Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-06-15 / 19. szám
8 SZABAD SZÓ Szabad Magyarország üdvözletét hozta Beregi Oszkár Délamerika magyarjainak A nyilas-üldözések viszontagságairól és a felszabadulás élményeiről nyilatkozik Beregi Oszkár, a „Nemzeti Szinház” örökös tagja Délamerika magyarjai szerető aggódásul kísérték Beregi Oszkárnak, a magyar színjátszás nagy mesterének sorsát és rendkívüli örömet keltett a “Szabad Szó” múlt év augusztusában megjelent tudósítása, amely arról adott hirt, hogy Beregi Oszkár Buenos Airesben szándékozik letelepedni. A mai Európában még a legnagyobb n.ii újzek előtt is leküzdhetetl nnek látszó akadályok tornyosulnak, ha át akarják lépni az országhatárokat. S Így csaknem egy érig tartott, mig a Budapest—Buenos Aires-i ut lehetővé vált. Végre junius 4-én délután a moroni repülőtéren Argentina földjére léphetett Beregi Oszkár, aki leányával és vejével, Pataky Kálmánnal, a világhírű operaénekessel tette meg egy amerikai repülőgépen az utat. Beregi Oszkár — egyelőre — mint magánember jött, mert az apa-szerepet, a mely itt, reá várt, nem játszotta, hanem átélte: boldog örömmel ölelte magához fiát, aki hét évvel ezelőtt emigrált Budapestről Buenos Airesbe, A Lancaster-szállodában, ahol az nj elnök beiktatási ünnepélye alkalmából külföldi diplomaták népesítik be a hotel fogadó-termeit. Beregi Oszkár a '‘legdiplomatább” megjelenésű személyiség. A nemes vonásu, klasszikus férfiarc, a csodás zengésű hang a legszebb pesti, bécsi, müncheni színházi estéket juttatja eszünkbe, amelyek tn év, húsz év, harminc év távlatában sem halvánjTilnak el. Szinte sajnáljuk, hogy a művészi kérdések helyett “politikai” interjút kérünk. De ma nincs emberi sorskér» dés, amelybe a világpolitika nem esa» pott volna le döntö erővel. — Mikor kezdődött az üldözés? —« vetettük fel az első kérdést. — 1919-ben — felelte Beregi. A forradalom bukásakor menekülnöm kellett és bár a bécsi emigrációból néhány évre rá hazatértem nem ismertek kíméletet. 25 éven át nem léphettem fel a Nemzeti Színházban. Majd Kiss Fcrencék uralma alatt a "Színész Kamarába“ sem vettek fel és igy “degradáltak” mindég mélyebbre. A nyilas diktatúra alatt már az életem sem veit biztonságban. Kikergettek Személynök-jjccí, 81. alatti lakásomból és a nyilas uralom első három hónapját, 1944 véres tavaszát, egy Wesselényi-uccai kis ‘‘szükség-kórházban” töltöttem. — Hogy menekült el Budapestről? — kérdeztük. — Két nagyszerű ember bátorsága és leleményessége mentett meg. Az egyik: Pataky Kálmán, a másik Majoros János repülő-százados, Pataky egy barátja volt. Repülőezreded egyenruhát csempésztek be a kórházba és Majoros százados a katonai repülőtérről engedély nélkül elhozott szolgálati autón vitt ki, mint a magyar legihaderö ezredesét, a főváráéból. Pataky Kálmán Monor mellett, Vaaad községben vett egy kis parasztházat és ott húzódtunk meg. Majoros százados, Magyarország egyik legkiválóbb sportrepülője, a veszélyes szöktetés után egy négymotoros bombarepülögépre szállt és átrepült Bariba a szövetségesekhez. — A kis faluban nem történt büttódásunk, de november elején olyan közel jutott hozzánk a front, hogy nemcsak légi támadás, hanem ágyutüz is veszélyeztetett bennünket. A nácik elöl nem volt más menekvésünk, mint utat keresni az orosz vonalak mögé. Elindultunk gyalog Kecskemét felé. A repülő-bombák és a két oldalról jövő, erősödő ágvutüz miatt sokszor csak hasoncsuszva haladhattunk előre. Sokszor érákig vártunk a lecsapó gránátok között egy-egy árokban. Amikor megint mehettünk és én már majdnem összereskadfcam a kimerültségtől. leányom, Lea ritt emberfeletti erőfeszítéssel. Végre sikerült elérni az orosz vonalakat. Amikor az orosz előőrsök elfogtak bennünket, tudtuk, hogy a rövid fogság után végre szabadok leszünk. Nehány szót beszéltünk oroszul. Magyaráztuk, hogy nem kémek vagyunk, hanem üldözött színészek. Nem volt semmiféle Igazoló Írásunk és amikor Pataky Kálmán operaénekesnek nevezte magát, az orosz parancsnok ridegen rászólt: — Énekelj! — £s Pataky a kecskeméti orosz br-
