Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)

1946-03-15 / 16. szám

Szabad Sz<5 5 Az uj Magyarország úttörői Rákosi Mátyás helyettes miniszterelnök 35 évi tevékenysége a magyar felszabadulás érdekében / Az uj Magyarország úttörői közt első helyen áll Rákosi Mátyás, a magyar munkásmozgalom egyik legkiválóbb vezetője. Miután Rákosi Má­tyás több mint egy évtizedet töltött Horthy-Magyarország börtöneiben és kiszabadulása után munkássága javarészét illegális munkával töltötte, igy a nagy nyilvánosság előtt ismeretlen ennek a forradalmárnak pálya­futása, aki a demokratikus Magyarország felépítésében értékes, irányitó, konstruktiv munkát végez. Rákosi Mátyás helyettes miniszterelnök 35 évi közéleti tevékenységé­ről, fiatalkori küzdelmeiről, az 1918—1919-i magyarországi szerepléséről. Leninnel való munkájáról, a Horthy börtöneiben szenvedett évekről és Magyarország felszabaditásáért és újjáépítéséért folytatott munkásságá­ról rendkívül érdekes részleteket mondott el egy rádió-interjú keretében. 1 .1 -¡1 ■; a budapesti rádió munkatársa be­szélgetést folytatott a mikrofón előtt Rákosi Mátyás helyettes miniszterel­nökkel. Rákosi a beszélgetés során eddig ismeretlen részleteket mondott el életéből. Ez az élet mindvégig moz­galmas volt és egy megtörhetetlen, cél­tudatos, igazi munkásvezér életét je­lenti. Elmondotta Rákosi, hogy 35 éve fog­lalkozik politikával. Mint a Keleti Akadémia ifjú hallgatója vetette ma­gát bele az 1910-es választásokat kö­vető politikai életbe és mint fiatal szo­ciáldemokrata, valamennyi tüntetésen részt vett. 1912-ben megalakították az ellenzéket támogató Országos Diák­­szövetséget és ennek révén megismer­kedett a későbbi magyar politika va­lamennyi vezetőemberével. A nemzetközi munkásmozgalommal Németországban ismerkedett meg, aho­vá, mint a Keleti Akadémia ösztöndí­jasa került. Ugyancsak ösztöndíjas­ként jutott Londonba, ahol harcos tagja lett az angol munkáspártnak, megismerkedett MacDonalddal és a munkásmozgalom többi vezetőivel. Hadifogságban Az első világháború kitörése előtt hazautazott. Behívták katonának és az első tartalékos tisztiiskola elvég­zése után az orosz frontra került, ahol 1915 áprilisában fogságba esett. Szi­bériába vitték, ahol három évet töl­tött s megtanult oroszul. Az októberi nagy forradalom a kinai határon levő Dauria hadifogolytáborban érte. Mint a bolseviki politika helyeslője mene­külni volt kénytelen, amikor a tábor az ellenforradalmi oroszok kezébe ke­rült.. A fehér és vörös frontokon ke­resztül," kalandos utazás után érke­zett a forradalmi Leningrádba. 1918-19 nagy harcai 1918 májusában visszatart Magyar­­országra. A Károlyi-forradalom kitö­rése után Budapestre jött, ahol a Kommunista Párt vidéki titkára lett. 1919 februárjában letartóztatták, — majd a Tanácsköztársaságban szabad­lábra került. Ezután jobbára a fron­ton volt, ahol nem egyszer került sor arra, hogy gépfegyverrel, vagy pus­kával harcoljon az első vonalban. A Tanácsköztársaság bukása után Auszt­riába ment. Itt letartóztatták és tiz hónapot töltött fogságban. Horthyék mindenáron el akarták pusztítani. Egy alkalommal mérgezett ételt adtak be hozzá a börtönbe. Szabadulása után három esztendőt a nemzetközi munkásmozgalomban dolgozott és ebből egy év Olaszország­ban telt el, amely az olasz fasoizmus első esztendeje volt. A kommunisták élete ebben az időben olcsó volt Olasz­országban és Mussolini rendőrsége he­teken keresztül hajszolta. Olasz elv­társaival együtt szervezte a fascizmus elleni harcot. Ebben az időben alapí­totta olasz nyelven az első olasz mun­kássportlapot. Ez alatt a három év alatt ismerkedett meg tulajdonképpen a háboruutáni Európa politikai arcu­latával. Spanyolország kivételével va­lamennyi országban dolgozott. Elmondotta Rákosi, milyen mély és maradandó hatással volt rá Lenin és Stalin, akik közül Leninnel sokat dolgozott együtt. Illegális munka Magyarországon 1924-ben Rákosi hamis útlevéllel ha­zajött és megkezdte a párt ujjászer­­veaérét. MajdiM» egy évig dolgozott illegá­lisan, mikor a rendőrség nyomára Ju­tott és egy provokátor segítségével elfogta. Társaival együtt statáriális bíróság elé került, de a magyar és nemzetközi közvélemény nyomására rendes bíróság elé utalták az ügyet és a bíróság nyolc és félévi fegyházra Ítélte. Büntetése letöltése után 1935- ben újra törvényszék elé állították, a mely életfogytiglani fegyházra Ítélte, ahol az ügyész — akárcsak a Táblán — halálos Ítéletért felebbezett. Mivel az Ítélet tiz évi fegyház után kö­vetkezett be, az általános felháborodás hatására az életfogytiglani fegyháa emelkedett jogerőre. A sopronkőhidai fegyház kivételével több mint 15 év alatt az ország valamennyi büntető­­intézetében raboskodott, ezek közül a legkeservesebb tiz évet a szegedi Csíl­­lagbörtönben. Egész idő alatt sikerült összeköttetést tartani a párttal. 1935- ben, két esztendei munka után sike­rült egy kis detektoros titkos rádió­felvevőkészüléket szerkeszteniük, mely lehetővé tette, hogy értesüljenek a külvilág eseményeiről. 1940 októberének utolsó napján kö­zölték Rákosival, hogy megfelelő el­lenszolgáltatás fejében a Szovjetunió­ba utazhatik. Kicserélése után alig nehány hónapot töltött a Szovjetunió­ban, amikor elkezdődött a világhá­ború. 1941 junius 22 óta rádióbeszédekkel és ejtőernyővel hazaküldött elszánt harcosokkal és száz más módon igye­kezett erősíteni a hazai ellenállási küz­delmet a német fascisták ellen. Az il­legális kommunista mozgalomnak — amint azt Darvas József “Város az ingoványon" cimü könyvében elmon­dotta — jelentékeny befolyása volt a nemzeti erők összefogására.

Next

/
Thumbnails
Contents