajtásokban, a levelekben alig észlelhető. Nyilvánvaló tehát, hogy a csalán főleg a talajban élő gombák ellen védekezik. A feltételezések szerint a csa­­lán-lektin képes mélyen behatolni a gombák sejtfalába, és a növe­kedés során azt bomlasztani. En­nek egyértelmű bizonyítása lehe­tővé tenné a kisméretű lektinmo-. lekulák génsebészeti felhasználá­sát, ami forradalmasítaná a nö­vényvédelmet. VÁRADI RICHARD

Next

/
Thumbnails
Contents