Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-03-15 / 16. szám
12 Szabad Szó Chilei levél Irta Sós Ede József Santiago de Chile, március. Első scraan is egy jó tanáccsal kivái.uk szolgálni azoknak, akik Argeníiiiáb'jl Chilébe akarnak utazni: ha valaki hajlamos a tengeri betegségre, ne utazzon autóval, vagy vonattal a Corúillerákon át. Mert akármilyen szép is ez az ut, legalább eltart 12 órát, a sok kanya’- és az óriási emelkedések miatt (800 és 3500 méter között) és úgy el van mindenki foglalva a saját maga egészségi állapotával, hogy senkinek sincs ideje a természet szépségeiben gyönyörködni. így inkább ajánlom a 110 perces repülő utat, ami, bár a sok légüres tér miatt 50—100 méteres zuhanásokkal, rosszulléttel és izgalmakkal bővelkedik, de nem-e Jobb 12C percig, mint fénapig tengeri betegnek lenni? Sőt a zsebnek sem árt nagyon, mi, el a különbség csak 20 argentínai pésó. Chilében nem olcsó az élet, de úgy látszik, könnyebb a megélhetés, m nt Argentínában. A magyar kolóniában az emigránsok 80 százaléka önálló üzletember, akiknek saját kocsijuk, departamento juk van és megengedhetik maguknak, hogy a nyári szabadságukat az itteni mondén fürdőhelyeken töltsék, ahol a nani pensio 35—10 arg:ntinai pésó között mozog. A fennmaradó 20 százalékból, 15 százalék nagyon jól fizetett alkalmazott, értem ez alatt hogy keresnek 700-1530 »rgentinai pésó között. Viszont a maradék 5 százalék nem keres 300 argentínai pésc. alatt. No de ezért nem kell nagyon megfigyelni az itteni magyar kolóniát, t. i. az élethez épp a duplája kell, mint Buenos Airesben. Az emberek legnagyobb része otthon eszik a lakásán, még ha egyedül álló fiatalember is. T. i. itt olcsóbb és jobb egy szakácsnőt tartani, mint a vendéglőbe járni: étteremben enni itt egy ^uxus és általában rossz. Itt egy polgári étteremben, mint például Buenos Airesben a S’barita, avagy a Yapeyu, egy ebédért felszámolnak 10—13 argentínai pésót. így azután nem csoda, hogy egy ismerősöm, aki kb. 1500 argentínai pásót keres havonta, csak vacsorázni jár a vendéglőbe, ebédre felvágottat eszik odahaza. Az öltözködés is rém drága, úgyhogy ruhától cipőig minden legalább a duplájába Polányi Frida Szőnyeg és gobelin javító műhelye SUCRE 2980, Uto. C. Telefon: 70—5219 BUENOS AIRES kerül, mint Buenos Airesben. Természetesen vidéken itt is sokkal olcsóbb, mint Santiagoban. A fent említett dolgokat figyelembe véve, természetes is, hogy az ember maximum kétszer hetenként jár szórakozni és mindinkább kölcsönös családi meghívásokon alapszik az itteni társadalmi élet. A magyar krlóna itteni élete nagyon hasonlít a hazai vidéki városok életéhez. Korún Itelni. korán lefeküdni, megnősülni, családot alapítani és lehetőleg szaporítani, egy évben tizenegy hónapot spórolni a tizenkettedik hónap nyaralására. így azután nem is hiányz k itt a kávéház. mert bizony akár hogy csodálkozik a kedves olvasó. itt nincs kávéház, sőt még cukrászda sem. Nem számítom azt, hogy egy-két hotelnek van bárja, de az is inkább a külföldi vendégek kényelmére van üzembe tartva, mert az 5—8 vendégből, aki ott lézeng, csak ráfizetni lehet. Van egy-két éjjeli lokál is, de hogy ezek miből élnek, azt csak a jó Isten tudja. Rossz nyelvek szerint az állam, lartja fenn ezeket az üzleteket a gyengén alvók és az argentinok szórakoztatására. # A taxi itt különlegesség. A bérautók nagyrésze 1930—"2-böl való tragacs. A taximéter a sofför lábánál van eldugva. Ha valamelyik r.aiv utas drágálja a tarifát és m’g meri nézni a taximéiért, a sofför rámordul, hogy az összeget mutató számot szorozza meg hárommal ad:a hozzá nagyanyja születési évszámát, plusz a havi mosoda számlát és ha tovább mer reklamálni, azonnal átadja a rendőrnek, mármint a sofför az utast. T. i. ott arcszerint kobráinak u sofförök. A taxi árak a buenosairesi árak háromszorosának felelnek meg. Sőt vannak elegáns taxk is, amely k drágább patentét fizetnek és nem kötelesek egyáltalán taximétert viselni. Néhá*" -■ nao múlva összepakoltam a sátorfámat és Santiagaból leutaztam egy ió barátomhoz a délchilei őserdőbe. Ha már itt vagyok a barátomnál, szeretnék róla rgy pár sort írni. Ez egy kassai fiú, aki 1940-ben jött le ide. Ma 32 éves. foglalkozása fatermelö mikor kijött 150 argentínai pésó volt a zsebében és e«ry aktatáska a kezében Ma van egv 5000 holdas birtoka. 4 modern fűrész-. P00 ökre. 100 lova. 3 teherautója. 2 traktora és két privát kocsi'a. Saját háza és 500 embernek aű kenyeret. A köztársasági ilelnök leveleiben kedves barátomnak szólitja, a Gobernador gyakori vendége, most fogják soron kívül naturalizálni és habár Dél Chile leggazdagabb fatermelöje, itt lakik a campon a munkásai között, velük eszik, velük alszik és ha Santiagot, •' avagy Buenos Airest neki ajándékoznák, nem menne el innen. Az egész környék Don Andres-nak szólitja és úgy becsülik és szeretik, hogy most a legutóbbi sztrájkoknál azt hiszem az ő munkásai voltak az egyedüliek, akik nem akarták letenni a munkát. Remélem, Don Andres nem haragszik meg, ha megírom, hogy gyermekkori pajtásomról, Fried Bandiról van szó és nyugodt lélekkel mondhatom, hogy az egész délamerikai kolónia büszke lehet rá. No de van a Bandi barátomon kívül más érdekesség is Dél-Chilében. Ami leginkább feltűnik, az a német származású lakosság. Itt vannak kb. 100 éves német kolóniák. Az európai stilusu városkák és falvak lakóinak neve nagyrészt német, de a lakosok 70 százaléka nem tud már semmit németül. De például a “si”-t senki sem ismeri, ahelyett a legtisztább vérü chilei is azt mondja, hogy “ja”. Ami ide vonzotta a németeket, az a középeurópai kiima. Ebben Chile felülmúlhatatlan a rossz klimáju Délamerikában. Vannak itt érdekes embertípusok is. Például a napokban megismerkedtem egy chilei paraszt emberrel. Az öreg 80 éves, 178 cm. magas, 46 gyereke van 8 asszonytól és amikor találkoztunk. akkor is rémesen sietős dolga volt, t. i. valami uj nő után szaladgált. Azalatt a rövid negyedóra alatt, míg együtt uzsonnáztunk, különböző tanácsokkal látott el az öreg, hogy hogyan lehet nőket gyorsan és díjmentesen meghódítani és azután minden anyagi nehézség nélkül lerázni. Ezúttal köszönöm Don Delfinonak a jó tanácsait és Ígérem, hogy Buenos Aires- Ir; Taló érkezésem után ki fogom azokat próbálni. Chilében egyesül a legszebb és legmodernebb a legrosszabbal és legrégibbel. Például Délamerika legelegánsabb szállodái a legpocsékabb kiszolgálással, luxus motoros vonatjai az elképzelhető legrosszabb léghütéssel és horribilis árai, majdnem a zéróval egyenlő ellenértékkel. így bizony Buenos Aires rossz klímáját nagyvárosi nyomorát, bohém könnyelműségét nehéz felcserélni Chile rsaládi életével ió módjával. Mert csak most látom, hogv Buenos Aires az én második hazám és Kassán kivül oda húz a honvágy. ígérem, ha visszajövök meg csókolom az Obelisco mind a négy oldalát ... '::-!¡!|!|||||lll|!il¡l!!H|«| Argentína EGYETLEN törvényesen bejegyzett MAGY AR szabadalmi ügyvivő irodája Ü Találmányok kidolgozása -bejelentése é eljárás 3z állam; szabadalmi j§ hivatalnál. — Szabadalmak megszerzése a világ bármelyik államában. Jt Műszaki tanácsok kétes szabadalmi ügyekben. — Védjegyek bejegyzése. Műszaki fordítások. 1 JAKAB LAJOS oki. gépészmérnök. Hites szabadalmi ügyvivő Av. R. S. Peña 760, 6-ík em. (Diagonal Norte) U. T, 34, Defensa 4619 ^^íriiBrffcmHiu«ífflHi!L”jiiHM.ri.MüDiroH!íí[íumaiiifflin¡Tr:ioi!ii!i!l!llij!;!i!;|jiíiiili)|illiyuiHIlilíillíiIíllilllIiíiilt!í!lilíifii!L1.f!:-;í¡Ut!ií!liiiliMiIiilii!!iUíi!iiMHÜtiijjtí)l!iijü8HiiHiji6ibt8iiiI5io*
