Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-09-15 / 6. szám

Szabad Szó 5 Dr. Székely József: „Mérhetetlen kincseket rejt a Balaton!” A „magyar tenger” vizének gazdag magnézium-tartalma uj lehetőségeket nyit a ma-, gyár fémiparnak Dévai Sándor mér nők nyilatkozata Az uj tudományos és technikai felfedezést uj korsza­kot nyitnak az emberiség fejlődésében Ezeknek a felfe­dezéseknek az a körülmény ad korszakalkotó jelentőséget, hogy kihatásuk egész uj termelési és gazdasági rendszer kialakulását vonja maga után. A társadalom gazdasági struktúrájának megváltozta­tása kihat minden egyes ember életszínvonalának emelé­sére, igy tehát ma már nem elvont szakkérdés, hanem közérdekű tudnivaló az, amit a tudósok, technikusok, fi­zikusok, kémikusok laboratóriumi kutatásainak eredmé­nyeiről nyilvánosságra hoznak. Az uj tudományos felfedezések uj lehetőségeket nyit­nak a kis országok népei előtt is, mert eddig ismeretlen természeti kincsek és energia források kiaknázását bizto­sítják. Mi elsősorban arra kívánunk világosságot deríteni, milyen kihatással lehetnek Magyarország gazdasági és oeiális fejlődésére az uj tudományos felfedezések. Két­ségtelen, hogy a külföldön élő magyar technikusok, fizi­kusok, kémikusok és a szellemi élet minden inás terén speciális ismeretekkel rendelkező ember első kötelessége, hogy tudásával hozzájáruljon az uj, demokratikus Ma­gyarország felépítéséhez. Ezért egy cikksorozatot indítunk meg a legfontosabb technikai, gazdasági és szociális kér­déseknek magyar viszonylatban való ismertetésére és azok megvitatására. Készséggel közlünk tehát minden hozzánk juttatott ilyen irányú komoly, de népszerű formában meg­irt fejtegetést. A nagyobb jelentőségű műszaki, gazdasági vagy más tudományos dolgozatokat továbbítani fogjuk a magyar kormányhoz. Elsősorban a magyar fémipar jövő­jére vonatkozólag kívántunk felvilágo­sítást kapni, mert tudvalevő, hogy a régi Magyarország urainak impelle­nts politikája folytán a háborúba só­dert ország, Erdély és Felsömagyar­­ország elcsatolásáv»1, ércbányáit el­veszt tte és a náciuralom alatti rabló­­gazdálkodás következtében most a be­hozatalra szükséges valutával nem rendelkezik, A fém-kémia egyik ismert szakértő­je, Dévai Sándor mérnök kérdésünkre a következő választ adta: — Az utóbbi években a plasztikai műanyagok nagy technikai fejlődést mutatnak ugyan, de nem fogják a fémeket a használatból ki­­szciitani, sőt a fémeknek az újjáépí­tésben döntő szerepük lesz. Azonban a fémipar lényegesen megváltozik. A vas, cink és ólom helyébe a “könnyű fém k” lépnek. A könnyű fémek: az aluminium és magnézium jelentőségét a repülőgépipar műszaki fejlődése mu­tatja legjobban. Mert e könnyű fé­mek tették lehetővé a repülőgépek sú­lyának csökkentését és ezzel a teh r­­hirásuk és gyorsaságuk fokozását. A legújabb tudományos kutatások eredménye szerint a magnéziumé a jövő, mert ez a fém az alumíniumnál is könnyebb, szilárdabb s forrasztható. Magyarország szempontjából óriási jo’entöséggel bir azon uj felt idézés, amely lehetővé teszi, hogy a Balaton vizéből mérhetetlen mennyiségű mag­néziumot lehessen nyerni. Azok a vegyészek, akik évtizedekkel ezelőtt felismerték a Balaton vizének magnézium tartalmát, nem gondol­hattak arra, hogy újszerű technikai és kémiai eljárások a “magyar tenger” magnézium tartalmának gazdaságos kiaknázását lehetővé fogják tenni. Az északamerikai “Dow Chemical Dévai Sándor 1931-ben Buda­pesten, a gazdasági műegyetem szaktanárképzö intézetén nyert képesítést. 1935-től 1940 ig a bu­dapesti Galvano-Kémiai R. T. igazgatója volt, fémkohászati és elektrokémiai gyárakat ren­dezett be Angliában, Hollandiá­ban, Spanyolországban és Ju­goszláviában. 1940. óta Argentí­nában fejt ki ipari és tudomá­nyos tevékenységet. Dévai 40, e szakmába vágó szabadalom tu­lajdonosa és igy az itt követke­ző fejtegetései nagy figyelmet érdemelnek: Co.” ntvéhez fűződik a magnézium­nak a tenger vizéből való gazdaságos előállítása, 1942-ben indult meg az Unióban ez az ipar, amelynek először katonai jelentősége volt, de amely a közel jövőben a háború által elpusz­tított városok f. lépitésében nyer óriá­si szerepet. Az uj maguézium-ipar ugyanis lehetővé teszi a lakóházak “gyári üzemben” velő előállítását. A ház fém-strukturáját a tervrajz sze­rint elkészítik és az igy “konfekcio­nált” házakat 8—10 darabban leh; t a felállításra kijelölt telekre számtani. A cement és vasbeton-építés korszakát a magnézium-építkezés váltja feí. Magnézium felhasználásával nemcsak kis családi házakat lehet majd épí­teni, hanem 20 t metetes felhőkarco­lókat is. A tégla helyét is uj anya­gok fogják elfoglalni: szintélikus gu­miból készült hő- és hang-szigetelő anyagok, továbbá uj fajta törhetetlen üveg és más műanyagok. Az észak­amerikai Egyesült Államokból egy milliónál több ilyen “konfekcionált” házat szándékoznak Európába szállí­tani. A házakat rövid időn belül fel lehet állítani és ha egy ilyen uj csa­ládi ház tulajdonosa elköltözik, köny­­nyen szétszereltetheti és az uj telek­re magával viheti. A magnéziumnak a fémipar más terén is nagy jelentősége van, Magyarország fémprob'.émáját a Ba­laton vizének magnézium tartalma megoldja, mert az uj technikai és kémiai eljárásokkal a Magyarorszá­gon hiányzó vas, cink, ólom és réz hiányát egy évszázadra pótolni lehet a Balatonból nyerhető magnézium­ból. — Minek köszönhető a Balaton magnézium tartalma? — kérdeztük Dévai mérnököt. — A Balaton abban a geológiai zó­nában fekszik, ahol a föld mélyén lé­vő belvizek erősen magnézium tartal­múak. A kémiai eljárásnál a magnézium pcralakban válik ki a vízből és a gyár­tás folyamán a magnézium porból ol­vasztás után állítják elő a kívánt vas­tagságú és nagyságú fémlapokat, ru­dakat és traverzeket. A balatoni magnézium-gyárak tech­nikai és kémiai gépei berendezéseit Magyarországon a jelenlegi körülmé­nyek közt is meg lehet szerezni és igy egy virágzó fémipart lehet meg­alapozni, amely a háborús jóvátétel lefizetésénél, mint az ország újjáépí­tésénél döntő szerepet játszhat. * * * (A “Szabad Szó” legközelebbi szá­mában a magyar miigumi-gyártásra vonatkozó rendkívül érdekes cikkét közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents