Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)

1991-02-19 / 2. szám

* -> ■ \ 4 IL ÚJSÁG J t 1991. február 19. Fiatalság, erő, igazság és állandó őrömérzet Beszélgetés dr. Weninger Antal professzorral A Budapesten élő dr. Weninger ‘Antal ideg-, bel- és nőgyógyász főor­vos, századunk utolsó polihisztor-hu­manistáinak egyike, a nyolcvannyol­cadik életesztendejében ma is aktiv gyógyító orvosi praxisában sikerrel al­kalmazza kiegészítő kezelésként a jó­gát. Rendelőjét ma is betegek özöne keresi fel mindenféle testi-lelki problé­mával. Orvos, író, filozófus. Igazi szu­verén gondolkodó, aki tudását mindig hasznos ügy szolgálatába állítja. Ti­zenhárom kötetnyi műve jelent meg. Többek között az első magyar jóga­­szakkönyv. Nemzetközi híre van, orvosi szakla­pokban németül, angolul, franciául publikál. Az idő partján második kiadá­sa után A keleti jóga című könyvét is újra megjelentették, amely először a harmincas évek végén került az érdeklődők kezébe.- Sokak szerint a jóga idealista hindu bölcseleti rendszer, mások misztikus-vallási filozófiai tanként mu­tatják be, de olyan emberek is akad­nak, akik „szobasportnak" vélik. Mi hát a jóga?- Tulajdonképpen az összes meg­határozás csak sejteti, hogy mi a jóga. A jóga nem valamiféle csodás talál­mány, felfedezés; inkább a velünk született képességek szorgalmas ki­­fejlesztése. Olyan képességeké, ame­lyek már a történelem előtti emberek­ben is megvoltak. A jóga a gondolko­dás tudatos irányítása. Egyesülést je­lent a tökéletessel, a jóval, az egész­ségessel, a boldogsággal, a csodála­tossal. Inkább lelki, mint testi tréning. A gondolat, a kedély, az emlékezet és az akarat magasfokú képzése, ame­lyeknek csak velejárója, noha szüksé­ges alapja a test működésének javítá­sa. A jóga koncentráció, meditáció és magasabbrendű boldogító élmény. A meditáció rendbehozza a szertelen, nyugtalan kedélyéletet, annak hábor-. gásait, sokszor belső viharait, és átvi­lágítja sötét, csillagtalan éjszakáit. A jógában nem az akrobatákat és fakírokat kell csodálni, hanem a medi­tációt, annak boldogító, erősítő és gyógyító hatalmát. Lényegébe az em­ber csak úgy nyerhet betekintést, ha maga is jógázik.- Professzor úr, ön mikor és hogyan került kapcsolatba e jógával?- Gyermekkoromban, egyszer a ke­zembe került a Tolnai Világlexikon, amelyben különféle címszavak alatt felfedeztem, hogy Keleten létezik egy ilyen tudomány. Később, amikor már orvos voltam, eljutottam annak felis­meréséhez, hogy a mi európai terá­piánk fogyatékos, hiányzik belőle vala­mi. Ezt találtam meg a jógában.- Gyógyító munkája során mennyit sikerült merítenie ebből a mérhetetlen szellemi kincsből?- Nagyon sokat. El kell mondanom, hogy ma több dolgom van a betegek­kel, mint régebben volt, mert most már tudják, hogy ismerem a jóga erejét. Rengetegen kérnek tanácsot levélben és személyesen, mert tulajdonképpen minden betegségnél alkalmazható.- Mit adhat a jóga az ideges, idő­hiányban élő, „európai" életmódot folytatók számára?- Rengeteg a hajszolt, kimerült, neurotikus ember, akik már-már vég­zetesen eltávolodtak a külső és belső természettől. Márpedig a jóga célja éppen a természetesség visszaszer­zése. Az ember eljutott a Holdra, de a gyomoridegessége fölött nem tud uralkodni. Számítógépeket tervez, de hagyja kiveszni napjaiból az érzelme­ket. Megszakadt az összeköttetése legbelső énjével. A jóga (újra) megta­nít a tökéletes, megingathatatlan lelki egyensúlyra. Áldásai: napfényes ke­dély, belső harmónia, béke, vidámság, éberség és reális életlátás.- Jóginak tartja magát?- Nem vagyok jógi, de megtanultam a jóga lényegét, s ezt igyekszem átad­ni a betegeknek. Ismétlem: a jógát kiegészítő gyógymódként alkalma­zom, mivel célja nem a gyógyítás. A jóga utazás befelé, önmagunkba. S aki „hazatért“, egyensúlyba került, annak nincs is szüksége orvosságra. Én nem voltam beteg gyermekkorom óta.- Sokan úgy vélik, hogy a jóga önsanyargatással elsajátítandó fakír­­mutatványok összessége, vagy egyfajta misztikus tan, eszme, ideoló­gia, ami az átlagember számára elér­hetetlen, ráadásul elrettentőén hat...- Hibás a felfogás, amely tornasze­rűnek minősíti a jógát. Más vélemé­nyek szerint misztikus dologról van szó. Nem igaz! A jóga mindenki szá­mára elérhető. Egyet persze nem le­het tagadni: bizonyos fokú elmélyülés­re való hajlam, képesség kell hozzá. Mert egy teljesen közömbös, fásult, érzéktelen ember, akinek ráadásul műveltsége is fogyatékos, nem alkal­mas arra, hogy kellően el tudjon mé­­lyedni a jógában. Már a görögök is hangoztatták: hogy a legfőbb tjjdás, amiből a legtöbb haszna származik az embernek az az önismeret. 'Az önismeret az alapja, a kezdete és az első foka a jógának. Azután, a reális önismeret alapján le­het az önmegvalósításra törekedni. A mindennapos megújulás a jóga egyik legszebb programja.- A magyarországi egyetemeken tanítják-e már a jógát?- Sajnos még nem! A kommunista irányítás alatt az egész rendszer és a magyar egészségügy is „abszolút materialista" volt, minden misztikus­nak tűnő, magasabb szellemi tevé­kenység elől elzárkózott. Egy elme­­gyógyászati professzor például kije­lentette, hogy őelőtte a lélek szót tilos kiejteni, mert lélek az nincs. Azóta pedig még nagyon rövid idő telt el...- Mi a boldog élet titka?- Az embernek megvan a lehetősé­ge arra, hogy a legnagyobb elfoglalt­ság, a leghétköznapibb dologtevés kö­zepette is tudjon örülni állapotának; az egészségének; mert az igazi egész­ség nem egyéb, mint állandó örömér­zet. Sajnos, a mi világunk, ez a „művi­lág“ elterelte figyelmünket a lelki élet­ről; a finomabb, mélyebb belső világ­ból valahogy kiűzettünk a sivár külső­ségek szűkösségébe, amelyben szomjúság gyötri az embereket egy elhagyott, elfelejtett ősi otthon után. A mai életmód nem adja meg a szem­nek és a fülnek a természetes ingere­ket. Hiányzik a szemlélődés, főleg az ehhez szükséges idő és alkalom, hiányzik a friss levegő, az erdők, a he­gyek, a tavak világa, amely erőt lehel és kielégít, felemel és megnyugtat - hiányzik az egyszerűbb életből ön­ként fakadó érzelmi világ, mert a mun­ka emészt fel minden időt. Az embe­rek túlnyomó többsége nem is él iga­zán önálló lelki életet, csak mások gondolatait ismételgeti gépiesen, te­remtő, alakító tevékenység nélkül. Az embert elnyelte a külsőségek káprá­­zata és elfeledkezett önmagáról, tehát meghasonlott lényében, nem talált nyugalmat és biztos révet, ahonnan derús szemekkel, megelégedetten, boldog együttérzéssel tekinthet maga köré. Aki észreveszi magát és elkezd foglalkozni saját énjével, belső és kül­ső életével, az már öntudatlanul is jógát űz...- Szondi Lipót szerint az egyes emberek sorsában ma is ott bujkál az a bizonyos Káin-Ábel sors. Van-e re­mény arra, hogy valamikor ebből az ábeli jellemvonás kerekedjék felül?- Igenis, van rá remény! Mert azt hiszem, egyre világosabb, hogy az ember egy szüntelen fejlődésben, evolúcióban lévő lény, amely csak tízezer-húszezer év múltán jut el majd oda, ahol a szellem uralma döntővé válik. Nietzsche annak idején azt mondta, hogy az ember nem egyéb, mint kifeszitett kötél az állat és a szent között. Ez igy is fest, s ma ennek a kötélnek körülbelül a közepénél tar­tunk. .KORCSMÁROS LÁSZLÓ Nyelvtudás nélkül nem megy A jövőben felsőoktatási intézmé­nyeinkben elképzelhetetlen lesz a színvonalas munka megfelelő külföl­di kapcsolatok kialakítása nélkül. Ezt tudatosítva a Szlovák Műszaki Egye­tem Építészmérnöki Karának dékánja és dékánhelyettese kéthetes tanulmá­nyúton vett részt Kanada négy egye­temén. Az edmontoni Alberta Egye­tem Építészmérnöki Karán mindketten előadásokat is tartottak. Az út ered­ményéről dr. Agócs Zoltán dékánhe­lyettest kérdeztem:- Ezzel a rövid kanadai tanulmány­únál teljesen újszerű együttműkö­dés vette kezdetét. Ilyen szintű külföldi kapcsolatunk ugyanis korábban nem volt. Személyes ismeretség révén hív­tak meg bennünket Edmontonba. Ka­nadai barátainknak, köztük hazánk ot­tani nagykövetének a közbenjárására az ottawai és a torontói egyetem épí­tészmérnöki karán is fogadtak minket. Annak tudatában, hogy a kanadai egyetemeken világszínvonalú képzés folyik, egy keretegyezmény vázlatát is magunkkal vittük, remélve, hogy sike­rül megállapodást kötnünk valamelyik ottani egyetemmel. Az utunkat igazán sikeresnek tartom, hiszen együttmű­ködési szerződést kötöttünk az ed­­montóni Műszaki Egyetem Építész­­mérnöki Karával, hasonló megállapo­dásról tárgyaltunk Torontóban, az ot­tawai egyetemen pedig oktató- és di­ákcserében egyeztünk meg. Az okta­tók cseréje remélhetőleg már a közel­jövőben megvalósulhat. Erre azért nyílik lehetőség, mert Kanadában az egyetemi oktatók hat-nyolc hónapos tanulmányi szabadságot is kaphatnak. A mi karunkon tavaly szeptemberben párhuzamos angol nyelvű képzést kezdtünk el a nyelvet ismerő oktatóink bevonásával. Ebbe a képzésbe sze­retnénk bevonni a kanadai kollégáin­kat is. A kölcsönösség elve alapján a mi oktatóink Kanadába utaznának. Főleg kutatással foglalkoznának, de nyelvi tudásukat is tökéletesíthetnék.-Az angol nyelvű oktatás újdon­ság az építészmérnöki karon.- Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a szlovák mellett valamelyik világnyel­ven is folyjon oktatás. Ez az egyik feltétele annak, hogy befogadjanak minket az európai egyetemek közös­ségébe. Az angol nyelvű előadásokat jelenleg arab diákok látogatják. Nem titok, hogy ennek a lépésnek anyagi vonzatai is vannak. A tandíjat dollár­ban fizetik, s mondanom sem kell a valutára nagy szüksége van egyete­münknek. A jövő tanévben vegyes csoportokat szeretnénk indítani. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy javuljon az angol nyelvű képzés szakmai színvo­nala, és diákjaink már az egyetemi tanulmányaik során közvetlen kapcso­latokat építhetnek ki arab kollégáikkal.-A kanadai tanároknak megéri Csehszlovákiába jönni?-Ók az itt-tartózkodásuk alatt megkapják a teljes otthoni fizetésüket, mi megtérítjük az alapkiadásaikat, és természetesen új tapasztalatokat is szerezhetnek. Bár Kanadában sokkal jobb műszaki ellátottsághoz szoktak, elméleti téren nekünk sem kell szé­gyenkeznünk.- Értsem úgy, hogy tudnak tőlünk mit tanulni?- Kanadában az volt az érzésem, hogy ők a szerkezetek tervezésekor elsősorban a célszerűséget tartják szem előtt, és nem minden esetben törekednek arra, hogy az acélszerke­zet érdekes, különleges vagy akár esztétikus legyen.- Szóljunk még a hallgatók cseré­jéről.- Ha figyelembe vesszük a hatal­mas távolság közlekedési köt'ségeit, kis esély van arra, hogy hallgatóink Kanadában részesüljenek alapkép­zésben. A közeljövőben inkább a dok­tori képzés terén lesz lehetőség cse­rére és szorosabb kapcsolatokra.-Nálunk műszaki berkekben új­donságnak számít a doktori képzés is.- Eddig nálunk kandidátusi képzés folyt. Ezt a karunkon október elsejétől megszüntettük, és bevezettük a dok­tori képzést. Az egyetemi doktori cí­met három, illetve négy év alatt lehet megszerezni. A torontói kollégák négy fiatal mérnököt fogadnak, szeptem­bertől pedig ugyanannyi ifjú mérnö­künk az ottawai egyetemen készülhet a doktori cím elnyerésére.- A mérnökképzés angolszász mo­dellje eltérő az európai gyakorlattól. Számunkra melyik az előnyösebb? NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELE- Tudományos tanácsunk a napok­ban egy új modellt hagyott jóvá. Az európai kollégákkal folytatott konzultá­ciók során összehasonlítottuk az itteni és az európai egyetemeken folyó kép­zést. Számunkra az egylépcsős rend­szer felel meg. Minden szakot öt év alatt lehet elvégezni, és a végzős okleveles mérnök lesz. Ezt lehetne az európai modellnek nevezni. Az angol­szász nyelvterületen más a gyakorlat. Kanadában két-, sőt háromlépcsős a mérnökképzés. Az első szakaszban négy év alatt ún. ,,bacalar‘‘-okat ké­peznek. Ez az alapfokú mérnökkép­zésnek felel meg, ók rendszerint a ter­melésben érvényesülnek. Aki alkotó­munkával, tudományos munkával akar foglalkozni, egy-két év alatt elér­heti a „Master of Engeenier“ titulust, ez a mi okleveles mérnökünknek felel meg, és erre épül a három-négy éves doktori képzés.' Ók kizárólag tudomá­nyos téren kívánnak tevékenykedni, s a doktori címet önálló tudományos munka alapján nyerhetik ej.- A Kanadában látottakból mit hasznosítanának szívesen karukon?- Szívem szerint irigykedem kana­dai kollégáimra, hogy olyan nyugodt légkörben dolgozhatnak. Az oktatókat és a kutatókat nem terheli adminiszt­rációs munka, ugyanis azt a számító­gép végzi. Csodálatosan felszerelt la­boratóriumaik vannak. Ez nálunk egyelőre csak álom, mert nincs rá elég pénzünk. De bizom abban, hogy saját erőnkből, némi külföldi segítséggel mi is bővíteni tudjuk majd a laboratóriu­mainkat. A sikeres oktatás egyik fő feltétele természetesen Kanadában is az, hogy az oktató egyben kutasson is. A jövőben elképzelhetetlen lesz az olyan egyetemi oktató, aki nem elis­mert szaktekintély a kutatásban és a szakmában egyaránt. A külföldi kap­csolatok ápolását viszont már a fiata­labb nemzedéknek kell átvennie. Saj­nos, a mi generációnknak, az ötvene­sek nemzedékének a nyelvi tudása eléggé gyenge. Örvendetes viszont, hogy a harminc körüli kollégák nagy része jó színvonalon beszéli az angolt, igy elsősorban ők azok, akik profitál­hatnak a hasonló utakból. TÓTH ERIKA Jól érzékelhetően és alaposan megváltozott körülöttünk a világ, mi emberek is változtunk, sőt változtak a könyvek is, ponto­sabban a választási lehetősé­günk köre lett szélesebb, sok olyan könyvet is olvashatunk már, amelynek eddig csak a hí­rét hallattuk. Lion Feuchtwangert egycsa­­pásra világhírűvé tette a Jud Süss, amelyből már 1933-ban filmet forgattak, sőt 1944-ben a nácik is elkészítették a maguk híres uszító filmváltozatát. A zsi­­dóellenesség, pontosabban a másság, a más faj más nép­­ellenesség nem újkeletű dolog. Könnyebb elviselni a ránk sza­kadt rosszat, ha azért nem ön­magunkat, hanem valaki mást vélhetünk vétkesek. AKASZTOFA ÉS JELKÉP Jud Süss pénzember a zsidó embernek az a típusa, aki na­gyon mélyről nagyon magasra küzdötte fel magát, szívósan és tudatosan használva okos, éles eszét és szégyentelenül kihasz­nálva mások hiúságát és ostoba nagyravágyását. Jud Süss a va­lóságban is páratlan karriert fu­tott be a 18. században Würt­temberg fejedelemségben. Sor­sán keresztül nemcsak a törté­nelmi időkbe nyerünk betekin­tést, hanem megérthetjük egy nép mentalitását, mítoszainak születését és hihetetlen viszon­tagságai ellenére való fennmara­dását. A zsidóság számára nyilván­valóvá lett, hogy a születés és a rang uralmát hamarosan a pénz mindenhatósága veszi át. Tapasztalhatták: jogtalanság­ban, örök létbizonytalanságban, veszélyek közt egyetlen biztos védőpajzs létezik, a pénz. És a hatalomnak szüksége van pénzre, tehát szüksége van a zsidókra. Az is világos volt számukra, hogy a hatalom értel­metlen, változó. Hosszú ideig él­tek a föld népei között szétszór­va, mint egy marék por, hogy tapasztalhassák: a hatalom eltű­rése és gyakorlása nem a leg­fontosabb dolog a világon. Hi­szen ők akiknek sohasem volt hatalom a kezükben, túlélték va­lamennyit, és a maguk képére formálták a világot. Ez a titkos tudás volt az, amely eggyé forrasztotta a zsi­dóságot, a Könyv szelleme, a hi­tük, a vallásuk. Amikor a regény főhőse, kislá­nya tragédiája után ráébred, hogy a hatalom és a pénz hajhá­­szása tévút, okos, hideg számí­tással taszítja le a gyermek halá­lának okozóját, a fejedelmet. Megsemmisíti őt, majd megter­vezi és megszervezi önmaga bu­kását is. Úgy mozgatja a fejede­lemség hatalmasait, akár a bá­bukat. Az akasztófa, amelyen életét végzi, végül'is jelképpé magasztosul a zsidóság szemé­ben. Sorsa és zseniális tehetsé­ge példává válik, erőforrássá a túléléshez. Temetése után a zsidók kórusban imádkoznak: „Hiú és szétszórt a világ, szél után kapkodás. Úgy száradunk el a fényből, mint a fű.“ De a szertartás után megmossák kezüket élővízzel, és elhagyják a temetőt. KECSKÉS ROZÁLIA

Next

/
Thumbnails
Contents