Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-21 / 4. szám

Ötödik oldalunkon olvas­hatják a mezőgazdasági­­-ólelmiszer-ipari komple­xumban nyújtandó 1991. évi támogatás irányelveinek következő részét. Vetőmagpiaci pillanatkép —Esztótikusabb cso­magolásban —Áruhiányért a bolt­vezetők a felelősek —Drágábbak a para­­dicsomhibrid-magvak (4. oldal)-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Kertbarátok,egyéni és háztáji gazdálkodók figyelem! Pénteki számunkban Gazda-szerviz indul, hetente egy oldalon hasznos tanácsokkal, ötletekkel, információkkal. V______________________:________________________________________________________________________ Március 2—3-án Csütörtök, 1991. február 21. • I.évfolyam • 4.szám • Ára 2,30 Kés Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó, az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR. Szerkesztőség: 810 11 Bratislava] MartanoviCova 25., 12. emelet. Telefax: 210-39-92. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, MartanoviCova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója: MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai Hírlapszolgá­lat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 A gazdasági feltételek romlása miatt Levél a képviselőkhöz Mint arról már olvasóinknak beszámoltunk, hétfőn Pozsonyban — a járási bizottságok elnökeinek és titkárainak részvételével — ülést tartott a Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség Elnöksége. A tanácskozás résztvevői levelet Intéztek a törvényhozó testületek szlovákiai képviselőihez-------------------------------------------\ Gazdasági és érdekvédelmi napilap V_________________________) Tisztelt Képviselők! Nem hallgatunk tovább arról, hogy Szlovákia mezőgazdasági—élelmi­szer-ipari komplexumát olyan válság fenyegeti, amely az élelmiszerpiac szétesését okozhatja. Figyelmeztetésünk nem a változá­sok ellenzőinek elrettentő víziója. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozók többségének véleményét juttatjuk kifejezésre, amelynek forrá­sa a jelenlegi kritikus helyzet, a jövő bizonytalan volta. Az sem közömbös számunkra, hogy a mezőgazdaság összeomlása elsősorban a városlakó­kat érintené. A valóság az, hogy a mezőgazda­­sági és élelmiszer-ipari vállalatok többsége fizetésképtelen. Váratlanul' jött a vágóállatok és a tej Iránti keres­let csökkenése. Már most egyre job­ban leépül az állattenyésztés, sok melléküzemág megszűnőben van, az emberek elveszítik munkájukat. Évről évre rendkívüli módon csökkent az ál­lami támogatás Szlovákia mezőgaz­daságában, amely hozzájárul az élel­miszerek árának alacsony szinten tar­tásához. Ez a csökkenés több mint 7 milliárd korona (közel a fele) anélkül, hogy a kompenzáció legalább rész­ben megjelent volna a felvásárlási ár­ban, sőt ezek sokkal alacsonyabbak, mint ahogyan azt feltételezték a re­form elfogadása során. A másik oldalon viszont drágábbak a más ágazatokból és a behozatalból származó termelőeszközök. A korona dollárhoz viszonyított leértékelése 6 milliárd korona körüli veszteséget okozott Szlovákia mezőgazdaságá­nak. Termelőszövetkezeteink a nagy áremelésre takarékossággal, a vásár­lás nagymértékű csökkentésével vá­laszoltak, tekintet nélkül a mezőgaz­daság és a mezőgazdaságot ellátó ágazatok termeléscsökkentésére. (Folytatás a 2. oldalon) Megszámoljuk magunkat Márciusban népszámlálás lesz. Sokan állítják, hogy— mint a legtöbb statisz­tika — ez sem ad majd egészen reális helyzetképet, az adatok többé-kevésbá mindig manipulálhatók, ahogy az a készítőnek - készíttetőnek éppen megfelel. Reméljük, az idei népszámlálás mégis más lesz, mint az eddigiek. Nem kell semmiféle ráhatástól, tilalomtól, hátrányos megkülönböztetéstől tartani, minden­ki a saját lelkiismerete ás meggyőződése szerint maga írja be az adatokat. A számlálóbiztos semmibe nem szólhat bele, az 6 dolga csak az lesz, hogy kiossza az íveket, és kitöltésük után összegyűjtse azokat. Vagyis az idei nép­­számlálás önszámlálás formájában folyik majd. Ennek kapcsán nem állhatom meg, hogy ne mondjam el azt a legutóbbi népszámlálás idején megtörtént esetet, amelyet dr. Szabó Rezsőtől, a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének tagjától, a Csemadok Országos Választmányának társelnökétől hallottam. Egy faluban a körzeti orvos volt a számlálóbiztos. Mint ilyen, sorra járta a családokat, kikérdezte őket, és beír­ta az adatokat a számlálóívbe. Az öreg Józsi bácsiéknál nemkülönben, s amikor a nemzetiséget megjelölő ro­vathoz ért, Józsi bácsinak Is feltette a kérdést: A nemzetiséghez mit írjunk be, Józsi bácsi? Hát írja, hogy szlo­vák. No, erre megállt a toll a doktor úr kezében, hitetlenkedve nézett az öregre: Hogyan mondja, Józsi bácsi? Hát tudja doktor úr, azt gondolom, hogy így jobb lesz, nem akarom, hogy a gyerekeimnek kellemetlenségük le­gyen abból, hogy az apjuk magyar. Még egyszer kérdem, Józsi bácsi, ak­kor milyen nemzetiséget írjak be? Ne haragudjon doktor úr, de tessék csak beírni, hogy szlovák. No dobre, tak vám zapíseme národnosfslovenskú. Mit tetszik mondani, doktor úr? Hát ha egyszer szlovák, akkor beszéljünk az anyanyelvén. Ugye most csak viccel a doktor úr? Én bizony nem, és ha hol­nap bejön hozzám a rendelőbe, hogy fáj a hasa, vagy a feje, majd azt Is tes­sék csak szépen szlovákul elmonda­ni. Ugyan, ne csinálja már ezt velem a doktor úri Na jól van, akkor utoljára kérdem magyarul: Milyen nemzetisé­get írjunk be? Józsi bácsi lesütött szemmel, csöndesen mondta ki: ma­gyar. Csakhogy a számlálóbiztos sem mind egyforma ember. Történetesen a szomszéd utca már egy másik biztos körzetébe tartozott. Előírásszerűén ő Is mindenkitől megkérdeszte, milyen nemzetiségű. Magyar - feleli a gazda. Na, mutassa csak a személyi igazol­ványát! Hadd lássuk, oda ml van beír­va. Az idei népszámlálás önszámláló formája egyebek közt épp az Ilyen je­lenetek elkerülését célozza. A saját meggyőződése szerint bárki bármit beírhat, függetlenül attól, hogy ezelőtt hova, hogyan volt bevezetve. A nép­­számlálás után remélhetőleg a sta­tisztika szerint is többen leszünk csehszlovákiai magyarok, mint amennyit a legutóbbi számlálás kimu­tatott. GAÁL LÁSZLÓ Az egységnyi ipari termékre jutó energiafelhasználás összehesonlítása Európában (Az Európai Gazdasági Közösség arányai együtt: 100%)------------------------------------\ Csak erkölcsi elégtételt? Mindennek van határa, mondjuk néha kétségbeesve, néha fenyegetően, de minél In­kább figyeli az ember a parla­­_ ment slágertémáját, a kárpótlá­si törvényről szóló vitát, árnál inkább kétségbe vonja a fenti posztulátum igazságát. Már he­tek óta akörül folyik a csatáro­zás, hol húzzák meg a határokat térben, időben, anyagiakban és érintettekben, hogy elfogacfria­­tó, s törvényről lévén szó. leg­alább a többség számára igaz­ságos döntés szülessen. Amint az kiderült a törvény­­javaslatot előterjesztő minisz­terelnök-helyettes egyik nyilat­kozatából, ők csak olyan restl­­túcióra gondoltak, 1948. febru­ár 25-lg visszamenőleg, amely­nek nyomán a törvénytelenül le­foglalt villák, nyaralók, kisebb üzletek, műhelyek visszakerül­nének eredeti tulajdonosaik, (Folytatás a 2. oldalon) V__________________J C ' Másfél hónapja élek mindenfajta jövedelem nélkül, mert a mun­kaügyi hivatal csak egy-másfél hóna­pos késéssel folyósítja a munkanél­küli-segélyt. Újabban kénytelen va­gyok listát vezetni azokról, akiktől pénzt kértem kölcsön, ugyanis túl sokan vannak ahhoz, hogy fejben tartsam őket. Már röstellek pénzt kér­ni bárkitől, így hát számbaveszem csekélyke ingóságomat, mit tudnék nélkülözni. Szeszélyesen működő Prim-karórámra aligha tartana va­laki igényt, a le­mezjátszóm ro­zoga, a könyve­imtől sem válók meg... Talán a kis akvarellem, egy szocialista emlék­műveket sorozatban gyártó jeles ha­zai szobrászművész alkotása... Iker­párját háromszáz koronáért kínálják a régiségkereskedésben, ennek ma­ximum a felét kapnám érte, az meg nem húz ki a csávából. De van egy szép vastag nyakláncom, családi emlék, különlegesen finom munka. Igaz, hogy a felvásárlót a kidolgozá­sa nem érdekli, ö csak az arany grammját számítja, így ezért nem kapnék sokat. Ráadásul nem is tud­nék megválni tőle, a lányomnak tar­togatom, tizennyolcadik szüle­tésnapjára. Esélyeimet latolgatva hirtelen eszembe jutnak irodalmi emlékeim arról a jellegzetesen kapitalista intéz­ményről, amelyet a franciák a rájuk jellemző eufemizmussal "montde pi­­été" néven emlegetnek, de apáink, nagyapáink meghitten csak zacinak becéztek. Dickens, Balzac, Doszto­jevszkij baziliszkusz-pillantású, kar­valykezű figurái jelennek meg lelki szemeim előtt, amint fagyos, szenv­telen arccal söprik be fiókjukba a nyomorult özvegyek és árvák utolsó értéktárgyait. Aztán eszembe jut bol­dogult bácsikám, aki a harmincas években, lumpoló aranyifjú korában saját házinénijének pianinóját vágta zaciba, persze, a néni tudta nélkül, bohózatba illő körülmények között: barátai segítségével a földszinti ab­lakon át csempészte ki a patinás hangszert. Hiába, ez nálunk családi hagyomány volt: a családtagok bun­dái, télikabátjai tavasszal mindig a zaciba vándoroltak (ott legalább nem ették a molyok, mert gondosan vigyáztak rájuk), és csak a hideg be­álltával kerültek vissza. Hát igen, a zálogház, a jó öreg za­­ci, már csak az menthetne meg. Hív­ják kézizálog-lerakatnak vagy bármi­nek, de jó lenne, ha lenne! És fogad­ni mernék, hogy nem csak nekem. Hú, ha én most egy ilyen zacit alapíthatnék, biz­tos, hogy egy-két év múlva mára Ri­viérán tölteném a nyarat. Persze egy húszéves Prím-karóra és egy nyikor­gó gramafon aligha elegendő indu­lótőke az ilyesfajta vállalkozáshoz. Ezért sürgősen vállalkozót keresek. Ki találja fel a spanyolviaszt, Kolum­busz tojását, az első posztszocialista csehszlovák zálogházat? Nyakamat teszem rá, hogy akad bátor vállalko­zó. Az illetőt csak egyre kérem: a megnyitón az ünnepi beszédet Klaus úr mondja ell VOJTEK KATALIN _______________________) Vállalkozót keresek-------------------------------------­Hol az Újság? Megjelent egyáltalán? Miért nem kapták meg az előfizetők? Hogyan lehetséges, hogy az egyik falu postása házról-házra vitte, a másikban meg még tud­ni sem akarnak róla, hogy a hírét hallották volna? A terjesztés kezdeti gondjai, nehézségei Jellemzik még ezen a héten napilapunk eljuttatását a kedves — és méltán türelmet­len — olvasóhoz. Rövid volt a postának adott határidő, ezért nem győzték a megrendelések iktatását, a Szabad Födműves Újság azonnali kézbesítését az állandó előfizetőknek. Azt ígé­rik. a jövő hétig — rohammun­kában — nem lehet majd pa­nasz. Addig is — keressék a postahivatalokban, a hírlap­árusoknál. És ha további fenn­akadás lenne — hívják fel szer­kesztőségünket, hegy Intéz­kedhessünk. Köszönjükl V__________________________)

Next

/
Thumbnails
Contents