Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-19 / 26. szám
Kedd, 1991. március 19._____•_____I. évfolyam # 26. szám # Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98,210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR.Szerkesztóség: 819 11 Bratislava, Martanovicóva 25., 12 emelet Telefax: 210-39-92, 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviíóva 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Gazdasági és érdekvédelmi napilap Mától minden kedden: Parkoló Hasznos tudnivalók, tanácsok, érdekességek autósoknak, motorosoknak. Parkoló — mától rendszeresen a 4. oldalon Figyelem! Holnapi számunk 8 oldalas MI JSORMFTI FKI FTTFI jelenik meg. Szövetkezeti zár számadó Muzslán Tagból résztulajdonos A kormányfő állításai félrevezetők Nincs Meciar— Gál vita A múlt hét végén a muzslai Béke Efsz-ben is megtartották a zárszámadő közgyűlést. Bár bőven lett volna rá okuk, a szövetkezet tagjai nem az általános kesergés, hanem — amint jó gazdához illik — a jövőbe vetett hit szellemében értékelték a múltat, és tervezték a holnapot. Králik Gábor elnök és más felszólalók is többször és többféleképpen megfogalmazták az egész tagságot foglalkoztató gondolatot: nagyon várták a politikai és gazdasági élet valamennyi területét érintő változásokat, csakhogy nem ilyennek, nem mezőgazdaság-ellenesnek képzelték az átalakulást. Mindannyiukat bosszantja, hogy rengeteg alaptalan vád éri az ágazatot, miközben az egykori ígéretből a felső vezetés eddig csupán a kilátásba helyezett áremeléseket valósította meg. Persze a mezőgazdaság és a fogyasztók kárára. Ez a zárszámadó is megerősítette a földművesek prágai nagygyűlésén elhangzottakat. Mezőgazdasági vállalataink többszörös létbizonytalanságban élnek. Nem ismerik a kormány új agrárreformjának forgatókönyvét, s nem lehetnek bizonyosak afelől, hogy a törvényhozás a Tylféle tervezet jóváhagyásával nem rántja-e ki a földművesek lába alól a talajt. A létbizonytalanságot és a katasztrofális gazdasági helyzetet súlyosbítja, hogy a gépek, vegyszerek és szolgáltatások egyre drágulnak, viszont a felvásárlási árak nem követik nyomon ezt a mozgást. Arról már nem is beszélve, hogy a tej és a vágóállatok felvásárlásának akadozása feleslegesen drágítja a termelést, újabb költségekbe veri az egyébként is pénzszűkében lévő gazdaságokat. Természetesen Muzslán is sokat bosszankodnak a földművesek az említettek miatt, hisz a meglehetősen mostoha évben a biztosítótól kapott térítésekkel együtt is mindössze 600 ezer korona felosztható nyereséget tudtak elkönyvelni. Nem csoda, hisz például a növénytermesztési ágazatban csupán a maglucerna örvendeztette meg a termelőket. Ennek is mi haszna, ha a vetőmagot most áron alul sem lehet eladni? Ami pedig az állattenyésztést illeti, valószínűleg maga az ágazat vezetője sem tudná megmondani, mikor volt utoljára nyereséges a termelés. Az értékesítési gondok láttán rég elhatározták az állomány csökkentését , de mit tehetnek, ha a vágóállatokon sem tudnak túladni? Túl vagyunk március derekán, de eddig még csak tizenegy hízott marhát küldhették vágóhídra. Dicséretükre legyen mondva, a tanácskozás résztvevői azt sem hallgatták ei, hogy belső tartalékaik is vannak, elsősorban a malacnevelésben. De az elhullásokat is csökkenteniük kéne. Merthogy tavaly csupán az elhullásokból több mint 750 ezer korona kárá származott a"közösnek”. Jó, tudjuk, hogy a szükségmegoldásból túlzsúfolt istállókban nem csupán a takarmányhasznosítás rosszabb, viszont aligha merné bárki is állítani, hogy a 430 ezer korona értéket képviselő, terven felüli elhullásért kizárólag a körülmények felelősek. Hogyan tovább? Elhangzott, hogy a muzslaiak nem csupán a termelés szerkezetét, de a szövetkezet szerkezeti felépítését — és ennek megfelelően a belüzemi munkaszervezést — is igyekeznek az új feltételekhez igazítani. Tavaly a bérleti rendszer bevezetésével kísérleteztek, de nem volt elég érdeklődő, így most teljes pénzügyi önállósággal rendelkező önelszámolási egységeket hoznak létre. Ezzel mindenkit érdekeltté tesznek az eredmények javításában és a vagyonvédelemben. Nagy fontosságot tulajdonítanak az ésszerű takarékosságnak, mert mint többen hangsúlyozták: az előző években félre tudtak tenni annyi pénzt, hogy a pillanatnyi gondokat túléljék, de ha ez az év sem lesz jobb a tavalyinál, akkor a tönk szélére jutnak. ígéretes, hogy az új vállalkozásoktól sem riadnak vissza. Gombatermesztéssel, éticsiga tenyésztésével akarnak foglalkozni, s más elképzeléseik is vannak, de megvalósításukhoz egyelőre kevés a pénzük. A tagság számára lehetővé teszik, hogy kedvezményes áron vásároljanak a szövetkezet termékeiből, illetve kimért földeken termeljék meg maguknak — például a korai burgonyát. A zárszámadó közgyűlés végezetül jóváhagyta a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény értelmében kidolgozott új alapszabályt, melynek alapján — a földtulajdont és a ledolgozott éveket egyaránt alapul véve — nevesítik a közös vagyonát, és résztulajdonosokká teszik a tagokat. A közgyűlés határozota értelmében a gazdaság nevét mezőgazdasági szövetkezetre módosították. KÁDEK GÁBOR Tegnap a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalom sajtótájékoztatóján jóval több újságíró volt jelen, mint általában. Ez nem szorul magyarázatra, hiszen az utóbbi napokban parázs viták színhelye a pozsonyi Mozart-ház, ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a tudósítók kíváncsiak arra, mi történt a mozgalmon belül az elmúlt huszonnégy órában. A sajtótájékoztatón Juraj Flamík, a NYEE Koordinációs Központjának elnöke elmondta, hogy március 14-e óta nagyon sok levél jutott el hozzájuk. A polgárok afelöl érdeklődnek, hogy Václav Havel miért éppen a “kritikus” napon érkezett a szlovák fővárosba? Flamík a sajtó képviselői előtt válaszolt a kérdésre: “A köztársasági elnök, mielőtt elutazott volna Brüsszelbe, a NATO székhelyére, saját szemével akarta látni, milyen politikai harcok dúlnak Szlovákiában”. A központ elnöke hibás politikai lépésnek, manőverezésnek tekinti Vladimír Meciar legutóbbi tévébeszédét. (Mint ismeretes, a kormányfő bírálta a mozgalom Koordinációs Központjának és miniszteri klubjának tevékenységét.) “Nem felel meg a valóságnak azon állítása, hogy a bizalmatlansági indítvány benyújtása még az Andráá-ügyhöz kapcsolódik. Hasonlóképpen nem igaz a NYEE cenzúrájáról terjesztett hír sem, melyet Kiíazko miniszter annyira kihangsúlyozott március 3-i tévényilatkozatában. Ezek mind valótlan információk” — mondta Juraj Flamík. Fedor Gál, a NYEE elnöke viszszautasította azokat a vádakat, melyek szerint a bizalmatlansági indítvány előterjesztése néhány ember kezdeményezése volna. Gál hangsúlyozta: a NYEE Szlovákiai Tanácsa döntött így, tehát az indítvány kollektív elhatározás eredménye. “Nem szeretném, ha a felmerült (Folytatás a 2. oldalon) A január óta önállóan gazdálkodó Karvai Mezőgazdasági Szövetkezetben jól kihasználták az utóbbi napok mezei munkáknak kedvező időjárását. A hét végén is dolgoztak a földeken, így a tavaszi árpa után a borsó és a korai burgonya is földbe került már ebben a gazdaságban. (Kádek Gábor felvétele) Beszélgetés a Lévai Munkaügyi Hivatal vezetőjével Szükség van az átszervezésre Aki a munkaügyi hivatalok igazgatói helyét megpályázta, az a Munkatörvénykönyv áttanulmányozásán kívül bizonyára más országok tapasztalataira is támaszkodva alakította ki elképzeléseit. Az osztrák, a svéd és a német modell ismeretében dr. Zoller Mihály új kollégáival együtt angol szakelőadóktól értesülhetett Nagy-Britannia munkaügyi hivatalainak tevékenységéről. • Az előadások bizonyára magas színvonalon folytak, de vajon milyen hasznos tanácsokkal lettek gazdagabbak, s az információáradatból tudnak-e valamit hasznosítani munkájuk folyamán, hiszen eltérő gazdasági fejlettségű országokról van szó... — Bár a gyakorlati dolgokat valójában nem tudjuk átültetni, az elméleti tapasztalatokkal mégis érdemes foglalkozni. Összehasonlításképpen elmondom, míg Nagy-Britanniában az embereknek csak a 25 százaléka dolgozik a termelésben a többi — 75 százalék — pedig a szolgáltatási szférában, addig nálunk fordított ez az arány. Ebből is következik, hogy jelentős átszervezésre lesz szükség. Figyelemre méltóak még a britek JOB CLUB-jai. Felkészítik a munkanélküleiket, hogyan kell munkát keresni, kérvényt, életrajzot írni. Hetente egy fél napot töltenek el a klubban, és szinte biztos, hogy 4—6 héten belül találnak munkát. Elenyésző azoknak a száma, akik továbbra is állás nélkül maradnak. Az ottani munkaügyi hivatalokban sokkal több az alkalmazottak száma, mint nálunk. Az arányt aszerint határozzák meg, hogy az adott régióban milyen arányú a munkanélküliség. Az egyik előadó, egy munkaügyi hivatal vezetője elmondta, hogy 50 alkalmazottja (nálunk járásonként legfeljebb 25, Léván 21 az alkalmazottak száma) dolgozik két osztályon . Az egyik a munkaközvetítő, a (Folytatás a 2. oldalon)
