Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-19 / 2. szám

1991. február 19. I I_____ÚJSÁG A Perzsa-öböl hírei Gorbacsov politikai megoldást javasol (Folytatás az 1. oldalról) megelégedne a csapatok Kuvajtból történő kivonásával, mert ez lehetővé tenné az Iraki diktátor számára a ka­tonai vereség politikai győzelemként való beállítását. A Le Figaro szerint, a moszkvai tárgyalások óvatosságra intenek. Jó háború nem létezik, írja a lap, de a békét is el lehet rontani. A harctéri helyzet Az Egyesült Államok Kuvajt part­­menti vizeiben hatalmas tengerészeti erőket vontak össze. A Perzsa-öböl északi részén 31 kétéltű partraszálló jármű készül a bevetésre 30 000 ka-A Népszabadság Hétvége című mellékletében a lap külföldi tudósítói és gazdasági szerkesztői egész olda­las összeállítást közölnek az Öböl­­háború gazdasági vonatkozásairól. A lap szerint a szövetségesek győzel­me az Öbölben 60 milliárd dollárnál Is többe kerül majd. Kuvajt újjáépítésé­nek költségeit 50-60 milliárd dollárra becsülik. Bankkörök szerint a legnagyobb kiadásokat mindeddig Szaúd-Arábia viseli, amely már a háború kitörése előtt 30 milliárdot költött saját és a koalíció haderőire. A közvetlen harci költségekhez Rljád 16,4 milliárd dol­lárral járult hozzá. Igaz, a háború miatt felfuttatott olajtermelés és az olaj megnövekedett ára néhány hónap A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői számában behatóan foglalko­zik a csehszlovákiai privatizációval és kárpótlással. Az igazságosság buktatójának a kárpótlás kiindulási 'Idejét — 1948 feburárját — jelöli meg. A lap szerint a probléma a kite­lepített németek visszatérésétől való félelem. Fikció, hogy az igazságtalanság 1948-cal kezdődött. A lap szerint Is­meretlen azoknak a németeknek a száma, akik Csehszlovákiában ma­radtak, de megkárosították őket. Eb­be a kategóriába kb. 40 ezer magyar Jozef Miklosko a szövetségi kor­mány alelnöke folytatja romániai láto­gatását. Találkozón vett részt az is­kolaügyi és a kulturális minisztérium­ban, tárgyalt Gheorge Stefannal és Andrei Plesuval. Délután az egyházü­gyi titkárságot és a román tudo­mányos akadémiát látogatta meg. Régi szelek Koreában. A KMDK visszavonta részételét Korea déli és északi része miniszterelnökeinek ta­lálkozásán. A KMDK azzal vádolja a Szöuli kormányt, hogy a Team Spirit elnevezésű amerikai hadgyakorlatok engedélyezésével aláaknázza a pár­beszédet. Az Észak-Koreai vádasko­dások szerint Szöul komfrontációra törekszik és kitér a dialógus elől. Dienstbier Törökországban. Csehszlovákia külügyminisztere teg­nap találkozott Turgut özal török ál­lamelnökkel. A tárgylás során meg­ítélték a csehszlovák-török kapcso­latok helyzetét és véleményt cserél­tek az Időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Dienstbier törökországi láto­gatása során egyezményt írtak alá a diplomaták és a szolgálati útlevéllel rendelkezők vízummentes utazásá­ról. Külügyminiszterünk a török ener­getika-ügyi miniszterrel gazdasági kérdésekről is tárgyalt. tortával. A térségben manővereznek az Iwo Jlma, Tarawa, Nassau és Guam hellkopterhordozók és repülőgép anyahajók. Az amerikai fegyveres erők képvi­selői bejelentették, hogy a Tripoli tá­madóhajó és a Princeton csatahajó aknára futott. A részletek nem ismer­tek, de a hajók nem vesztették el mozgásképességüket. A bagdadi rádió közölte, hogy Izra­el ellen új típusú rakétákat vetettek be. A Hadzsar - asz - Szidzsil rakéták­ról nyugati szakértők úgy vélik, hogy 900 kilométeres hatótávolsággal ren­delkeznek. alatt 20 milliárd többletbevételhez juttatta az országot. Az Egyesült Államok csupán a há­borúra történt előkészületek során 11,1 milliárd dollárral költött többet katonai célokra, mint normális viszo­nyok közt. Bush elnök hamarosan újabb 55 milliárdot kér a törvényho­zástól azzal, hogy ennek 90 százalé­kát a szövetségek visszafizetik. A közvetlen harci károk Irakban és Izraelben a legjelntősebbek. A 33 Iz­raelben felrobbant iraki rakéta 7500 házat rongált meg. Izrael nagy vesz­teségeket szenvedett az elmaradt tu­ristaforgalom miatt is, ami a csőd szé­lére juttatta a közép- és kisvállalko­zók többségét. is tartozik, akiket 1945-ben Szlováki­ából Csehországba és Morvaország­ba telepítettek ki. Végül, kérdezi az újság, milyen igazságosság illeti meg a cseh és szlovák kollaboránsokat? A lap véleménye szerint a csehszlovák parlament ‘'jobboldali” erői arra töre­kednek, hogy a kárpótlás minél na­gyobb számú embert érintsen. A par­lament tagjai számára elfogadhatóbb a gondolat, hogy a társadalmi vagyon inkább egy új réteg kezébe kerüljön, mintsem az exkomunisták vagyonát gyarapítsa. A tokiói tőzsdén az Öböl-válság gyors megoldásának reményében emelkedni kezdett a részvények ár­folyama. A Nikkei részvényei 336 százalékkal emelkedtek ami a legna­gyobb eredmény az utóbbi félévben. A tőzsdén 1,2 millárd részvény cse­rélt gazdát, ami 1989 decembere óta a legjobb eredmény. Hasonlóan rea­gált a legújabb hírekre a szingapúri tőzsde is. Vegyi alakulatunk rendben van je­lentette ki Petr Tax a honvédelmi mi­nisztérium szóvivője. Az Öböl-tér­ségben állomásozó csehszlovák vegyvédelmi alakulat helyzetében nem állt be változás, állomáshelyén nyugalom van. A katonák hangulata igen jó. Észtország készül a népszava­zásra. A március 3-án sorra kerülő népszavazásra meghívták Németor­szág, Svájc, Svédország, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, az Európa Ta­nács és az Északi Országok Taná­csának képviselőit Is. A Baltfax füg­getlen hírügynökség közölte, hogy 5 nappal a népszavazás előtt semmifé­le közvéleménykutatást nem szabad végezni. A népszavazás Észtország függetlenségéről dönt. Elégedetlen újságírók Az amerikai sajtóklub tiltakozott a korlátozások ellen, amelyekkel Washington akadályozza az Öböl­háborúról szóló híradásokat. A védel­mi miniszternek írt levelükben figyel­meztetnek rá, hogy a korlátozó intéz­kedések lehetetlenné teszik az ame­rikaiak részletes tályékoztatását. Négy francia televíziós társaság, úgy döntött, hogy hétfőtől nem közöl híradásokat a francia haderő öböl­beli tevékenységéről. A tévések így tiltakoznak az ellen, hogy a katonai vezetők nem teszik lehetővé kap­csolatukat a harcoló alakulatokkal. A VSZ és a KGST sorsa Még februárban eldől A Varsói Szerződés tagállamai képvieslőinek utolsó találkozója a honvédelmi és a külügyminiszte­rek szintjén hétfőn február 25-én Budapesten lesz. Ezt a magyarfő­városban a külügyiminisztérium szóvivője jelentette be. A hat tagál­lam — Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió — a szóvivő szavai szerint elfogadta a meghívást. A tanácskozás egyet­len napirendi pontja a Varsói Szer­ződés katonai szervezeteinek fel­számolása lesz ez év április 1-től. A KGST-tagállamok megállapo­dása szerint február 27-28 napok­ban tartják a tanács 46. ülését amelyen a miniszterelnökök vesz­nek részt. A hírt Moszkvában kö­zölték. Az ülésen dokumentumot írnak alá egy új kormányközi szer­vezet megalapításáról. A szerve­zet feladata a gazdasági gyüttmű­­ködés elősegítése lesz. Véres vasárnap Sri Lankán Tamil szeparatisták vasárnap tá­madást intéztek biztonsági alakula­tok ellen és 44 katonát megöltek. A hírt Colombóban a hadsereg képvi­selői közölték. A támadás részleteiről is tájékoztattak: a katonák támasz­pontjukra tértek vissza, amikor akna­mezőbe ütköztek. A "Tigrisek" elne­vezésű szervezet aknavetőkkel és automata fegyverekkel támadt a ka­tonákra. A 20 perces lövöldözés so­rán 5 szeparatista is életét vesztette. A hivatalos adatok szerint a tamilok szervezetei és a rendőrség közti összetűzésekben a múlt év felétől 1400 katona és rendőr vesztette éle­tét. Az erőszakhullám összesen 5000 emberéletet követelt. Az áthelyezés ára A bonni kormány és parlamenti In­tézmények áthelyezése Berlinbe 50- 60 milliárd márkába kerülne. Az adatot Bonnban közölték és egy svájci kuta­tóintézet adataira hivatkoztak. Az in­tézet számításaiból kihagyta a nehe­zen meghatározható költségeket. A költözködés 99 ezer embert érintene, és csak a lakásépítés 28,6 milliárd márkába kerülne.. Öbölbe folyt milliárdok Mit követelnek a németek ? Hírek 3 Egy nap Kelet-Európa nagy problémája Az osztrák sajtó nagy figyelmet szentel a kelet-európai országokban kialakuló munkanélküliségnek. A Die Presse figyelmeztet, hogy Csehszlo­vákiában a munkanélküliek száma már eléri az egy százlékot. Az infláció csőddel fenyeget számos vállalatot és ez további elbocsájtásokhoz ve­zet majd. Míg Csehszlovákiában már tavaly óta épül a munkahivatalok há­lózata, addig Bulgáriában a munkaügyi problémákra alig készültek fel. Bul­gáriában jelenleg 72 ezer ember van munka nélkül, s az év végéig ez a szám 300 ezerre emelkedhet. A lap a munkanélküliség növekedését első­sorban a nyersanyaghiánnyal és a környezetvédelmi szempontból kifogá­solt üzemek bezárásával magyarázza.Romániában csupán ebben a hó­napban 200 üzemet zártak be és egyben 247 000 embert bocsájtottak el. Hatalmas méreteket ölt a munkanélküliség Lengyelországban, ahol már 1,1 millió ember van munka nélkül. Ausztráliában csillapul az aranyláz A nyolcvanas évek elején lángolt fel Ausztráliában az "aranyláz”. Ta­valy hirtelen elapadt az érdeklődés és az aranybányák részvényei 46 szá­zalékkal zuhantak. Tavaly még 227 tonna aranyat hoztak a felszínre, ami Ausztráliának a harmadik helyet biztosítottad Dél-afrikai Köztársaság és az Egyesült Államok mögött. Idén a termelés csökken és távlatilag az aranybányászat a számítások szerint évi 100 tonnán állapodik meg. A degresszió magyarázata, hogy az aranybányászat önköltsége Ausztráliá­ban rendkívül alacsony volt - unciánként 195 dollár. Az önköltség nemze­­tözi átlaga ezzel szemben 390 dollár volt unciánként ( egy uncia 31,1 gramm). Most azonban jelentősen megnőtt az adóteher és megtiltották a bányák terjeszkedését a védett területeken. A világpiacon csökken az arany iránti érdeklődés. Januárban például a felkínált aranymennyiségnek csak a fele talált vevőre. Robbantások Londonban A londoni Paddington pályaudvaron és a patinás Victoria állomáson bombák robbantak tegnap a kora reggeli órákban. Az előbbi pályaudvaron csak anyagi károk keletkeztek, az utóbbin egy ember életét vesztette és harminchatan megsérültek. A Scotland Yard képviselőjének tájékoz­tatása szerint a robbantásokhoz igen erős robbanóanyagot használtak. A robbantásokért mindeddig senki sem vállalta a felelősséget. Megfigyelők figyelmeztetnek rá, hogy az eset 11 nappal a miniszterelnök székhelye elleni aknavetős támadás után történt. Úgy vélik, a robbantások mögött az IRA, az ír köztársasági hadsereg áll, de ezt hivatalosan nem erősítették meg. A Fiat 125 p már a múlté? A varsói autógyár, amelyben 23 évig gyártották a közismert Fiat 125 p típusú kisautót, leállt. A gyár összesen 1,4 millió gépkocsit gyártott, de dolgozóit most április elsejéig kényszerszabadságra küldték. Sajtójelen­tések szerint a gyár Fiat Unó, vagy Opel Kadett típusú autókat fog gyárta­ni. Az új autótípus gyártásáról a valóságban mindez Ideig csupán tárgyalá­sok folynak, konkrét eredmény még nincs. Érdekes jelenség, hogy az au­tógyár nem teljesített egy 40 ezer "polszkira” szóló megrendelést, mégis többezer kiskocsi áll eladatlanul. Az autókereskedelmi vállalatok a Fiat 125p helyett a Polonezt ajánlják a vevőknek. A "kis polszki” kedvelői azt remélik, hogy e gépkocsitípus gyártását egy másik üzemben folytatják majd. Valutatőzsde Bukarestben Tegnap kezdte meg működését Bukarestben az első romániai valuta­­tőzsde. Az eseményt úgy értékelik, mint az első lépést a lei konvertibilitá­sa felé. A tőzsdén azok az állami és magánvállalatok vállalkozhatnak, amelyek nyugati valutákat keresnek. A dollár árfolyamát 150 leiben állapí­tották meg, ami valamivel több, mint a feketepiacon. A Román Nemzeti Bank felügyeli a tőzsde pénzügyleteit és megvonja az exportjogot attól a vállalattól, amely megszegi a szabályokat. A román vállalatok mindez idá­ig nem nyithatnak külföldön devizaszámlát és csak olyan cégekkel keres­kedhetnek, amelyeknek kapcsolatuk van a nemzeti bankkal. Folytatódik a vasutassztrájk Romániában folytatódik a vasutassztrájk, amely már egy hete bénítja az ország jelentős részén a közlekedést. A temesvári és iasi vasutasok akcójukkal jelentős problémákat okoznak a gazdaságban. A sztrájkolókat a legbefolyásosabb szakszervezetek támágatják. Elvetették a legfelsőbb bíróság határozatát és a kormány ultimátumát is. Továbbra is kiállnak kö­veteléseik mellett - magasabb béreket és jobb munkakörülményeket kö­vetelnek, de követelik számos kompromittált vasúti vezető leváltását is. A közmunkaügyi miniszter tárgyalni próbál a sztrájkolókkal, de a jelek sze­rint a munkabeszüntetés már olyan méreteket öltött, hogy azt már csak egy Petre Roman miniszterelnökkel folytatott közvetlen dialógus oldhatja meg. (Hírügynökségi és lapjelentések alapján.)

Next

/
Thumbnails
Contents