Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)
1991-02-25 / 7. szám
I Bioprogres Rt: Részvénytársaság a talajvédelemért lí ÚJSÁG )l 1991. február 25. Ingyen vetőmag a palántaneveléshez Vállalkozók kerestetnek Négy csehországi szövetkezet társult 1988-ban, hogy szarvasmarha-állományaik állapotán javítsanak, célul tűzve főleg a súlygyarapodás növelését, és hogy tegyenek valamit a nagymértékben devasztálódott talaj vegyi és bioegyensúlyának visszaállításáért. így jött létre a Bioprogres részvénytársaság, amely azóta nagyobb nyitottabb szervezetté alakult át, s nagyobbak a lehetőségei a mezőgazdasági kutatás és fejlesztés terén is. Hogy milyen területeken tudnak már használható eredményeket felmutatni és szolgáltatást nyújtani, arra Zbynék Pruksan, a prágai Bioprogres RT munkatársa ad választ.- Az állattenyésztés számunkra elsősorban táplálkozástudományi problémát jelent, a növénytermesztés pedig azt, hogy olyan megoldást találjunk, amely során a talajba csak a legszükségesebb vegyszerek kerülnek, és minden egyéb folyamat biológiai alapon történjék. Az első témát illetőleg most éppen a brojlerek etetésében alkalmazzuk egyik készítményünket, amely javítja az anyagcsere-folyamatokat, stabilizálja azállatok egészségi állapotát, tehát végeredmények alapján ennek az enzimes biopreparátumnak az alkalmazásával akár öt koronával nagyobb többletjövedelmet is elérhetünk egy-egy csirke esetében. • Milyen problémát jelent a készítmény alkalmazása egy nagyüzem számára? Igényel-e valamilyen speciális berendezést?- Nagyon egyszerű a dolog, ha helyben van a takarmánykeverő. Ha nincs, akkor meg kell egyezni a takarmánykészítő üzemmel. Szállítási problémát azonban nem jelenthet, hiszen ez a preparátum csak százalékos töredéke a teljes takarmánymennyiségnek. • Hogyan sikerül javítaniuk a sajnos, eléggé tönkretett talajokat?- Már kereskedelmi mennyiségben gyártjuk a Biostimul nevű A külföldön elmaradhatatlan Üdvözöljük szállodánkban vagy Isten hozta nálunk felirat helyett az Ipolysági Blankyt Szállóban A ruhatár kötelező! szövegű falragasz fogadja az érkezőt. Mint bennünket is a közelmúltban. Meglepett, hogy mégis üresen árválkodtak a fogasok, miközben az étteremben kabátba-bundába burkolózva kuporogtak a vendégek. Két perc múlva kiderült, miért.- Szoba van, meleg nincs - vakkantotta a pattanásos képű úriember a portán anélkül, hogy félbeszakította volna a feltehetően izgalmas telefonbeszélgetést.- Lehetne bővebben... ?- Várj egy kicsit, van itt egy ,,hungáris"... Mit bővebben? Nincs fűtés, kifújt. Kell szoba vagy nem? A főtéri Ipoly Szállóban annyival volt kedvezőbb a helyzet, hogy a portán hölgy kuporgott az ablak mögött. Enyhén kékeslila volt az istenadta, de legalább igyekezett mosolyogni. Majd vacsora közben felmelegszünk, biztattuk egymást. Csakhogy az étterem ajtaját kulcsra zárta az orrunk előtt a pincérnő. Kerek háromnegyed órával a hivatalos zárási idő előtt...- Vendég nincs, a szakácsnő rég elment. A maguk kedvéért én sem anyagot, mely a vetőmag csávázására, drazsírozására használható fel. A készítmény három alkotóelemből áll. Az első egy bizonyos poliszacharid-fajta, a második egy biostimulátor, amely olyan hatásfokú, mint a német Bioalgen készítmény, noha mi más eljárással jutunk hozzá, mint a németek. A harmadik alkotóelem pedig a trágya. E három anyag kombinációjával kezelve a gabonát, zsákokban tároljuk a vetőmagot anélkül, hogy a hatóanyagok elvesztenék aktivitásukat, és a vetés előtt nem kell műtrágyázni sem, hiszen a tápanyagok benne vannak a szemet burkoló bevonatban. A vizsgálatok bizonyították, hogy az így felhasznált minimális mennyiségű műtrágyából csupán 2-6 százalék kerül a talajba, a többit maradéktalanul feldolgozza a növény. • Tehát a Biostimulnak az az előnye, hogy nem terheljük vegyszerrel a talajt, és kevesebb trágyaféleség kell a termés megalapozásához.- Ezen kívül szelektív gyomirtóként is működik, mivel csak a haszonnövény van trágyázva, a nemkívánatos gyomnövények nem. A szer hatása abban is megnyilvánul, hogy az első fázisban legalább háromszor nagyobb gyökérrendszer alakul ki, mint a hagyományos vetés után, és így a terület átlagosan 20 százalékkal nagyobb termést ad, de volt már rá példa, hogy 36 százalékos hozamnövekedést is elértek vele. • Mit kínálnak még a környezetvédelem javítására?- Van egy készítményünk, amely az istállótrágyára permetezve 70-80 százalékkal csökkenti az ammónia felszabadulását, így javítja az istállók és környezetük levegőjét. Leköti a nitrogént, amely benne marad a trágyában, tehát a kezelés természetes nitrogéntrágyát eredményez. Ezenkívül a készítmény gátolja a trágya leülepedését is, ami szintén nem elhanyagolható körülmény. -siGyfogok itt fagyoskodni. Vacsorázni a Blankytban is lehet... Nem tudom, éjszaka milyen höviszonyok uralkodtak a szobában, mert a hőmérőt - talán bosszúból, talán meggondolásból - vsüaki darabokra zúzta. Viszont nagy valószínűséggel állíthatom, hogy éjszaka három részletben lekutyagoltam az ajánlott száz tavaszi kilométernek legalább a felét, reggel mégis gémberedett végtagokkal, sajgó hátgerinccel ébredtem. Furcsamód a kollégám járása is megváltozott az éjszaka folyamán. Úgy vonszolta magát, mint egykoron nagyanyám kerekek alól előkerült kakasa, amely sehogy sem tudott megbékélni az utcánkban száguldozó trabanttal. Gyanítom, az ipolysági szállodák - és szállodások! - nem csupán a csövön érkező melegnek vannak szűkében. Mondhatnánk, megtörtént, fátylat rá. Elvégre a külföldiekre érvényes 108 koronás díjszabás helyett nekünk csupán 60 koronát számláztak egy-egy kétágyas szobáért. Ha ezt a logikát követjük, akkor valószínűleg azt sem szabadna szóvá tennem, hogy a szobámban hiába kerestem a leltár szerint oda tartozó rádiót. Lehet, hogy véletlenül éppen akadt egy külföldi szállóvendég, akinek több pénzért fogvacogáson kívül egyéb muzsika is dukál? (kádek) Az ötvenes éveket megelőzően hazánk számos vidékén termesztettek a háztájiban dohányt. Jövedelmező vállalkozás volt, sőt nagyon sok családnak a dohánytermesztés volt a legfőbb bevételi forrása. A dohány ugyanis lényegesen ellenállóbb, mint általában a kultúrnövények, ráadásul a tavalyihoz hasonló aszályos években is képes nagy hektárhozamot, jó jövedelmet biztosítani. Amint azt Vitárius Lajos mérnöktől, a Rimaszombati Dohánygyár igazgatójától megtudtam, a járásban már tavaly is akadtak egyéni vállakozók, akik földterületük egy részén dohányt termesztettek. A dohánygyárak örömmel vennék, ha a jövőben még többen vállalkoznának - szerződéses alapon - dohánytermesztésre .- Igazgató úr, milyen konkrét Humanista eszméktől hevülve, a jobb jövőért mindannyian beszálltunk a forgatagba, a forradalomnak nevezett vezetőváltásba. Az egypártrendszer diktatúráját felváltotta egy más, pluralistának is nevezett rendszer, amely „tojáshéjba“ zárva fejlődik, és gyakran nem éppen humanista megnyilvánulások előzik meg „kelését“. Tévedés ne essék, az adó kapcsán nem az egyébként is alacsony életszínvonalunk zuhanásáról, béreink befagyasztásáról, a sokkoló áremelkedésről, netán az inflációról szeretnék beszélni. Látszólag sokkal banálisabb dologról lesz szó: az ok, amiért tollat ragadtam, a kutyatartásért és -tenyésztésért kiszabható adó összege. A diktatúra évei alatt sokan megszokták talán (kényelemből), hogy mások határozzanak, döntsenek és cselekedjenek helyettük, ám nem tűrtek ellentmondást, józan érvelést. De ez már a múlté. Vagy talán mégsem? A Szlovák Nemzeti Tanács 1990. november 27-én elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében maximálisan 1000,- korona lehet az egy kutya után kivethető évi adó. Ez pedig - ha csak a pénzt nézzük - nem kis összeg. A pozsonyi kutyatulajdonosod már megszokták a magasabb „taksát", hiszen a fajtatiszta ebek után 400, a pedigrével nem rendelkezőkért pedig 1000 korona adót fizettek ez ideig is. Nem így a falvakban, ahol szinte elenyésző volt a fizetési kötelezettség. Ennek ellenére elhangzottak olyan javaslatok is, hogy a nagyvárointézkedésekkel igyekeznek megnyerni a vállalkozókat?- Előre kell bocsátanom, hogy a dohánytermesztést a szárítási eljárástól függetlenül szeretnénk népszerűsíteni. Ugyanis tudjuk, hogy ma már kevesen rendelkeznek megfelelő helyiségekkel a kizárólag természetes úton szárítható Burley típusú dohány tárolására. Igyekszünk felmérni a dohánytermesztéssel is foglalkozó mezőgazdasági üzemek szabad szárítási kapacitását, és meggyőzni őket, hogy szolgáltatás formájában szárítsák meg az egyéni vállalkozók termését. Sajnos, a Rimaszombati és Losonci járásban egyelőre nem találtunk olyan üzemet, ahol lenne szabad kapacitás. A Kelet-szlovákiai kerületben szerencsésebbek voltunk, ott már lehetőségünk nyílt az együttműködésre. Mindenesetre tovább kutatjuk a lehetőségeket, hogy sokban a kutyák gazdái fizessenek évi 4000 koronát! Akinek azonban ilyen elképzelései voltak a helyi önkormányzatok anyagi hátterének esetleges megteremtéséről, az elsősorban embertelenségéről tett tanúbizonyságot. Ez esetben ugyanis már nem csupán a kutya barátságára rászoruló magányosok gondjáról, hanem a társadalom nagy részének diszkriminálásáról van szó! Mert miért lenne luxus a kutyatartás az amúgy is embertelen nagyvárosban? Éppen ott, ahol leginkább szükség van a természethez való kötődések erősítésére, az önzetlen kutyabarátságra? Mint említettem, nem csupán az öregedők, egyre inkább a fiatal, a felnövekvő generációk gondja ez. Azt pedig igazán nem mondhatjuk, hogy éppen ók azok, akiknek korlátlanok az anyagi lehetőségeik! Márpedig a szerényebb jövedelműek, a családosok egyre kevésbé engedhetik majd meg maguknak azt a luxust, hogy legalább egy kutya - amely évezredek óta hűséges társa az embernek - barátjuk legyen. Úgy látszik, ez fordítva nem nagyon érvényes. Vagy talán a magas kutyaadónak egyben fogamzásgátló szerepe is van? Erről viszont jó lenne értesíteni az érintetteket, az ebeket is. Vagy talán a helyi önkormányzatok kívánnak elszámolni az ily módon befolyt, nem csekély pénzösszegről? S az év végén szépen számbaveszik, hogy hány kutyavécét, kondiparkot, esetleg állatkórházat építettek belőle? Esetleg így szeretnének hozzájárulni a jobb minőségű állattápszerek gyártásához? a mesterséges szárítást igénylő, Virginia típusú dohány háztáji termesztéséhez is megteremtsük a feltételeket.- Csak vetőmagot vagy palántát is adnak majd a vállalkozóknak?- Mivel a dohány felvásárlási ára emelkedett, bízunk abban, hogy növekedni fog a háztáji dohánytermesztők, az egyéni vállalkozók száma. Minden partnerünknek adunk vetőmagot, sőt olyan nagyüzemeket vagy egyéni vállalkozókat is keresünk, akik palántát nevelnének a termelők részére. Ez esetleg a kertészkedőknek is ajánlat, hisz mire paprikát vagy paradicsomot kell ültetni, kikerülhet a fólia alól a dohánypalánta. A vetőmagot ingyen adjuk, a napokban kaphatják meg az érdeklődők.- Meddig jelentkezhetnek Önöknél a kistermelők, akik szerződést szeretnének kötni?- Február közepéig. Hozzá kell azonban fűznöm, hogy szerződés nélkül is felvásároljuk bárkitől a dohányt, hisz a körzetünkben az üzemek és a magánvállalkozók egyszerűen nem tudnak annyi dohányt termeszteni, amennyit képesek vagyunk feldolgozni.- Milyenek a követelmények a felvásárlás során.- A mesterségesen szárított dohányt három, a természetes úton szárítottat pedig két minőségi osztályban vásároljuk fel. A dohánysimítás, -csomózás, és -bálázás már a múlté. Megelégszünk azzal, ha a termelő szépen elrendezi a dohányt, vagyis különrakja az „alját“ és a kisebb leveleket. Viszont megköveteljük az áru szín szerinti csoportosítását. Különben szakembereink minden termelőnek szakmai segítséget nyújtanak a palántaneveléstől egészen az osztályozásig. FARKAS OTTÓ Láttam kóbor kutyákat városi és vidéki utcákon egyaránt, s gazdátlan ebeket nyüszíteni kísérleti laboratóriumokban. Találkoztam felismerhetetlen fajtájú kutyával, amint császármetszéssel segítették világra kölykeit, de láttam lázas, fajtatiszta ebet fejszecsapás nyomán elterülni... Egyáltalán nem biztos (sót!), hogy jócskán megemelt adó oldja majd meg a problémákat. Ajánlhatnám, hogy az emberek tartsanak inkább macskát, kanárimadarakat, esetleg házinyulat, hiszen ezekért nem kell adót fizetniük. Alighanem úgy járnánk azonban, mint Lénárd Sándor könyvében az egyszeri ember, akinek felesége addig áradozott az eperkrémes tortáról, amelyet megízlelt az uraságéknál, mígnem ö is megkívánta. Csakhogy szegényes konyhájukban mindössze aszalt körte akadt, a vaj helyett zsír, s a szép fehér búzaliszt helyett csupán rozsliszt... Nem is csodálkozhatunk véleményén, miután megízlelte a „művét“: „Csak azt nem tudom, mit kell ettől a grófuraknak az ujjúkat nyalogatni!“ Mielőtt tehát az illetékesek az adót kivetik, megnézhetnék, kit is érint, s milyenek lesznek a hosszútávú következményei. Jó lenne, ha a „tojáshéjon belül“ rendeződő új társadalmunkba beleférne még egy adag tolerancia is. A természet egyik alaptörvénye szerint ugyanis semmi sem felesleges. S ha már bölcs, tudhatná, ezt a homo sapiens is. SZTRUHÁR GYŐZŐ Nesze neked, szállóvendég! Elgondolkodtató ebadó \ Ma már nem kell simítani, elég minőség szerint osztálydtni a dohányt__________________________________(A szerző felvétele)
