Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-27 / 9. szám

r Figyelem! Mai számunkban 8 oldalas MŰSORMELLÉKLET! Részletes tévé- és rádióműsor, szórakoztató írás, jótanács, gyermekolvasmány, humor és ínyenc recept Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98. Főszerkesztő-he­lyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBORSzerkesztőség: 81011 Bratislava, Martano­­vi&va 25., ÍZ emelet Telefax 210-39-92 Fényszedéssel készül a Danubiaprínt á. v. 02-es üze­mében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRA­­DE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprínt á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója: MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Teijeszti a Pos­tai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őizünk meg és nemküldűnkvissza. Index 48 301 A Szlovákiai Földművesek Pártjának felhívása: Igazságos döntéseket kér a mezőgazdaság Tegnapi számunkban közöltük a Szlovákiai Független Közgazdászok Mozgalmának és a Szlovák Értelmisé­giek Társaságának a földtörvény-tervezetekkel kapcsolatos közös nyilatkozatát. Ma a Szlovákiai Földmű­vesek Pártja Elnökségének a földtörvény-tervezetekkel, az agrárreform megvalósításával és a politikai pártok támogatásával kapcsolatban a Szövetségi Gyűlés és az SZNT, valamint az SZK kormánya képvise­lőihez intézett felhívásának adunk helyet lapunkban. Gazdasági és érdekvédelmi napilap V______________________) Demokratikus társadalmunkban a várt gazdasági változá­sok évébe léptünk. A gazdasági reform forgatókönyve szerint gyors ütemben csak az árliberalizáció következett be. A legna­gyobb fogyatékosságnak a reform megvalósításának módját tekintjük, mivel a reformot nagy mértékben az állam ülteti át a gyakorlatba hivatalnoki apparátusával. A világ szakem­bereinek javaslatai alapján ez hozzáértő menedzserek, privati­zációs bizottságok és főleg a működő piaci mechanizmus fel­adata lett volna. Különösképpen válságos a helyzet a mezőgazdaságban, amelynek az emberek mindennapos szükségleteit, a tejet, a húst, a kenyeret, cukrot és egyéb élelmiszer-szükségleteit kell kielégíteni. Jóllehet, a lakosság felkészült arra, hogy jobban meghúzza derékszíját, a jelenlegi árliberalizáció előidézte az alapvető élelmiszerek vásárlásának, és főleg a gyöngébb szo­ciális viszonyok között élő lakosok életszínvonalának jelentős csökkenését. A boltokban minden drágább, de egyáltalában nem javult a minőség és a választék, sőt színvonala csökkent. Az ok nyilvánvaló. Nem valósult meg az, amit a közgazdászok terveztek. A liberalizálási reform legfontosabb láncszeme, a szolgáltatások megmaradtak az állam kezében. Ez az erős mo­nopolista láncszem a régi apparátussal egyetlen célra törekszik — a nagyobb, főleg energia- és nyersanyagköltségek ellenére —, minél nagyobb hasznot elérni, figyelmen kívül hagyva a lakosság reáljövedelmét. Növekedett a kereskedelmi rabatt, tekintet nélkül arra, hogy van-e elegendő jó minőségű áru avagy sem. A fogyasztó “ajtón kívül rekedt”, és a félrevezetett nyilvánosság tévesen úgy véli, hogy éppen a földművesek, az őstermelők azok, akik drágán és nem hatékonyan termelnek. A problémák lényegét így látjuk: I. A központi állami szervek, melyeket a koalíciós kormány irányít, s miniszterei csak a koalíció kormánypártjait képvise­lik, a reformot nem készítették elő úgy, ahogy azt forgatóköny­ve megkívánta. Ezt bizonyítja a jelenlegi helyzet az árak terüle­tén és a vállalatok általános fizetésképtelensége. II. A jelenlegi demokratikus rendszerben a képviselők és a parlamentek figyelmüket a politikai fejleményekre összponto­sítják, a kárpótlások, a rehabilitáció, valamint a különféle sé­relmek helyrehozásának problémakörére, s nem a reform megvalósulására, annak a lakosságra gyakorolt hatására, a népgazdaság fizetőképességére és a piac magatartására. III. A községek és a régiók konkrét igazgatása még nem olyan hatékony, hogy felelősségteljesen megoldaná a gazdaság, a vál­lalkozássok és általában a községi ügyek társadalmi igazgatása problémáit. Ehhez hiányoznak az alapvető jogszabályok. Ural­kodó a bizonytalanság, kevés a pénzeszköz, nem bontakoztak ki a községek és a régiók továbbfejlesztésének kilátásai. IV. A mezőgazdaságban lassan, sőt szinte egyáltalán nem érvé­nyesülnek a vállalkozás tulajdonformái. A deetatizálás, vala­mint a vállalkozói alanyok vagyis a termelők, feldolgozók és felhasználók érvényesülése a leglassúbb az élelmiszeriparban. V A bankok és a pénzpolitika összefonódott a Nemzetközi Valutaalappal és annak feltételeivel. A bankok hitelpolitikájá­ban nem tükröződnek a gazdasági reform átmeneti időszaká­nak nehézségei, hanem csaknem “zsaroló” szabályozókkal olyan gazdasági helyzetet teremtenek, amellyel nem számoltak a gazdasági szabályozók módosítása előtt. VI. A mezőgazdasági őstermelésben mindmáig tisztázatlan a privatizációs törvények előkészítésének módja. Dominálniuk kellene a tulajdonviszonyoknak. Viszont teljes mértékben tisz­teletben kell tartani a föld birtokosainak, a munkából szárma­zó tőke tulajdonosainak akaratát. A Szlovákiai Földművesek Pártjának kifejezett érdeke a mezőgazdaság teljesítőképessége, a vidék felvirágzása és az élelmiszerpiac stabilitása. Ezért felhívja a Szövetségi Gyűlés az SZNT képviselőit és az SZK kormányát arra, hogy: — a lehető legrövidebb időn belül a Szövetségi Gyűlésben igazságos alapokon hagyjanak jóvá kerettörvényt a föld és az egyéb vagyon tulajdon- viszonyainak rendezéséről. E követel­mény megvalósításához a legjobban közelít a szövetségi kor­mány által előterjesztett törvényjavaslat. Ez a tulajdonviszo­nyok mellett kifejezi azokat a nem kevésbé fontos tényeket is, amelyek az olyan embereket érintik, akik ugyan nem birtoko­sai a földnek, de becsületes munkájukkal és hozzáértésükkel létrehozták a mezőgazdasági vállalatok jelenlegi vagyonát. Ez­zel kapcsolatban nem ismétlődhetnek meg a falu kollektivizá­lása idején előfordult igazságtalanságok. A földnek kell hogy igazi tulajdonosai legyenek, nemcsak felhasználását és az adó­fizetést tekintve. A földnek kötődnie kell az élelmiszer terme­léséhez és az ökológiához. Gyorsan létre kell hozni azokat az intézményeket, amelyek rendezni fogják a földtulajdon-jogot, felelősséget vállalnak a nyilvántartásért, a felhasználásért, az átdiszponálásokért. Ennek az intézménynek az állam eszközé­vé kell válnia, és az államnak kell költségeit megtérítenie. — A kormányok szintjén 2-5 évre ki kell dolgozni egy vilá­gos mezőgazdasági koncepciót, amely általában kifejezi a piaci kilátásokat és a föld megművelésével kapcsolatos bizton­ságérzetet. Az agrárkoncepció alapján ki kell dolgozni (Folytatás a 3. oldalon) Népszámlálás’91 Megszámlákiánk magunkat, de_ Ahogy közeledik a népszámlálás időpontja, úgy erősödnek a magunk megszámlálásával kapcsolatos problémák is. Ez érthető, hiszen a cseh­szlovákiai népszámlálások történetében először kerül sor önszámláló módszer alkalmazására. Ennek tudható be, hogy polgáraink sok esetben tanácstalanok. Olyan nehézségekkel kerülnek szembe, amelyek kiküszö­bölésére a számlálóbiztosokat sem készítették fel kellőképpen, vagy azoktól hiányos tájékoztatást kaptak az általuk kiosztott kérdőívekkel kap­csolatos teendőket illetően. Ezt igazolják a szerkesztőségünkbe érkezett kérdések is. Feltehető, hogy a kérdezésen kí­vül még sokan akadnak olyanok, akik hasonló tanácstalansággal állnak szemben, ezért a legfontosabb kér­dések megválaszolására az arra legil­letékesebbek egyikét, dr. Szabó Re­zsőt, a Szlovák Nemzeti Thnács El­nökségének tagját, az alkotmányjogi bizottság alelnökét kértük fel. • Több olvasónk hívta fel szerkesz­tőségünket, hogy a magyarlakta területek egyes részein kevés, il­letve nincs magyar nyelvű nép­számlálási kérdőív. — Ez fölöttébb meglepő, mert a Szlovák Statisztikai Hivatal tájékoz­tatása szerint megfelelő mennyiségű magyar nyelvű népszámlálási ív ké­szült. Ezek szerint a hiány oka a szét­osztásban, illetve a pontatlan meg­rendelésben keresendő. A megoldás az, hogy az önkormányzatok a szük-V_____________________________ séges számú magyar nyelvű íveket azonnal kérjék a járási statisztikai hi­vataloktól, hogy a polgárok mielőbb megkaphassák. * Tulajdonképpen milyen időpont szolgál alapul a kérdőívek kitölté­séhez és begyűjtéséhez? Ezt kér­dezem, mert tudomásunkra ju­tott, hogy az egyik délvidéki járás­ban a számlálóbiztosok már gyűj­tik a kitöltött kérdőíveket — Ez súlyos hiba, mivel így meg­hamisítják a népszámlálás adatait. Hogy miért? Azért, mert az adatfel­vételeknek a március másodikáról harmadikára virradó éjszakai, vagyis a nulla órai állapotot kell tükrözni­ük. Előfordulhat ugyan, hogy a jel­zett időpontban valamelyik családtag nem tartózkodik állandó lakhelyén. A számlálóívekbe az ő adatait is be (Folytatás a 2. oldalon) _______________________________ Megkezdhetjük a spórolást Drágul az otthon melege Kiráz a hideg mindenkit a meleg árá­nak emelése hallatán, s talán csak annyit könyvelhetünk el a hír jó oldalaként, hogy az intézkedés a tavasz vége felé lép életbe. A hőenergia (távfűtés) ára 324, a széné 234, a földgáz ára pedig 134 száza­lékkal lesz magasabb május elejétől. Hogy ennek hatása ne sokkolja, főleg az életszínvonal-létra alsóbb fokán állókat, a fenti árakat jóváhagyva a szövetségi kormány arról is döntött, hogy az ár­emelések hatását a nyugdíjaknál havi 80 korona, a gyermekes családoknál pedig minden gyermek után havi 50 korona nyugdíj-, illetve családi pótlék-kiegészí­téssel mérsékli. A kormány nem odázhatta tovább a döntést ebben a kérdésben, mivel az ár­támogatott fűtőanyagok erősen terhel­ték a költsévetést, és a Nemzetközi Va­lutaalap segítségének egyik feltétele ép­pen az, hogy a piacon reális árak legye­nek, ne pedig különböző toldalékokkal deformáltak. Az új árak egyébként még mindig nem érik el az európai árszintet:, a bányászoknak például továbbra is el­őnyösebb külföldön eladni a szenet, ha vevőt találnak rá. Az ő szempontjukból azonban nem ez a lényeges, hanem az, hogy most más összefüggésekbe helye­ződik a szénbányászat visszafejlesztésé­nek kérdése is. Az új árak nagyobb önál­lóságot adnak a bányavállalatoknak és csökkentik a kormány ellenérzését a bá­nyászattal szemben, ami eddig a magas költségvetési támogatásban gyökere­zett. Egyébként a bányászok szintén egyetértenek a széntermelés korlátozá­sával, ha az fokozatosan, tehát szociális feszültségektől mentesen megy végbe. Hogy ez mennyire sikerül, az attól is függ majd, miképp alakul a többi — kő­olaj, földgáz — energiahordozó ára, hi­szen az egyetlen, amire nem éppen stabil lábakon álló energiagazdálkodásunk mindig számíthat, az a jövőben is a szén lesz. S mi az, amit erről az egyértelműen életszínvonal-csökkentő határozatról — pozitívumként — el lehet mondani? li­lán az, hogy az emelt ár végre helyére teszi az energia értékelését is. A világon szinte mindenütt igen jó üzlet az ener­giatakarékos épületek építése, a jól szi­getelő és záró ablakok, ajtók gyártása, a melegvíz és hőenergia mérése és fel­­használásának szabályozása. Eddig ez nálunk nem volt így, mivel a megtakarí­tás pluszköltségei sohasem érték el a megtakarított összeg töredékét sem. Re­mélhetőleg ezután már másképp lesz, s jó lenne ha ezt a takarékossági hajlamot maga az állam is támogatná, hiszen amit a fogyasztó itt megtakarít, az az állami költségvetést sem terheli.-siGy-Beszélgetés Tóth Károllyal , Konkrét feladatok várnak ránk Soronkővetkezö közgyűlésére készül szombaton a Független Magyar Kezdeményezés. Mennyiben lesz més ez a közgyűlés az eddigieknél és milyen változások várhatók az FMK politikai Irányvonalában? Mivel a csehszlovákiai politikai élet­ben egy nagy átrendeződés tanúi lehe­tünk, természetes, hogy minden mozga­lom közgyűlését nagy várakozás előzi meg. Szinte minden politikai mozgalom kapcsán felvetődik a párttá alakulás kér­dése. Mindezek olyan kihívások, ame­lyek bizonyára hatással lesznek a mi a közgyűlésünkre is, de én azt hiszem, hogy esetünkben ez nem szakadások, vagy épp kifele demonstrált egység ké­pében jelenik majd meg. Inkább a hig­gadt politizálásnak a folyamatosságát kell biztosítanunk, nyíltan vállalva a be­lül létező nézetkülönbségeket is. A párt­tá alakulás kérdésében az Ügyvivői Tes­tületünk még tavaly december elején ha­tározott álláspontot alakított ki,és most a végső szót ebben az ügyben a Közgyű­lésnek lesz feladata kimondani. Nem vá­rok különösebb meglepetéseket. Moz­galmunknak stabil bázisa van, volt, tehát van mire alapoznunk a politikánkat. Ép­pen ezért határozott lépéseket tehetünk azon az úton, amelyre két éve léptünk. Jelent-e valami módosulást mozgal­muk életében az a tény, hogy immár önálló politikai erőként vannak jelen a kormánykoalícióban? Feltétlenül! úgy is mondhatnám, az eddigiek csak amolyan tanulóévek vol­tak. Most nagyon nagy kihívásnak kell eleget tennünk. Be kell bizonyítanunk, hogy egy kisebbségi mozgalom képes a kormányzati feladatoknak eleget tenni. Ez a szerep egyébként túlnő mozgal­munk eddigi keretein. A szlovákiai poli­tikai életben rajtunk keresztül mérette­tik majd meg az egész csehszlovákiai magyarság politikai érettsége, és nem szeretnénk csalódást okozni sem a part­nereinknek, Sem pedig a magyarságnak. (Folytatás a 2. oldalon) T ’T

Next

/
Thumbnails
Contents