Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-27 / 9. szám

2 Egy nap A pénzügyi hatáskörökről Tegnap 22. ülését tartotta a Szlovák Nemzeti Tánács nemzetiségi, etnikai és emberjogi bizottsága. A tanácskozáson az előterjesztett hat témakör közül egyet elvetettek: a képviselők javaslatára kihagyták a községek vagyonáról szóló törvénytervezet megvitatását. Első napirendi pontként az árak liberalizálását vitatták a bizottság tagjai. A pénzügyminisztérium munkatársa a jelenlegi szövetségi pénzügyi politikáról tájékoztatta a képviselőket. Elmondta, hogy már tárgyalnak a Szövetségi Pénzügyminisztériummal a jogkörök pontos meghatározásáról. Konkrétan arról, hogy a két tagköztársasági pénzügyminisztérium ne csak közvetítő sze­repet kapjon az árliberalizálás folyamatában. Javasolta, hogy a bizottság tag­jai szavazzanak a szlovák pénzügyi tárca által benyújtott javaslat támogatását és elfogadását illetően, amely kimondja: a cseh, illetve a szlovákiai minisztéri­um szabályozza az egyes termékek árát. A köztársaságok pénzügy­minisztériumai megvitatás céljából minden javaslatukat a cseh, illetve a szlo­vák kormány elé terjesztenék. A bizottság tagjai egyértelműen a javaslat mel­lett foglaltak állást. A napirendi pontok között szerepelt a rádió és a televízió jövőjét meghatá­rozó — a kormány által kidolgozott — törvénytervezet. A képviselők javasol­ták, hogy törvényes keretek között nyilvánítsák önálló intézménnyé a szlovák rádiót és televíziót, ezáltal a hírközlő eszközök tulajdonjoga is fele-fele arány­ban megosztódna. Széles körű vitát eredményezett a kereskedelmi jogászok munkáját szabá­lyozó törvénytervezet elfogadása. Többen elvetették azt az indítványt, amely­nek értelmében minden kereskedelmi jogásznak egy kamarába kellene tömö­rülnie. Viszont a törvénytervezetnek azt a részét, amely kimondja: a kereske­delmi jogász (legyen az vállalati, vagy, gazdasági) másodállást is vállalhat, a szlovák parlament kisebbségi, etnikai és embeijogi bizottságának tagjai elfo­gadták. (-nö) “Hiszen magyar«” Még mindig nem tudjuk eléggé, mi­lyen hosszú és küzdelmes pályát jutott be gpóf Esterházy János, amíg rádöb­bent arra, hogy a szlovákiai magyarság ügyét nem akkor szolgálhatja, ha poli­tikája iránytűjét a Horthy-Magyaror­­szág hivatalos képviselőihez igazítja — mint tette ezt ifjúsága idején —, ha­nem ha határozott humanista cselek­vést vállal így döntött akkor, amikor például a Szlovák Állam parlamentjé­ben egyetlen képviselőként szavazott a zsidóságot kiközösítő és teljes meg semmisítésüket célzó törvények ellen. Ezért volt érthetetlen és megdöbbentő 1945 utáni meghurcoltatása és az elle­ne hozott halálos ítélet, amelyet ké­sőbb életfogytiglani börtönbüntetésre változtattak. De vajon miért ítélték halálra Es­­terházyt? A kérdésre választ találha­tunk dr. Anton Rasla emlékirataiban. Rasta a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevői közé tartozott, s ő volt az egyik ügyész a Tiso elleni perben. Ké­sőbb törvénytelenül letartóztatták, s — merő fintora a sorsnak — többek kö­zött egy cellába került azzal a Sano Machhal, a Szlovák Állam egykori \_______________________ belügyminiszterével, aki ellen koráb­ban 6 képviselte a vádat Nos, Rasla nemrég megjelent emlékezéseiben megírja, hogy egy alkalommal meg­döbbenéssel a hangjában kérdezte meg dr. Daxnert, a pozsonyi népbíró­ság elnökét, miért hozott ilyen könyör­telen és igazságtalan ítéletet Esterházy ellen. Daxner válasza ugyancsak tö­mör és megdöbbentő volt: “No ved je predsa Madart ” (Proces sdr.J. Tisom, Tatrapress, 1990. 62 old.) “Hiszen magyar..." — mondta Daxner bíró úr, Benes elnök hűséges tanítványa és hí­ve. Ilyen egyszerű volt — a törvényte­lenség. Annál érthetetlenebb, hogy egyes szlovák politikai körökben még most is kísértenek az Esterházyra vonatkozó előítéletek Nemrég a Szlovák Nemzed Tanácsban még Tisohoz is hasonlítot­ták Mintha legalábbis Bajcsy-Zsi­­linszky Endrét hasoidítaná valaki Horthy hoz.. Azért különbséget illene termi a fa­sizmus és a humanizmus között. (brogyányi) __________J Megszámlálnánk magijnkaí, de_ (Folytatás az 1. oldalról) kell írni, de egyúttal a pillanatnyi tartóz­kodási helyén számlálási lapot kell kitöl­tenie. Szerintem a legtanácsosabb har­­madikán, vagyis vasárnap reggel leülni — amikor már kipihentük magunkat — és nyugodtan hozzálátni az ívek kitölté­séhez. Újra ismétlem, a begyűjtés csakis március 3-a után engedélyezett! • Vqjon a számlálóbiztosok nem élhet­nek-e vissza a népszámlálási adatok­kal? — Ez kizárt dolog. Hiszen a számlá­lóbiztosokat és mindazokat, akik az ada­tokat összegezik, titoktartás köti, hivata­li esküt tesznek arra, hogy az adatokat bizalmasan kezelik. Figyelembe kell venni, hogy önszámlálásról van szó. Így maga a módszer is szavatolja a polgárok jogainak teljes védelmét. Itt szeretném megjegyezni, hogy a számlálóbiztosnak nem áll jogában a feltüntetett adatok el­lenőrzése, még a nemzetiség esetében sem. A nemzetiség feltüntetését igazoló tényt sem vetheti össze a személy­azonossági igazolványban szereplő be­jegyzéssel. Csupán a személyi szám pon­tosságát ellenőrizheti. Hibás kitöltés esetén is csak az illető személy végezhet változtatást. * A számlálóbiztos segíthet-« a kérdőív kitöltésében? Gondolok itt azokra, akik betegség vagy egyéb okok miatt erre nem képesek. — Igen, segíthet, de döntésükben semmiképpen sem befolyásolhatja őket. * Miként bizonyosodhatunk meg ar­ról, hogy a látogató személyében va­lóban a számlálóbiztossal van dol­gunk, főleg a városokban, ahol az em­berek kevésbé ismerik úgy egymást, mint falun? — Ez valóban fontos kérdés, de a vá­lasz anál egyszerűbb: igazoltatjuk! Ugyanis minden egyes számlálóbiztos­nak érvényes megbízói igazolvánnyal kell rendelkeznie. * Köszönöm a beszélgetést IC ÚJSÁG 31___________________________ 1991. február 27. Magánvélemény A négyesfogat és a törvényesség Az utóbbi időben a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalmat egy négyes­fogat sajátította ki magának. Ez a négy ember, a szűkebb vezetőség február ló­ára Dunaszerdahelyre zártkörű (tisztújí­tó) gyűlést hívott össze rendőri “díszkí­sérettel”. Ez a tanácskozás minden te­kintetben törvényellenesnek mondható, mivel szöges ellentétben áll a Belügymi­nisztérium által jóváhagyott és mindmá­ig érvényes alapszabállyal. 1) Az alapszabály (V. 4. a) nem ismer független főtanácsadói státuszt. így a (független) főtanácsadó működése me­rőben törvénybe ütköző. Ennek ellenére az illető a valóságban diktátori minőség­ben működött. a) Intrikáival kikényszerítette, hogy Janics Kálmán, az alapító elnök koráb­ban lemondott, b) a demokratikus joggyakorlattal el­lentétben megakadályozta, hogy az el­nök lemondásától a tisztújító gyűlésig az alelnök irányítsa az elnökség munkáját, ügyvezető elnököt nevezett ki. Mivel ezt nem a közgyűlés választotta, és az alap­szabály nem ismer ilyen státuszt, ez is jogellenes lépés volt. 2) A zártkörű gyűlés előtt az ügyveze­tő elnök is lemondott. (A jegyzőköny­vön kívül) az a tény is bizonyítja ezt, hogy a zártkörű gyűlést a vezetőség más tagja hívta össze (aláírását lásd a küldöttigazolványokon), akinek erre jo­ga nem volt. 3) A küldöttek számát megállapító kulcs antidemokratikus volt. (Egy kül­dött képviselhette például az 1200 tagot számláló, meg az esetleg csak 7 tagból álló klubot is.) 4) A vezetőség bizonyíthatóan leg­alább négy esetben megtagadta a saját maga által kibocsátott küldöttigazolvány elismerését annak ellenére, hogy két bé­lyegzővel és három aláírással volt ellát­va, sőt mellékelték a köldöttet megbízó klubgyűlés jegyzőkönyvének a másolatát is. Ők voltak azok, akik megfosztották a klubokat attól a joguktól, hogy azzal képviseltessék magukat, akiben megbíz­nak. Igyekeztek rájuk kényszeríteni, hogy a négyesfogatnak megfelelő sze­mélyeket válasszanak meg küldöttek­nek. 5) Ez a négy ember megtagadta azok­tól a kluboktól a részvétel jogát, ame­lyektől nem várhatta el üzelmei támoga­tását, letagadván ezek fizikai létezését, így nem lehetett képviselve Somodi köz­ség, amelyben a 20 tagú önkormányzat valamennyi tagja az MKDM képviselője. 6) A négyesfogat felrúgva a 15/1990 sz. törvény rendelkezését, tehát jogelle­nesen, megtagadta azoknak a kluboknak az elismerését, amelyek nincsenek a helyhatósági szerveknél regisztrálva. így a mozgalomnak csak ott lehetnek klub­jai, ahol nem ismerik a törvényt, és tu­datlanságából oda ütik a bélyegzőt. Ahol viszont ismerik (pl. Kassa), ott nincs mód a vezetőség által elismert klub alapítására. 7) A gyűlés vezetése totalitárius szel­lemben és praktikákkal folyt (obstruk­­ció stb.), tehát jogellenesen zajlott le. 8) Az alapszabály 11-15 tagú elnök­séget ír elő. A zártkörű gyűlés csupán 9 tagot választott, a választás ezért jogelle­nes. Ezenfelül Közép- és Kelet-Szlováki­át egyetlen tag képviseli, ami antide­mokratikus. (A főtanácsadó megkísérel­te terrorizálni a gyűlést, hogy csupán a négyesfogatot válassza meg, ez azonban nem sikerült.) 9) Az elnököt, alenököt és szervező­­titkárt (az alapszabály nem ismer főtit­kárt) nem titkos szavazással választották meg, tehát megválasztásuk érvénytelen. 10) Az alapszabállyal ellentétben is­mét főtanácsadót választottak, ami jog­ellenes. A zártkörű gyűlés pikantériájához tartozik az MKDM parlamenti képvise­lőinek inzultálása, továbbá az a tény is, hogy ajtón kívülre utasítottak két kiváló külföldi személyiséget. A fenti okokból illegálisnak minősí­tem, és elhatárolom magamat tőle min­den tekintetben. Tbvábbra is megmara­dok magyarnak, kereszténynek és de­mokratának, de csakis törvénytisztelő polgárokkal vagyok hajlandó együttmű­ködni. Magyar Ferenc, a Szövetségi Gyűlés képviselője Salima—Ernte* Print—Intrama Hármat egy csapásra Egyidőben rendezik a Brünni Ki­állítások és Vásárok területén az 1991. március 1-jétől 7-ig tartó élel­miszer-, nyomda- és csomagolóipari termékeket, gépeket, valamint anyagmozgató és raktározó techni­kát bemutató kiállításokat. Az idén eddig 35 országból 898 kiállító jelezte részvételét, ami 317- tel több, mint 1985-ben volt. Az előrejelzések ellenére nem­hogy csökkent volna, de jelentősen megnőtt az érdeklődés a kiállítások iránt. Az idei Salima, a 21 310 négyzet­­méter területen kiállító 653 üzem, vállalat, társaság részvételével nyil­vánvalóan az eddigi legnagyobb lesz. A 235 hazai kiállító az erőteljes de­­monopolizációt jelzi. E kiállítások történetében először több a külföldi, mint a hazai kiállító, sőt a területi elosztás is ezt az arányt igazolja. A rendezvényen Európa legjelentő­sebb élelmiszer-előállító országai ki­vétel nélkül részt vesznek. Az Embax Print csomagolástech­nikai és nyomdaipari gépeket, ter­mékeket mutat be: a 195 résztvevő közül 127 külföldi. Az Intrama szerényen meghúzó­dik a két legnagyobb jelentőségű ki­állítás mellett, az 50 kiállító közül nagyobbrészt a hazaiak képviseltetik magukat. Mindhárom kiállítás együtt alkot szerves egészet, feldolgozásától egé­szen a raktározásig nyomon kísér­hetjük e láncolatot. Ezúttal — először — nem hiá­nyoznak majd az egyéni vállalkozók sem. A kiállítások kísérőjeként egyéb rendezvények is szolgálják a látogatók kényelmét. Konkrét feladatok várnak ránk (Folytatás az 1. oldalról) Ez talán azt jelenti, hogy a csehszlo­vákiai magyarság egészének az érdekeit is meg kívánják jeleníteni kormányzati munkájukban? Ha akarnánk, sem tehetnénk mást. Ellenzékként, vagy valamely politikai erő oldalán a párt partikuláris érdekei­nek tág tere van, de a kormányzati mun­kában egy pártnak felül kell tudnia kere­kednie ezen. Természetesen meg kíván­juk őrizni az arculatunkat, és eddigi el­veink, illetve programunk érvényesülni fog a munkánkban, de ezen túl még ren­geteg feladatot kell majd a vállunkra venni. Álláspontjainkat egyeztetni kí­vánjuk a különböző kisebbségi szerveze­tekkel és véleményüket a munkánkba beépíteni. Nehéz és fáradságos munka lesz ez, de nem olyan, amit ne tudnánk felvállalni. A közgyűlésnek éppen ez lesz a legfontosabb feladata, hogy ennek a szervezeti és szervezési kereteit kialakít­sa. És persze, úgy véljük, a segítőkészség sem marad el a kisebbségi szervezetek részéről. Új munkaprogram is várható a köz­gyűlésen, tudna erről részleteket mon­dani? Ez a munkaprogram konkretizálja majd a mozgalom előtt álló feladatokat az elkövetkező egy évre. Súlypontozza azokat a területeket, amelyek fontosak lesznek számunkra. Mind a program, mind pedig az ügyvivői Testület beszá­molója nagy súlyt fektet arra, hogy a csehszlovákiai magyar társadalmon be­lül megindult belső tagolódás tovább folytatódjék, hiszen ha a kisebbség nem szervezi meg önmagát, csökken az elle­nállóképessége a külső hatásokkal szem­ben. Mezőgazdasági programunk már az elmúlt évben is bizonyította, hogy reális alternatívát tudunk nyújtani a mezőgaz­daság modernizálására, a gazda-, illetve kisgazda tudat elmélyítésére, a paraszti réteg polgárosodosánának előmozdítá­sára. Hamarosan ez a gazda réteg meg is jelenik a falvainkban, sőt a mozgal­munkban már most is érezhetően jelen van. Erre is reagálnia kell a progra­munknak és mozgalmunknak. NÉMETH SZILVIA V alutaárfoly amok Érvényben: 1991.február 27-én Vételi Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Pénznem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52.96 54,02 Ausztrál dollár 21,52 21,96 Belga frank (100) 87,98 89,76 Dán korona 4,73 4,83 Finn márka 7,49 7,65 Francia frank 5,32 5,42 Görög drachma(IOO) 1€,88 17,22 Holland forint 16,05 16,37 ír font 48,26 49,24 Japán jen (100) 20,65 21,07 Kanadai dollár 23,88 24,36 Luxemburgi frank (100) 87,98 89,76 Német márka 18,09 18,45 Norvég korona 4,63 4,73 Olasz líra (1000) 24,24 24,72 Osztrák schilling 2,57 2,63 Portugál escudo (100) 20,69 21,11 Spanyol peseta) 100) 29,10 29,68 Svájci, frank 21,13 21,55 Svéd korona 4,87 4,97 USA-dollár 27,51 28,07 53,49 51,66 54,80 53,25 21,74 20,57 22,27 21,42 88,87 85,79 91,07 88,43 4,78 4,60 4,90 4,75 7,57 7,28 7,76 7,52 5,37 5,18 5,50 5,34 17,05 15,84 17,38 16,61 16,21 15,65 16,61 16,13 48,75 46,59 49,95 48,27 20,86 20,06 21,38 20,72 24,12 23,17 24,73 23,95 88,87 84,93 91,05 87,99 18,27 17,81 18,73 18,27 4,68 4,50 4,80 4,65 24,48 23,64 25,08 24,36 2,60 2,54 2,66 2,60 20,90 19,78 21,40 20,59 29,39 28,34 30,04 29,19 21,34 20,81 21,87 21,34 4,92 4,73 5,05 4,89 27,79 27,09 28,49 27,79 KATÓCS GYULA SZG

Next

/
Thumbnails
Contents