Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)
1991-02-19 / 2. szám
* -> ■ \ 4 IL ÚJSÁG J t 1991. február 19. Fiatalság, erő, igazság és állandó őrömérzet Beszélgetés dr. Weninger Antal professzorral A Budapesten élő dr. Weninger ‘Antal ideg-, bel- és nőgyógyász főorvos, századunk utolsó polihisztor-humanistáinak egyike, a nyolcvannyolcadik életesztendejében ma is aktiv gyógyító orvosi praxisában sikerrel alkalmazza kiegészítő kezelésként a jógát. Rendelőjét ma is betegek özöne keresi fel mindenféle testi-lelki problémával. Orvos, író, filozófus. Igazi szuverén gondolkodó, aki tudását mindig hasznos ügy szolgálatába állítja. Tizenhárom kötetnyi műve jelent meg. Többek között az első magyar jógaszakkönyv. Nemzetközi híre van, orvosi szaklapokban németül, angolul, franciául publikál. Az idő partján második kiadása után A keleti jóga című könyvét is újra megjelentették, amely először a harmincas évek végén került az érdeklődők kezébe.- Sokak szerint a jóga idealista hindu bölcseleti rendszer, mások misztikus-vallási filozófiai tanként mutatják be, de olyan emberek is akadnak, akik „szobasportnak" vélik. Mi hát a jóga?- Tulajdonképpen az összes meghatározás csak sejteti, hogy mi a jóga. A jóga nem valamiféle csodás találmány, felfedezés; inkább a velünk született képességek szorgalmas kifejlesztése. Olyan képességeké, amelyek már a történelem előtti emberekben is megvoltak. A jóga a gondolkodás tudatos irányítása. Egyesülést jelent a tökéletessel, a jóval, az egészségessel, a boldogsággal, a csodálatossal. Inkább lelki, mint testi tréning. A gondolat, a kedély, az emlékezet és az akarat magasfokú képzése, amelyeknek csak velejárója, noha szükséges alapja a test működésének javítása. A jóga koncentráció, meditáció és magasabbrendű boldogító élmény. A meditáció rendbehozza a szertelen, nyugtalan kedélyéletet, annak hábor-. gásait, sokszor belső viharait, és átvilágítja sötét, csillagtalan éjszakáit. A jógában nem az akrobatákat és fakírokat kell csodálni, hanem a meditációt, annak boldogító, erősítő és gyógyító hatalmát. Lényegébe az ember csak úgy nyerhet betekintést, ha maga is jógázik.- Professzor úr, ön mikor és hogyan került kapcsolatba e jógával?- Gyermekkoromban, egyszer a kezembe került a Tolnai Világlexikon, amelyben különféle címszavak alatt felfedeztem, hogy Keleten létezik egy ilyen tudomány. Később, amikor már orvos voltam, eljutottam annak felismeréséhez, hogy a mi európai terápiánk fogyatékos, hiányzik belőle valami. Ezt találtam meg a jógában.- Gyógyító munkája során mennyit sikerült merítenie ebből a mérhetetlen szellemi kincsből?- Nagyon sokat. El kell mondanom, hogy ma több dolgom van a betegekkel, mint régebben volt, mert most már tudják, hogy ismerem a jóga erejét. Rengetegen kérnek tanácsot levélben és személyesen, mert tulajdonképpen minden betegségnél alkalmazható.- Mit adhat a jóga az ideges, időhiányban élő, „európai" életmódot folytatók számára?- Rengeteg a hajszolt, kimerült, neurotikus ember, akik már-már végzetesen eltávolodtak a külső és belső természettől. Márpedig a jóga célja éppen a természetesség visszaszerzése. Az ember eljutott a Holdra, de a gyomoridegessége fölött nem tud uralkodni. Számítógépeket tervez, de hagyja kiveszni napjaiból az érzelmeket. Megszakadt az összeköttetése legbelső énjével. A jóga (újra) megtanít a tökéletes, megingathatatlan lelki egyensúlyra. Áldásai: napfényes kedély, belső harmónia, béke, vidámság, éberség és reális életlátás.- Jóginak tartja magát?- Nem vagyok jógi, de megtanultam a jóga lényegét, s ezt igyekszem átadni a betegeknek. Ismétlem: a jógát kiegészítő gyógymódként alkalmazom, mivel célja nem a gyógyítás. A jóga utazás befelé, önmagunkba. S aki „hazatért“, egyensúlyba került, annak nincs is szüksége orvosságra. Én nem voltam beteg gyermekkorom óta.- Sokan úgy vélik, hogy a jóga önsanyargatással elsajátítandó fakírmutatványok összessége, vagy egyfajta misztikus tan, eszme, ideológia, ami az átlagember számára elérhetetlen, ráadásul elrettentőén hat...- Hibás a felfogás, amely tornaszerűnek minősíti a jógát. Más vélemények szerint misztikus dologról van szó. Nem igaz! A jóga mindenki számára elérhető. Egyet persze nem lehet tagadni: bizonyos fokú elmélyülésre való hajlam, képesség kell hozzá. Mert egy teljesen közömbös, fásult, érzéktelen ember, akinek ráadásul műveltsége is fogyatékos, nem alkalmas arra, hogy kellően el tudjon mélyedni a jógában. Már a görögök is hangoztatták: hogy a legfőbb tjjdás, amiből a legtöbb haszna származik az embernek az az önismeret. 'Az önismeret az alapja, a kezdete és az első foka a jógának. Azután, a reális önismeret alapján lehet az önmegvalósításra törekedni. A mindennapos megújulás a jóga egyik legszebb programja.- A magyarországi egyetemeken tanítják-e már a jógát?- Sajnos még nem! A kommunista irányítás alatt az egész rendszer és a magyar egészségügy is „abszolút materialista" volt, minden misztikusnak tűnő, magasabb szellemi tevékenység elől elzárkózott. Egy elmegyógyászati professzor például kijelentette, hogy őelőtte a lélek szót tilos kiejteni, mert lélek az nincs. Azóta pedig még nagyon rövid idő telt el...- Mi a boldog élet titka?- Az embernek megvan a lehetősége arra, hogy a legnagyobb elfoglaltság, a leghétköznapibb dologtevés közepette is tudjon örülni állapotának; az egészségének; mert az igazi egészség nem egyéb, mint állandó örömérzet. Sajnos, a mi világunk, ez a „művilág“ elterelte figyelmünket a lelki életről; a finomabb, mélyebb belső világból valahogy kiűzettünk a sivár külsőségek szűkösségébe, amelyben szomjúság gyötri az embereket egy elhagyott, elfelejtett ősi otthon után. A mai életmód nem adja meg a szemnek és a fülnek a természetes ingereket. Hiányzik a szemlélődés, főleg az ehhez szükséges idő és alkalom, hiányzik a friss levegő, az erdők, a hegyek, a tavak világa, amely erőt lehel és kielégít, felemel és megnyugtat - hiányzik az egyszerűbb életből önként fakadó érzelmi világ, mert a munka emészt fel minden időt. Az emberek túlnyomó többsége nem is él igazán önálló lelki életet, csak mások gondolatait ismételgeti gépiesen, teremtő, alakító tevékenység nélkül. Az embert elnyelte a külsőségek káprázata és elfeledkezett önmagáról, tehát meghasonlott lényében, nem talált nyugalmat és biztos révet, ahonnan derús szemekkel, megelégedetten, boldog együttérzéssel tekinthet maga köré. Aki észreveszi magát és elkezd foglalkozni saját énjével, belső és külső életével, az már öntudatlanul is jógát űz...- Szondi Lipót szerint az egyes emberek sorsában ma is ott bujkál az a bizonyos Káin-Ábel sors. Van-e remény arra, hogy valamikor ebből az ábeli jellemvonás kerekedjék felül?- Igenis, van rá remény! Mert azt hiszem, egyre világosabb, hogy az ember egy szüntelen fejlődésben, evolúcióban lévő lény, amely csak tízezer-húszezer év múltán jut el majd oda, ahol a szellem uralma döntővé válik. Nietzsche annak idején azt mondta, hogy az ember nem egyéb, mint kifeszitett kötél az állat és a szent között. Ez igy is fest, s ma ennek a kötélnek körülbelül a közepénél tartunk. .KORCSMÁROS LÁSZLÓ Nyelvtudás nélkül nem megy A jövőben felsőoktatási intézményeinkben elképzelhetetlen lesz a színvonalas munka megfelelő külföldi kapcsolatok kialakítása nélkül. Ezt tudatosítva a Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának dékánja és dékánhelyettese kéthetes tanulmányúton vett részt Kanada négy egyetemén. Az edmontoni Alberta Egyetem Építészmérnöki Karán mindketten előadásokat is tartottak. Az út eredményéről dr. Agócs Zoltán dékánhelyettest kérdeztem:- Ezzel a rövid kanadai tanulmányúnál teljesen újszerű együttműködés vette kezdetét. Ilyen szintű külföldi kapcsolatunk ugyanis korábban nem volt. Személyes ismeretség révén hívtak meg bennünket Edmontonba. Kanadai barátainknak, köztük hazánk ottani nagykövetének a közbenjárására az ottawai és a torontói egyetem építészmérnöki karán is fogadtak minket. Annak tudatában, hogy a kanadai egyetemeken világszínvonalú képzés folyik, egy keretegyezmény vázlatát is magunkkal vittük, remélve, hogy sikerül megállapodást kötnünk valamelyik ottani egyetemmel. Az utunkat igazán sikeresnek tartom, hiszen együttműködési szerződést kötöttünk az edmontóni Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karával, hasonló megállapodásról tárgyaltunk Torontóban, az ottawai egyetemen pedig oktató- és diákcserében egyeztünk meg. Az oktatók cseréje remélhetőleg már a közeljövőben megvalósulhat. Erre azért nyílik lehetőség, mert Kanadában az egyetemi oktatók hat-nyolc hónapos tanulmányi szabadságot is kaphatnak. A mi karunkon tavaly szeptemberben párhuzamos angol nyelvű képzést kezdtünk el a nyelvet ismerő oktatóink bevonásával. Ebbe a képzésbe szeretnénk bevonni a kanadai kollégáinkat is. A kölcsönösség elve alapján a mi oktatóink Kanadába utaznának. Főleg kutatással foglalkoznának, de nyelvi tudásukat is tökéletesíthetnék.-Az angol nyelvű oktatás újdonság az építészmérnöki karon.- Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a szlovák mellett valamelyik világnyelven is folyjon oktatás. Ez az egyik feltétele annak, hogy befogadjanak minket az európai egyetemek közösségébe. Az angol nyelvű előadásokat jelenleg arab diákok látogatják. Nem titok, hogy ennek a lépésnek anyagi vonzatai is vannak. A tandíjat dollárban fizetik, s mondanom sem kell a valutára nagy szüksége van egyetemünknek. A jövő tanévben vegyes csoportokat szeretnénk indítani. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy javuljon az angol nyelvű képzés szakmai színvonala, és diákjaink már az egyetemi tanulmányaik során közvetlen kapcsolatokat építhetnek ki arab kollégáikkal.-A kanadai tanároknak megéri Csehszlovákiába jönni?-Ók az itt-tartózkodásuk alatt megkapják a teljes otthoni fizetésüket, mi megtérítjük az alapkiadásaikat, és természetesen új tapasztalatokat is szerezhetnek. Bár Kanadában sokkal jobb műszaki ellátottsághoz szoktak, elméleti téren nekünk sem kell szégyenkeznünk.- Értsem úgy, hogy tudnak tőlünk mit tanulni?- Kanadában az volt az érzésem, hogy ők a szerkezetek tervezésekor elsősorban a célszerűséget tartják szem előtt, és nem minden esetben törekednek arra, hogy az acélszerkezet érdekes, különleges vagy akár esztétikus legyen.- Szóljunk még a hallgatók cseréjéről.- Ha figyelembe vesszük a hatalmas távolság közlekedési köt'ségeit, kis esély van arra, hogy hallgatóink Kanadában részesüljenek alapképzésben. A közeljövőben inkább a doktori képzés terén lesz lehetőség cserére és szorosabb kapcsolatokra.-Nálunk műszaki berkekben újdonságnak számít a doktori képzés is.- Eddig nálunk kandidátusi képzés folyt. Ezt a karunkon október elsejétől megszüntettük, és bevezettük a doktori képzést. Az egyetemi doktori címet három, illetve négy év alatt lehet megszerezni. A torontói kollégák négy fiatal mérnököt fogadnak, szeptembertől pedig ugyanannyi ifjú mérnökünk az ottawai egyetemen készülhet a doktori cím elnyerésére.- A mérnökképzés angolszász modellje eltérő az európai gyakorlattól. Számunkra melyik az előnyösebb? NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELE- Tudományos tanácsunk a napokban egy új modellt hagyott jóvá. Az európai kollégákkal folytatott konzultációk során összehasonlítottuk az itteni és az európai egyetemeken folyó képzést. Számunkra az egylépcsős rendszer felel meg. Minden szakot öt év alatt lehet elvégezni, és a végzős okleveles mérnök lesz. Ezt lehetne az európai modellnek nevezni. Az angolszász nyelvterületen más a gyakorlat. Kanadában két-, sőt háromlépcsős a mérnökképzés. Az első szakaszban négy év alatt ún. ,,bacalar‘‘-okat képeznek. Ez az alapfokú mérnökképzésnek felel meg, ók rendszerint a termelésben érvényesülnek. Aki alkotómunkával, tudományos munkával akar foglalkozni, egy-két év alatt elérheti a „Master of Engeenier“ titulust, ez a mi okleveles mérnökünknek felel meg, és erre épül a három-négy éves doktori képzés.' Ók kizárólag tudományos téren kívánnak tevékenykedni, s a doktori címet önálló tudományos munka alapján nyerhetik ej.- A Kanadában látottakból mit hasznosítanának szívesen karukon?- Szívem szerint irigykedem kanadai kollégáimra, hogy olyan nyugodt légkörben dolgozhatnak. Az oktatókat és a kutatókat nem terheli adminisztrációs munka, ugyanis azt a számítógép végzi. Csodálatosan felszerelt laboratóriumaik vannak. Ez nálunk egyelőre csak álom, mert nincs rá elég pénzünk. De bizom abban, hogy saját erőnkből, némi külföldi segítséggel mi is bővíteni tudjuk majd a laboratóriumainkat. A sikeres oktatás egyik fő feltétele természetesen Kanadában is az, hogy az oktató egyben kutasson is. A jövőben elképzelhetetlen lesz az olyan egyetemi oktató, aki nem elismert szaktekintély a kutatásban és a szakmában egyaránt. A külföldi kapcsolatok ápolását viszont már a fiatalabb nemzedéknek kell átvennie. Sajnos, a mi generációnknak, az ötvenesek nemzedékének a nyelvi tudása eléggé gyenge. Örvendetes viszont, hogy a harminc körüli kollégák nagy része jó színvonalon beszéli az angolt, igy elsősorban ők azok, akik profitálhatnak a hasonló utakból. TÓTH ERIKA Jól érzékelhetően és alaposan megváltozott körülöttünk a világ, mi emberek is változtunk, sőt változtak a könyvek is, pontosabban a választási lehetőségünk köre lett szélesebb, sok olyan könyvet is olvashatunk már, amelynek eddig csak a hírét hallattuk. Lion Feuchtwangert egycsapásra világhírűvé tette a Jud Süss, amelyből már 1933-ban filmet forgattak, sőt 1944-ben a nácik is elkészítették a maguk híres uszító filmváltozatát. A zsidóellenesség, pontosabban a másság, a más faj más népellenesség nem újkeletű dolog. Könnyebb elviselni a ránk szakadt rosszat, ha azért nem önmagunkat, hanem valaki mást vélhetünk vétkesek. AKASZTOFA ÉS JELKÉP Jud Süss pénzember a zsidó embernek az a típusa, aki nagyon mélyről nagyon magasra küzdötte fel magát, szívósan és tudatosan használva okos, éles eszét és szégyentelenül kihasználva mások hiúságát és ostoba nagyravágyását. Jud Süss a valóságban is páratlan karriert futott be a 18. században Württemberg fejedelemségben. Sorsán keresztül nemcsak a történelmi időkbe nyerünk betekintést, hanem megérthetjük egy nép mentalitását, mítoszainak születését és hihetetlen viszontagságai ellenére való fennmaradását. A zsidóság számára nyilvánvalóvá lett, hogy a születés és a rang uralmát hamarosan a pénz mindenhatósága veszi át. Tapasztalhatták: jogtalanságban, örök létbizonytalanságban, veszélyek közt egyetlen biztos védőpajzs létezik, a pénz. És a hatalomnak szüksége van pénzre, tehát szüksége van a zsidókra. Az is világos volt számukra, hogy a hatalom értelmetlen, változó. Hosszú ideig éltek a föld népei között szétszórva, mint egy marék por, hogy tapasztalhassák: a hatalom eltűrése és gyakorlása nem a legfontosabb dolog a világon. Hiszen ők akiknek sohasem volt hatalom a kezükben, túlélték valamennyit, és a maguk képére formálták a világot. Ez a titkos tudás volt az, amely eggyé forrasztotta a zsidóságot, a Könyv szelleme, a hitük, a vallásuk. Amikor a regény főhőse, kislánya tragédiája után ráébred, hogy a hatalom és a pénz hajhászása tévút, okos, hideg számítással taszítja le a gyermek halálának okozóját, a fejedelmet. Megsemmisíti őt, majd megtervezi és megszervezi önmaga bukását is. Úgy mozgatja a fejedelemség hatalmasait, akár a bábukat. Az akasztófa, amelyen életét végzi, végül'is jelképpé magasztosul a zsidóság szemében. Sorsa és zseniális tehetsége példává válik, erőforrássá a túléléshez. Temetése után a zsidók kórusban imádkoznak: „Hiú és szétszórt a világ, szél után kapkodás. Úgy száradunk el a fényből, mint a fű.“ De a szertartás után megmossák kezüket élővízzel, és elhagyják a temetőt. KECSKÉS ROZÁLIA
