Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-21 / 4. szám

I ( ÚJSÁG ) A tegnap üzenete a holnap szövetkezetéből A gazdaszellemre alapozunk A hosszúszói gazdaság vala­mennyi dolgozója az UNESCO által is védettnek nyilvánított gyö­nyörű természeti környezetben végzi munkáját. Kecsőt, Borzovát, Ardót és Hosszúszót bizakodó és nagy önbizalommal rendelkező nép lakja, amely ősei magatartá­sának egyre halkuló üzenete sze­rint műveli sekély termőrétegű földjét. Aki itt, ebben a mostoha környezetben akart létezni, annak szövetségre kellett lépnie a ter­mészettel. El kellett fogadnia és viselnie a természet szeszélyeit, mert mifelénk gyakoriak a termő­földet rabló felhőszakadások, a beérett termést megvámoló jég­verések és az orkánerejű szelek, önbizalmunkat azonban semmi sem apaszthatja. Ez a táj szülőföl­dünk, itt élünk, s nagymértékben függ tőlünk is, hogyan boldogu­lunk. A nehézségek ellenére... Szövetkezetünk növényter­mesztői például tavaly a körülmé­nyekhez képest jó eredményt - 9 millió 153 ezer korona terme­lési értéket - értek el. Pedig a szárazság megakadályozta, hogy megismételjék az előző években megszokott 45 mázsás gabonahozamot. Ráadásul az enyhe tél is rossz hatással volt a növényzetre, elősegítve a kárte­vők elszaporodását. A 887 hektár szántóterület 42 százalékán termesztettünk gabo­nát. A kedvezőtlen időjárási viszo­nyok és a növényvédelem terén tapasztalt szakmai hiányosságok ellenére csaknem 41 mázsás hektárhozamot értünk el. Ez szép eredménynek számít, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a karsztvizek tisztaságát védve csak korlátozott mennyisé­gű műtrágya és vegyszer felhasz­nálásával gazdálkodhattunk. Bú­zából a Roxana (49,7 mázsa), árpából pedig az Orbit (44,9 má­zsa) bizonyult a legjobb fajtának. Az egyenlőtlen érés miatt az ara­tás agusztus elejéig elhúzódott, de azt sem hallgathatjuk el, hogy tarlóhántás után a szárazság elle­nére is szépen kizöldültek a volt gabonaparcellák. Mákból, amely a második leg­fontosabb növényünk, 57 hektár­ról 60 tonnányi rekordtermést ér­tünk el. Az értékesítés nehezebb feladatnak bizonyult, mint a beta­karítás megszervezése. Csak az év utolsó munkanapján sikerült túladnunk a termésen, s a felvá­sárlók mindössze 22 koronát ad­tak kilójáért. A kérődző állatok szálastakar­­mány-szükségletének előterem­tése tavaly is nagy gondot oko­zott. A silókukoricával sem volt szerencsénk. A termés egyhar­madnyival lett kevesebb a szoká­sosnál. Májusban a fagy, július­ban az aszály sújtotta a növé­nyeket. Az állattenyésztésről - illúziók nélkül Húzóágazatunk az állatte­nyésztés a tervezettnél közel 3 millió koronával több nyereséget könyvelhetett el. Esetünkben azonban a puszta számszerűsítés csalódást okozna, ha nem fűz­nénk hozzá magyarázatot. Szar­vasmarha-állományunk csaknem fele rendkívül alacsony termeló­­képességú. A 600 tehéntől a ter­vezettnél 259 ezer literrel (azaz 13 százalékkal) kevesebb tejet fejtünk. A fejési átlag a normán felüli abrakfogyasztás ellenére sem érte el a 2 ezer 600 litert, és alig több mint 7 százaléka lett első osztályú. A tarthatatlan helyzeten radikális intézkedésekkel kívá­nunk változtatni. Az istállózási és fejési feltételek javításán kívül a munkafegyelem megszilárdítá­sában látom az égető problémák megoldásának kulcsát. Az üszőnevelésben alkalmazni kell a bevált módszereket. A na­gyobb üszőket a kecsői legelőkön tartottuk - kiváló eredménnyel. A legfiatalabb üszőket a nyár fo­lyamán is istállóba zárva gondoz­tuk, etettük, csekély haszonnal. Szerződéses bikahizlalási ak­ciónk már sikeresebbnek bizo­nyult. A marhahúsból közel 30 tonnával többet adhattunk piacra, de a sertéshús előállítását szá­mos zavaró tényező nehezítette. Akadozott például a hizlaldák ma­lacokkal történő folyamatos feltöl­tése, a napi súlygyarapodást ille­tően pedig nagy eltérések mutat­koztak az egyes telepek eredmé­nyei között. Borzován például na­pi 3,93 kilogramm abrak felhasz­nálásával 55,2 dekával lettek ne­hezebbek az állatok, de Kecsö­­ben még az 50 dekás napi súly­­gyarapodást sem tudták elérni, pedig lényegesen nagyobb (4,65 kilogramm) volt az abrakfo­gyasztás. Várakozásunknak megfelelő 1991. február 21. eredményeket hozott a juhte­nyésztés. Ez ideig a gyapjúterme­lés érdekében tartottuk fenn ezt az ágazatot, de mivel a gyapjúért az idén már jóval kevesebb pénzt kínáltak, növeljük az anyajuhok arányát, és bevezetjük a fejést. Az elgyomosodott legelőket részben kecskék legeltetésével kívánjuk felújítani. Sajnos, nem tudjuk, mi­ként tehetnénk szert a jüh módjá­ra nyírható gyapjútermelő kecske­fajtára. Út a jövőbe Az egyesített szövetkezet tava­lyi felbomlásával elveszítettük a „Nagy pénzeket“ hozó, mellék­termelési üzemegységek javát, a megmaradt gazdaságtalan vál­lalkozásokkal pedig eleve fel­hagytunk. Csupán egy építőcso­portunk maradt, új lehetőségek után kellett néznünk. Szerencsére Ausztriából sikerült egy építőele­meket gyártó gépsort szereznünk. A próbaüzemeltetés idején fellépő nehézségek ellenére az év utolsó hónapjaiban már 754 ezer korona értékű építőanyagot gyártottunk. A gépsor kapacitásának maximá­lis kihasználására kell töreked­nünk, hiszen a többféle méretben készülő termékeink iránt óriási az érdeklődés. A nehézségek ellenére is sike­rült talpon maradnunk. A múlt esztendőt 809 ezer korona tiszta nyereséggel zártuk, s nyereség­­részesedést is tudtunk fizetni. Pénzalapjaink feltöltésére közel 1 millió korona jutott. Értékesítési nehézségeink lévén eltökélt szán­dékunk, hogy hitelt veszünk fel, és rövidesen hozzálátunk egy nagy kenyérsütő, tej-, illetve húsfeldol­gozó üzem építéséhez. Az utóbbit egy olasz céggel közösen hoz­nánk tető alá. Hiszünk - mert hinnünk kell, és hinni akarunk - az értelmes jövő­ben. Azzal is.tisztában kell len­nünk azonban, hogy a jövőt - a négy falut fenntartó-eltartó gazdaságot - csak a néhai pa­rasztemberek példáját követve, becsületes gazdaszellemmel tud­juk saját megelégedésünkre for­málni. FERDINAND ZOLTÁN, mérnök, a Hosszúszói Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke Vetőmagpiaci pillanatkép Választékban nincs hiány A gazdasági tevékenység távlatai Magánvállalkozás és külföld A tavasz közeledtével egyre több kertben tűnnek fel a fóliasátrak, és már beindult a munka a fűtött üveghá­zakban is. Amint kissé felmelegszik az idő, a szabadban is földbe kerül a ko­rai zöldségfélék magja. Valószínű, hogy sokan már jó előre beszerezték az összes szükséges vetőmagot, de bizonyára akadnak olyanok is, akik csak most keresik fel a szaküzleteket. Ám nem mindegy, hogy melyiket! Mint más termékek esetében megszokhat­tuk (vagy éppen kezdjük megszokni), egyazon áruféle ára boltonként válto­zó. így van ez a vetőmagokkal is. A vásárlók a Semex boltjaiban jut­hatnak legolcsóbban a keresett ma­gokhoz, hiszen továbbra is a csoma­goláson feltüntetett áron kínálják ter­mékeiket - állítja Anna Smitalová mér­nök, a vállalat kereskedelmi igazgató­­helyettese. A most eladásra kerülő vetőmagokat ugyanis még a régi áron vásárolták fel a termelőktől, illetve tisz­tították és csomagolták. Azt viszont, hogy a Drogérie, a Zelenina, vagy a Zdroj vállalatok mennyi önköltségi pótlékot számolnak fel, nem tudják befolyásolni. A vásárlók bizonyára azt is megfi­gyelték, hogy a megszokotthoz képesl nagyobb és esztétikusabb csomago­lásban kaphatók a vetőmagok egyes fajtái. A kis zacskókat egy osztrák cég szállítja a Semex számára, mert nem találtak hazai vállalkozót, aki időben és ilyen jó minőségben elkészítette volna azokat. A magok mennyiségét - zacskónként - pedig azért növelték, mert tapasztalatuk szerint az 1 koro­nás csomagolást nemigen kedvelték a vásárlók, másrészt ezáltal jelentős mennyiségű csomagolóanyagot is megtakaríthatnak. Az igazgatóhelyettes azt is elmond­ta, hogy az idén a tavalyihoz képest 30 százalékkal több vetőmagot vásárol­tak, de az idény végéig további növe­kedéssel számolnak. Úgy tűnik, aki csak teheti, megpróbálja saját kertjé­ben kitermelni a szükséges zöldségfé­léket, tartva egyre növekvő áraktól A szakboltok vetőmagkínálata megfe­lelő, az esetleges hiányosságok főleg a boltvezetők rugalmatlanságából erednek. Az év elején dughagymából nem volt elegendő, de magyarországi behozatallal sikerült pótolni a hiányt. A Makói bronz - amely a Vsetanához hasonló tulajdonságú - ültetőanyagá­nak kilója 27 korona. Az előző évek­hez képest nőtt az érdeklődés a cukki­ni iránt is, ami az uborkát helyettesít­heti. A Hollandiából, Magyarországról és Németországból származó, sötét­zöld fajták kevésbé fogékonyak a pe­­ronoszpórára, mint az uborka. A bera­kóuborkák közül a Dona, az Anuscha és a Santana holland hibridekre- amelyek szintén ellenállóak az előbb említett betegséggel szemben - hívta fel a figyelmet. Áruk is elfogadható, grammjuk 6 koronába kerül. Viszont igen jelentős mértékben - a duplájára- nőtt a paradicsomhibridek ára. A Ve­­mone, a Lucy és a Priska grammjáé meghaladja a 200 koronát, ami a csehszlovák pénznem kemény valu­tával szembeni leértékelésével ma­gyarázható. A vékonyabb pénztárcájú vásárlóknak a hazai Domino és Torná­dó hibrideket ajánlja, amelyek gram­­monkénti ára 25 korona. Paprikából szintén nincs hiány, itt inkább a bő kínálat nehezíti a választást. Végezetül egy tanáccsal szolgált: ügyeljünk arra, hogy mindig hibátlan, eredeti csomagolású vetőmagot vásá­roljunk. így még a lehetőségét is kizár­juk az esetleges manipulációnak.-nica-A radikális gazdasági reformokkal már hazánkban is felszámolódik az etatista - államközpontú tervgazdál­kodás, mivel a volt állami vállalatok gazdaságilag önállókká válnak, és sok magánvállalat kezdi el működését. Közülük több olyan szubjektummá vá­lik, amely igazi piacgazdálkodást folytat, s „keresek-kínálok“ alapon szervezi tevékenységét. Ez a folyamat szorosan összefügg a kis és a nagy privatizációval, kapcsolódva az árme­chanizmus központi tervezésének kiiktatására, az adórendszer gyökeres megváltoztatására, hogy a gazdasági változások minden tulajdonformát egyenlő eséllyel indítsanak el a gaz­dasági reform útján. Az ilyen célkitűzések alapján jönnek létre szerte az országban a külföldi részvényé társvállalkozások is. Ezek jelentősége, hogy egyre növekszik, mivel a haladást képviselik, a nyitást jelentik a nagyvilágba és persze a tőke beáramlását az országba. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően gyor­sabbá válik az új technológiák elsajátí­tása, meghonosítása, s a termelés korszerűsödik. A haladó munkaszer­vezés racionális érvényesítését, új pa­raméterek megismerését és beveze­tését amúgy is igényli gazdasági éle­tünk. Mindez a minőségi termelést célozza, mégpedig szigorúan, törvé­nyekkel szabályozva, hiszen jogálla­miságunk ezen is múlik. A külföldi részvényé vállalatok jogi és gazdasági helyzetét törvényekkel kell irányítani, mivel sok régi előírás már nem felel meg a követelmények­nek, sőt már korábban sem a rugal­mas ügyintézést szolgálta. Az egykori privilegizált gazdasági szervezetek monopol helyzetét mielőbb fel kell számolni. A törvénymódosítás célja pedig egyszerűsíteni a külföldi partne­rek, vállalkozók engedélyhez jutását, külföldi gazdasági személyek cseh­szlovákiai, illetve csehszlovák jogi és fizikai személyek, vállalatok, társasá­gok külföldi vállalkozását. A csehszlovák fél részesedésének átruházását külföldi partnerre devizae­lőírások szabályozzák, melyek általá­ban optimálisan motiválják a külföldi vállalkozót. Ugyanez érvényes fordít­va is. A törvény az elért nyereség szabadabb átutalását is feltételezi, ám tudni kell, hogy egy részvényes tőke­hozzájárulása mindig meghatározza a végleges profitot.

Next

/
Thumbnails
Contents