Szabad Szó - Libre Palabra, 1948 (4. évfolyam, 38-48. szám)

1948-11-01 / 47. szám

SZABAD SZÓ

15

írók- Művészek

Táncsics Mihály

az 1848-as forradalom „Népbarátja“ életéről film készül Budapesten. A film szövegkönyvén hét iró és történetiró dolgozik: Barabás Tibor, Lestyán Sándor, Barát Endre, Hegedűs Géza, Kolozsváry Andor, dr. Barát Éva és Czimmer József.

Karinthy Frigyes

halálának tizedik évfordulója alkalmából a zseniális Íróról nevezték el a Verpeléti utat. A Verpeléti ut 2.

számú házat, ahol Karinthy 10 éven át lakott, emléktáblával jelölték meg.

Balázs Béla

Írót, , a világhírű filmdramaturgot a magyar filmszakiskolák elnökévé nevezték ki.

„Szabad Művészet”

címen uj művészeti folyóirat jelent meg Budapesten.

Karinthy Frigyes:

ÜZENET A PALACKBAN

(Néhány sor elmosódott, aztán. ..)-------— — — —--------------— — “az ujjam

gémberedett. Bal kézzel, ezt. A jobbal tartom a kormányt. Nagyon csikorog.

A szárnyakról vastag jégcsapok. A motor, nem tudom, birja-e. Furcsán horkol, itt bent. Szörnyű hideg.

Nem tudom, milyen magasan lehetek (Vagy mélyen — Vagy messze?. ..)

Közel, távol üres. Minden mérőeszközöm befagyott. Az a Lessing-féle sulymérö, meg az akadémiai finom szerkezet, meg a Marinetti-inga. Gondolom mégis magasan, mert a pingvinek nem kapják fejüket fel, ahogy ferdén sivit, hasítja a csilingelő északi fényt fölöttük légcsavarom. Már nem hallanak. Itt nincs jel. Lent valami sziklavidék. Uj Föld? Ismeretlen? Leírták? Kicsoda? Talán Scott? Strindberg? Byron, Leopardi?

Nem tudom. Bevallom

nem is érdekel. Fázom, keserű,

Szörnyű keserű ennek a hig levegőnek az ize — Lehet, hogy az orrom vére eredt el.

Éhes vagyok. . . Kétszersültem kifogyott.

Valami ismeretlen csillag hunyorít Amerre pislogok éppen. A fókaszelet Megromlott. Mi lehet az a csillag?

Talán már. . . onnan túlról?

Br. .. Hányadika lehet?

Karinthy Frigyes halálának tizedik évfordulója alkalmából.

Szerda? Csütörtök? Vagy Szilveszter? A tűzhely körül ki melegszik most, testvérkék Éneklő madarak

Érzelmecskék féltett tűzhelye mellett Madártestvérek, az embersziv Őserdeje mélyén. . . Halló! Halló! senki se hallja Kivert varjú-társát, engemet, itt? Az imént zörrent valami rádióm rozsdás idegén. . . Hallom D. kolléga szép jelzőt talált a Banal-kikötöben,

C. meg uj szóvirágot fedezett fel Két rím között, a Szerelem-szorosban Jelenti a Társaság. Gratulálok!

Majd... elmondom... amit... majd, ha leszállók, hazaérek. . . amit itt. . . éreztem. . . csak akkor mondhatja el. . . Ha kikerül. . . az utazó. . .

De kikerül-é?

Most ezt a pár kusza sort Bedugaszolom az üres borospalackba s a palackot lehajitom. Kockavetés!

Tetves gyöngyhalász, ha találja, dobja szemétre törtivü kagylót, de betülátó tengerész kezébe ha kerül im általa üzenem:

Itt vagyok, az Elhagyatottság Harmincadik Szélességi, a Szégyen Századik Hosszúsági S a fogatösszeszoritó Dac

Végső Magassági Fokán, valahol messze vidéken És kiváncsi vagyok, lehet-e még jutni előbbre.”