Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-03-15 / 16. szám
11 “Ha majd egyszer mindnyájan visszajönnek” Szabóid S*5 Véletlenül kelembe került a nemrégiben elhunyt, nagytchetségü Ernőd Tamás lírai költőnek, még az 1914— 18-as világháborúban irt országszerte népszerű és megzenésített verse, a melynek itt közöljük egyik szakaszát: ”Ha majd egyszer mindnyájan visszajönnek, Boldogabb, szebb és jobb lesz a világ, Embert az ember többé sosem öl meg, Nem lesznek rongyok, koldus kalibák. Nem lesz a földön több bánat, meg átok, Szakadt kendők, amikre hull a könny, ( Máskép lesz minden, bizony ' meglássátok, Ha majd egyszer mindenki visszajön.” Ernőd Tamás amennyire jó költő volt, legalább annyira volt rossz próféta és politikus, mert már azon időkben hatalmasat tévedett. Még nekünk — azon korosztálybeli katonáknak és hullajelölteknek, vagy háborús lógósoknak, — élénk emlékezetünkben van, mikor “hőseink" Budapestre visszatértek. “Máskép lesz minden, bizony meglássátok” — irta a naiv költő és bizony mi meg is láttuk, csakhogy nem egészen úgy, ahogy ő és mi azt elképzeltük. Az orosz és olasz frontokat megjárt névtelen katonák, rongyosan és kiéhezve rótták a pesti uccákat, koldultak, esetleg loptak; az élelmesebbek tiszti uniformisban cipőt puccoltak, vagy kitüntetéseiket mellükre rakva, gyenge albán cigarettákat árultak az Emke kávéház előtt. "Boldogabb, szebb és jobb lesz a világ” — verselte a naiv költő és erre jött is nekünk a békeszerződés Trianonból és a fehér terror Hflrthyval és annak legjobb tisztjeivel. “Nem lesz a földön több bánat, meg átok” — szedte rímbe a költő — és következett utána hosszú tiz esztendőt átok, amely alatt a sibereken .és tőzsdespekulánsokan kiviil, az egész ország: a tehetősebb középosztály, a kis polgárság és á munkásság, teljesen lerongyolódott és visszafejlődött, a munkanélküliség, infláció, prostitúció voltak a háború utáni kornak rosszillatu lápvirágai. Irta: János Andor “Embert az ember többé sosem öl meg” — és ez volt a költő legnaivabb tévedése, mert alig húsz év múltán olyan öldöklés kezdődött, amelyre nincs példa még a többezer éves világtörténelemben sem. Macedóniai Nagy Sándor, vagy Hötzendorfl Conrád csak tehetségtelen háborus-szegénylegények voltak Hitler és vezérkarának szadista tömeggyilkosai mellett, amikor azok egy tucat békés országot és kultur népet végigraboltak és rabszolgaságba hajtottak... De végre, 1945-ben » szövetségesek nagy győzelmével véget ért a második világháború és eljött a Béke! Megalakultak az örök emberi békét elökészitö szakbizottságok, a generálisok és közkatonák kezdenek lassan leszerelni, a különböző hadianyagokat már szortírozzák és a hadifoglyok hazaszállítására vonatkozólag is megindulnak az óvatos intézkedések. Egy töynör mondatba foglalva és szóbanforgó lirai költőnk versét aktuálisan újból idézve: 'Tía majd »gyszer mindnyájan visszajönnek.” Igaz ugyan, hogy mindnyájan nem tudnak visszajönni, részben közlekedési nehézségek, részben a fizikai halmazállapotuk különbözősége miatt sem. Az európai vágóhídnak a szerencsés túlélői sem egészségesek testben-lélekben, legtöbbje nyomorék, és örök áldozata a náci-fascizrnus ötéves rablóhad járatának; nem is szólva arról a többmillió vértanúról, akiket a harcterek megkerülésével, gázkohókban iparszerüleg hamuvá égettek vagy koncentrációs táborokban házilag agyonvertek Hitler martaiéra). .. Mert mi is lenne, ha ez a sokmillió ember hamujából feltámadna és egy kis vendéglátásra elmenne ki-ki a maga hazájába megnézni, hogy mi minden történik a ma! béke aranykalászos napjaiban”, a vérözön megszűnte után... és az ö kinpadon végződött martyriumuk tisztulási folyamat lette, az uj elkövetkezendő világrendben? Vagy továbbra “Is csak ott folytatódik minden, ahol egykor elkezdődött?... Ezek a hazalátogató szellemek vájjon mit gondolnának arról, ami a világpolitika szabadtéri szinpadán naponta lejátszódik. így például: A “3 Nagy” és a “4 Nagy” békét sóhajtó konferenciái, a 3 és 4 viharsarokkal; a kínosan dezorganizálat- Ian élelmezési és gangszterszerü közbiztonsági viszonyok; az európai zsidómenekültek megoldatlan vándorserege; az indiai és egyiptomi forradalmi mozgalmak és politikai merényletek; Franco spanyol diktátorral folytatott nemzetközi hamiskártyázás; angol /sóidban álló lengyel különítmények felfegyverzése; az újból több helyen felburjánzott antiszemita métely; — több délamerikai államban megbújt náci-propaganda; a Palesztina! bevándorlást eltiltó, embertelen terrorrendeletek; Mindszenthv bíboros ur vétója a földosztás ellen és ájtatos jó szive a háborús bűnösökért; kanadai atom-kémek üldözése több kontinensen át; a fekete piacok aranykora és a kórházakban nincs altatószer; a görögországi politikai angolkór és a belga választásokon a reakció nagy győzelme... és soroljunk-e fel marathón! távban, még vagy száz mai békejelenséget azok számára, akik a bús földre óhajtottak visszatérni!? Érdemes volt-e szellemüknek még pár órás vándorlásra is visszajönni, nem-e irigylésreméltóbb állapot jeltelen sírban pihenni és mennyei örökmuzsikát hallgatni? Ezt igazán csak egy tehetséges Urai költő tudná, versben és érdemben megválaszolni. Hites biztosítási ügyvivő (Mtr. 149) Szakvélemény bírósági eljárásoknál. — Bármiféle biztosító« elhelyezése az összes bel- és külföldi társaságoknl. — Díjtalan felviigoaltás. ESTEBAN RECHNER 25 DE MAYO 347 oí. 507 BUENOS AIRES (1. T. 32 — Dársena — 0g21 — Bola» da Oomerelo s inmimnmiiiiiiiiiiiiiiniiiii¡i!ni!iiiiiiiiiiiiininim!!!i!ii!::i!!ii:':!;¡iiBmiiiii!inii!:iiiiiiiiiiiiuiniiiiuii8;i!iiiiiiiiiiiiüiiuiiiiiiii'!!iiiiiaiiBninniiininin[mmilllllllllll[lilii;iii -i.,.
