Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-03-15 / 16. szám
8 Szabad SzS Csak rövid bepillantást adunk abba a szövevényes hálózatba, mely a magyar ipart a német érdekekhez kötötte. Ez természetesen korántsem teljes. De mutatja, hogy a nagytőke számtalan csáppal tartotta kezében az ország vérkeringését. Mutatja azt is, hogy milyen körültekintő, könyörtelen tisztitó munkára van szükség Magyarország egész területén ahhoz, hogy ha a magyar nép tényleg keresztül akarja vinni a krimi és potsdami értekezlet határozatát és “meg akarja tisztítani országát a fascizmus és nácizmus összes maradványaitól.” A magyar gyáripar, amely az osztrák-magyar monarchia idején a csehmorva és osztrák ipar mellett a mostoha gyermek szerepét játszotta, Trianon után gyors fejlődésnek indult. Az 1929—32-es világválság a még gyenge lábon álló magyar ipart erősen megtépázta. A német tőke kihasználta ezt a helyzetet, különösen amikor Hitler került hatalomra Németországban. Hitler és emberei észrevették hogy a vezető magyar körök hajlandók “együttműködni“. Megkezdődött a magyar mezőgazdasági termékek felvásárlása. Eleinte a németek — csalétek gyanánt — a magyar ipar számára nélkülözhetetlen szerszámgépeket szállítottak. Ez azonban hamarosan megszűnt, a szerszámgépeket felváltotta a szájharmonika. A készpénzfizetést hangzatos elszámolási rendszerrel cserélték fel. Magyar kormánykörök mindjobban a német hatalomvágyhoz kapcsolták a magyar ipari termelést; jelentéktelen koncokért kiszolgáltatták a magyar ipart a németeknek. Német tőkével alakult meg a Gamma finom mechanikai üzem, a Juhász- Gamma fél légelháritó ágyuk és precíziós lőelemképzők és műszerek gyára, melyek igen nagy mennyiségben készültek a német hadsereg számára. Német tőkével alakult meg a Süssféle optikai üzem, a haditechnikai optika központja, a speciális prizmák, lencsék, tükrök üzeme. A kis óbudai műhelyből óriási üzemmé dagadt a Danubia fegyvergyár. Hirhedt volt antiszociális magatartásáról munkásaival szemben. A nyilaspárt, vagy volksbundista tagság ott jobb ajánlólevélnek számított, mint a szakképzettség. A Marx és Mérei repülőgép- és autómüszergyárat kibővítették, a gépfegyverüzemét teljes erővel kifejlesztették. Magyar ipar — német kézen A Csepel-szigeti Horthy-telep 35.000 munkással dolgozni tudó repülőgépgyár lett. Az elektromos tömegcikkipar; Engel Károly dr., Szalai István rt. nagyüzemekké lettek. Az Anschluss alkalmával német kézre került a bécsi Creditanstalt, a melynek igen nagy érdekeltségei voltak a magyar gazdasági életben. A Hitelbankon keresztül a magyar cukor-, élelmiszer-, textil-, vegyészeti ipar, vasipar, bányák, olajfinomitók, gyógyszaripar kerül német befolyás alá, A magyar széntermelés egyik legjelentősebb tényezője, a pécsi szénmedence a német Dunagőzhajózási Társaság (DDSG) kezébe került. Ez egyuuttal kezében tartotta a dunai forgalom jelentős részét. A magyar közlekedés német felügyelet alatt működött! A MAv Andrássy-uti palotájában egész emelet állott a német bizottság rendelkezésére. A nemzetközi Gépkereskedelmi Rt, a német Opel autógyár budapesti intézete; a Váci-uti modem gépcsarnok, a kölni Ford autóüzem fiókjai; Az Unitas, a Tátra és a Detra automobilgyárak fiókjai a magyar ipari élet befolyásán kívül ipari és másirányu kémkedéssel is foglalkoztak. Az erdélyi csillámot a Ganz villamosságin keresztül tartották kezükben a nácik. Az AEG-Unió lidércnyomásként ült a magyar elektromos iparon. Természetesen ugyanez volt a helyzet a bécsi döntéssel visszakapott erdélyi területeken is, melynek csak egy jelentős iparága van, a faipar. Német kézen voltak a “Naszódi granicsár javak“ 62 ezer holdas, “Csiki magánjavak” 60 ezer holdas erdöbirtokai. A nagybányai vegyiipar és fémbányászat helyzete is ugyanez volt. 1941. év végén a nagybányai Főnix és Fémkereskedelemi Rt. és a budapesti Hungária műtrágya, knésav és vegyiipari rt. elhatározták egybeolvadásukat. E megegyezés következtében a Hungária működési körébe vonta a bányászat és kohászat művelését is és e célból szoros együttműködést teremtett a nagybányai Magyar Királyi Ércbányászattal, amelynek tulajdonában voltak Magyarország legfontosabb bányái: Kereszthegy, Veresviz, Felsőbánya, Kapnikbánya, Erzsébetbánya stb. (valamennyi Nagybánya környékén). “Ebben a hatalmas egyesülésben külföldi üzletbarátok is érdekelve vannak” — irta egy budapesti napilap 1941 decemberében. Hogy ne legyen kétség aziránt, hogy kik is ezek a “külföldi üzletbarátok”, a közgyűlés igazgatósági taggá választotta Dr. Adolf Bemhardot, a Verein für Chemische und Metallurgische Produktion vezérigazgatóját. Ha mindezeken felül figyelembe vesszük, hogy a németek igen jelentős mértékű érdekeltséget szereztek: a Dermata Bőrgyárnál (Kolozsvár), a Bauxit-müveknél (Barátka), akkor tisztán áll az igen jelentős északerdélyi ipar sorsa is. Ilyen közvetett befolyásoláson kívül a német iparmágnások közvetlen gyáralapitásokkal is'kinyújtották csápjaikat a magyar ipar felé. 1941-ben 1 millió pengő alaptőkével uj rt.-ot alapítottak újabb bauxitbányák feltárására és kiaknázására; 1941- ben 1,200.000 pengő alaptőkével repülőgépszerelvénygyárat; 1942- ben pedig repülőgépgyárat alapítottak Budapest környékén. Ez természetesen a felelős magyar kormánykörök beleegyezésével és segítségével történt. Ott, ahol a gazdasági behatolás utján nem sikerült a kívánt célt elérni, közbelépett a német érdekek hü kiszolgálója: a mindenkori magyar kormány. Jellemző példa erre az Egyesült Izzólámpa Rt. A gyár nagy menynyiségben gyártotta a hadicélokra rendkívül alkalmas rádiócsöveket, az u. n. “D”-szériát. Mikor Hitler megindította eszeveszett háborúját a világuralomért, a német hadvezetöség túlterhelte megrendeléseivel a német rádióipart. A berlini Telefunken G. m. b. h. az Egyesült Izzót ajánlotta a német hadvezetöségnek. A magyar vállalat a német rendelést visszautasította azzal az indokolással, hogy a szállítást igen alacsony árakon kívánják a németek, ezenkívül elvonná az amúgy is szűkében levő munkaerőt és a szükséges nyersanyagok csak nemes valutáért (dollár, font, stb.) szerezhetők be, a németek fizetése viszont “kliring” volna. A német hadvezetöség a dolgot nem hagyta annyiban. Megjelentek a gyárban német SS-tisztek és megkezdődtek a “tárgyalások”. A magyar hatóságik a gyárat a német hadviselés szolgálatába kényszeritették. A Vörös Hadsereg döntő győzelmei következtében a magyar nép megszabadult a német piócától, mely kiszívta vérét. Gellért E.—K. Favlories.
