Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-26 / 8. szám

r ( ^ Azonos esélyek A támogatások össz­­volumenében a legna­gyobb hányadot továbbra is az ún. területi szubven­ciók képezik. (4. oldal) V__________) Földet mértek ímelyen — Mind a harminchárom hektáromat vissza akarom kapni — mondja a maholnap 65 éves asszony —, a szü­leim vagyona, hát jogom van rá. (5. oldal) _ - — N Ne feledje: A Szabad Földműves ÚJSÁG minden szerdán 8 oldalas műsormefládettd jelenik meg V.______________________________________________J \ Mennyitér ma egy kutató? A kutatás és a nemesítés szoros együttműködése el­engedhetetlen: A kutatás célja, hogy segítsen lerövidí­teni a nemesítési ciklust. (5. oldal) V_____________________J — \ Vélemény a népszámlálásról Sógorság, komaság Gál Sarolta — háztartásbeli, három gyermek édesanyja — a nép­­számlálásról vélekedve sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Közép-szlová­kiai kerületben egy törvényellenes “belső utasítást” adtak ki, miszerint a nnlnárnk nam kntalacnk faltüntatni cam nam-7atiaánüknt cam \/alláciiL-at Kedd, 1991. február 26. • I. évfolyam • 8. szám • Ára 2,30 koróna Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98. Főszerkesztő-he­lyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR-Szerkesztőség: 81011 Bratislava, Martano­­viíbva 25., 12. emelet Telefax: 210-39-92 Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üze­mében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM , a IIOKTRA­­DE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviíova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója: MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Teijeszti a Pos­tai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 / \ Gazdasági és érdekvédelmi napilap V.______________________J — Félre akarták vezetni az embere­ket, ez nyilvánvaló. Az amúgy is szét­szórt magyarság Közép-Szlovákiában így teljesen eltűnt volna. Pedig épp az ellenkezőjére van szükség. A népszám­láláskor is hallatni kellene hangunkat, s nemcsak akkor, amikor követelünk. Vannak kétszínű emberek, akik mindig annak a nemzetnek, illetve nemzeti­ségnek az oldalán állnak, amelytől va­lamilyen előnyt tudnak szerezni. A népszámlálásnak — elvben — titkos­nak kellene lenni, de amíg a falvakban, kisebb városokban “dúlni” fog a ko­maság, sógorság, addig a számító em­berek úgy tüntetik fel nemzetiségüket, hogy a számlálóbiztos se nagyon “bot­­ránkozzon meg”. Az egyik ismerősöm például morvához ment férjhez. Gyer-V________________________ mekét szlovák iskolába íratta. Eddig még csak értem, de hogy ő magyar lé­tére miért vallja magát szlováknak, nem tudom felfogni. A mi családunk magyar, gyermeke­im magyar iskolába jártak. A legidő­sebb már a Komensky Egyetem fizika­­infomatika szakos hallgatója. Több szlovák barátja is van. Jól kijönnek egymással. Szerintem egyáltalán nem igaz, hogy a magyarok nem tudnak ér­vényesülni. A gyermeket a szülőnek is hozzá kell segítenie, hogy megtanuljon szlovákul. Enyhén szólva közömbös­nek tekintem azt az édesanyát, édesa­pát, magyar szülőt, aki ezt a feladatot a szlovákot oktató pedagógusra hárítja. (babcsán) ______________________ Nyilatkozat a földtörvény-tervezetekről Kíméletes megoldást A Szlovákiai Független Közgaszdá­­szok Mozgalma és a Szlovák Értelmisé­giek Társasága, a Korene, a földtör­vény-tervezettel kapcsolatban a kővet­kező nyilatkozatot tette közzé: A szakemberekkel folytatott széleskörű tárgyalások alapján, az erőszakos szövet­kezetesítés előtti tulajdonviszonyok cseh­országi és szlovákiai sajátosságaira való tekintettel javasoljuk, hogy a Szövetségi Gyűlés vegye le a napirendről a földtör­vényre vonatkozó kormányjavaslat, illetve a Tyl- és a Borgula-féle tervezet megtár­gyalását. 1. A Cseh Köztársaságban az osztrák törvényhozás volt érvényben, amely a tu­lajdont nem osztotta meg (az örökség min­dig csak egy utódra szállt, akinek a többi testvért ki kellett fizetnie). Ezáltal a birtok nem aprózódott fel (nem parcellázták szét), hanem egészben maradt. 2. Szlovákia területén az osztrák-ma­gyar dualizmus értelmében a magyar tör­vényhozás érvényesült. Ami a szülők föld­birtokait illeti, az örökségből a testvérek egyenlő arányban részesültek. Ha például nyolcán voltak testvérek, (ami egyáltalán nem volt ritka), a birtok nyolc felé osztó­dott. Ennek következtében Szlovákiában “törpe” gazdaságok jöttek létre. Ezeket a sajátosságokat figyelembe vé­ve (beleértve a privatizációt és a reprivati-FOLDOSZTAS A sok huzavona után már csak ennyi maradt.... K.I. karikatúrája zációt is) a Szövetségi Gyűlés “uniformi­zált” törvénytervezete nem domboríthatja ki e hosszantartó fejlődési folyamat speci­fikumait és oly mértékben megkárosíthat­ja a szlovák mezőgazdaságot, hogy az összeomlik. Legmegfelelőbbnek egy kíméletes megoldást tartunk, amelyet a Cseh Nem­zeti Tanács és a Cseh Köztársaság, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács és a Szlovák Köztársaság valósíthat meg. Nem akaijuk, hogy megismétlődjön az a kíméletlen hozzáállás, amely a “kisresti­­túciós” törvény (kisreprivatizáció) során megmutatkozott. Csehország területén ugyanis 70 ezer államosítási ügyet tarta­nak nyilván az 1955 és 1962 közötti idő­szakból, ugyanakkor — mivel ez a tör­vény Szlovákiában 1948. január 1-i ha­tállyal lépett érvénybe — csak egy-két “elfeledett” esetre vonatkozhatott. Egy szlovák közmondás szerint csak az ostoba botlik meg kétszer ugyanabban a tuskóban. A Szlovák Nemzeti Tanács éppen eb­ben az esetben veheti át a törvényhozás­ban a kezdeményezést, mert nem eléged­het meg a szövetségi kormány törvényja­vaslataihoz fűzött megjegyzésekkel. Számvetés az arclói vadásztársaságban Farkas volt a bárány Zárszámadó Fámádon Résztulajdonossá teszik a tagokat Kritikus hangvételű volt az elnökségi beszá­moló a famadi szövetkezet taggyűlésén. Kipel­lengérezte a rossz munkaeikölcsöt, a gyakori lo­pásokat, a munkaidőben való italozást. Az ellen­őrző bizottság elnöke bírálta a késést, az igazo­latlan hiányzásokat, a felületes munkavégzést, viszont egyikük sem nevezte meg név szerint a vétkeseket. A Famadi Efsz 2400 hektáron gazdálkodik, melléküzemága nincs. A szövetkezei az utóbbi másfél évtized leggyengébb eredményével — 474 ezer korona veszteséggel — zárta az évet. Végeredményben örültek, hiszen ősz elején még úgy nézett ki, hogy majd 3 miiló korona lesz a veszteségük. Rózsa Sándor, a szövetkezet elnöke a mérleghiány fő okaként az aszály következté­ben a növénytermesztésben tapasztalt kiesést je­lölte meg. Elhangzott, hogy a nyereséges gazdálkodás érdekében az idén növelik a jövedelmező kultú­rák vetésterületét: a cukorrépáét 50, a naprafor­góét 100, a dohányét és a fűszerpaprikáét 5-5 hektárral. Az állattenyésztésben az állomány csökkentését vélik megoldásnak. Ez elsősorban a tehénállományra érvényes: csak a jól tejelő te­heneket hagyják meg, s külön borjúnevelésre szakosított tehénállománnyal inkább speciális hústermelő részleget alakítanak ki, hogy mérsé­keljék a tejtermelés költségességét Terveik között szerepel egy — napi húsz­negyven sertés vágására alkalmas — üzemi vá­góhíd létrehozása, így tagjaikat és a lakosságot olcsóbb hússal láthatnák el. A háztáji gazdasá­gok kialakítására törekednek: az aktív tagoknak harminc, a nyugdíjasoknak tizenöt ár háztáji fői­det mérnek ki. A bikákat az eddigi szabadtartás helyett — a nagyobb súlygyarapodás érdekében — bekötéses rendszerű istállókban fogják nevel­ni. A sertéshizlalás nyereséges, ezért szeretnie a malacszaporulatot növelni, hogy ne kelljen ma­lacokat vásárolniuk. Végezetül az évzáró taggyűlés új alapsza­bályt fogadott eL Lényeges változást jelent, hogy a szövetkezeti tagok résztulr jdonossá válnak. A közös vagyont, a bevitt föld nagyságát és a le­dolgozott éveket figyelembe vevő pontrendszer alapján kívánják felosztani, a nem tag földtulaj­donosoknak pedig bérleti díjat fognak fizetni. Az alapszabály a szövetkezet nevét mezőgazdasági szövetkezetre módosította. -akb­— Szeretnénk, ha a vadásztársaságokat nem privatizálnák — jelentette ki értékelő tagsági gyűlésükön Bartók Béla, az ardói Skalina vadásztársaság elnöke. A közel hatezer hektáros körzetben Szöllös Ferenc vadőr irányításával 63 vadász tart ügyele­tet. Tavaly mintegy 2 260 kiló exportálan­dó vadhúst szolgáltattak be. Mivel a vad­húsnak is nagyobb lett a keletje, az idén már annak kínáják fel megvételre, aki a legtöbbet hajlandó érte fizetni. Eleddig a vaddisznóhús kilójáért 47, a szarvashúsért pedig 37 koronát kaptak. Ezen a szemet gyönyörködtető terüle­ten még a természet törvényei fölött is uralkodni kívánt az előző rendszer. Itt, e párját ritkító karsztvidéken “rendezték be” a megszálló szovjet csapatiestek katonai gyakorlóterét. Hiába tiltakoztak ellene a környezetvédők, vagy a földműves-szö­vetkezet vezetői. A szovjetek tucatszámra építették a bunkereket, védőállásokat emeltek, és állandó harcban álltak a látha­tatlan ellenséggel. Letiporták az érett ter­mést, járhatatlanná tették a mezei utakat, beszennyezték a forrásokat, tönkretették a vadlegelőt. Az ardóiak nyelvén mondva, hamar kiderült róluk, hogy “farkas volt a bárány”. Ma békesség és csend honol a szilicei fennsík eme szögletében. Az emberek alig merik elhinni, hogy szülőföldjükön véget ért a 22 esztendeje dúló “békeharc”. Hideg van, és nagy a hó. A vadászok a tőlük tel­hető módon segítik a bajba jutott vadakat. Ellátják őket takarmánnyal, és a nagy hó­ban “járműnyomokkal” teszik hozzáférhe­tővé az etetőket. A vadászgazda szerint egészséges a gondjukra bízott állomány. Veszettséget nem tapasztaltak, és a sertéspestis sem ti­zedelte meg az agyarasokat. Ezen a terüle­ten csak a második világháborút követően szaporodott el a szarvasállomány, miután a szomszédos Magyarország hatalmas va­daskertet létesített a határmenti erdősé­gekben. A hatvanas évek közepén a muflon és a hiúz is megjelent területükön. Az utóbbi években meghonosodott a farkas, sőt hé­be-hóba a medvék is eljárnak ide. Mind­emellett a vaddisznók “uralják” a terüle­tet. Túlszaporodásukat megfékezendő, egész évben engedélyezték az egy eszten­dőnél fiatalabb példányok kilövését. Ta­valy például 44 került belőlük puskavégre. A természetvédők kitartó igyekezetének és a szövetkezet megértő hozzáállásának köszönhetően, szaporodóban vannak az apróvadak. -ros-Kevés a szőlőoltvány Ahogy közeledik a tavasz, a kertba­rátok, háztáji szerződéses árutermelést folytatók és egyéni gazdálkodók köré­ben egyre élénkül a vetőmag és ültető­anyag beszerzési lehetőségei iránti ér­­deklődés.Az utóbbi napokban több ol­vasónk kérdezte levélben és telefonon: lehet-e még szőlőoltványt szerezni s ha igen, hol és mennyiért? FranliSek Hrdina mérnöktől, a po­zsonyi Komplex Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kereskedelmi-áruforgal­­mazási osztályának vezetőjétől kérdé­sünkre azt a választ kaptuk, hogy a kí­nálat fajtaválaszték és mennyiség tekin­tetében egyaránt szegényes. A központi nyilvántartás szerint az ültetőanyag iránt érdeklődőknek a fehérbor-szőlő­fajták közül a Piros tramini, Szürkeba­rát (Szürke burgundi), Peszeki leányka (Fateasca regala), Bacchus és Rizling­szilváni (Müller Thurgau) fajtákból tud­nak kisebb mennyiséget felkínálni. A vörösbor-szőlőfajtákat illetően csupán két fajta, a Kék burgundi (Pinot noir) és a Neronet közül választhatnak a telepí­téshez készülődök. Aki csemegeszőlőt szeretne telepíteni, annak be kell érnie a Guzalj karával. Nagy a valószínűsége, hogy a kertbarátok jóvoltából tavasszal a városi piacokon ismét kapható lesz több-kevesebb ültetőanyag, de ezek mi­nősége és fajtaazonossága általában kérdéses. Nem beszélve arról, hogy a gyakran nagy mennyiségben kínált, sa­játgyökerű vesszők csak homoktalajra valók, mert a kötött talajon az ilyen tő­kéket rendszerint megtámadja a szőlő­­gyökértetű. A szerény ültetőanyag-kínálatnak az az oka, hogy tavaly a szaporítással fog­lalkozó gazdaságok nagyon rossz ered­ményt értek el. Sovány vigasz, hogy az alacsony felvásárlási ár miatt a nagy­üzemek zöme talán lemond telepítési szándékáról, így a nem nagy készletből több juthat az egyéni érdeklődőknek. Az olványok ára - minőségtől függően - 10,35-12,95 korona (plusz 12-25 fillér tárolási felár), áremelés őszre várható. Ami a jövé#“ illeti, Hrdina mérnök 'szerint az ültetőanyagot legjobb 18 hó­nappal a tervezett telepítés előtt meg­rendelni (Komplexny vyskumny ústav vinohradnícky a vinársky, Matúskova 25, 833 11 Bratislava), hogy a szaporí­tással foglalkozó gazdaságok időben re­agálhassanak a kereslet alakulására. (kádek) ft I T

Next

/
Thumbnails
Contents