Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-09-15 / 6. szám
6 Szabad SzS Zemplényi Klára: Nemzedékek harca Hetek óta folyik egy sajtópárbaj londoni, newyorki, hollywoodi magyar újságírók között. A párbaj már el is veszítette páibaj jellegét, é tért a lovagiasság szabályaitól, valóságos harccá hevesedett. A küzdők a legmerészebb gorombaságokat Írogatják oda egymásnak. Az ügy azzal kezdődött, hogy amikor Szép Ernőt egy téves hír .•»'apján holtnak nyilvánították, a fiatalabb költők és ujságirók sietve felhasználták a gyászos alkalmat, hogy a szegény halott költőről még a kegyelet szente'tvizét is leszedjék Azt írták róla, hogy “kicsi lélek” volt, fal melletti, gyáva, ráncosképü, csúnya, meg hogy egész életében csak gügyögött. Az o'sö támadó, egy észa kam erikában élő fiatal költő, még azt a ráncos kis bőrt Is lehúzta kedves poétánk arcáról, hosszú hasábokon keresztül harsogva irodalmi vádjait a halott Szép Ernő el’en. Erre a kihivásra az Észak- Amerikában megjelenő magyar lapok felvették a harcot. Az oda emigrált művészek, ujságirók, Szép Ernő kortársai, idősebb generáció, ki-ki önmérséklete szerint vágott vissza a fiatal “harcos” költőm k, ki a maga részéről nem maradt adós vá’asszal. Sőt, most már a “halott” Szép Ernőn kívül, — kiről kiderült, hogy él és újból dolgozik, — valamennyi kortársát is, újságírókat, Írókat, művészeket torkon ragadott, csak úgy egy kézzel, mint annak idején Dugonics Titusz a törököket, s bedobva őket egy közös pocsolyába, utánuk kiáltotta, hogy lejárt az idejük, hogy vének, tehetetlenek. lusták, a harcot még távolról sem Ismerték soha (egy in contumaciam halálraitó't is van köztük, a többi is kivétel nélkül részt vett a forradalmak ban) és hogy egyebet sem csináltak világéletükben, mint a budapesti “Otthon”-körbrn kártyáztak. Éjjei-nappal csak kártyáztak, nem írtak, nem szereztek muzsikát, nem festettek, nem rajzoltak és soha semmi nemesért nem küzdöttek, nem lelkesedtek. Mig fiatalok voltak, csak időt fecséreltek, s most, amikor már az idöfecsér'ésböl is kivénültek, Szép Etnöt védik, vagyis az öregséget, a saját tehetetlen öregségüket. Ezrei szemben ők, a msi fiatalok, tudják, hogy ml a heves élet, a harcos lét. a küzdelem, Ök életüket veszé'yeztették, amikor a joY» ügyért síkra szálltak, mind niitt ott voltak, ahol a fehér ferrar, a barna terror, a zöld terror vér: s kard jai csap kedtak és joggal állíthatok, hogy a régi gárda úgyszólván még hátu'gomholós nadrágot viselt, amikor ök, az ni Író nemzedék, már bordá'kef zuzatták a. fehér tisztekké,’. Olyan hévvel, sőt elkeseredéssel Írják ezt. hogv az olva'é'ian gyanú ébred és fc’f'gyrl. Felfigyel és r'gondolkodik, ejnye, inka' is van itt voltaképpen szó. Mint. ha ez az egész Szép Ernö-lavina csak ürügy lenne és benne a megtépázott pesti poéta csak eszköz egy célért. Mintha ez a sok Ízléstelen vádaskodás egy tudat alatt égő fájdalmat kívánna leplezni, vagy e lenkezöleg: a szégyenlős lélek álutakon keresné megszabadulását kételyeitől. Minden idők jee: az öregek küzdel. me a fiatalokkal. Apák harca fiaikkal. A világirodalom mindig vissza(érö témája ez, amely legnagyobb,iáinkat késztette írásra- Félték nység, megnemértés, vagy kétkedés voltak a kerékkötők, melyeket az apák raktak fiaik eltérő útjára. Részükről, a régi, jó világra való hivatkozás, a “ha nekem jó volt, úgy neked sem k: II más”, a fiuk részéröl pedig a felháborodás, tVtakozás, nyilt ellenszegülés, “az egy elévült, lejárt korszak már, apám” kiáltás, — ismert jel.nsége minden időknek. De most a fiatalok szállnak harcba az öregekkel és nem az öregek támadják a fiatalokat; az öregek inkább csak védelmi hadászatot folytatnak. Ez uj és mély okokat mutat, s kizárólag a mai és nem mind nkori időket jellemzi Két világháború. A fiatalság sorai megritkultak. Sok ifjú tehetség pusztult el e világégésben. Talán egészen nagyok is, ki tudja. Akik megmaradtak, a legviharosabb időkben élnek, abban nőttek fel és még mindig nem állapodhattak meg. Nincs, nem lehet tágas láthatáruk, tul közel, sőt, benne é nek a véres korszakban, le n m higgadhattak, le nem pihenhettek, átfogó pillantással körül sem nézhettek. Ezt érzik, ezt tudják, de kimondani nem akarják, öntudatuk alatt (ez is egy fajtája a tudásnak) ott kinoz az elvitathatatlan tény, hogy nem adtak a világnak semmit, mondjuk ki őszintén: hogy fiaté,' erejük csak robban, néha fényt szór, néha tüzes csóvát csapkod, egyszer lobban, másszor forró szikrát csihol, de még nem alkotott, sem szépet, sem jót, semmiképen sem nagyot, világraszólót. Megállt az Irodalom náluk Adyná', mondhatjuk úgy is, hogy József Attilánál. De megállt, tovább alig lépett és megáit a többi nemzeteknél Is, igy a németeknél Thomas Mann-ná', az osztrá koknál Werfelnél, a francia nyelvű Íróknál Romain Ro'landnái, ITarbusse-nél, az angoloknál Maughamnál, az amerikaiaknál Upton Sinclair-nél, O’ Neillnél, de már a .Dos Passosok, Hemingway-ek sem a legfiatalabb irónemzedék akik pedig utánuk jöttek, alig-aiig vitték előre a világot. Nézzünk csak utána, elég érdekes ez ahhoz, hogy ráfigyeljünk, mennyire az idősebb évjáratoké ez a korszak. A tudományoknál nem csodálatos, gyakorlásukhoz évtizedek kcS'enek, bár a tudományos feltalálás terén is gyakran tűntek fel régebb' n fiatalok Do mit hozott az uj muzsikus generáció? Ez a jazz-korszak, mintha gátakat állitott volna az elé, amit az emberiség legközvetlenebb művészetének Ismerünk: a zene elé. Még a reprodukáló művészek közül is a régi nagyokat hallgatjuk gyönyörködve, Toscaninit most hívták haza, aki, amikor átlépi a Milánói Se?,'a kapuját, tudja, hogy nincs utóda és nyomdokába sem lépett eddig egy uj géniusz. Es ami régente nem mindig volt kívánatos, de ma a legfájdalmasabb, még “csodagyerek k” sincsenek, talán a németek égették el őket elevenen, vagy az országutakon kóboro'nak éhesen, elveszetten. Még az ellenállási mozgalom magyar vez: tői között is sok az “idősebb” iró és újságíró nemzedékből való. így Szakasits Árpád, Zi'ahy Lajos, a mártírhalált hs.'t Bajcsy Zsilinszky Endre, a párisi függetlenségi mozgalom vezetője, Böiöni György. Nevek, amelyek a történél: m lapjaira kerülnek, csupa idősebb férfiak nevei: Herriot, Leon Blum, Károlyi Mihály, Sforza, Negriu, valamennyi az idösbb korosztályhoz tartoznak. A béke-dij jelöltjei: Churehi'l, Stalin, Hull, Heinrich Bekker, az aacheni első német iskola tanfelügyelője, 67 éves. És korunk legkimagaslóbb i gyéniségc, Roosevelt, hatvanhároni éves korában rakta le a jövendő világbéke pilléreit. A közvetlen ok az amerikai magyar lapokban folyó csetepatéra tehát itt kereshető Ezek a fital költők és Írók, kik, ha megnézzük szültési bizonyítványukat, már szintén nem a legfiatalabbak közül valók, nagyon is érzik tehetetlenségük-1. Rossz időben születtek, gátolva voltak az alkotásban, semmi sem kedvezett ahhoz, hogy ma. radandót adjanak, hogy építsenek, tanítsanak, javítsák, szépítsék a virágot. Talán majd az • m béri ség eme legborzalmasabb korszaka után együttesen azokkal a fiatalokkal, akik csak most nőnek ifjú emberekké, találják meg igazi hangjukat, ismerik fel tehetségük hovatartozását és ütik meg azt az uj hangot, melyre annyira vár az elfáradt. kifosztott emberiség és am ly eddig ismeretlen, jobb utakat nyitva, viszi e'öbbre a világot. ^i¡iiiiiuii[]iiiiiiiiiiiiniiiimmii:ii!iiiiiimi[]iiiiiiiiiiiiuinii:::... CASA I Friedmann g magyar ékszerész és órás i A legkényesebb ízlést is kk'íé i gitö ékszereket készít razo’-: c után. 1 ízlés — Művészet — Érték Javit — Átalakít I Vesz, elad, becserél ékszereket. I aranyat, platinát, gyöngyöké*, s briliánsokat és ékszereket, i MAIPU 438 U. T. 31—0293 iiiiiiiniiniiiiiiniiiitiiiiimiiiiiniiiiimiiiiniiiiimimniiiiiiniiii n 3
