Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)

1948-01-01 / 38. szám

6

I i

SZABAD SZÓ

A hároméves terv végrehajtása előmozdítja a magyar külkereskedelem fokozását

Beszélő számok a magyar külkereskedelem újjáépítéséről — Az argentin-magyar export és import a hivatalos magyar statisz. tika tükrében

A felszabadult Magyarország gazdasági újjáépítésének menetéről és a céltudatos munka eddigi eredményeiről rendkívül érdekes jelentést .dolgozott ki a “Magyar Gazdaságkutató intézet”. A most hozzánk érkezett jelentés 90 oldal terjedelemben, magyar és angol nyelven mutatja be a közellátás és a külkereskedelem újjáépítését, az államháztartás részletes mérlegét és a mezőgazdasági és ipari termékek áralakulását 1944-töl 1947 év utolsó negyedéig.

Egyidejűleg a Vas Zoltán szerkesztésében megjelenő “Gazdaságstatisztikai Tájékoztató” nyújt nagy szaktudással összeállított statisztikai táblázatokat az uj Magyarország gazdasági újjáépítésé, nek különböző szakaszairól, magyar, angol és orosz nyelven irt magyarázatokkal.

A jelentésből itt , közöljük a külkereskedelem újjáépítéséről szóló fejezet egyik külön figyelemre méltó részét:

1944 őszétől 1945 nyaráig Magyarország külkereskedelmi forgalma csaknem teljesen szünetelt. A hadműveletek tartama alatt lebonyolított áruszállítások nem voltak kereskedelmi jellegűek és statisztikai feldolgozásra nem kerültek. A felszabadulás után a magyar kormány a behozatal megkönnyítése érdekében átmenetileg eltekintett a külkereskedelem ellenőrzésétől; de a vámhivatalok felállítása egyébként is csak fokozatosan történhetett meg. Statisztikai szempontból a forgalom rendszeres számbavétele 1945 második felével kezdődött; de az ellenőrzés hiányos volta miatt valószínűleg) még hosszú ideig nagyobb volt a nyilvántartásba nem vett csempész-forgalom, mint a hivatalosan regisztrált külkereskedelem. Az 1945 évre kimutatott behozatal igy csak 0.6%-a, a kivitel pedig 0.2%a volt az 1938 évinek (változatlan értékelés mellett). De nem kétséges, hogy a tényleges árucsere a csempészet hozizászámitása mellett is csak kis töredéke volt a békebeli forgalomnak. Ennek oka azokban a rendkívüli nehézségekben keresendő, amelyekkel a külkereskedelemnek meg kellett küzdenie. A szállítási, közlekedési és hirszolgálati eszközök eleinte jóformán teljesen hiányoztak. Még inkább hátráltatta a külkereskedelmi forgálom kialakulását a termelés elégtelensége, mind nálunk, mind pedig a környező beszerzési és felvevő piacokon. 1945 őszétől kezdve a gyorsuló. infláció is nagymértékben megnehezítette a külkereskedelmi - forgalom kibontakozását. A felvetődött problémákat a stabilizáció csak részben oldotta meg. Hatására a belföldi termelés fokozatosan emelkedett s a szállítási lehetőségek is javultak; de ennek ellenére különösen a termelés elégtelen volta még évekig fogja éreztetni hatását a külkereskedelemben. Ugyanakkor a stabilizáció uj nehézségeket is támasztott. A magyar ipar

— berendezéseinek és termelési technikájának avultsága, a magas szállítási költségek és adóterhek s egyéb kedvezőtlen körülmények folytán — igen magas termelési költségekkel dolgozik és igy a külföldi piacokon csak nehezen bírja a versenyt. E nehézségek részben már háború előtt is fennállottak és sok esetben csak magas kiviteli felárak vagy más prémiumok fizetésével voltak kiküszöbölhetők. Az infláció alatt, amig pontosan kalkulálni nem lehetett, eziek a nehézségek nem mutatkoztak, de amint a stabilizációval a pontos kalkuláció lehetővé és szükségessé vált, ismét nyilvánvalóvá váltak.

A vázolt nehézségek ellenére a külkereskedelmi forgalom a felszabadulás óta évnegyedröl-évnegyedre erőteljesen emelkedett és csak 194-7 első évnegyedében állott be a kivitel fejlődésében átmeneti visszaesés, amely főként fuvarozási nehézségekből adódott. A téli hónapokban ugyanis a külföldre küldött vasúti kocsik visszaállítása egyes viszonylatokban — az gttani szénhiány miatt

— csak nagy késedelemmel történt, s a. kocsik visszaérkezéséig az újabb vagonok rendelkezésre bocsátását korlátozni kellett.

A magyar kereskedelempolitika az uj helyzetnek megfelelőén mór 1945 augusztusában nagyjelentőségű kereskedelmi megállapodást kötött a Szovjetunióval, amely 194(> végéig szabályozta a két állam kereskedelmi forgalmát. A magyar ipar korlátolt teljesítőképessége miatt azonban a szerződésben lekötött magyar szállításoknak egy része csak az 1947 évben került szállításra.

Még a Szovjetunióval kötött kereskedelmi szerződés aláírása előtt kereskedelmi’ megállapodás jött létre Csehszlovákiával;, ezt később több pótmegállapodás követte. A Csehszlovákiával lebonyolódó kereskedelmi forgalom 1946-ban a Szovjetunió után a második helyen állott. Csehszlovákia részesedése az egész magyar, külkereskedelmi forgalomban arra a színvonalra emelkedett, amelyet csak a huszas években ért el. Mind a Szovjetunióval, mind Csehszlovákiával fenntartott ke-